Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-16 / 11. szám

6. OLDAL HÍRADÓ Thursday. March 16. 196/ Egy ismert kanadai katolikus pap a próbaházasságok bevezetését javasolja - egyházi ellenérzés mellett Szerte a világon növekszik a házasságkötések száma, minden országban növekszik az egészen fiatalok házasság kötéseinek száma és ezzel egyidejűleg’, minden ország­ban növekedik a válások szá­ma. Ezzel a kérdéssel kapcsola­tosan egy amerikai hetilap munkatársa megintervjuolta Kanada egyik legismertebb és legtekintélyesebb katoli­kus papját. A lelkész neve Father Jacques Lazure. Fa­ther Lazure az ottawai egye­tem társad alomtudományi tanszékének igazgató-profesz­­szora. Father Lazure a követke­zőkben foglalta össze egészen egyéni és rendkívül érdekes véleményét a kérdéssel kap­csolatosan az amerikai újság­író számára: •— A fiatal párok számára engedélyeznünk kellene a próbaházasságot, beleértve a szexuális kapcsolatot is. Eze­ket a próbaházasságokat tör­vényesítenie kellene a társa­dalomnak és az egyházaknak is. A minimális életkor a pró baházasságra lépő felek eseté­ben 18 év lehetne. — Meggyőződésem, hogy a próbaházasságok rendszeré­nek bevezetése azt eredmé­nyezné, hogy kevesebb válás és több boldog házasság len­ne. Nagyon sok házasságot a megfelelő előkészület hiánya juttat zátonyra. A társada­lom úgyszólván teljesen ki­kapcsolja a házasságra való előkészítés folyamatából a szexuális kapcsolatot. — A próbaházasságok rend szere megelőzné azt, amikor a fiatal nő és a fiatal férfi véglegesen összeházasodik. Ez a rendszer — véleménye szé­­rint —•' nagymértékben lehe­tővé tenné a boldog házassá­gokat. Egy férfinek és egy nőnek teljesen meg kell is­mernie egymást, mielőtt há­zasságot köt. — A valóságban kell él­nünk, nem pedig idillikus és álomvilágban. A próbaházas ságok rendszere következté­ben, mindkét fél megismer­kednék az együttélés napi problémáival és kötelezettsé­geivel. :— kétségtelen, hogy egy házasság sorsát a két fél kö­zötti szexuális kapcsolat dön­ti el. Mindenfajta házassági előkészítésnek magában kel­lene foglalnia és körül kel­lene határolnia a szexuális kapcsolatokat. Mindennuek nem az lenne a célja, hogy szexuális lazaságot eredmé­nyezzen, hanem az, hogy a próbaházasság folyamán a fe­lek teljesen és tökéletesen megismerjék egymást, mi­előtt végleges .törvényes házasságra lépnek. — A mai házasságok csőd­jéért nagymértékben és első­sorban a társadalom a felelős, a társadalom, amely egyál­talában nem ad szexuális ve­zérfonalat a házasoknak. — Meggyőződésem, hogy a társadalom és az egyházak által törvényesített próbahá­zasságok rendszere jelentené a megoldást a boldog házas­ságok felé. Jelenleg történ­nek ugyan bizonyos előkészü­letek a házasságok előtt, bi­zonyos tanfolyamok például, azt látom azonban, hogy ezek­ből az előkészületekből egy rendkívül jelentős elem hi­ányzik.- Azt hiszem, ez az elem nem más, mint maga az együttélés gyakorlati oldala, beleértve és magába foglalva a szexuális kapcsolatot is. Senki se gondolja, hogy a szabad-szerelmet javasolom. Ezeket a próbaházasságokat — ismétlem — szigorúan el­lenőriznék az egyes állami és egyházi szervek. — Mielőtt két fiatal próba­­háasságra lép egymással, il­letékeseknek alaposan meg kellene vizsgálniuk: elég éret­tek-e a felek szociálisán, fizi­kailag és psziéhológiai szem­pontból egy ilyen kísérletre. — Minden ilyen törvényesí­tett és engedélyezett próba­házasságot — a kísérleti együttélés idején — állandó­in ellenőriznének a világi és egyházi szervek. — A próbaházasságok ide­jén a felek teljes mértékben gyakorolnák a születés-szabá­lyozást, vagyis gondoskodás történnék affelől, hogy a pró­baházasságban élő leánynak nem születik gyermeke. Gon­doskodnunk kellene arról, hogy a próbaházasságot meg­kísérlő fiatal párt semmiféle erkölcsi, személyi, vagy tech­nikai probléma ne akadályoz za a kísérlet végrehajtásában. — Véleményem az, hogy amennyiben az egyházi és világi szervek teljes mérték­ben legalizálják a próbahá zásságot, nem történhetik csalás egyik fél részéről sem. Meglehetősen nehéz vol­na arra válaszolni, hogy mennyi ideig tartson egy ilyen, megfelelő ellenőrzés mellett történő próbaházas ság? Gondolom, az időtartam váltakozhatnék 3 és 18 hó­nap között, majdnem lehe­tetlen azonban általános sza­bályt felállítanunk errevonat­­kozóan. — A próbaházasság után, elsősorban maguknak a fe­leknek kellene eldönteniük, hogy Össze akarnak-e végle­gesen ?is házasodni. Elhatáro­zásukat azonban felülvizsgál­nák az illetékes egyházi és világi szervek; — Meggyőződésem, hogy a próbaházasságok rendszerét bele lehetne illeszteni a ka­tolikus egyház erkölcsi kere­teibe, anélkül, hogy a kato­likus egyház alapvető erköl­csi meggyőződésén és morális elvein sérelem törénnék. — A katolikus egyház meg­szenteltnek jelenthetné ki a próbaházasságot is, éppen úgy ahogyan szentnek jelenti ki a törvényes házasságot. — Ma már, a társadalomtu­dósok és a szakorvosok véle­ménye megegyezik abban, hogy a házasságok boldogsá­gát jelentős mértékben dönti el a felek közötti szexuális kapcsolat jellege. — Éppen ezért, a próbahá­zasságoknál a hangsúlyt erre a kérdésre kellene fordíta­nunk. A házasság olyan reali­tás, amelyet mindenképpen tanulmányoznunk kell. — Az igazság az — és ezt mindenképpen tudomásul kell vennünk hogy az emberi élet legnagyobb és legnehe­zebben megoldható feladata az egymással való együttélés. — Véleményem az, hogy szerte a világon, csupán a házasságok 15-20 százaléka ne­vezhető boldognak. A házas­ságok túlnyomó része boldog­talan akkor is, ha a házas­felek együtt maradnak és nem válnak el. — Túlságosan sok házassá­got kötnek meg csupán a szexuális szenvedély hatásá­ra vagy a házasságon kívüli terhesség társadalmi problé­májának elkerülésére és min­dezek a fajta házasságok, szükségképpen kátyúba jut­nak. — A felnőtt társadalom, szerte a világon, tabuként ke­zeli a szexuális kérdést és ezért a fiatalok számára a szexualitás nem az élet nor­mális következménye, hanem az áhított és tiltott gyümölcs. — A fiatalok jelentős ré­sze véli leszakítani a tiltott gyümölcsöt a házassággal és amikor a tiltott gyümölcs le­­szakitása megtörtént, kiderül, hogy az első izlelés után — csak unalom és kiábrándulás maradt. A bezártak játékkaszinóját bezárják CARSON CITY, Nevada. - Az itteni állami börtön játék­­kaszinóját március 28-án be­csukják, jelenti Carl Höcker, az uj börtönigazgató, akit hi­vatalának elfoglalása alkalmá­val a kormányzó megbízott a börtön fegyelem szigorításá­val. Szerencsejáték helyett a rabok hasznos foglalatossá­gokkal fogjuk agyonütni az időt: festéssel, cowboy-ruha készítéssel, szövéssel, varrás­sal. A foglyok birtokában le­vő zsetonokat pénzre váltják át és a pénzt javukra írják, a zsetonokat megsemmisítik. Az uj rend kihirdetését meg­előzte az a hír, hogy az állami törvényhozó testület amúgy is megszüntetné a hazárdjátékot július 1-én. MIÉRT DRAGA A WHISKY? •COLUMBUS, Ohio. — A whisky fiftlh-üvegében több adó van, mint ital. Például Seagram’s Seven Crown Ohio államban: 94 centért kapja az állami italhivatal, a szövetségi adó 1,81, az állami adó 20 cent, az állam profitja 1,08, szállítási költség 2 cent, keze­lés 2 cent, sales tax 12 cent, eladási ár az állami italüzle­tekben 4 dollár 19 cent. Szerelmi históriák a bíróságon végződnek BUDAPEST. — A Népszabadság ugyanabban a számá­ban jelentette egy nőcsábász és egy zsaroló bonviván ügyét, ami egyikük esetében felmentéssel, a másikuk esetében bör­tönnel végződött. A nőcsábász egy magányos elvált nőhöz költözött, akinek őszintén megmondotta, hogy nős, tehát arra ne számítson, hogy elveszi. Hat évig tartott a vadházasság, akkor a férfi elköltözött és a nő beperelte. Keresetében előadta, hogy a költségeket ugyan megosztották, de ő főzött, mosott és takarított rá, gondját viselte, ezért “szolgáltatá­sok” fejében 25,000 forint megfizetését követelte. Az első­fokú bíróság helyt adott a keresetnek; a Legfelsőbb Bíró­ság