Hiradó, 1968. január (47. évfolyam, 1-3. szám)

1968-01-18 / 3. szám

VOL. 47. ÉVFOLYAM No. 3. SZÁM 53 PERTH AMBOY, NEW JERSEY HAZALATOGATAS AZ ÓHAZÁBA... 1945 Újév napján, újévet köszöntő vendégként csenge­tett be metucheni otthonom­ba Dr. Csema Imre közismert Nőw Brunswick-i orvos, az akkor Magyar Hírlap szer­kesztő-kiadója, kedves kollé­gám és barátom. Háborúban volt akkor óhazánk és ujha­­zárk egyaránt, aggodalmas, bizonytalan jövő elé néző uj esztendőnek volt ez az első napja s miről beszélgethet­tünk másról a vacsorautáni iddogálás közben, mint a jö­vőről . . . “Ha vége lesz a háborúnak — mondotta Imre elgondol­kozva — hazalátogatok Ma­gyarországra s hozok onnan magamnak egy feleséget . . Agglegény ember volt, fia­tal korában sokat sportolt (túlsókat futbalozott) javako­rabeli férfi, akitől barátai s a hozzá közelebb állók gyak­ran kérdezték is, hogy miért nem nősül meg . . . így tere­lődött most is a szó erre s igy mondotta el akkor, abban a meghitt Uj évnapi hangulat­ban szive leghcbb, legtitko­sabb vágyát nekünk ez a brunswicki magyar orvos, aki — néhány hónapra rá már halott volt . . . Szegény Imre, nem érte már meg azt, hogy vágya beteljesülhessen, hogy elmenjen még egyszer szülő­hazájába, kimondottan ma­gán jellegű ügyben, nagyon is magánügyben . . . Hányán vannak ma is, szer­te Amerikában magyarok, akiknek sók-sok évtizedes vá­gya az, hogy még egyszer hazalátogassanak abba az or­szágba, ahol születtek s ahon­nan elindultak egykor a nagy­világba. Hányán vannak, akik évről-évre halogatják a hazalátogatást — amivel min­den kivándorló tartozik ön­magának és tartozik szerettei­nek! — addig halogatják, hogy közben meghal ez is, az is, akihez esetleg látogató ba mehettek volna, vagy pe­dig — Isten ne adja — az óhaza helyett az Örök Hazá­ba távoznak ők maguk is . . . A testvérekkel, rokonokkal, barátokkal és az édes anya­­földdel való mégegyszeri ta­lálkozásból, a mindent felül­múló nagy-nagy érzést jelen­tő édes viszontlátásból sem mi sem lesz, mert túl sokáig halogatták a hazalátogató utat . . . Ki tudja, mit hoz a jövő ... ki tudja előre megmon­dani, hogy jövőre itt le­szünk-e, élünk-e, módunkban lesz-e egy ilyen óhazai láto­­gatóut . . .? Azt, hogy néhány hónap múlva körülbelül mi lesz, hogyan lesz, azt még ki tud­juk számítani magunknak, de későbbre nehéz tervezgetni. Aki most elhatározza, hogy régi tervét megvalósítja, jobb, ha azonnal hozzáfog és intézkedik, hogy ezen a nyá­ron elmehessen, . . . amíg még megteheti . . .! Amerikai kormányunk a külföldi, különösen európai utazásokat korlátozni akarja, hogy a dollár külföldre om­lósét csökkentse. Egyelőre még nem történt hivatalos korlátozó rendelkezés és nem is valószínű, hogy egyhamar történni fog ilyen, mert an­nak igen sok akadálya lenne. Ha nem is ebben az évben, de a következő években azonban egyre nehezebb lehet majd az Európába utazás és már ezért is tanácsos a régi látogatóut tervét mindhamarabb megva­lósítani! Lapvállalatunk évek óta rendez magyarországi társas­­utazásokat, Donó András ki­váló clevelandi vezetőembe­rünk, ottani városi commis­sioner, a jelenlegi clevelandi polgármester adminisztratív asszisztense vezetésével és a jónevü Grogor Travel Bu­reau utazási iroda közremű­ködésével. 1986-ban az egyik ilyen csoportnak magam is vezetője voltam s 30 év után ellátogathattam én is szülő­hazámba. Iskolaéveim Buda­pestje után, pár nappal meg­érkezésem után már vitt is a gyorsvonat tovább, Erdélybe, Székelyországba, ahol szület­tem s ahonnan 1936 tavaszán elindultam ide, az óceánon túlra . . . Sem egy ilyen cikkben, sem egy tucat ilyen cikkben el-Dienes László mondani nem lehet mindazt, amit egy ilyen hazalátogató ut jelent annak, aki évtize­deik óta nem járt szülőföld­jén .. . Életem egyik legna­gyobb élménye volt, aminél nagyobb talán csak az volt, amikor először Amerikába ér­keztem. Mindaz, ámít láttam, amiket hallottam és tapasz­taltam és mindazok, akiket viszontláttam mind-ínind azt mondották nekem: “gyere vissza, látogass haza majd megint!” . . . Annyira belső ügy, annyira magánjellegű egy ilyen hazalátogatás, hogy az alatt a három hét alatt, amig ott vagyunk, szinte el­felejtünk minden mást és csak az érdekel, csak azt néz­zük, hogy kit és mit látogat­hatunk még meg ... A na­pok, hetek szaladnak s min­den nap minden órájában van valami uj, érdekes, megnéz­ni, meghallgatni való érté­kes ... és amikor az indu­lás napja elérkezik, hogy ha­zajöjjünk Amerikába, úgy érezzük, hogy vissza kell is­mét jöjjünk a szülőföldre . . . nem volt elég az a pár hét . . . hazavár, visszavár a test­vér, a rokon, a régi barát, a szülőföld . . . Augusztus 1-en az Alitalia légitársaság egyik csodás jet­­gépével indul az a csoport, amelynek egyik kísérője is­mét én leszek. Akik velem voltak 66-ben, azok nagyon jól tudják, hogy kinek-kinek ügyes-bajos dolgait lelkiisme­retesen intéztem és nemcsak menet, de jövet is ott voltam utasainkkal mindenütt s min­dent elkövettem, hogy zavar­mentes legyen oda-vissza üt­jük. így is volt: senkinek sem­mi kellemetlensége nem se Hó baritja a Capitolt Washingtonban. U. S. — ipari világbirodalom A második világháborút követő hidegháborús korszak egyik legjelentősebb fejlemé­nye az amerikai ipar terjesz­kedése a világ minden részé­ben. Tele vannak a nyugati müveit világ országai ameri­kai mamutvállalatok alvál­lalataival, gyári üzemeivel, üzleti láncolataival, de az el­maradott, fejlődésben levő af­rikai, ázsiai és latinamerikai országok nagyobb városait muató TV képeken is gyak­ran találkozunk Esso, Coca- Cola és más amerikái hirde­tőtáblákkal, a háborús Sai­gont sem véve ki. Amerika el­árasztja a világot tökével, dollárbilliókkal, technológiai felkészültséggel, üzleti szer­vezettel. Ennek a terjeszke­désnek hangzavaros vissz­hangja van. De Gaulle a fran­cia nemzetgazdaság fojtoga­­tásáról beszél, Wilson csak Anglia alárendelt szerepét emlegeti,a német Franz Jo­sef Strauss kiárusítást, vég­eladást panaszol. Mindenütt érzik az amerikai ipari világ­­birodalom hatalmát. De ha az amerikai hazafi mellét büsz­keség dagasztja, ne feledjük, hogy amerikai billióknak kül­földre vándorlása egyik fő oka — az úgynevezett külföldi segély mellett — az óriási dollárelvándorlás tengerentú­li országokba, főképp Euró­pába. Ha a dollár kríziséről beszélünk ma, az amerikai ipari világbirodalmat illet­jük bíráló, panaszoló szóval. Az amerikai nemzetközi fize­tési mérleg passzív, több dol­lár megy ki az országból, mint amennyi bejön, és ennek leg­kisebb oka az, hogy amerikai­ak látogatóba mennek szülő­földjükre és más európai vá­odafelé menet, se visszafelé jövet. Aki az augusztus 1-én in­duló, New Yor!k-Róma-Buda­­pest és vissza, 3-hetes csoport utazásban részt óhajt venni, aki velem akar jönni ezzel a csoporttal, aki biztonság­ban akarja érezni és tudni magát oda-vissza az egész 3 héten át, az töltse ki a la­punkban többször megjelenő hirdetésben a szelvényt, vág­ja ki és küldje be nekem e lap címére. Postafordultával megkapja az utazást ismerte­tő s arravonatkozólag min­den felvilágosítást megadó füzetet. Diénes László, szerkesztő rosokba; ennek egyik fő oka, ismételjük, az ipari világbiro­dalom. Amerikai nagyvállalatok tengerentúli beruházásai 64.8 billió dollárt tesznek ki. Hogy ennek a nagy számnak jelentő ségét érzékeltessük, elég em­líteni azt, hogy nemcsak ki­sebb, hanem nagyobb orszá­goknak egész nemzetgazdasá­ga. nem éri el ezt a szintet. Mi­féle beruházások ezek? Ame­rika uralja ma Burópa com­puter üzletének 80 százalékát, a világ automobil építésének 40 százalékát, nagy mérték­ben vesz részt a vegyiipar, a mezőgazdasági gép gyártás­ban, az olajfinomításban. Angliában a modern iparok fele amerikai kezekben van, minden 17 angol munkás kö­zül egy amerikai vállalat szol­gálatában áll, az angliai ipari termelésnek 10 százalékában ctt van az amerikaiak keze és pénze. És ami tőkét amerikai­ak Angliában invesztálnak, abból kétszerannyi profitot szereznek, mint angol ver­senytársaik. Az amerikai ipar terjeszke­dése Európában erős lendüle­tet vett, amikor megalakult ás kiépült az Európai Közös Piac. Ledőltek fokozatosan az államokat egymástól elválasz­tó vámfalak, az igy megna­gyobbodott, megszokszoroso­­dott piac uj ipari és üzleti lehetőségeket kínált. Az ilyen nagy piac kihasználásában az amerikaiaknak több tapasz­talatuk és gyakorlottságuk volt, mint az európaiaknak, hiszen ez az ország tizenhá­rom gyarmat egyetlen gaz­dasági testté válásával vonult be a történelembe és ma 50 állam képez egy nagy, gazdag felvevőpiacot. Későn vették észre az európaiak, hogy mit jelent, milyen ipari és üzleti lehetőségeket nyit meg egy su per-piac. Exportlehetősége­get — az export korábbi költ­ségeinek kiküszöbölésével. Hogy csak egy példát említ­sünk, a Gillette Company ural­ja ma az európai borotvapen­ge piac 60 százalékát. És, te­gyük mindjárt hozzá, Gillette szoktatja rá lassankint a fe­kete Afrika férfiait, hogy sza­kállukat ne élesített kővel, vagy bicskával, hanem Nacet blade-el borotválják simává. Nacet blade? Igen, az a Gil­lette penge afrikai neve. 1 Állam az államban — ezt a politikai frázist régtől ismer­jük. Most egy uj frázist kell faragni, világbirodalom a vi­lágbirodalomban. Egyik-má­sik amerikai ipari óriás ilyen elnevezést érdemel. Nézzük közelebbről ezek egyikét, Standard Oil of New Jersey-t. Ez a világ legnagyobb olaj­­vállalata, vagyonának, üze­meinek 52 százaléka nem itt­hon, hanem a nagyvilágban van. A földkerekség minden részében 300 alvállalata van, több mint 100 országban. Legutóbbi évi bevétele 13.6 billió dollár volt és évi pro­fitja 1.1 billió dollár. Vagyo­na éppen annyi, mint a leg­utóbbi évi bevétel: 13.6 bil­lió dollár. Ez több, mint az Egyesült Államok aranytar­talékja. Olajszállító tankha­jóinak száma 126, több mint az egész görög kereskedelmi flotta. 65,00 gazolin állomá­son adják el, Esso és más ne­veken, Standard Oil of N ew Jersey’ gazolinját és más pet­­roleumgyártmányait. ,Esso­­táblákat lehet látni az afri­kai őserdők szélein és a viet­nami harciterületen. Minde­nütt a világon vannak Esso motelek, Esso vendéglők. Amerre autók futnak, ott nemcsak gazolinra és olajra van szükség, hanem éjjeli pi­henőre is és ennivalóra is . . . Kanadában, Európában, a világ sok részében kritizálják az amerikai tőke és ipar tér­foglalását, de aligha tehet­nek ez ellen valamit, hiszen hasznát is látják, egyes orszá­gok aligha nékülözhetnék. Jean-Jacques Servan Schrei­ber neves francia politikai és gazdasági iró “Az amerikai kihívás” címen könyvet irt, amely nyomban bsetseller lett egész Európában. Könyvében ezt jósolja: “Tizenöt éven be­lül az Egyesült Államok és a Szovjet Unió után a harma­dik nagy ipari hatalom nem Európa lesz, hanem az európai amerikai ipar. Már ma is, az Európai Közös Piac kilence­dik évében, ennek a piacnak struktúrája lényegében ame­rikai. Kutatásra és kísérlete­zésre az amerikai nagyválla­latok hatszorannyit költenek, mint a Közös Piac.” MUNKAALKALOM NŐKNEK TÉLI BÁNATOK? Rosszkedvű napjai vannak? Könnyen luliehei ezeken, ha dollárokat keres, mint egy "AVON LADY". Otthonában történő megbeszélésért telefonál­jon: Perth Amboyban Hl 2-2462, New Brunswickon: KI 5-1345, Al­lentown - Bethlehem környékén 432-0916 számra. ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, January 18, 1968 LAPUNK UJ KÖNTÖSBEN LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA már uj kön­tösben fog megjelenni: áttérünk a tabloid formára, amely Amerikában különösen a hetilapoknál népsze­rű. Ez a forma lehetővé fogja tenni, hogy legalább 12, gyakran azonban 16 oldalon jelenjünk meg. Természetes, hogy ezáltal növelni tudjuk hír­közlő és szórakoztató anyagunk mennyiségét és szí­nesebb, érdekesebb olvasnivalót tudunk nyújtani ol­vasóinknak. Egyre fokozottabban háramlik ránk az a köteles­ség, hegy honfitársainkat kimerítően tájékoztassuk az elmúlt hét eseményeiről, valamint magas színvona­lú magyar olvasnivalót biztosítsunk számukra. Reméljük, hogy uj lap-formátumunkat, amely a jelenleginél kimerítőbb és színesebb olvasnivalót fog nyújtani és amellett kiadási szempontból gazdaságo­sabb is, szívesen fogadják majd olvasóink. Annak ellenére, hogy egy magyar nyelvű heti­lap kiadása egyre több pénzügyi nehézségekbe ütkö­zik, reméljük, hogy az uj köntösben, azonban a régi szellemben tudjuk tudjuk tartani olvasóink kedvenc hetilapját. Hol vannak amerikai katonák? A világ minden részében vannak amerikai katonák. Hol többen, hol kevesebben. Legtöbben vannak Vietnam­ban, számuk jelenleg 550,000. A Távol Kelet többi országai­ban 217,000 amerikai katona állomásozik. A Karib-tenger szigetein 23,000 amerikai tel­jesít katonai szolgálatot. Eu­rópában és a Földközi-tenge­ren 352,000 amerikai katona és tengerész vah. Egyéb he­lyeken és a tengereken cirkáló hadihajókon további 400,000 amerikai szolgálja hazáját és a szabad világot. Összes szá­muk: egy és fél millió. Amerikai katonák európai állomáshelyei: Nyugat-Németország és Nyugat-Berliu, Belgium, Hol­landia, Anglia, Olaszország, Spanyolország és Azori-szige­­tek, Törökország, Grönland, Tzland. Kelet-Ázsia: Guam, Mid­way, Kwajalein, Johnston, Bo­nin csendestengeri szigetek. Japán és Okinawa sziget. Dél- Korea. Formosa, szabad Kina. Fülöp Szigetek. Sziám (Thai­föld). Dél-Korea, Dél-Viet­­nam. Csendes-tenger: Seventh Fleet. Karibi-tenger: Kuba (Gu­antanamo). Puerto Rico. Ber­muda. Panama Canal Zone. Kanada. Afrika: Libia az egyedüli afrikai ország, amelyben még egyideig amerikai katonaság állomásozk (Wheelus légi bá­zis.) Afrika északi partja mentén cirkál a Sixth Fleet. A világ minden részében egy és fél millió amerikai ka­tona, tengerész és repülő áll őrt, a szabad világ védelmé­re, orosz és kínai kommunista támadás megelőzésére, szük­ség esetén kivédésére. Ma Amerikának több katonája, több katonai ereje van kül­földön, mint volt bármikor a második világháború óta. Amikor az a háború véget ért, Amerika majdnem teljesen leszerelt és bízott egy békés világ eljöttében. De a világ­­kommunizmus ambíciói, tízei­méi és támadásai a békeálom­ból felébresztették Amerikát ás az egész szabad világot. Ezért kell hadikészültségben lenni a veszélyeztetett helye­ken. Jelenleg csak Vietnamban folyik véres harc. Ott a viet­namiak mellett amerikai kato­nák vesztik életüket minden­napin Nem tudunk egyetlen orosz vagy kinai katonáról, aki ebben a háborúban életét vesztette volna. Fogyasztási adó WASHINGTON — Azok az amerikaiak, akik külfödön vásárolt autót hoznak be az országba, január 22-ike után 7 százalék fogyasztási adót fizetnek. Johnson biztos elnök? CHICAGO — John M. Bai­ley, a Demokrata Párt orszá­gos bizottságának elnöke, mondotta az újságíróknak: Johnson elnök újraválasztása 1968-ban egészen bizonyos. Francia-szovjet tárgyalás MOSZKVA - Michel Deb­­ré, francia pénzügyminisz­ter, néhánynapos tanácsko­zásra a szovjet fővárosba ér­kezett. Török látogatás JEDDAH, Saudi Arabia Hivatalos jelentés közölte: Cevdet Sunay, Törökország elnök január 22-én, hatnapos látogatásra érkezik Saudi Arabiába. Az ujszivii férfi fizet CAPE TOWN, South Africa — Dr. Philip Blaiberg, akin nemrégiben szivátültető mű­tétet hajtottak végre, napi 8.40 dollárt fizet a kórházban és ez a maximum. BÚTOROZOTT szoba kiadó, kellemes szép otlhon, fiatal vagy középkorú dolgozó nőnek. 70 Louis SÍ. New Brunswick, N.J. Tel.: 545-2980. HÁZIMUNKÁRA keresek asz­­szonyt heti 1 vagy másfél napra. Állandó munka. Livingston Ave., New Brunswick, N.J. Telefonál­jon 828-1188 számra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom