Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
Bibliográfia 5 KÖNYVISMERTETÉSEK Wiederkehr, Emil und Alfred Cattani. Ungarns Freiheitskampí und seine Hintergründe [Magyarország szabadságharca és ennek háttere. The fight for freedom of Hungary and its background], Luzern, Schweizer Hilfe für Ungarns Flüchtlinge, 1957. 112 p. illus. Also published in French: La révolte du peuple Hongrois; ses causes et son déroulement, 1957. Mindkét kiadás az elesett magyar szabadsághősök emlékének szentelve, azonos szöveggel és képanyaggal jelent meg. Egyetlen különbség az előszó, mely a francia kiadásban G. de Reynold-tól Ázsia és Európa ellentétét, az orosz birodalom kialakulását és ezek alapján a magyarság és a többi, Ázsia által elnyelt európai nép szabadságtörekvéseit vázolja. — A német kiadás előszavában Prof. H. Zbinden a „század talán legmegrázóbb eseményének tanulságait foglalja össze három pontban: a magyar szabadságharc 1. leleplezte a Kreml urainak valódi arcát, 2. megmutatta, hogy a szabadság szellemét kioltani nem lehet, 3. bebizonyította, hogy válságos időben a tömegek és a szellem képviselői között az együttműködés töretlen. A szerzők meglepő hűséggel ismertetik a debreceni kormány megalakulásától a magyar politikai viszonyokat: a fegyverszüneti-egyezményt, a földreformot (igen ellenséges hangon), a koalíciós partnerek viszonyát, az 1945 novemberi választásokat, Nagy Ferenc amerikai útját követő „nagy támadást" a kisgazdapárt koalíció elleni összeesküvése ürügyén, majd a 47-es és 49-es választásokat, Rákosi, az ötödik hadoszlop és az árnyékfigurák szerepét. A legsötétebb színekkel festi a gazdasági viszonyok alakulását, a megszálló hadsereg pusztításait, a KOMEKON (a kölcsönös gazdasági segélynyújtási tanács, az u. n. Molotov-terv) hatását, a kommunista módra értelmezett egyenjogúságot, a jóvátételi szállításokat és megszállási költségeket, a gazdasági átállítást az orosz hadigazdálkodás érdekében. Adatokkal világítja meg, mint vették kézbe és használták ki az ország természeti kincseit, (köztük az uránérc telepeket), ipari és mezőgazdasági termelőképességét, kül- és belkereskedelmét és az átvétel nyomán kialakuló szociális viszonyokat: elnyomást, nyomort, elkeseredést és kényszermunkát. „A vörös Gestapo" címen ismertetik a rendőrállam berendezését és az ÁVO nyomozási módszereit. Részletesen beszámolnak az egyházak elleni harc fő fejezeteiről és az Egyházak Világtanácsa által elkövetett hibákról. A „totális hazugság uralma" c. fejezetbe nemcsak a — leigázott országokban teljesen eredménytelen, a szabad népek közt annál sikeresebb — orosz propaganda-módszerek: a módszeres hazugság és a szabad véleménynyilvánítás elfojtása került be, de a nyugaton kifejtett hivatalos, félhivatalos és magán propaganda is, mely reményeket keltett és a tettek idején üresnek bizonyult. A forradalom előzményei: a lengyel példa, a Rajk-per revíziója, a sztálinisták által végrehajtott „sztálintalanítás", a Petőfi-kör, az írók, az ifjúság napról-napra nyíltabb kiállása után a forradalom nehéz, dicsőséges napjait és keserű végét a távoli megfigyelő tárgyilagos hűségével — jelentéktelen tévedésekkel — és végig töretlen szimpátiával, de röviden vázolják. Végül hitelesnek látszó riportot közölnek a deportálásokról és a nyugati határviszonyokról. A könyv sok szempontból alaposabb, hitelesebb, mint sok tudományos igényű munka. Nem propaganda-anyagot tartalmaz, hanem történelmet. (Jaczkó Pál) Kann, Robert A. The multinational empire; nationalism and national reform in the Habsburg monarchy, 1848—1918. New York, Columbia University Press, 1950. 2v. maps. Az első kötet a nacionalizmus fejlődésével foglalkozik, a második analizálja a kor reformterveit (köztük négy magyart:
