Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5-7. szám
6 Hirtink a Világban A kitörő hangzavarban senki sem hallotta meg a szomszédját sem. Csak Vásáry hallotta, hogy Juhász Nagy Sándor ülésfelfüggesztést kivan. Hirtelen erőteljesen csengetett, mire csendesebb lett a hangzavar. Vásáry, anélkül hogy további közbeszólásokat megvárt volna, öt percre felfüggesztette az ülést. A szünet azonban másfél órát tartott. Szentpéteri Kun Béla, inszcenált fenyegetések hatása alatt ijedten otthagyta az ülést és miután távollevő személyt nem lehet megválasztani, Juhász Nagy pedig erősen húzódozott, tanácstalan volt mindenki. Ekkor a nem-kommunista tábor előre megbeszélt terve szerint, néhány kijelölt képviselő bedobta Zsedényi Béla nevét. Egyesek ütemesen kiabálták nevét, mások viszont ordítva kérdezték : „Ki az a Zsedényi Béla?” Mikor Vásáry hirtelen csengetve újra megnyitotta az ülést, Valentiny Zsedényit proponálta. Vásáry, szinte be sem várva a nemzetgyűlés válaszát, kijelentette: „Közfelkiáltással megválasztva Zsedényi Béla...” Gerő Ernő vörös arccal, dühösen szólt oda a vele szemben ülő Telekihez: „Ez az ön müve.. . ” Zsedényi maga is meg volt lepve. Telekihez fordulva azt mondta : „Még tárgyrendem sincs. Hogy folytassam le ezt az izgatott ülést?” Teleki átadott neki egy részben átszövegezett és kibővített tárgyrendet, amelyet előző éjjel készített el. Ezzel a kezében ült Zsedényi az elnöki székbe és megtette a napirendi indítványát, amelyet a nemzetgyűlés elfogadott. Alelnököknek Juhász Nagy Sándort és Sántha Kálmánt, jegyzőknek Vörös Józsefet és Vörös Vinczét választották. Ezután Balogh István beterjesztette a nemzetgyűlés Szózatát. Majd Miklós Béla pártonkivüli, Erőss János kisgazdapárti, Gerő Ernő kommunista, Erdei Ferenc parasztpárti és Takács Ferenc szociáldemokrata tartottak bestédet pártjaik nevében. Utánuk még többen szólaltak fel röviden. Miután már ekkor délután háromnegyed 6 óra lett, és a sötétségben Debrecen utcáin járkálni többnyire könnyen végződött azzal, hogy az oroszok elhurcolták az utcán tartózkodókat „hadifogságba”, Zsedényi azt javasolta, hogy a nemzetgyűlést másnap reggel tíz órakor folytassák. E napirendi javaslatot a képviselők elfogadták. Este izgatott tanácskozások folytak minden pártnál és csoportban. Zsedényit Miklós Béla és Teleki részletesen informálták a moszkvai eseI---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ményekről és a már Moszkvában kijelölt kormány tagjairól. Majd másnap, december 22-én korán reggel, már folytatódtak a tárgyalások az államfői jogkör megállapítása tárgyában, amelyre vonatkozólag Molnár Kálmán javaslata lett irányadó. Ez főleg a kinevezések joga szempontjából volt szükséges. December 22-én reggel 10 órakor újból öszszegyültek a képviselők a kollégium nagytermében. Most már Zsedényi Béla hozzáértő elnöklése alatt, rendben folyt le a kitűzött program. Megválasztották a nemzetgyűlés politikai bizottságát, amely rövid időre félrevonult s külön tárgyalt, majd megtette jelentését és javaslatát a kormány megválasztására vonatkozólag. A javaslat erre vonatkozó része csak ennyit tartalmazott : „A kormány megalakításával Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, ideiglenes nemzetgyűlési képviselő urat tessék megbízni.” Miklós Béla azonnal előterjesztette a kormányjavaslatot, amely egyezett a Moszkvában Molotovnál létrejött megállapodással: Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla (pártonkivüli ) Belügyminiszter: Erdei Ferenc (kommunista, taktikai okokból parasztpártinak állították be, de rövidesen kiderült, hogy valójában kommunista) Pénzügyminiszter: Vásáry István (kisgazda Külügyminiszter: Gyöngyösi János (kisgazda) Kultuszminiszter: gróf Teleki Géza (pártonkivüli) Honvédelmi miniszter: Vörös János (pártonkivüli ) Földművelésügyi miniszter : Nagy Imre (kommunista) Kereskedelmi miniszter: Gábor József (kommunista) Igazságügyminiszter : Valentiny Ágoston (szociáldemokrata) Iparügyi miniszter: Takács Ferenc (szociáldemokrata) Közellátásügyii miniszter: Faraghó Gábor (pártonkivüli) Népjóléti miniszter: Molnár Erik (szociáldemokratának volt beállítva, de azonnal a kormányalakítás után kiderült, hogy kommunistának vallotta magát) A becsempészett Erdei és Molnárral együtt tehát négy kommunista, négy pártonkivüli, két
