Hirünk a Világban, 1956 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
6 Hírünk a Világban VAT AI LÁSZLÓ KÖNYVE ANGOLUL A Philosophical Library kiadásában “Man and his Tragic Life” címmel jelent meg Vatai László könyve New Yorkban az őszi könyvpiacon. A könyv .filozófiai munka és témája minden irodalom, költő szét és filozófia, azaz minden emberi példázat, tűnődés és tépelödés egyik végső témája: maga az Ember. Vatai könyvének talán legfőbb célja, hogy bebizonyítsa: az újkori évszázadok egyik nagy önáltatása, az úgynevezett autonóm ember — emberi lehetetlenség. Az iró alaptétele: mi emberek, s egyedül csak mi, két egymás ellenpólusát képező világközé vettettünk. Az egyik pólus a természet, a másik a transzcendens. Vatai könyve első felében az ember e két ellentétes pólushoz való viszonyát elemzi, a másodikban pedig magát az emberi szférát, az emberi közösséget és kultúrát, illetve ezekhez való viszonyunkat. De a természet és a transzcendens közé kifeszülö emberi világ tragikus porond — mondja Vatai — mert magában hordja e nagy ellentétpár konfliktusát s csak mint e dráma szintere és megnyilatkozása létezik. S ugyanekkor mindkettő felé megvannak a maga áthághatatlan korlátái, melyek ellen szüntelenül lázadhat, de közülök soha ki nem törhet az ember. így helyzete alapadottságánál fogva tragikus és elkerülhetetlen sorsa a szenvedés. E könyvet, mely most Kecskeméthy László kitűnő fordításában jelent meg angolul, Vatai majdnem tizenöt évvel ezelőtt irta. Annak idején, ha jól emlékszem, „Doszojevszkij és a szubjektív életérzés filozófiája” címen jelent meg magyarul. De Dosztojevszkij inkább ürügye, mint témája a könyvnek. Vatai a nagy orosz regényíró hőseit elsősorban a maga felismeréseinek illusztrálására használja, s csak másodsorban vizsgálja a mögöttük lévő irót és annak mondanivalóját. így könyve nem visszhang, sem reflexió, hanem érett, önálló és eredeti mü. Ha rokonság tekintetében meg akarjuk keresni a helyét a nyugati filozófia nagy családfáján, akkor azt kell mondanunk, hogy Vatai az exisztencializmus irányzatához tartozik. Ez az iskola talán az egyetlen, mely újat hozott a huszadik század filozófiai gondolkozásában. Száz évvel ezelőtt Kiergegarddal közvetlen keresztény élményből és vívódásból fakadt, de azóta messzire kalandozott és ma már meglehetősen polarizálódott is. Egyfelől Heideggerrel és Jaspersszal többé-kevésbé visszatérni látszik a nagy német filozófiai hagyományhoz, másfelöl Sartreban és kővetőiben különös módon kereszteződött a materializmussal. Vatai egy lényeges ponton, kereszténységében és vallásos élmény világában, Kiergegardhoz áll talán a legközelebb, annak rapszódikus, színjátszó liraisága nélkül, de több filozófiai rendszerességgel. Vatai a maga koncepciójában mesterkéltség nélkül talált helyet a keresztény tanítás lényeges elemeinek, a hitnek és az isteni kegyelemnek. Mi magyarok filozófiai müvek dolgában elég gyengén állunk. Ha filozófusaink felöl érdeklődnek, jobb ha költőinket vesszük elő, Berzsenyit, Vörösmartyt, Vajdát és Adyt. De regényíróinkkal, főként Eötvössel és Keménnyel is jobban járunk, mint hivatásos filozófusainkkal, akik egy-két kivételtől eltekintve alig voltak többek, mint jól-rosszul felkészült egyetemi professzorok. Vatai éppen ezen a téren hozott újat a negyvenes évek elején: a nyugati filozófiát nem ismertette, hanem művelte magyar nyelven. S ez, sajnos, rika dolognak számit a magyar világban. Ma, majdnem másfél évtized távlatából világosabban látszik, hogy Vatai könyve nemzedékéneK egyik legjobb munkája. S egyben fájdalmas emlékeztető is a sok közül, hogy mi mindennek vágta útját az időközben reánk tört Ázsia. (GOMBOS GYULA) AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET 1801 *‘P” Street, N. W. — Kossuth House — Washington 6. D. C. USA. Az egyetlen magyar egyesület, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa látott el charterral, 7 millió dollár vagyonunk, 30 millió dollár érvényben lévő biztosításunk van. Felveszünk az USA területén élő és 55 évesnél nem idősebb személyeket. Adunk élet-, baleset-, betegsegély-, valamint egyéni és családi kórház-biztositást. KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT!
