Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1957-10-01 / 10-12. szám

VII. évfolyam 10—12 szám.

1957—1958, tél

HÍRÜNK A VILÁGBAN

Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KULTURÁLIS FIGYELŐ Előfizetési díj: Északamerikában

P. O. Box 1005 Hungarian Quarterly - RevistaHúngara egész évre $ 4.00, félévre $ 2.00

WASHINGTON 13., D. C. Revue Hongroise Más országban havi két coupon

Magyarok mint a vallásszabadság úttörői

Irta: DARÓCZY SÁNDOR

Idén van négyszáz esztendeje, hogy a világ minden más országát és nemzetét megelőzve a tordai országgyűlés Erdély lakói (helyesebben a három politikai „nemzet " tagjai: a magyarok, székelyek és szászok) számára a vallásszabadságot biztosította.

Mi volt ennek a magyarság tisztességét öregbítő, korszakalkotó eseménynek a kerete és háttere?

Angliában I. Mária uralkodott s még akkor Albion igen kicsike ország volt. A gyarmatszerzés kora később kezdődött. Franciaország trónján II. Henrik ült, de csak rövid ideig. Egy lovagi tornán halálát lelte. A Habsburgok halálos ellensége léven, Erdéllyel már kapcsolata volt. A törököknek Nagy Szolimán parancsolt. Mohácsnál ő mérte Magyarországra a halálos csapást és halálát mégis Magyarország okozta. Szigetvár ostrománál, 1566- ban gutaütést kapott. Túlkemény diónak bizonyult számára az általa ,,juhakol“-nak nevezett, de Zrínyi Miklós által védett vár. Spanyolországban, amely már akkor világbirodalom volt, II. Ferdinánd volt a király a Habsburg házból. Moszkvában IV. vagy Rettenetes Iván volt az úr, aki elsőnek vette fel a „minden oroszok cárja" címet s aki az orosz világpolitikai irányt és viselkedést évszázadokra befolyásolta. Ma is érezzük. A római pápai székben IV. Pál ült. A tridenti zsinat, amely a római egyház zilált szénáját volt rendbe hozandó s amely az u. n. „ellenreformáció" fegyverét kovácsolta, még tartott. Luther a tordai gyűlés előtt tizenegy évvel halt meg. Kálvin még javában élt. Északamerika jobbára felderítetlen volt s Ausztráliáról nem is tudott a világ.

A tizenhatodik század közepén az elméket három nagy esemény foglalkoztatta. Először a reformációnak nevezett vallási mozgalom, azután a földrajzi felfedezések s végül, de nem utolsó sorban, a török háborúk, a mohamedánság második nagy rohama Európa ellen.

Magyarország ebben a korban három darabra volt szakítva. Nyugaton és északon I. Ferdinánd uralkodott, az ország közepe török megszállás alatt nyögött s Erdélyben pedig Izabella, Szapolyai János király özvegye volt az úr, akinek fia, János Zsigmond, tizenhat éves volt, az erdélyi önálló fejedelemség pedig mindöszsze tizennégy.

Ez a fejedelemség magában foglalta a tulaj donképeni Erdélyt, tehát a székely és szász széKeket s a magyar megyéket, meg az u. n. Partiumot, tehát a íulajdonképeni Magyarország Erdéllyel határos részét. Akkori területe 40,000 négyzetmértföld volt, vagyis két és félszer akkora, mint Svájc. Politikailag az u. n. „három nemzet" alkotta: a magyar, székely és szász, amik ,de különösen a két utóbbi, nagy önkormányzattal bírtak. Az oláhoknak, mint bizánci vallásu, nomád s a székelyek, magyarok és szászok után lassan beszivárgó népnek, politikai joguk nem volt. A Habsburg-párti, kalandor, de igen képzett Georgius a Reychersdorf Transylvanus Erdélyről 1550-ben