Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-21 / 51. szám

( 6. OLDAL ' " HtiiAíV* ^ Thursday, pee. 2L iá67 I •• • Nicaragua nagykövete, Guillermo Sevilla-Sacasa átnyújtja Lynda Bird Johnsonnak és vőlegényének a washingtoni diplomáciai testület esküvői ajándékát. Maoista kommunisták garázdálkodása India iparvidékén Nyugat Bengáliában sak még maguk gyengítették magukat. Moszkva és Peking szakításával, az indiai kom­munisták is két pártra sza­kadtak. A Peking-párt 75,000 taggal a kalapácsot, sarlót és 3gy csillagot választott jelké­pének, a Moszkva-párt, 55,000 taggal egy sarlót és három buzakalászt. A két párt tag­jai nem egyszer tüzes vere­kedést rendeztek egymás kö­zött. Ezév februárjában azon­ban a választások alkalmá­val a Mao-kommunistáknak sikerült elcsípni a hatalom ;-gy kis szegélyét. Tagjai let­tek egy 14 pártból álló koalí­ciónak, parlamenti székekkel és nyomban elkezdték a for­radalmi hecc-propagandát. Dardzsiling közelében a tea ültetvényeken megszervezték a mezőgazdasági munkások egy felkelését. Siliguri-bar és Naxalbariban a napszámo­sok, aki egy hegyi törzs tag­jai, a kommunisták ösztönzé­sére terror-uralmat állítottak "el, vésztörvényszékkel és lát­ványos perekkel, melyekre a mao-kommunisták tanították őket. A földbirtokosokat meg­gyilkolták, a csendőrséget mérgezett nyilakkal elűzték Kalkuttában a kormányban résztvevő kommunisták meg­akadályozták, hogy nagyobb rendőri erőket küldjenek ki a törzs garázdálkodásának megfékezésére, csak többhe­­í es zűrzavar után hívták visz­­sza Kalkuttába a lázitásra ki­küldött vörös cimboráikat Dardzsilingból. Nyugat Bengáliában az in­ti ai mao-kommunisták lVíao­­bibliákat osztogattak szét és a sztrájkolás egy formáját anitották a munkásoknak, mely élénken emlékeztet a kommunista kínai módszerre. A munkások a gyárigazgatót, vagy főnökét egy szobába szo­rítják, őrizet alatt tartják és oly sokáig nem adnak neki enni és inni, mig követelése­kbe beleegyezik. Ezév őszéig a kommunista munkások pontosan 1000-szor alkalmazták ezt a módszert s a szorongatott igazgatók sok esetben kitartottak napo­kig, remélve, hogy rendőri segítség érkezik. Egy acél­gyárban Durgapurban példá­ul egy angol főmérnököt a kommunista munkások addig •iüttettek a napon, mig eszmé­­'.etlenül össze nem rogyott. A nyugat bengáliai sztráj­koknak máris jelentkezett a hatása: 30 nagy gyár és a kisüzemek százai becsukták kapuikat. Más ipari vállalatok kizárták a sztrájkoló munká­sokat, vagy más biztosabb szövetségi államba költöz 'ek Indiában. Nyugat Bengá­­iában kitört a teljes káosz, az utcai lázongások mind vé­­resebbeké váltak és a beszi­várgó kommunisták száma növekszik. Jelenleg az a helyzet, hogy Ghosh miniszterelnök a szö­vetségi kormány segítségét várja, melyre ígéretet kapott írja: SPECTATOR A külügyminisztérium bi­zalmas és titkos feljegyzéseit mindenki olvashatja — 20 év után. Most kiadott a minisz­térium ilyen már-nem-titkos jelentést és abban sok érde­kes tudnivalót lehet találni. Az 1611 oldalas kötetnek ta­lán legfontosabb része Ave­­rell Harriman moszkvai nagy­követ 1945 évi jelentéseinek sorozata, amelyekben a kor­mányt figyelmeztette a szov­jet ellenséges célkitűzéséire, akkor, amikor a szabad világ és a szovjet kifelé mutatott egyenlő lelkesedéssel dolgo­zott az Egyesült Nemzetek szervezetének megteremté­sén. Egy idézet Harriman egyik jelentéséből: “Mindenki, akinek az oro­szokkal dolga volt, tudja, hogy ők nem ráadnak vissza csalás­tól, félrevezetéstől, zsarolás­tól és más tisztességtelen módszerektől, hogy megkap­ják, amit meg akarnak kapa­rintani.” Harriman 1945 áp­rilis 25-én San Franciscóban volt és ez alkalommal az ame­rikai U. N. delegációt figyel­meztette arra, hogy a szovjet­nek “ambiciói” vannak Kelet- Európábán. Azt ajánlotta Roosevelt elnöknek: mondja meg az oroszoknak, hogy menjenek vissza