Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 2-3. szám
6 Hírűnk a Világban az ellenségnek. Míg mi hogy rántsunk tankot és repülőgépet? De a természet itt is gondoskodott ellensúlyról. S ez a rádió. A világ legnagyobb zsarnokságát a világ legéberebb és leggyorsabb hírszolgálata és legáltalánosabb figyelme húzza le a másik oldalon. A föld leghatalmasabb hadserege ellen benzines üveggel harcoló gyerek esete reménytelen materialista szempontból. De ha az egész világ rögtön tudomást szerez róla, akkor a harckocsi a vesztes és mennél több, annál inkább. Nem ok nélkül van közös töve az erő és erény szónak. Franciául ugyanaz a szó is. A mi számokba és méretekbe torzuló világunk hajlandó ezt elfelejteni. — S öreg barátjának mit mondott? Mert avval a szabadságharc előtt beszélt valószínűleg. — Ö is elképedt persze, mint maga. — Nem értem. Hiszen éppen az előbb mondta, hogy még Puskint és Musszorgszkijt se birja azóta. — Mert nekem meg jogom van védekezni. S a legerősebb fegyver a gyűlölet. Válogatás és gondolkodás nélkül elvetni mindent, ami onnan jő. — Hát mégiscsak adott már 3 programmpontot is. — 1. A Nyugat ne igyekezzék mindenáron kikerülni a háborút, mert csak annál csúfosabb végét ér. — 2. Sajtó, rádió tartsa állandóén napirenden a rabnépek hősi harcát. — — 3. Gyűlöljön és vessen el mindent, ami onnan jő. — a felszín alatt lappangó néma ellenállást is! — Tehát: ne kössön velük semmi megállapodást. . . — Kár is, hisz úgyse tartják meg — —és ne kereskedjék velük. — De nem ám! Ne siránkozzanak: dobjátok ki azt a koldúst, mert megszakad a szívem, ha ránézek! — Ne vásárolják föl Európában tartott csapataik számára a magyar lisztet a mi kicsinyeink szája elől és folyatva érte a dollárt a muszka zsebébe. —Ügy szólt a pályázati felhívás, hogy ne kritizáljuk a mai irányzatokat. — Anélkül pedig nem lehet irányt jelölni. — Szóval azért mégiscsak jelöl irányt. — Én nem. Ebből már kigyógyított minket a kommunizmus, mindenféle agycsinálmányból. Nemrég még általánosan hitték, hogy a háborúkat lelketlen diplomaták, generálisok, nagykapitalisták s a zsoldjukban álló politikai vezetők „csinálják" s az általuk pénzelt sajtó „csinálja" hozzá a néphangulatot. A félrevezetett nem túl okos és tehetetlen nép akarata ellenére gyilkolja egymást. Mindebből csak a tehetetlenség és a saját akarat hiánya a való. De a diplomaták, generálisok és nagykapitalistáknál is. Mindnyájan a természet szolgái vagyunk. De az orosz kommunista vezetők még mindig hisznek ebben a csinálásban. „Csinálták" is nálunk a néphangulatot — sa nép is csinálta a magáét. Petőfi korában azt hitték a forradalmárok, hogy csak le kell dönteni a királyokat s felvirrad az aranykor. Ledöntötték s az aranykor nem virradt föl. Mikor magukhoz tértek a csalódásból, beleringatták magukat abba ahitbe, hogy csak le kell dönteni a nagytőkét s felvirrad az aranykor. Hát nálunk nemcsak a nagy, de a legkisebb tőke is le van döntve, egészen a saját fogkeféig —de már a helyét annak is ledöntötték, 17-edmagammal zsúfolva társbérletbe, akik mindúntalan ittak a fogmosópoharamból s a kilökött kefét még visszatenni is lusták volták. Mindebből pedig világos, hogy az aranykor nincs itt. És háború is olyan fog kitörni, mint még soha. — Amit hát maga ajánl a Nyugatnak, az az erős fegyverkezés. — Azt az én ajánlatom nélkül is megteszi. Amit én ajánlok, az az, hogy ne kendőzzék békefrázisokkal, nevezzék nevén a gyereket, hogy a lelkek hozzáedződjenek. Vége a Ramakrisna-féle dajkameséknek: — „Miért mennek neki a népek egymásnak, csak, mert egyikük Allahnak, másikuk Sívának, harmadikuk Jézusnak, esetleg Öserőnek nevezi Istent?! A hindu korsóba, a muzulmán bőrtömlőbe, a keresztyén üvegbe veszi a vizet, de azért csak ugyanaz a víz az!" — Nem ugyanaz a víz, kedves, naiv Ramakrisna! Mert amilyen nyelven nevezik, annak a népnek van korsója hozzá. A keresztény felekezetek már rég nem bántják egymást. Hovatovább egyéb vallásközi küzdelem is megszűnik. De csak, mert a küzdőtér máshová helyeződött. S ha alakilag teljesen marxistává válna a világ, a marxizmus különböző irányai, magyarázói mennének neki egymásnak — sőt már mennek is. Gyógyuljunk ki végre abból a gyermekes felfogásból, hogy ez az emberi természet alapvető aljassága. — Maga szerint tehát a háború elkerülhetetlen. — Nem én szerintem. De elkerülhetetlen. S az nyeri meg, aki jobban felkészül reá. — Hitler talán nem készült föl sokkal jobban, mint a Nyugat? — Nem. ö készült föl rosszabbul. Mert csak a matériával számolt. Nem igyekezett barátokat szerezni, sőt aki volt, is elvesztette. — Ha a mi oldalunkon az igazság, a világ úgyis mellénk áll.
