Hirünk a Világban, 1954 (4. évfolyam, 7-8. szám)
1954-11-01 / 7-8. szám
8 Hírünk a világban NYUGATI FIGYELŐ ! AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Bartók Béláról közölhosszu cikket (“Lemezek:Bartók távlatban”) a New York Times (54.X.17.). “A Bartók-studió által kiadott hét lemezből álló sorozat, mely az elhunyt magyar mester termését a XX. század elejétől halála idejéig felöleli, egy uj zenei perspektívát nyit meg, amilyenről mostanáig ritkán lehetett hallani ebben az országban”, — ezekkel a szavakkal kezdődik a tanulmány, mely bőven tárgyalja a Két Képet, a Két Portrét, A fából faragott királyfit, A csodálatos mandarint, a Két rapszódiát hegedűre és zenekarra és a Brácsaversenyt. A karácsonyi ajándékul ajánlott lemezek közt a New York Times (54. XI.21.) 12 magyart sorol fel. A 207 lemez közt 5 Bartók, 4 Liszt, 2 Lehár és 1 Kodály szerepel. A többi keleteurópai nemzetet 5 Chopin, 3 Dvorzsák és 2 Sibelius képviseli. Ezt a listát a lemezgyárak állították össze. A lap saját listáján 2 Bartók, 2 Liszt és 1 Lehár található4 Dvorzsák mellett-. ANGLIA. Molnár. Ferenc “Olympiájá”-t előadták a londoni televízión. A Times (54.X.27.) helyesli a szinrehozatalt, mivel az kellemes változatosságot biztosit a televizióprogrammnak. ARGENTINA. A budapesti német énekkar volt karnagya Zwinz Károly 54.VI.13.-án a buenos airesi Német Dalszövetség hangversenyén vezényelt kom oly sikerrel. Zwinz jelenleg a Buenos AiresiMagyar Dalárda karnagya. Több német dalkörnek is az élén áll. S i k'i Béla melbournei hangversenyéről a Christton Science Monitor (54.X.9.) ezt Írja: “Egészében véve inkább mint esztéta és filozófus gyakorolt hatást semmint mint zenészt.” AUSZTRIA. Kálmán Imréről jelent meg, éppen halála hónapjában, életrajz Bécsben. (Oesterreicher Rudolf: Emerich Kálmán, Der Weg eines Komponisten, Wien, A- malthea-Verlad, a Meister der Operette sorozatban). A könyv zeneiutószavábanHans Arnold Kálmán magyarságát nagyrészt elismeri, mig Lehárt teljesen a bécsi operett műfajába sorolja. Az életrajz érdekes statisztikát közöl a Kálmán-operettek világsikeréről. Mig (1926-ig) Offenbach “Szép Heléná”-ja 1474, “Orfeusz”-a 2078 előadást ért meg, Planquette “Cornevillei harangok” c. mú've 1025-öt Audran “A baba” c. mú've 2982-őt, a “Csárdáskirálynő” 4906-ot (1931 - ig kb. 7000-et!), a ^“Farsangi tündér” 3338-at, az “Őszi manőver” 1590-et,a “Cigányprímás” 1054-et. BRAZÍLIA. Hevesi Hevessy György Nobel díjas magyar tudós, a stockholmi egyetem tanára, 54.VIII. 14.-én előadást tartott a sao paulói Könyves Kálmán Szabadegyetemen. HeVessy 1922- ben felfedezte a Hafniumot és 1943- ban megkapta a kémiai Nobel-dijat. CSEHSZLOVÁKIA. Egy nagy szlovák Pető/iantológia jelent meg Jan Smrek fordításában aki ezért a munkájáért kapta meg 1954-ben a csehszlovák államdijat. “A kiváló szlovák költő - írja a Magyar Nemzet (54.VII.31.) - néhány éve foglalkozik műfordítások készítésével. Jól tud magyarul, ma gyár költőket tolmácsol. Előbb Adyt, utána József Attilát. Ady és József Attila-antológiája is fordítói remekmű. Elénk bizonysága annak, hogy nagy költőket csak a költői szó nagy művészei tolmácsolhatják igazi sikerre. Smrek a Petőfi-forditásokkal tette fel a koronát minden eddigi fordítására... A szlovák jegyzetekbe való anyagot Illyés Petőfi-könyvéből válogatta ki... Kiváló nyelvművész egyesül benne Petőfi minden szavának tiszteletével.Nincsen nyelvi, szerkezeti, ritmusbeli és rimbeli nehézsége. Egyformán csodálnivaló az a könnyedség, amely a szlovák népdal formájában megjelenített Petó'fi-daloknál látható, vagy az a ritmusbeli leheletnyi hűség s azonos szóiz, ami a nagy költeményeknél érezhető. A Szeptember végén-t két verzióban, kétféle ritmusban is közli, jeléül annak, mily magasra vitte feladatát és közlési vágyát a szlovák nyelv művésze. Hasonlóan cselekedett a Hirös város az Alföldön Kecskemét esetében is. Annak második hangzása szlovák sárosi tájszólásban roppant sikerült nyelvi játék. Petó'fi költészete teljes és érvényes szlovák formában lélekzikmost már és köti össze elvben, érzelemben a szlovákot a magyarral. FRANCIAORSZÁG. Magyar hangverseny. A Centre de Documentation de Musique Internationale sorozatos hangversenyeket rendezett 12 ország zenéjéből. Anglia, Olaszország és Magyarország 1-1 teljes estet kaptak a 10 estből, mig Franciaország kettőt. A magyar hangversenyről irta a New York Times: “Az est sokkal érdekesebb lett volna, ha Bartók és Kodály szerzeményeinek szentelték volna, de nem
