Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5-7. szám
F I 6 y E L € itteni ma, énekkel, m élmény, pmüvészeti §ka útján. A francia sajtó elragadtatottan ünnepelte a magyar vendégeket, akiknek első fellépésük 1955, II. 1.-én volt. A FIGARO szerint müsokSSBURGBAN. ruk rendkívül változatos volt; a zene egyszerre lágy és erős, mint a tokaji bor; ,»ragyogó zene- és táncmüvészetet nyújtanak, amely teljesen őszinte, megkapóan vig s a vidámság mindenkire átragad.” épviselünk, rdést, nem ^alább halap cikke, ndta a tot kell vetalizmusnak, i konferenek képviseívá tettek. '*s amerikai i szó. Vilá_ >ttan meg ífben, hogy /.ágainkban kát tartaillapodások- A sem- i megoldás, uo fenntaroan úgy hizett az idey világosan értünk szailatt. Ezekak az UNO kell lefoly- Nçmzetekztost és elkellene orenes küldetagállamok yen ideigleszer bevezetése, még teljesen függetlenül a választások ellenőrzésétől is, megnyugvást jelentene a szov jet kormány részére, mert hisz a UNO-nak ö is tagja.” Auer szerint a Szovjet cserében a keleteurópai rendezésért elérheti a hidegháború megszüntetését, kölcsönös leszerelést, a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet és ezerféle más gazdasági előnyt. Auer Pál egy korábbi beszédében, a Mouvement Européen Nemzetközi Tanácsának Versaillesben, Robert Schuman miniszter elnöklete mellett tartott ülésén, szintén követelte a teljes felszabadítást és tiltakozott az esetleges semlegesítés ellen. „A Szovjetnek szüksége van — mondotta — a feszültség enyhítésére; tudomásul kell azonban vennie, hogy erre a mi problémáink megoldása nélkül nem kerülhet sor.” A párizsi FIGARO közölte, hogy Auer és Gafencu v. román külügyminiszter, a Közép- és Keleteurópai Bizottság megbizásából, felkérték a nyugati külügyminisztereket, hogy szólítsák fel az orosz kormányt Magyarországnak és Romániának a békeszerződés alapján való kiürítésére. A legnagyobb példányszámú francia lap, a FRANCE SOIR kritikusa azt irta, hogy az együttes fenntartás nélkül meghódította a közönséget. A PARIS PRESS első oldalán három fényképpel közöl riportot a bemutatóról. A cikk szerint az „együttes meghódította az Empire-szinház kétezer nézőjének a szivét.” Fellépésük valóságos diadal volt és minden finálét meg kellett ismételniük. A riport azt is elmondja, hogy a magyarok a román népi együttest váltották fel, de a hangulat erősen megváltozott. Az öltözők körül és a színfalak mögött nem állnak esőkabátos, puhakalapos, sötéttekintetü alakok zsebretett kezekkel, Helyettük a látogató szívélyes és mosolygós arcú lányokkal találkozik és frakkba öltözött karmesterrel. A LE MONDE az egyetlen francia lap, amelyik inkább negativ kritikát közöl: „A lengyel és a román után tegnap a magyar néptáncot láttuk. Folklór, megintcsak folklór... Abból, amit eddig bemutattak nekünk, ez bizonyára nem a legragyogóbb, nem a legeredetibb...” Az AURORE szerint „a magyar balett koreográfiája kitűnő, tele van pompás ötletekkel. A táncosok tehetségesek.” A COMBAT „Magas színvonalú műsor” címmel Írja: »íme egy magas színvonalú műsor, amelyet senkinek sem szabad elszalasztania, aki szereti a népi zenét, sőt egyszerűen a zenét.” Kiemeli a cikk, hogy a XIX. században összetévesztették a magyar zenét és a cigányzenét. „Olyan muzsikusoknak kellett jönniök, mint Kodálynak, s főleg Bartóknak, hogy feltárják a magyar népi zene arculatát.” A lap szerint épp a magyar együttes játéka tárja fel a magyar és a cigány művészet különbözőségét. „A műsor második része bemutat cigánytáncokat és cigányzenét is. Itt érezzük a különbséget a ritmusban és a melódiában is, nem beszélve magukról a kosztümökről.” A AFP francia hírszolgálati iroda azt Írja, hogy „a kivételes képességű együttes már az előadás elején meghódította a közönséget. # .” A NEW YORK HERALD TRIBUNE párizsi kiadása sze rint „egyszerűség, bájos naivság, lendületes táncok, cigányos jókedv, — ezek jellemzik a magyar népi együttes előadásait.” Az együttes Belgiumban és Hollandiában szintén nagy sikerrel szerepelt. KELET NÉMETORSZÁG A Német Tudományos Akadémia négy magyar akadémikust választotta meg levelező tagnak: Jánossy Lajost, Lukács .(Folytatás a 15.-ik oldalon) JS'i • S * fii/:': f.
