Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
10 Bibliográfia TENYÉSZTJÜK ŐKET? A magyar zongoraművész nem szokatlan jelenség az angol főváros hangversenydobogóin, zongoristáinknak azonban az a tömeges fellépése, aminek a londoniak az év elején tanúi lehettek, könnyen azt a látszatot kelthette az emberben, mintha minden második koncertpianista magyar lenne. Január 21-én Cziffra György játszott a Festival Hall-ban (Liszt 2. és Grieg zongoraversenyét). Amit a makacsul lelkes közönség követelésére ráadásként játszott, Tisztelt Uraim! Engedjék meg, hogy a „Hírünk a Világban" VII. évi. 10.—12. számában megjelent állítólag általam tett kijelentést („Mr. Doráti azt mondja, hogy miután meghallgatott néhány indiai raga-t, határozottan érezte a magyar zene cigány eredetét, hiszen a cigányok nyílván valahonnan India közeléből vándoroltak Európába . ..") helyreigazítsam: Egy indiai újságírónak mondottam, hogy azindiai raga-k és a cigányzene közt látok (hallok) összefüggést. Magyar zenét és Bartók zenéjét nem említettem abban az interjúban. Nagysokára, hogy Indiából elmentem, olvastam a „Christian Science Monitor"-ban, hogy az indus újságíró összezavarta a dolgokat Nem javítottam ki, nem igen találtam érdemesnek annyi idő után. De talán hibáztam ebben, — mert most megdöbbenéssel olvasom magyar újságban a nekem tulajdonított sületlenséget. Minden (magyar) gyerek tudja már, hogy a cigányzene nem magyar zene és megfordítva, a magyar zene nem cigányzene. Kérném a szóbaníorgó kijelentést helyreigazítani. Tisztelettel DORÁTI ANTAL (örömmel teszünk eleget Doráti Antal kérésének, akinél többet talán senki sem tett az igazi magyar zene megismertetésére nemcsak Amerikában, hanem más világrészeken is.) az a Musical Events szerint egy külön hangversenynek illett volna be. Első londoni (1957, szeptemberi) szereplése óta neve általában csak a "sensational" kifejezéssel együtt jelent meg a lapokban. Hangversenyei után az újságok — élükön a Times-szel — elsőnek azt állapítják meg, hogy a kifejezés jogos és helyénvaló. Következő napon Földes Andor volt a Festival Hall művésze (Bartók 2. zongoraversenye). A hangversenyt a BBC is közvetítette. A Times szerint Földes a zongoraverseny legnehezebb részeit is játszi könynyedséggel abszolválta. 23-án Rév Liviát hallhattuk a Wigmor Hall-ban (Liszt etűdök, Ravel, Bartók). Ezt az előadást a Daily Telegraph több mint húsz soron keresztül dicsérte. 24-én Siki Béla játszott a Festival Hallban (Csajkovszkij 1. zongoraversenye). "Bela Siki shows his magic" a címe a Daily Telegraph igen jó kritikájának. 25-én ismét játszott Siki, ezúttal a Wigmor Hallban, míg Földes Andor a BBC hangversenyének volt a szólistája (Beethoven: Choral Fantasia). 28-án újból Cziffrát hallhatjuk a televízión. 31-én megint Siki volt a Festival Hall ünnepeltje (Beethoven 5. zongoraversenye). Február 1-én a Civic Hall-ban Kabos Ilona volt a szólista (Bartók 3. zongoraversenye). A megszokott jó és igen jó kritikák sehol sem maradtak el. A Festival Hall-ra 2-án került ismét sor, amikor is Sándor György nevét hirdették a plakátok (Rachmaninoff 3. zongoraversenye). A Daily Telegraph hosszú méltatásának a következő címet adta: "Hungarian's full scale Rachmaninov — Masterly skill." 4-én Krausz Lily játszott a Festival Hallban (Mozart 18. zongoraversenye), és szintén igen jó kritikát kapott. Mindez két héten belül. Nem találjuk az itt felsorolt nevek között Anda Géza, Fischer Annie, Kentner Lajos, Vogel Edith és még néhány kiváló magyar művész nevét, mert az ő londoni fellépésük ideje nem esett egybe ezzel a két hetes periódussal. Anda hat héttel korábban, Fischer Annie, Kentner és Vogel Edith pedig 1—3 hónappal később szerepeltek. Fischer Annie márciusi fellépését egy májusi 4 hangversenyből álló ciklus (Folytatás all. oldalon)