Oroszország­ba, ha nem hajlandók csatla­kozni az Egyesült Államok ál­tal javasolt U. N. Alapokmány tervezetéhez. “A Szovjet Unió — mondta Harriman — Kelet-E urópában annyi hatal­mat akar magához ragadni, amennyi csak lehetséges. Minthogy nem mehetünk há­borúba Oroszország ellen, mindent el kell követnünk, hogy Kelet-Európábán a le­hető legerősebb pozíciót biz­tosítsunk magunknak.” Azt fejtegette továbbá Harriman, hogy ha a szovjet igyekszik Kelet-Európábán lábat vetni és ott baráti államok falát megteremteni, ezt meg kell nehezítenünk, mert máskü­lönben az egyik falat újabb és újabb falak fogják követni. Érdekes történelmi adat, hogy Roosevelt elnök Csiang Kai-seknek, a kínai naciöna­­listák vezérének ajánlotta, hogy az Egyesült Nemzetek alapitó konferenciájára kül­dendő kínai delegációbba ve­gyen fel kommunistákat is. Csiang csakugyan felvett egy kommunista tagot a delegá­cióba. Truman elnök felvetette az eszmét, (hogy Philadelphiában — a Testvéri Szeretet Városá­ban — állítsák fel az Egye­­szlt Nemzetek székhelyét, de ehhez az ajánlatához nem ra­gaszkodott erősen. A genfi székház gondolatát Gromikc elvetette azzal az indokolás­sal, hogy Svájc semleges ugyan, de “rossz semleges.” Amit nyilván ugv kellett érte­ni, hogy rossz, mert a kapita­lista rendszernek valósággal ideálja. * * * El van felejtve (csak­ugyan?) hogy az izráeli-arah háború utáni U. N. vitában índia élesen Amerika éllen fordult és támogatta a Szov­jet Unió igyekvését, hogy mint az arabok egyedüli ba­rátja, megvethesse lábát Észak-Afrikában és a Föld­közi-tenger vizein? Akár el van felejtve, akár nincs elfe­lejtve, tény az, hogy Indiának kenyérre van szüksge, mert kenyérhiány fenyegeti annak ellenére, hogy idei termése minden korábbit felülmúl, és tény az, hogy ami búzára In­diának szüksége van, azt majdnem kizárólag Ameriká­tól kéri és kapja. Freeman A kommunisták sem ma­radtak restek: A maoista párt főnöke kijelentette, ha szövetségi segítség jön, pata­kokban fog folyni a vér az utcákon. KALKUTTA, India — A nemzetközi hírközlésnek kis­sé elhanyagolt témája ma­radt, hogy a Kalkuttában már egy idő óta tartó vérrontás­nak a hátterében Vörös Ki­na és Mao Tse-tung propa­gandistái állanak. Már több mint három hete lángol a zendülés az indiai unió Nyugat Bengália álla­ma fővárosában, az 5 millió lelket számláló Kalkuttában. Indiai mao-isták, százezreket lazítottak fel, aktiv, vagy passzív ellenállásra az állam és a szövetségi állam kormá­nyai ellen. Nyolc nap leforgása alatt a kalkutta! maoista kommu­nisták kétszer rendeztek ál­talános sztrájkot és sikerült a Nyugat Bengália állam mintegy 15,000 kormány al­kalmazottját is fellázítaniuk. Csak hét kormány tisztviselő jelentkezett szolgálatra a 76 éves Prafüla Tshandra Ghosh állami miniszterelnöknél, a jelenlegi sztrájk kikiáltása után. Újból és újból “bengáli tü­zeket” gyújtottak a Mao-kom­munisták — főleg diákok és munkások — Kalkutta utcá­in: autóbuszokat gyújtottak fel- leromboltak vasútállomá­sokat és alig van üzlet az 5 milliós városban, melyet ki nem raboltak volna. Nyugat Bengália parla­mentjében a vörösek tintás­­üvegeket dobáltak az agg mi­niszterelnök arcába, az állam­tanácsban a kommunista kép­viselők erőszakkal elfoglalták az elnök székét és szétker­gették az ülést, mind a kínai kommunista “vörös gárda” mintáj ára. A kommunisták célja az, hogy megfélemlítsék Ghosh elnök minisztereit, hogy azok leköszönjenek és az uj vá­lasztások alkalmával, maguk­nak hódítsák meg az Indiai Unió ezen stratégiailag és gazdaságilag egyik legfonto­sabb államát. Nyugat Bengália területe körülbelül akkora, mint Ausztriáé, de 39 millió lako­sa van. Az állam a Ganges folyó deltájától csaknem a Himalaja határig terjed In­dia és Vörös Kina között. Nyugat Bengália helyőrségé­ben mintegy 60,000 katona van, azzal a feladattal, hogy megvédjék India északi te­rületeit Mao ellen. Nyugat Bengália bányái az indiai szén egyharmadát ter­melik. Az állam területén ál­lának India legnagyobb ipari központjai. Nyugat Bengália munkásai azonban mindin­kább Mao propagandistáinak befolyása alá kerülnek. Most elsőizben váltak az indiai kommunisták veszélyessé, az indái demokráciára nézve. A vörös indiaiak egyszer már fegyverhez nyúltak. 1947- ben a lázadásban Telengana­­ban sikerült uralmuk alá hoz­ni mintegy 100 falut, ami­nek során körülbelül 2500 sze­mélyt lemészároltak. Nehru csapatai azonban csakhamar •Inyomták a kommunista lá­­adást Bár a kommunistáknak si­került 1957-ben és 1967-ben uralomra kerülniük Kqrala allamban — ez volt a világon az egyedüli hely, ahol a kom­munista forradalmárok tör­vényes választási utón ura­­omra kerültek — Kerala azonban India délnyugati ré­ében a második legkisebb Ham. A földművelő parasztok kö­pött — és csaknem egész In­da még ma is falvakból áll — a marxisták alig jutottak előre, minden éhezés és nyo­morúság ellenére is. A hin­duizmus, mely az élet kedve­zőbb körülmények közötti megismétlődését tanítja, erő­ien fékezi a nép körében a kívánságot, hogy forradalmi ütőn változtassa meg sorsát A világ második legnépesebb országában, a kommunisták kevesebb mint 130,000 köny­ves kommunistát tudtak rek­­rutálni, az 500 milliós lakos­ságból. Azonkívül az indiai elvtár­Légnyömásos fúróval dolgozott Johannesburg, Délafrikában a 39 éves D. S. Brough, mely egy 3 incses szeget vetett a szivébe. A sze­get eltávolították és a férfi felépülőben van. A szent barnáthegyi Cleo megeteti 11 darab hathetes kölykót, Mr. és Mrs. Thomas otthonában Pitts­burghban, mely az ö otthona is. földművelésügyi miniszter közli, hogy a következő hat hónapban India három és fél millió tonna búzát fog kapni Amerikától. Az amerikai búzát nem in­gyen kapja India: fizet rúpia pénzben, amely India határain túl semmitsem ér . . . És még ennek a “semminek” 65 szá­zalékát is Amerika “vissza­­kölcsönzi” (soha-meg-nem­­adásra) Indiának, igy a buza­­segélyt megtetézve pénzse­géllyel. 1951 óta Amerika több mint 50 millió tonna búzát adott Indiának, több mint 4 billió dollár (nem rúpia)! érték­ben. * * * Középuton a Fehér Ház és a Pentagon közt ez a véleke­dés alakul ki: A vietnami há­ború civil vezetése sikertelen maradt, túlsók költséget és veszteséget okozott, igy hát Johnson elnök ezentúl — Mc­Namara után ... — inkább fog hallgatni katonai tanács­adóira. Az Autó Association figyelmeztetése WASHINGTON —Az Ame­rican Automobile Association figyelmezteti az autósokat .-.kiknek szegekkel kivert téli autógumi] aik vannak, hagy­ják azokat otthon, ha téli tu­bájukon a déli, vagy délnyu­gati államokba hajtanak. Egyes, nem is olcsó úgyne­vezett hógumikban fémsze­gek vannak, hogy a kerék jobban fogjon a havon és je­ges utón. Nyolc állam azon­ban megtiltja azok használa­tát, mivel állítólag károkat jkoz az országutak felületén. Az Automobil Association ;figyelmezteti az autósokat, hogy ezek használata ezek­ben az államokban börtön, és oénzbüntetésekhez, sőt az au­­;ó elkobzásához vezethet. Bel­lául: Georgiában a szeges gumi használata 1000 dollárig ter­edő pénzbüntetéssel, vagy évi börtönnel jár. Virginiá­ján a büntetés 5 és 15 dollár között van és lehetséges, hogy efoglalják a kocsit. Texas­­oan a büntetés 200 dollár kő­ül van, plusz bírósági költ­iég. A többi állam, mely nem engedi a szeges gumik hasz­­rálatát: Arizona, Louisiana, Missis­sippi, Oklahoma és South Carolina, ahol 100 dollár kö­rüli büntetés várja a szeges gumit használó autóst. SZÖKÖTT HÁZ ATLANTA, Ga. — Egy W. D. Pope nevű férfi házát a munkások véletlenül összeté­vesztették a szomszéd ház­fal és 25 mérföldnyi távol­­-ágra elszállították. Amikor Mr. Pope szabadságáról ha­zaérkezett, hült helyét talál­­a otthonának. Londonban, a Carnaby St.-ben már kapható olyan kalap, melynek belsejében transzisztor rádió van. WASHINGTONI LEVÉL amíg a tea AZ ASZTALRA KERÜL A teacserje létrejöttéről 3gv 1500 éves legenda szá­mol be: Ta-Mo buddhista ?zerzetes egy alkalommal nem ébredt fel a kellő órában és átaludta az istentisztelet ide­jét. A hívők kénytelenek vol­tak az imádság elmondása és az ájtatosság elvégzése nél­kül hazamenni. Amikor Ta­­-VTo végre felébredt és látta, knit mulasztott, levágta és el­­lobta két szempilláját. Aho­vá a szempillák estek, ott nőtt ki a földből az első két teacserje. A gruziai teatermesztők ma már szelíden megmoso­lyogják ezt a regét és sok időt, .sok munkát szentelnek a me­leg-igényes növény ápolásá­nak és szaporításának. A tea­cserje nevelése, majd a tea-, lévelek begyűjtése és szárí­tása, végül a tea zamatának biztos megőrzése nem kevés gonddal és fáradsággal jár. Ezt a teakóstolók végzik. Ezek. a különböző teafajták­ból főzött italokat megizlel­­ve, intézkednek a megfelelő teakeverékek összeállításáról. A jó izü grúz tea legalább 8 —10 féle cserje leveleit tar­talmazza. A teakóstolóknak tilos sze­szes italt, vagy fűszerezett ételt, hagymát és fokhagy­mát fogyasztaniuk, mert az erős szagok akadályoznák munkájuk tökéletes elvégzé­sét. A teafeldolgozó üzemek­ben berendezett laboratóriu­mok ablakainak északra kel1 nyílniuk, mivel észak felől vi­szonylag egyenletes a nappa­li világosság és ez megkönnyí­ti a teafajtáknak színek sze­rinti megkülönböztetését. A laboratóriumokban a teafaj­ták öt tulajdonságát igyekez­nek megállapítani: a száraz tealevelek sziliárnyalatát, ve­gyi tartalmuk oldhatóságát, a belőlük főzött teaital zama­tét, izét és színét. A grüziai tealevelekből fő­zött világos borostyánszinü, kellemesen fanyar izü folya­dékot a földkerekség egyik legjobb teájának tartják, kezdett ugrándozni örömében, s közben kérte, ingerelte az embereket: hangosabban! Még hangosabban! Még! Még!!! Aztán kezdődött a mérkő­zés, és a szurkolók tisztesség­gel becsülettel végigujjong­­ták, végigdörögték, kerepel­ték a mérkőzést. A rendőrök olyan ijesztően voltak felöltözve, hogy rájuk nézni is félelmetes! Könny­­gázvető puskák, gumibotok, gépfegyverek és Isten tudja még hányfajta “szerszám” lógott a vállukon, bőrszíju­kon. A nézőteret vizesárkot helyettesitő széles betonöve­zet választja el a pályától. A mérkőzésen azonban sem az árokra, sem a rendőrökre nem volt szükség. Egyetlen disszonáns hang nem. volt az egész mérkőzés alatt, pedig elég kemény, idegeket megvi­selő mérkőzést izgultunk vé­gig-Guadalajarában talánkoz­tunk a Mexcói Labdarugó Szövetség főtitkárával, aki mágával hozta az első mexi­kói mérkőzést értékelő lapo­kat. Meg kell mondanom — nincs az a reális európai saj­tó, amely olyan őszintén és el­fogulatlanul írna. mint a me­­xicói, a számukra nagy siker­rel befejeződött viadal után. NE EMELJEK AZ OLAJ ABÁT LONDON, Anglia — Az an­gol kormány felkérte az olaj vállalatokat, hogy ne emeljék az olaj és gazolin árakat, mert jelenleg egy kiértékelés van folyamatban, hogy a font le­értékelése mennyiben érinti az árakat általában. Az olajvállalatok engedtek a kormány kívánságának, ki­jelentették azonban, hogy a pénz leértékelésével kapcso­­.atban amugysem akarták az Irakat emelni jövő évig. Meg­jegyezték azonban, hogy a ont leértékelése jelentősen melte termelési költségei­det. Harvardi tovajok CAMBRIDGE, Mass.—Har­­vardnak is meg vannak a ma­ja görbe utakon járó embe­rei— jelentette ki a Harvard Cooperativ Society managé­­re, miután 18 egyetemi hall­gatót üzleti lopással vádol­­ak meg. James T. Morrill manager elmondotta, hogy a diákokat több hónapos időközben kap­ák rajta a lopásokon és a Cooperative Society kára több mint 350,000 dollár. A diáko­dat az egyetem adminisztra­­iv igazgatóságának adták át, rendőrség bevonása nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom