Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
VIII. évfolyam 1. szám 1958. Tavasz HÍRÜNK A VIIAGBAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KULTURÁLIS FIGYELŐ Előfizetési díj: Északamerikában P. O. Box 1005 Hungarian Quarterly - RevistaHúngara egész évre $ 4.00, félévre $ 2.00 WASHINGTON 13., D. C. Revue Hongroise Más országban havi két coupon Magyar enciklopédiácska Irta: KÓSA JÁNOS Tervünk azokban a messzeszállt esztendőkben született, amikor a bölcsészettudományi kar kőpadlós folyosóit koptattuk, körbe-körbe sétálva a szakadatlan viták véget nem érő során. Sok régi vitatárs örökre elnémult (úgy tűnik, hogy a halál széles rendet vágott a mi nemzedékünkben); mások ugyanazt a folyosót koptatják ma is, mint professzorok, kandidátusok, tudományos munkatársak és a rendszer egyéb című hivatalnokai; a maradék pedig szétszóródott öt világrészen és csak magánlevelekben vitázik. De akkoriban húszévesek voltunk mindahányan, tervekkel, reményekkel és tudásszomjjal. A kopott barna ajtók mögött Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor, Kornis Gyula, Bajza József, Horváth János oktatott és a lyukas órákban a könyvtártermek kötetei tanítottak tovább. Itt és így kezdődött. A mi nemzedékünk hirtelen úgy érezte, hogy felfedezte Magyarországot. Jobban mondva, azt éreztük, hogy fel kell fedezni Magyarországot, rengeteg titkának végére kell járni és minden zegét, zúgát tudományos pontossággal fel kell kutatni. Egy pillanatnyi kétségünk sem volt, hogy milyen titkok után kell nyomoznunk. A végtelen viták során, a tanítóink szavai nyomán, az egész munkaprogrammot megbeszéltük. Ki kell nyomozni a magyar parasztság életkörülményeit, a budapesti iparostanoncok társadalmi és gazdasági viszonyait, a székelység eredetét, Anonymus kilétét, Szent István király Intelmeinek szerzőjét, a Vén cigány szimbólumainak magyarázatát, Krúdy Gyula irodalmi forrásait (az Álmoskönyvnél többet kellett olvasnia!), a rimóci népviselt eredetét, Pandur Péter népmeséinek mintaképeit. Meg kell szerkeszteni a magyar művészeti emlékek tudományos katalógusát, az elfelejtett bárok festők életrajzgyűjteményét, össze kell gyűjteni az Angyalföld néprajzát. Meg kell írni a magyar társadalom történetét. Ezer további kérdés bukkant föl programmunkban. Mi történt az 1919-es kommunizmus soha-föl-nem-talált hivatalos irataival? (Tápai Szabó László megbocsát sírjában ezért a kérdésért.) Igaz-e, hogy a vonatkozó névmás használata németes jövevény nyelvünkben? Mit tartalmaz Ady Endre és Babits Mihály kiadadan levelezése? Hát Kosztolányi, Tóth Árpád és Juhász Gyula nyomdafestéket nem látott levelei? És hogy el ne feledjem József Attila őszibarack-komplexumának mélylélektani megtárgyalása elengedhetetlenül szükséges feladatnak látszott. Puszta emlékezetből vég nélkül sorolhatnám föl a terveket. Azokban az években Pethő Sándor, Szabó Dezső meg Bajcsy-Zsilinszky Endre a magyar glóbusról beszélt. És valóban, a kicsiny ország meg a kicsiny nép a maga mérhetetlen szellemi gazdagságával egy egész glóbusnak látszott. Minden talpalattnyi földdarabnak, hegynek, völgynek és falúnak megvolt a maga sajátsága, története, egyénisége, a maga értéke, titka és izgató problémája. Alsódabason a régi jobbágytelkek még érintetlenül fennálltak,
