Hirünk a Világban, 1951 (1. évfolyam, 4-5. szám)
1951-05-01 / 4-5. szám
1- 13 -NYUGATI FIGYELŐ I. "A KORONA A SZUVERENITÁS SZIMBÓLUMA” A kémkedés címén elitéit Vogeler kiadatása ügyében létrejött amerikai-magyar megállapodás nem foglalja magában a Szentkorona átadását a budapesti kormánynak» Ezzel kapcsolatban a WASHINGTON FOST /51.IV.29./ fenti cimmel első oldalon ismerteti a koronát: ”Szent István drágakövekkel boritott arany koronája egyike Magyarország legszentebb ereklyéinek. A koronát II.Sylvester pápa adományozta 1001-ben I.István magyar királynak, aki Magyarországot megnyerte a kereszténységnek és aki 32 évvel később romai katolikus szent lett. Az eredeti koronát, későbbi kiégészitéseivel, attól a naptól kezdve egészen 1913-ig /amikor a monarchiát eltörölték/,minden magyar királynak a fejére illesztették az uralkodásukat szentesitő szertartás részeként. A királyi szimbólumnak a jelentőségét a magyar nép számára, jól megvilágította az a tény,hogy 1348-ban kivitték az országból, akárcsak a II.világháború alatt megakadályozandó, hogy méltatlan kezekbe jusson. A magyar tisztek, akik a koronát 1945-ben kihozták az országból, átadták a USA megszálló hatóságainak Németországban, és ott őrzik KORDA SÁNDOR produkcióját, a ”Hoffmann meséit” az évad egyik legnagyobb filmalkotásaként játsszák egész A- merikában. Korda következő filmjei a ’’Salome” és a ’’Rózsalovag” lesznek /NYT,51.111.4./. Szőke Szakái egy nagy revüfilmben játszik, Lukács Pál pedig a ”KIM” cinü szinesfilm lámáját alakítja. Lukács egyébként az egyik legnagyobb new yorki szindarabsiker, a ”Call me Madam” egyik főszerepét is játssza. LISZT HELYE A ZENEIRODALOMBAN Lemezre vették Liszt Ferenc első szimfonikus költeményét ,a ”Ce qu’on entand sur la montagne” címűt „ A NEW YORK TIMES /5I.IV.I5./ bírálatában többek közt ezt Írja: ’’Noha a mü hibái nagyon is nyilvánvalóak - beleértve a dagályosságot és szentiméntalizmust,mely gyakran fordul elő a szerzőnél - nem lehet szabadulni attól a ténytől, hogy ez egy lángoló géniusz prófétai müve. Keletkezésének időpontját tekintve - 1350 előtt született meg! - messze megelőzte korát koncepcióban,feldolgozásban és harmóniai ötletekben. Wagner, Mahler és Strauss Richárd csirában jelen vannak és lassanként rájövünk, miért ragaszkodnak a zenetudósok annyira állításukhoz, hogy Liszt a XIX,század egyik legnagyobb zenei hatóereje volt.” KÉT' MÉCS-VERS jelent meg Kirkconnell professzor ,neves kanadai iró fordításában a kanadai Acadia-egyetem Bulletinjében /51.III./.A két vers magyar cime:”Az Isten játszik” és ’’Aranyos kicsikém”.Watson Kirkconnell lefordította Aranytól ’’Buda halálát” /’’King Buda” , Cleveland, 1930/ is és sok más magyar költeményt /’’Hung ári an Muse”,Kanadai Magyar Újság Press 1933/° ’’Little Treasury of Hungarian Verse”cimen egy részük külön is megjelent az AMSz kiadásában /Washington, 1947./ MOLNÁR FEÉENC ”A Testőr”c.vigjátékát játszszák "Washingtonban, Jeanette Mac- Donald-del a főszerepben/WP.51.IV8/ KÁROLYI GYULA amerikai bemutatkozó hangversenye ápr.4-én zajlott le a new yorki Carnegie-Hállban.A főleg műsora első feleben indiszponáltan játszó művész vegyes kritikát lapott*
