Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1957-10-01 / 10-12. szám

VII. évfolyam 10—12 szám. 1957—1958, tél HÍRÜNK A VILÁGBAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KULTURÁLIS FIGYELŐ Előfizetési díj: Északamerikában P. O. Box 1005 Hungarian Quarterly - RevistaHúngara egész évre $ 4.00, félévre $ 2.00 WASHINGTON 13., D. C. Revue Hongroise Más országban havi két coupon Magyarok mint a vallásszabadság úttörői Irta: DARÓCZY SÁNDOR Idén van négyszáz esztendeje, hogy a világ minden más országát és nemzetét megelőzve a tordai országgyűlés Erdély lakói (helyesebben a három politikai „nem­zet " tagjai: a magyarok, székelyek és szá­szok) számára a vallásszabadságot biztosí­totta. Mi volt ennek a magyarság tisztességét öregbítő, korszakalkotó eseménynek a ke­rete és háttere? Angliában I. Mária uralkodott s még ak­kor Albion igen kicsike ország volt. A gyarmatszerzés kora később kezdődött. Franciaország trónján II. Henrik ült, de csak rövid ideig. Egy lovagi tornán halá­lát lelte. A Habsburgok halálos ellensége léven, Erdéllyel már kapcsolata volt. A törököknek Nagy Szolimán parancsolt. Mohácsnál ő mérte Magyarországra a ha­lálos csapást és halálát mégis Magyaror­szág okozta. Szigetvár ostrománál, 1566- ban gutaütést kapott. Túlkemény diónak bizonyult számára az általa ,,juhakol“-nak nevezett, de Zrínyi Miklós által védett vár. Spanyolországban, amely már akkor világ­­birodalom volt, II. Ferdinánd volt a király a Habsburg házból. Moszkvában IV. vagy Rettenetes Iván volt az úr, aki elsőnek vette fel a „minden oroszok cárja" címet s aki az orosz világpolitikai irányt és visel­kedést évszázadokra befolyásolta. Ma is érezzük. A római pápai székben IV. Pál ült. A tridenti zsinat, amely a római egyház zilált szénáját volt rendbe hozandó s amely az u. n. „ellenreformáció" fegyverét ko­vácsolta, még tartott. Luther a tordai gyű­lés előtt tizenegy évvel halt meg. Kálvin még javában élt. Északamerika jobbára felderítetlen volt s Ausztráliáról nem is tu­dott a világ. A tizenhatodik század közepén az elmé­ket három nagy esemény foglalkoztatta. Először a reformációnak nevezett vallási mozgalom, azután a földrajzi felfedezések s végül, de nem utolsó sorban, a török há­borúk, a mohamedánság második nagy ro­hama Európa ellen. Magyarország ebben a korban három darabra volt szakítva. Nyugaton és észa­kon I. Ferdinánd uralkodott, az ország közepe török megszállás alatt nyögött s Erdélyben pedig Izabella, Szapolyai János király özvegye volt az úr, akinek fia, János Zsigmond, tizenhat éves volt, az erdélyi önálló fejedelemség pedig mindöszsze ti­zennégy. Ez a fejedelemség magában foglalta a tu­laj donképeni Erdélyt, tehát a székely és szász széKeket s a magyar megyéket, meg az u. n. Partiumot, tehát a íulajdonképeni Magyarország Erdéllyel határos részét. Ak­kori területe 40,000 négyzetmértföld volt, vagyis két és félszer akkora, mint Svájc. Politikailag az u. n. „három nemzet" alkot­ta: a magyar, székely és szász, amik ,de kü­lönösen a két utóbbi, nagy önkormányzat­tal bírtak. Az oláhoknak, mint bizánci val­­lásu, nomád s a székelyek, magyarok és szászok után lassan beszivárgó népnek, politikai joguk nem volt. A Habsburg-párti, kalandor, de igen képzett Georgius a Rey­­chersdorf Transylvanus Erdélyről 1550-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom