Hirünk a Világban, 1956 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
VI. évfolyam 1—2 szám. 1936 január—február HÍRÜNK A VILÁGBAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KULTURÁLIS FIGYELŐ Előfizetési dij: Északamerikában P. 0. Box 1005 Hungarian Bimonthly — Revista Húngara egész évre 4., félévre 2. dollár. WASHINGTON 13., D. C. Revue Bimensuelle Hongroise Más országban havi két coup. MUNKÁCSY FESTMÉNYEI AMERIKÁBAN «W Irta: Molnár Endre I. Munkácsy Mihály a tizenkilencedik század egyik legnagyobb festője volt. Realisztikus értelemben vett nagyszerű szinezö készség, különleges alkotó erő és csodálatos sokoldalúság jellemezte. Paul Baudry, a párizsi Operaház diszletfestője, mondta egyszer róla: „Mily szerencsés volt, hogy nem járt ki egy akadémiát sem ! Mi festők mind ugyanabból a fából vagyunk faragva, míg ő szabadon alkotott érzései szerint.” Elismert kritikusok Rembrandt-tal és Velasquez-zel hasonlították össze. Munkácsy 1844-ben született Munkácson. Apja Lieb Mihály, só-adó beszedő volt. Apját a 48-as forradalomban való részvétele miatt az osztrákok bebörtönözték. Édesanyja emiatt való bánatában nemsokára meghalt. Két évre rá apja is követte őt a sirba. A hétéves Miska 1851-ben árván maradt s nagybátyjához, Reök Istvánhoz került, Csabára. Ez nem sokat törődött vele s asztalosinasnak adta. Munkácsy kiskorában a nélkülözések és rossz táplálkozás miatt sokat betegeskedett. Nem tetszett neki az asztalosmesterség s ezért közbe-közbe rajzolgatott is. Időközben Gyulán a sors véletlenül összehozta Szamossy Elek festővel, aki rajzaira azt mondta: „Ezzel a tehetséggel maga más is lehet, mint asztalos.” Szamossy igen jól bánt vele s állandóan biztatta őt. Munkácsy kisebb szobai jeleneteket rajzolt ceruzával, melyeket egy könyvkereskedőnek három, négy és öt forintért adott el. Szamossy elhelyezte őt egy családnál, ahol rajztanítás ellenében ebédet kapott. Munkácsy mindig nagy hálával gondolt Szamossyra, aki rávette Őt az asztalosmesterség abbahagyására és megerősítette elhatározásában, hogy festő lesz. Miután egyik képe eladásával — 16 forintot kapott érte — megvolt az útiköltség, felutazott Pestre. Ekkor 19 éves volt. Pesten sikerült eladnia a Pesti Művészegyletnek egy képet 80 forintért és Andrássy grófnak egy tájképet 130 forintért. 1865-ben Bécsbe, majd Münchenbe utazott. A müncheni művészi körök vezetője Piloty volt. Az ünnepelt Piloty nem akarta a magyar festőt —, akinek tehetségében különben sem bizott — felvenni tanítványai közé. Ennek ellenére kiváló mesterei akadtak: Kaulbach, Wagner Sándor, maid Frantz Adam: Münchenben festette a „Leánynézőben” és a „Zivatar a pusztán” c. képeit, melyeket Pestnek adott el. Pest város azonkívül 100 forintos ösztöndijat is megszavazott neki. amire nagyon büszke volt. Ezzel kapcsolatban említette meg, hogy ha 200 forintot tudna havonta keresni, többet nem is kívánna. Ekkor 21 éves volt. Tíz évvel később 20,000 frankot keresett havonta! 1868-ban Düsseldorfba költözött, hol Knaus mesterrel került kapcsolatba. Itt Munkácsy realisztikusan kezdett festeni és kisérletképen néhány tanulmányfejet készített. „Ásitó inas”-a volt az első festmény az új Munkácsy stílusban. (Érdemes megemlíteni, hogy Ma
