Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-14 / 37. szám

6. OLDAL K I R A D 6 Thursday, Sept. 14, 1967 Saigon mellett egy helikopter menti ki a rizsföld latyakjából az amerikai katonát. Hét pont, mint fontos zsinórmérték kormány-tevékenység megítélésére A gyanú szerint a Szovjet kísérletezik ürbelőtt fegyverek visszahozatalával CHICAGO — Rendkivül érdekes könyveit adott ki James R. Evans chicagói mér­nök és üzletember, aki tanul­mányozója a kormány-tevé­­kenységeknek. K ö n y vében felállítja a zsinórmértéket, mellyel szerinte eredménye­sen mérhetők a kormányzati tényezők javaslatai. Evans hét pontot állít fel erre a mértékre nézve köny­vében, melynek cime “The Glorous Quest”. Az amerikai politikai színtérrel, filozófiai, gazdasági történelmi és teo­lógiai megállapításokkal fog­lalkozik és megállapításokat tesz a jelenlegi helyzetre. Az iró azt ajánlja minden amerikainak, hogy a követ­kező mértékekkel Ítélje meg az összes politikai javaslato­kat. 1. Vájjon a politikai gondo­lat, mely a javaslatban jut ki­fejezésre, nem-e semmisiti meg, vagy korlátozza az egyé­ni szabadságot és alkotó ké pességet? 2. Vájjon tekintetbe veszi e a javaslat, hogy minden em­ber tökéletlen? 3. Vájjon a politikai javas­lat növeli, vagy csökkenti-e némely ember hatalmát más emberek felett 4. Vájjon a felvetett eszme felismeri-e, hogy a kormány nem teremt gazdagságot? 5. Lehetővé teszi e a gon­dolat, vagy javaslat, hogy el­vegyenek emberektől, ami tu­lajdonukat képezi és odaad­ják másoknak, akiknek nem a tulajdonuk? 6. Vájjon a gondolat csök­kenti, vagy növeli az egyén legfelsőbb erkölcsi és felelős­ség érzetét? 7. Ajánl e olyat a javaslat, melyet az egyén nem hajt­hat végre, anélkül, hogy bűnt követne el? Könyvében Evans felteszi a kérdést, hogy vájjon a több­ség, a többségi elv értelmé­ben, mindig a helyes döntés­hez jut-e el? — Krisztust — mondja könyvében _ egy feltétele­zett többség feszitette ke­resztre. Socratest a többség késztette, arra, hogy lehajt­sa a méregpoharat és az ame­rikai alapitó-atyákat a több­ség akasztotta volna fel, ha függetlenségre való törekvé­sük és harcuk eredménytelen maradt volna. De Gaulle mm megy PÄIRIS — George Pompi­dou, francia miniszterelnök 3gy Párisban közölt intervj lt­jában kijelentette, hogy de Gaulle elnöknek nincs szán­dékában leköszönni az elnök­ségről. Párisban ugyanis jlyan hírek terjedtek el, hogy az elnök még hivatali ideje lejárta előtt nyugalomba szándékozik vonulni. Kongo támogatása KINSHASA, Kongo — Az itteni kormány jelentette, hogy megérkezett egy 28,500 tonnás, rizsből és lisztből ál­ló szállítmány az Egyesült Ál­­laimckból a “Élelemiszert abé­­kéért” című program kereté­ben. Azonkívül még 6000 ton­na nyers gyapotot ajándéko­zott Amerika a Kongónak. W ASHINGTON - A Szov­jetunió űrbe való fellövései­nek szokatlan sorozata arra késztetett számos amerikai szakértőt, hogy ebből azt kö­vetkeztessék, az oroszok bizo­nyos módszerekkel kísérletez­nek, hogy a világűrből oda felbocsátott atombombákat hozzanak el újból a Földre. Ez annyit is jelenthet, hogy a Szovjetunió fegyvere­ketket készít, melyeket az űr­ben lehet elhelyezni. Az űr­ből való visszahozatalt ki le­het kísérletezni az aktuális fegyver-fejekkel, vagy azok nélkül és ugyanezen vissza­­hozatali technikákat használ­hatják atom, vagy konvencio­nális fegyverekkel kapcsolat­ban. Ezek a kísérletek a Szov­jetben az elmúlt év szeptem­berében kezdődtek, olyan ti­toktartás mellett, hogy ma­guk az oroszok sem értesül­tek róla. A legutóbbi ilyen fellövés előző hat után, au­gusztus 9-én ment végbe. Még mielőtt az ünkorszak elkezdődött katonai szakér­tők számoltak a lehetőséggel, hogy a világűrben fegyvere­ket lehet elhelyezni. Ezek a fegyverek magukban foglal­hatnak bombákat és rakétá­kat, amelyek feltartóztathat­nak a Földről fellőtt más ra­kétákat, továbbá pilótákkal vezetett bombázókat és ellen­őrző jármüveket. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy felszólítá­sát, hogy az összes államcik a világon tartózkodjanak attól, hogy fegyvereket állomásoz­­tassanak a világűrben, 1963- ban a U.N. közgyűlése egy­hangúan elfogadta, a Szovjet­­uió a “leghangcsabb lelkese­déssel.” Azzal azonban, hogy ilyen fegyverek és rakéták gyárt­hatók e, egyelőre anélkül, hogy nyomban az űrbe lőnék fel azokat — senki sem törő­dött és soha nem oldották meg a kérdést. Mindenesetre szovjet kato­nai vezetők 1965 november­ben eldicsekedtek vele, hogy van egy ür-rakétájuk, amely katonai fegyvereket vihet ma­gával, keringhet az űrben a Föld körül és akkor és ott hozhatják le, ahol akarják. Mégis az elmúlt év szep­temberig a Szovjetunióban nem kísérelték meg ilyen fegyveres rakéták felbocsátá­sát, szeptemberben azonban minden jel arra vallott, hogy ezeket a kísérleteket meg­kezdték. Ezt az első fellövést, 1966 szeptember 17-én, Tyuratam. Kazaksztanban hajtották vég­re. A fellövés szöge az Egyen­lítő képzeletbeli vonalához vi­szonyítva különböző volt az összes eddigi szovjet fellövé­sek szögétől. A nyugati orszá­gok megfigyelő állomásai nyomon követték a szovjet rakétát és megállapították. hogy röviddel felrepülése után legalább 80 darabra rob hant szét. 1966 november 2-án, hason­ló felbocsátást hajtottak vég­re az oroszek. A Szovjetunió egyik fellövést sem jelentet­te, bár már régóta használta az úgynevezett “tudományos” Cosmos-sorozat f .e 11 ö v é st, hogy ezzel leplezze katonai ür-felbocsátásait — mint ame­rikai hivatalos körök megál­lapították. 1966 decemberében ameri­kai szakértő körök nyilvános­ságra hozták aggályaikat a két szovjet fellövéssel kapcso­latban és listázták azokat egy hivatalos katalógusban, an­nak ellenére, hogy a Szovjet­unió egy szóval sem említet­te azokat. Itt kell megjegyez­ni, hogy magas amerikai ka­tonai személyek, még ezeket a szovjet fellövéseket meg­előzően, magánbeszélgetéseik­ben kifejezést adtak azon gyanújuknak, hogy a szovjet elkezdte a kísérleteket fel­lőtt fegyverek visszahozata­­lára az űrből. 1967 január 25-én a Szov­jetunió újból fellőtt egy ra­kétát a kazáksztani Tyura­­tamból 49 fokos szög alatt. Ez ugyan nem tört szét 80 darabra, mint az egyik előző, de igen rövid ideig maradt a levegőben. Ezt a fellövést a szovjet be­jelentette, mint Cosmos 139- et, mivel az előző két példá­ból látta, hogy felesleges le­tagadni a dolgot, az Egyesült Államok úgyis tudja. A szov­jet jelentés a fellövésről azon­ban nem jelentette, hogy a Cosmos 139 meddig marad az űrben és mennyi időre var, szüksége, hogy egy keringést tegyen a Föld körül. A szokatlan és mindig igen rövid ideig tartó, 49 fok alat­ti fellövéseket még újabb négy követte és minden eset-Ä Dunán úszva menekült a lengyel HAINBURG, Ausztria —Az Az AlP nevű amerikai hírügy­nökség itteni levelezője je­lentette a közelmúltban: Nemrégiben egy olyan fan­tasztikus és sikeres menekü­lés történt, amely pártját rit­kítja a maga nemében. Egy húszéves lengyel fia­talember, aki turista-utlevél­­lel tartózkodott Csehszlová­kiában, a Dunán úszva mene­kült Csehszlovákiából Ausz­triába. A lengyel fiatalember kije­lentette, hogy Csehszlovákiá­ból együtt indult el egy cseh férfivel, aki szintén úszva akart menekülni Ausztriába. — Útközben azonban egy­szerre csak arra lettem fi­gyelmes, hogy nem látom őt magam körül. Azt hiszem, belefulladt a Dunába — mon­dotta a lengyel fiatalember. — Mi ösztönözte a különös menekülés megkísérlésére? — kérdezte az egyik osztrák új­ságíró. ben “Cosmos”-számot adtak nekik. Úgy az Egyesült Államok, mint a Szovjetunió már ed­dig is fejlesztett katonai raké­ta fejeket, melyek repülésük közben, annak a vége felé változtatni tudják irányukat, hogy ellenrakétákat meg tud­janak téveszteni. De'az'Egye­sült Államok nem végzett kí­sérleteket arra, hogy raké­tákat, sőt katonai rakétákat, visszahozzon a Földre. Bizonyos mértékig az Egye­sült Államok is foglalkozott felküldött rakéták visszahoza­talával, a polgári Gcmini-fel­­iövések során és a katonai csatlósokkal kapcsolatban. Az elmúlt időkben bom­báik és ellenrakéták ürbehe­­lyezése számos és különböző ellenzéssel találkozott. A po­litikai mérlegelés teljes ki­kapcsolásával számos biráló azon a nézeten volt, hogy ilyen ür-fegyver rendszerek igen sebezhetők, igen drágák és sokkal kevésbbé tartha­tók titokban, mint a Földön elhelyezett katonai rakéták és ellen-rakéták. De Dr. Charles M. Herz­­feld, — aki akkor a Penta­gon egyik rakéta tudósa volt —figyelmeztette március vé­­vén a kongresszust, hogy az űrben elhelyezendő ellenraké­­ta-rendszerre vonatkozó ta­nulmányokat már három év­vel ezelőtt ahbanhagyták, mi­vel rendkivül drágáknak bi­zonyultak. — Arra gondolunk — mon­dotta Herzfeld, hogy az idő megérett arra, hogy újból fi­gyelembe vegyük az egész kérdést, mivel az ára annak, hogy testeket helyezzünk el a világűrben, szinte drámai nődön leszállt. Egy ilyen rendszernek ma az űrbe he­lyezése jelentősen kevesebbe kerülne, mint az néhány év­vel ezelőtt volt. A lengyel fiatalember mo­solyogva válaszolta: — Gyerekkoromban egyik kedvenc olvasmányom Verne Gyula “Sándor Mátyás” cimü regénye volt, amelynek hőse, Sándor Mátyás, szintén úsz­va menekül meg börtönéből. Ez adta az ösztönzést. Delelt ai istennővel KATHIHAR, India. — Sia­­ram Jha ujjat húzott a meg­semmisítés hindu istennőjé­vel és ezért jutalomképpen vasutási állást kapott. Százak figyelték áhitato­­san, amint Jha lefürészelt egy ágat egy “banyan” fáról, mely egy részét képezte Kali istennő kegyhelyének. Az in­diai állami vasút állást Ígért annak, aki ezt az ágat levág­ja a fáról, mert a vastag ág a sinek felé nyúlt ki és 27 személy halálát okozta azzal, hogy a vonatok tetejéről le­sodorta az ott utazókat. Jha most már büszke vasutas. Hirdessen lapunkban! Ellen (bal) és Alice Kessler iker-táncosnők Frankfurt Nyugatnémetországban etetik az ottani állat­­kertben született gorilla-ikreket, melyek a lányok neveit kapták. A 14 éves Nguyen Thi Chien, aki gyermekkora óta nem lát, meg­érkezett Bostonba és Watertown, Mass.-ben a vakok iskoláját fogja látogatni. Az ösztöndíjat a Parti Őrség adományozta, melynek egyik tisztje beszélget vele. A Biblia földjének miében stratégiai titkokat találtak NEW YORK. - Dr. Nelson Glueek izraeli archeológus, je­lenleg egy itteni egyetem ta­nára, az arab—izraeli háborút követő hetekben ellátogatott hazájába és felkereste ősi em­lékek helyeit az izraeli had­sereg megszállása alá került jordáni és egyiptomi terüle­teken. Amit ott látott, arról most itt előadást tartott és előadásának legnagyobb érde­kessége az a meglepő, való­sággal szenzációs állitás volt, hogy “aki Izraelben egy há­borút meg akar nyerni, annak archeológusnak (ősi emléke­ket kutatónak) vagy Biblia szakértőnek kell lennie.” “Az nem lehet csupán a vé­letlen szeszélyes játéka, hogy az utolsó ötven évben az ösz­­szes hadvezérek, akik győzel­mes háborút vezettek a mai Izráel földjén, akár Izrael ol­dalán, akár Izráel ellen har­coltak, vagy Bibliai szakér­tők, vagy hivatásos vagy ama­tőr archeológusok voltak”, fej­tegette Glueek professzor. “Annak, hogy az izráeliek az utóbbi húsz évbén háromszor folytattak győzelmes háborút a Szentföldön, az a magyará­zata, hogy ők, a legfelsőbb parancsnokló tábornoktól a legfiatalabb közkatonáig vala­mennyien foglalkoztak arche­ológiával.” Példákat sorolt fel Dr. Glueek: Edmund Allenby an­gol tábornok, aki 1917—18- ban győzelmes hadjáratot ve­zetett Palesztinában és Egyip­tomban a törökök ellen, nagy Biblia-tudós volt, éppen úgy, mint hires tanácsadója, T. E. Lawrence, “Lawrence of Ara­bia”. Lord Allenby alaposan ismerte a stratégiai utakat, amelyek a Szinai-félszigetrő! Dél-Palesztinába, a Negev pusztába vezetnek, egészen Megiddóig, amely hely az Új­­testamentumban Armaged­don néven szerepel. Hasonló­képpen Yadin izraeli tábornok, aki 1947-ben a függetlenségi háborúban megverte az arabo­kat, jól ismerte a stratégiai utakat az ősidőkből. (Yadin tábornok jelenleg a jeruzsále­­mi Héber Egyetem fő archeo­lógusa.) És Dayan tábornok, aki az izráel ieket győzelemre vezette 1906-ban és most jú­niusban, szintén hivatásos archeológus. Ami júniusban történt — az izráeliek világszerte megcso­dált győzelme a szovjet által tiz éven ót legmodernebb fegyverekkel ellátott egyipto­miak felett — kétségkívül fel i'ogj-a fokozni világszerte az archeológia iránti érdeklődést, elő fogja segíteni mindenütt az archeológiái kutatást. Ez a 220 éves, 2.3 centiméter át­mérőjű óra még mindig jár, a nürenbergi múzeumban, Nyugat­németországban. A közváleménykutatás szerint, francia semlegesség kívánatos PÁRIS. — Véleménykuta­tást rendeztek Franciaország­ban, melynek eredménye az volt, hogy bár számos francia különbözött vél eményében számos kérdés felett Chárles de Gaulle elnökkel, egy kér­désben azonban megegyeztek vele és pedig hogy a többség nem kivánja a szorosabb szö­vetséget sem az Egyesült Ál­lamokkal, sem pedig a Szov­jetunióval. A vélemény kutatást és sza­vazást a “Közvéleményt Ku­tató Francia Intézet” hajtot­ta végre, a független, balol­dali, Gaulle-ellenes hetilap, a “La Nouvel Observateur” ré­szére. A hetilap ebből azt a következtetést vonta le, hogy a tipikus francia ember poli­tikai stabilitást ’kíván és min­denekelőtt feltétlen semle­gességet. A felmérést a francia inté­zet, julius 19-e és 25-e között hajtotta végre, még de Gaul­le francia elnök kanadai lá­togatása előtt, amikor Que­­bee-ben tett kijelentései mi­att, Kanada miniszterelnöke, Lester Pearson visszautasítot­ta az elnök kanadai ügyekbe való beavatkozását. A felmérés eredménye sze­rint, a francia polgárság 34 százaléka úgy véli, hogy Franciaország a Szovjetunió oldalán áll, 8 százalék, hogy Amerika mellett áll és 35 szá­zalék, hogy egyik oldalon sem. Ötven százalék úgy nyilat­kozott, hogy az országnak semlegesnek kell lennie. 10 százalék úgy véli, hogy szov­jet oldalon kell állnia és 13 százalék, hogy az Egyesült Államok oldalán. 1965 áprilisában tartott ilyen felmérés alkalmával 57 százalék volt semleges, 9 szá­zalék szovjet-barát és 19 szá­zalék amerika-barát. A mostani felmérésnél 54 százalék helyeselte az arab­barát politikát a Középkele­ten, 18 százalék ellenezte és 28 százalék nem nyilatkozott. Egy hónappal később az 54 százalék helyeslés leszállt 42 százalékra, az ellenzés 23 százalékra emelkedett, a nem nyilatkozók száma pedig 35 százalékra. Májusban 45 százalék úgy vélte, hogy Anglia belépése az Európai Közös Piacba, Franciaország érdekeit szol­gálja és 17 százaléka ellenez­te a belépést. Julius végén Anglia támo­gatása a belépésre 39 száza­lékra csökkent és az ellenke­zők száma 26 százalékra emel­kedett. KEDVELT KÜLFÖLDI TÚRÁK YSTAD, Svédország— Svéd hivatalos körök kijelentették, hogy a Lengyelországból Svédországba irányuló nyári hajó túrák igen népszerűek a lengyelek körében. Már az augusztus 20-i tú­rán három lengyel kért poli­tikai menedékjogot Svédor­szágban és a következő tú­ráikon augusztus folyamán to­vábbi 22 lengyel. A jelenté­sek szerint lengyel kommu­nista kormánykörök szemé­ben. nem ilyen népszerűek ezek a hajó túrák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom