Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-30 / 48. szám

6. OLDAL giRAüó Thursday, Nov. 30, 1967 Az első Ford Mustang, mely legördült a futószalag végéről a sztrájk után, Dearbornban. Franciaországi magyar, bőröndjében csempészte ki a foglyot az erődből PÁRIS, Franciaország. — Saint-Martin francia várbör­tön udvarán, Ré, Atlanti Óce­áni-szigeten, La Rochelle vá­rosával szemben, felsorakoz­tak a rabok: Varga, Battag­­lini és Ventin. A börtönigaz­gató felolvasta előttük a francia elnök, Charles de Gaulle kegyelmi parancsát. Varga, a menekült magyar, annak idején résztvett a de Gaulle elleni merényletben Petit-Clamartban, elfogták és várfogságra Ítélték. Most megnyílt előtte a szabadság kapuja. A három volt fogoly indu­­'lásra készülődött. Battaglini és Ventin könnyű podgyász­­szal állt fel, Varga egy ha­talmas utazóbőröndöt cipelt. Erősen esett az eső és a vár­kapu ' őrsége ellenőrzés nél­kül engedte át a szabadon bocsátottakat. Másnap délután 2 órakor t vár parancsonka, Coly riadót fuvatott és nyomban értesí­tette a megye prefektusát: — Az OAS aktivista (az OAS egy katonai szervezet volt, mely erőszakkal akarta meg­akadályozni Algéria kiüríté­sét), a 31 éves Calude Tenne, aki politikai gyilkosság mi­att életfogytiglani várfogsá­got kapott, eltűnt. „■ Saint-Martin citadellája ? Ré szigeten, ahol régen a gá­lyarabságra ítélt fegyenceket gyűjtötték össze, hogy az Ör­dög Szigetére, Guayana-ba szállítsák őket, a világ legbiz­tosabb börtönének számit. In­nen még sohasem sikerült’ ki­törnie senkinek. Most azonban Tenne 47 fe­­gyenc kollégája még utóla­gos szolgálatot is tett, a va­lószínűleg Varga kofferjé­ben eltűnt társuknak, mert a szökés után, órákhosszat tar­tó zendülést rendeztek, a tossz étel miatt és egy egész napon keresztül megakadá­lyozták a foglyok napi több­szöri átszámlálását. Amint azután megnyugod­tak, Tenne már elérte a kom­pot a szárazföldre és jegyet váltott La Rochelle-be. Mr. Doustin, a prefektus az úgy­nevezett “Rex” riadóparan­csot léptette életbe (recher­­ehes exceptionnelles), amely a párisi “Le Monde” szerint a legkomolyabb üldözési pa­rancs. Az üldözés komolyságába jellemző volt, hogy Brest kö­zelében egy autós elgázolta az egyik “Rex”-csendőrt Vittel­­lio-t, Libourne-ban pedig egy autó a rendőrök által felállí­tott akadályba futott ék a ve­zető életét vesztette. Vaulx­­en-Velin közelében pedig az országúti rendőrök géppuska sorozatokkal kergettek egy menekülő kék Citroent. . A rendőrök általában ide­gesek voltak, mert Tenné­nek az a hire van, hogy gya­korlott rendőr-gyilkos. Al­­gierban, 1961 m áj usábafi agyonszruta Roger Gavoury rendőrbiztost. — Rúgd térdkalácson, ra­gadd meg a torkát és döfj kést a szivébe — igy magya­rázta akkoriban Tenne ejtő- Prnyősi hivatalos kiképzését a bíróságnak, magyarázva, nem tudta, hogy rendőrről van szó, de azért a többi 3500 kisebb-nag y óbb “uitra”-val gyütt elitélték. Tizenkét esetben leg­­■öbbnyire karácsonykor és a julius 14-i nemzeti ünnepen bocsátott meg de Gaulle el­nök ellenlábasainak s a mai napig már a 3505 “ultra”-ból 3400 kiszabadult. Olyan pro­minens “OAS”-tagok, mint Georges Bidault volt minisz­terelnök és külügyminiszter és Jacques Soustelle, nem akarták volt barátjukat, de Gaullet kegyelemért kérni ás inkább számkivetésbe men­tek. A maradék 55 fogoly álta­lában kényelmes életet élt Két OAS-tábornok, Tulle, közép-franciaországi városban havi 8 napi látogatási időt él­vez, az OAS-tagok Ré-sziget várbörtönében tovább foly­tathatták tanul mányaikat, kártyázhattak és mint maga Tenne is — megnősülhettek. Madame Tenne férje börtön­ideje alatt két gyermekkel ajándékozta meg Tenne-t. Tenne-ről megállapították; hogy pontosan 75 kilót nyom. Varga bőröndjében pontosan 75 kiló súlyú “könyv” volt. Legalább is ezt mondta Var- 5a a várkapunál, mikor meg­kérdezték, mi van a bőrönd­­iében. A rendőrség felfedez­te Vargát Párisban és vissza­szállította La Rochelle-be ki­hallgatás végett. Időközbén 150,000 francia rendőr lezárta Franciaország határait, megszállta az or­szágutakat 1 és többszázezer franciát kihallgat ott. A “Rex” üldözés eredményé 227 letar­tóztatás, autótolvajok, csa­vargók, utonállók, leányke­reskedők mindenféle fajból és szinből. Ré-sziget “mene­­ültje” azonban, Claude Ten­ne, nem volt közöttük. NEM IGAZI ALKOHOL A SÖR LONDON — Egy Terry Grimes nevű, 30 éves férfit, feljelentett a rendőr, mivel Mr. Grimes egy alkalommal érezhetően illuminált állapot­ban vezette automobilját és ezt rendkívül szigorúan ve­szik most Angliában. A tárgyaláson megjelent a rendőr is és a biró ezt kér­dezte: — Miből vette észre, hogy Terry Grimes részeg? Külö­nösen viselkedett? Hadoná­szott? Hangos volt? — Nem, kérem — felelte a rendőr — Terry Grimes rendkívül csendes és rendes volt, lehelletéből azonban olyan sörszag áradt, hogy ré­szegsége kétségtelen volt. — Mi a válasz? — kérdezte a biró Mr. Grimest, aki ezeket mondotta: —• Nem tagadom, hogy sör­szag áradt a lelhelletembő.l mivel azon a napon, két és fél kvart sört ittam meg, mi­előtt a kormánykerék mellé ültem. —- Ez azonban semmit sem jelent. Két és fél kvart az mindössze 5 pint. Én pedig évek óta napi 20 pint sört iszom meg. A sör nem igazi alkohol: az öt pint sör, csak annyi nekem, mintha egy csé­sze teát ittam volna. Ha magának ilyen gya­korlata van, akkor valóban nem lehetett részeg — is­merte el a biró és felmentet­te Terry Grimest a részeg állapotban történt autóveze­tés vádja alól. Lynda Bird egykori vőlegénye beszél a tizhónapos jegyességről Amikor a közelmúltban hi­re érkezett annak, hogy Lyn­da Bird Johnson, az elnök idősebb lánya, eljegyezte ma­gát Charles Robb, US Marine kapitánnyal, mindenki ismer­te George Hamilton, színész nevét és mindenki tudta, hogy egyidőben majdnem George volt az, aki egy hosz­­szu románc végén, Lynda Bird vőlegénye — és férje — lett. Nyilvánvalóan kevesen em­lékeztek azonban Bemard Rosenbach nevére, aki évek­kel ezelőtt, tiz hónapon ke­resztül Lynda vőlegénye és állítólag, Johnson elnök ked­vence, volt. Ebből az alkalomból, talán érdemes visszaemlékeznünk rövid összefoglalásban a tör­téntekre: A római katolikus Rosen­bach, Com'bortban (Tex.) szü­letett és nevelkedett, a John­son birtoktól alig 35 mér­­földnyi távolságra. A katoli­kus Rosenbachék jól ismer­ték a protestáns Johnson csa­ládot. Bemard és Lynda akkor került egymáshoz először kö­zelebb, amikor Bemard meg­hívta Lyndat a Naval Aca­­lemy (Annapolis) karácsonyi oáljára. Lynda ekkor 16 esz­tendős volt, Bemard, az aka­démia növendéke, 20 éves. Ezután Lynda minden hét­végén állandó vendége voll az akadémiának. A fiatalok 1963 júniusában jegyezték el egymást. Az akadémia elvég­zése után Bemard Rosen­bach tengerész-zászlóst í ‘Jonas Ingram” torpedórom­bolóra helyezték szolgálatra. Kennedy elnök meggyilko­lása után a Johnson család a Fehér Házba költözött és mindenki úgy vélte, hogy Lynda és Bemard esküvőjére 1964 júniusában kerül sor: ez lett volna Ötven év óta az el­ső esküvő a Fehér Házban. A Fehér Ház azonban 1964 áprilisában hivatalosan je­lentette: Lynda felbontotta eljegyzését és visszaküldte Bemard Rosenbach az eljegy­zési gyűrűt. A közelmúltban egy újság­író felhívta telefonon Aga­­naban (Guam) Bemard Ro­­senbacht, aki már hadnagy megnősült és itt teljesít szol­gálatot a “Nimitz Hill Base Housing Area” kirendeltségé­nél. Az újságíró kérdésére Ro­senbach hadnagy a követke­zőket válaszolta: — Lynda és én komolyan szerelmesek voltunk egymás­ba. Fizikailag és szellemileg egyaránt vonzottak egymást, képtelen volnék felelni arra, hogy melyik volt számunk ra a fontosabb. — Jóformán együtt nőt­tünk fel és gyakran osztot­tuk meg egymással a boldog­ság és nem ritkán, a boldog­talanság és kiábrándulás pil­lanatait. Kétségtelen azon­ban, hogy mindketten éret­lenek voltunk. — Képzeljék el, micsoda különös élmény volt számom­ra: szerelmesnek lenni az al­el nők lányába és tudni, hogy ő is szeret engem! Olyan volt ez, akár egy tündérmese. <mely azonban nem tartott sokáig. Amikor elváltunk, az elválást fájdalmasnak talál­tam . . . hiszen majdnem ösz­­szeházasodtunk. — Mi a véleménye Lynda Bird mostani vőlegényéről, Charles Robb kapitányról? — kérdezte az újságíró a te- i c fonbeszél getés alkalmával. Néhány pillanatnyi gondol­kozás után, Rosenbach had­nagy válasza igy hangzott: — Minden, amit mondha­tok, csupán annyi, hogy ha Lynda boldog, én is boldog vagyok. Annak ellenére, hogy sohasem találkoztam Robb kapitánnyal, bizonyosra ve­szem, hogy ő is valóban bol­dog lesz. — Azt hiszem, Lindának sok gyermeke lesz. Emlék­szem, hogy annakidején mi is ;ok gyermeket akartunk. — Mi volt az oka eljegyzé­sük. felbomlásának? — volt. az újságíró következő kérdé­se. A válasz és a magyarázat Rosenbach hadnagy részéről ez volt: — Én magam hosszú időt .öltöttem a tengeren, szolgá­lati beosztásom következté­ben. Lyndat is rendkívül el­foglalták tanulmányi a Geor­ge Washington egyetemen és csak ritkán találkozhattunk. — Nekem sokat kellett ta­nulnom, hiszen tengerésztiszti karrierem elején állottam. Mindketten szerelmesek vol­tunk egymásba, azt hiszem azonban, alapjában véve mindketten tisztában vol­tunk azzal, hogy nem lehet belőlünk egy pár sohasem. Az Igazság az, hogy voltaképpen ;gyikünk sem volt elég érett a házasságra. Ezért — nagyon nőiesen és helyesen — Lyn­da vette kezébe a kezdemé­nyezést és visszaküldte az el­jegyzési gyűrűt. Mindketten lehéznek találtuk a válást. — Nem jelentette- kettejük között ellentétet a valláskü­­önbség, az a körülmény, hogy ön katolikus, Lynda pedig protestáns? — Nem jelentett-e kettejük egyáltalában nem jelentett akadályt közöttükn. Mi sem bizonyítja jobban, hogy fele­ségem, Marjorie, zsidó. Lány­levét azonban nem vagyok íajlandó közölni, mert nem akarom, hogy feleségem ne­ve szerepeljen ebben az ügy­ben. Nem akarom, hogy Mar­­' őriét bárki is összehasonlít­sa előző szerelmemmel, Lyn­da Bird Johnsonnal.-— Ahogyan ma látom a dol­gokat, mindkettőnk számára Lynda és az én számomra is.1 i legmegfelelőbb megoldás az eljegyzés felbontása volt A fiatalok gyakran olyan va­kon szerelmesek egymásba, hogy egyszerűen nem látják meg és nem veszik észre va­lódi kívánságaikat és szük­ségletüket. Most azonban, én ooldog vagyok Marj or ieval és Lynda rövidesen boldog lesz Charlesával.-- Általános a meggyőző dós, hogy John F. Kennedy rendkívül szerette önt. Igaz ez? —- kérdezte az újságíró. — Teljes mértékben igaz — felelte Rosenbach hadnagy — sőt, továbbmenően az is igaz. hogy Kennedy elnök rendkí­vül szerette Lyndat is. JFK mindkettőnket határozottan kedvelt. — Jól emékszem arra, hogy Kennedy elnök számos alka­lommal tréfált és azt mondta Lyndanak: — Lynda, miután szerelme Rosenbach, elvégzi a tenge­részeti akadémiát, olyan jég­törő hajóra helyezem majd őt, amely évekig vissza sem fog térni az Északi Sarkról. — Ezt gyakran az elnök és amikor Lynde majdnem könnyekre fakadt Kennedy nevetve nyugtatta meg: — Sohase aggódjék, kedve­sem ,hiszen csak tréfálok: mindkette j ü k e t rendkívül zedvelem. — Levelez-e Lyndaval? — Nem, úgy találtuk mind­ketten, helyesebb, ha nem le­velezünk. — Meghivták-e Lynda de­cember 9-iki esküvőjére? — Erre a kérdésre nem va­gyok hajlandó válaszolni. — Mi a véleménye George Hamilton színészről, Lynda egykori férj-jelöltjé­ről? — Nem hiszem, hogy érde­mes volna bármit is monda­ni erről az emberről! — vá­­aszolta élesen, majdnem in­­lulatosan, Rosenbach had­iagy és az intervju ezzel vé­gétért. Féljelenlísek MOSZKVA. — Egy szovjet llyusin — 18-as utasszállító gép, “néhány nappal ezelőtt lezuhant Sverdlovsk közelé­ben az Ural hegységben” — jelentette a szovjet Tass-iro­­da, részleteket azonban a sze­rencsétlenségről, nem adott meg. Nem hivatalos jelentések szerint azonban 70-100 sze­mint mély vesztette életét. Athénben, a Tatoi-palota kertjében sétál a görög királyi család: Constantine király és felesége Ann Marie királyné, két gyerme­kükkel, Alexia hercegnővel és Pál herceggel, a trónörökössel. A Szabadságharcos Szövetség gyűlése PHILADELPHIA, - (MSZTI jelentése). — A Magyar Szá­­badságharcoso Szövetség Or­szágos Intéző Bizottsága év­záró gyűlésén resztvettek az amerikai szervezetek képvi­selőin kívül Tímár András. Walter István a kanadai sza­badságharcosok részéről, to­vábbá Ft. Végvári Vazul a Szövetség volt elnöke, akiket dr. Kovács István kanadai fő­titkárral együtt, beválasztot­tak a Politikai- Bizottság tag­jai sorába. Ugyanakkor az OIB dicsérő elismerésben ré­szesítette Gereben Istvánt a Szövetség Washingtoni Iro­dájának vezetőjét az 1967 ok­tóberében végrehajtott kong­resszusi és szenátusi akciók áldozatkész támogatásáért. Az Országos Intéző Bizott­ság uj tagjai lettek Tóth Csa­ba az Északamerikai Magyar Főiskolai Hallgatók Szövetsé­gének újonnan megválasztott elnöke, Helcz Tibor, a Volt Po­litikai Foglyok Szövetségének elnöke és Lovass György, a new yorki szervezet titkára. Dr. Pogány András elnök ismételte ismertette az októberi évfor­dülóyal, kapcsolatos'szeh^tusi Ős kongresszusi felszólaláso­kat. Pásztor László főtitkár javaslatot tett a politikai bi­zottság munkájának szakosí­tására. Dr. Szimonisz László felszólalása alapján az OIB memorandummal fordul az amerikai egyházakhoz és in­tézményekhez Mindszenty Jó­zsef hercegprímás ügyében. Dr. Ló'te Pál európai sajtó­­szervezési körútját ismertet­te. Javaslata alapján az OIB elhatározta, hogy az angol­­nyelvű HUNGARIAN FREE­­DOMFIGHTER rendkívüli ki­adásában közli a Szövetség legutóbbi politikai akcióinak dokumentációját. Értavi Ba­­ráth József meghívott előadó­ként a Becsületadó ügy állá­sát ismertette. Szilágyi Pál szervezési beszámolójában el­mondotta, hogy a Szövetség taglétszáma továbbra is gya­rapodott. A háromnapos értekezleten felszólaltak még Bácskai H. Béla, dr. Debreczeni József, Gyó'rik Jószefné, v. Kárpát hy Sándor, Marosán Gyuláné, Tö­rök Endre, dr. Jenőffy Nándor és még sokan mások. Egy X-15 kísérleti rakéta gép lezuhant 50 mérföldre az Edwards Air Force Base-től és megölte piló­táját, a 37 éves Michael J. Adams őrnagyot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom