Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-3. szám
Hírünk a Világban 11 ANGLIA „Egy forradalom költői“ címmé! ír Philip Toynbee az OBSERVER-ben (57. I. 27.). Cikkének nagy részét Tollas Tibor-nak s volt börtönlársainak, valamint lapuknak, a Londonban megjelenő NEMZETÖR-nek szenteli. Magyar írók Szövetsége alakult Londonban az otthon betiltott írószövetség utódjaként. Április 15-én újra megindul az IRODALMI ÚJSÁG, Faludy György lesz a főszerkesztő. AUSZTRÁLIA Független Magyarország néven; nagyalakú formában jelenik meg ezév eleje óta a DEL KERESZTJE, Nagy Kázmér szerkesztésében. A lap az 1956-os magyar forradalom eszméinek szolgálatát tűzte ki programmjául. FRANCIAORSZÁG Auer Pál cikkét közli a LE MONDE (57, I. 11.). „A szabad világ — írja Auer — egyhangúan elismeri, hogy a magyar nép feimérhetetlen szolgálatot tett neki. Es mi volt ezért a jutalom eddig? A menekülteknek nemes emberi érzésekről tanúskodó fogadtatást biztosítottak. Ami azonban e téren történt, semmi vonatkozásban sem áll az igazi problémával. Nem jótékonyságra, hanem politikai támogatásra van a magyaroknak szükségük. Mit tettek ezen a téren? Semmit!“ , Guy Mollet francia miniszterelnök ezt irta Auer Pálnak a magyar forradalom vérbefojtása után: „Mint demokratának és mint európainak, nagy fájdalmat okoz nekem szerencsétlen nemzetének vértanúsága. En is és kormányom is meghajolunk a magyar nép bátorsága előtt. Nemzete újból megmutatta a világnak, hogy mit jelentenek számára az egyén és a nemzet jogai, amely jogokért mindig kész síkra szállni.“ (56. XI. 10.) Kéthly Anna a Magyar Forradalmi Tanács elnöke, kapta az első 10.000 svájci frankos dijat, melyet az Európa Tanács alapított az európai egység érdekében kifejtett legkiemelkedőbb munkásság kitüntetésére. INDIA A Csodaipur-i Szent István templom beszer.telésre készen áll, elkészültek a magyar miseruhák s hat nagy magyar címeres lobogó. Csak az oltár és a harang hiányzik. (Polgár István, a misszió magyar papja, a még hiányzói $ 300-ra adományokat kér a következő cimre: Rév. Fr. I. Nikolic, S. J., 1150 Carroll St., Brooklyn 25, N. Y.) IZRAEL Sybarys de Severas-ról ir hosszú riportot az UJ KELET (56. III. 13.) „az ősmagyar nemes keleti táncművész Dzsingisz khán egyenes leszármazottja — Izráelben“ alcímmel. „Sybaris de Severas, igazi nevén Bélavári de Csegezi és Torockói Tatár Eugène Miklós, röviden Tatár Miki (az előadott táncok) nagy részét a fáraók sirján felfedezett hieroglifákból, ősrégi miniatűrökből, vagy az Omar Khayam költeményeiből rekreálta“. A második világháború előtt Iránban telepedett le partnereivel. „Elbeszélése szerint Teheránban, ahol fantasztikus színházi kultúra van, másfél évtized alatt 35 revüt, operettet és balette' hozott ki. Bejáratos volt Reza sah udvarába, Indiában a hires Aga khánnal parolázott, Johore hercegségben részt vett a szultánnő megkoronázásán. A szultánő egyébként nem volt más, mint Mendel Margit nagyváradi zsidólány. (,Rém érdekes volt, ahogy a Manci pislogott, amikor fejére tették a koronát“.)“ MAGYARORSZÁG Az írók tiltakozása íróink nemcsak előkészítették s szellemileg vezették a forrajalmat, de a második orosz támadás után sem szűntek meg tiltakozni az idegen beavatkozás ellen. Az első tiltakozás a budapesti rádión hangzott el, a támadás első óráiban. November 7-én egy újabb segélykiáltást sugárzott az egyik utolsó felkelő rádió: „Mi meghalunk, de áldozatunk ne legyen hiábavaló. A végső órában egy lemészárolt nemzet nevében hozzátok fordulunk, Camus, Malraux, Mauriac, Russell, Jaspers, F.inaudi, T. S. Eliot, Koestler, Madariaga, Jimenez, Kazantzaki, Lagerkvist, Laxness, Hesse és oly sok más szellemi harcos. Az óra ütött, amikor a beszéd már nem elegendő, cselekedni kell. Csináljatok valamit. Cselekedjetek, rázzátok fel a Nyugatot szörnyű tétlenségéből. Cselekedjetek, cselekedjetek, cselekedjetek ...“. November 22-én az írószövetség küldöttsége a szovjet parancsnokságon tiltakozott a deportálások ellen s a törvényesség betartását követelte. December elején 110, a magyar kulturális életben szerepet játszó személyiség nyilatkozatot irt alá s tett közzé, melynek lényege igy hangzik: Mi, Magyarország értelmiségi dolgozói, régi őseinkhez méltóak akarunk maradni és egyetértünk a magyar szabadságharc hőseivel. Magunkra vállaljuk szavaink összes következményeit: letartóztatást, deportálást és, ha kell, a halált. Ünnepélyesen tiltakozunk: ne deportáljátok férfiainkat, fiataljainkat. Követeljük, hogy engedjétek szabadon azokat, akiket már elhurcoltak. Azonosítjuk magunkat a vádakkal : mi is harcosok vagyunk Magyarország szabadságáért és függetlensé