fellebbezés folytán elutasította azzal az indokolással, hogy ha károsodás is érte a nőt, az “nem önhibáján kivid történt”, hiszen maga is bevallotta, hogy a férfi házassági ígéretet nem tett neki. Nem volt ilyen szerencséje a szegedi szinhááz bonviván­­jának, Mucsi Sándornak, aki egy alkalommal hazakisérte egyik nőismerősét, aztán a találkát zsarolásra akarta fel­használni. Névtelen levélben úgy állította be az ügyet, mintha valaki látta volna őket és az illető azzal fenyegette meg a nőt, hogy elárulja, ha nem fizet 6000 forintot. A nő­ismerős a jelzett helyen hagyta a borítékot, amiben pénz helyett összevágott -uj sági apók voltak, s amikor a bonviván felbontatlanul zsebrevágta, a detektívek letartóztatták. A szegedi járásbíróság zsarolásért égy évi és négy hónapi börtönre ítélte. HAZAT VÁSÁROLNI KANADÁBAN T ORONTO, Ont. (Canadian Scene) — Kanada a családi házak világa; Jelenleg 5 millió 505 ezer it tlä2ffe iZÍWlíl, ebből 3 millió 495 ezerben maga a tulajdonos és családja lakik és csak a többi van béribe adva. Az utóbbi időben egyre többen bérházba mennek lakni. Ennek nem kis mértékben az a magyarázata, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők nem tudnak, vagy nem kívánnak megküzdeni az egyre növekvő telek- és ház­árak gondjával. Ót esztendővel ezelőtt a kanadai családok kétharmada saját házban lakott. Ma már csak 64 százaléknak, ot esztendő múlva előreláthatólag csak 60 százaléknak lesz saját háza. Tavaly országszerte kevesebb házat építettek, követke­zésképp az idén már nehezebb közép- és alacsony áru názat találni. A bérek 5—15 százalékkal, a házárak 10—20 százalékkal emelkedtek. A házhiány különösen a nagyvárosokban (Toronto, Mont­­reál, Winnipeg, Vancouver) érezhető, ahol sok a munka­­alkalom, alig van munkanélküli és az emberek rendkívül jól keresnek. Országos viszonylatban azt mondhatjuk, hogy a családi ház átlag ára 18,500 dollár. Régebbi házak átlag áia ugyanakkor 15,000 dollár körül van. j£zek az árak azon­ban messze elmaradnak pl. a torontói áraktól. Metro To­rontóban az uj ház átlag ára 27,500, a régi házé (vagy mondjuk inkább néhány éves “használt” házé) 21,950 dollár. Torontóban 600—700 négyzetlábas lakás bére (természete­sen függően a város szivéhez való távolságtól és a lakás minőségétől) 110—175 dollár körül van és minden további hálószobánál még hozzá adhatunk ehhez a bérhez havi 15—20 dollárt. A kanadaiak jövedelmük nagyobb százalékát költik la­kásra, mint más nemzetek fiai. Természetesen tekintetbe kell venni azt is, hogy a lakások minősége is jobb, mint máshol. Aki házat akar venni, óriási választéka van. Négy évtizeddel ezelőtt épült háztól az-ujig. Mennyit költhetünk lakbérre, vagy házunk törlesztésére? Nem többet, mint egy­heti keresetünket. Aki évi 6000 dollárt keres (levonások előtt) az megengedheti magának, hogy 125 dollár havi lak­bért fizessen, vagy házára összesen ennyi terhet vállaljon. Azok járnak legjobban, akik olcsóbb, régi házat vesznek és azt rendbehozzák. A kanadai házak 20 százaléka a 20—45 évvel ezelőtt épült, 35 százalékuk 7—20 éves, 43 százalékuk legfeljebb 7 esztendős. Nem könyii eldönteni, hogy vásároljunk-e, vagy inkább építsünk házat. Az átlagember életében a családi ház meg­­szerzéses a legnagyobb befektetés, természetes tehát, hogy alaposan meg kell gondolni. A házválasztás a családi ház meg­szerzése a legnagyobb befektetés, természetes tehát, hogy alaposan meg kell gondolni. A házválasztás a család egész élete alakulására szinte döntő befolyással lehet. Ezért min­den tényezőt számításba kell venni. Gondolni kell arra, hogy mekkora, vagy milyen nagy a család, nehogy utólag kiderül­jön: nem kényelmes a házunk. Mrs. Beate Leber mosolyog, miután William Brown, milliomos elleni 2.5 millió dolláros perét a bíróság elutasította, Tucson, Ariz­­ban. Az északamerikai magyar diákok levele Kodálynélioz özv. Kodály Zoltánná, Budapest Tisztelt Asszonyom! Lehajtott fővel hallottuk a szomorú hirt, a nagy mester halála hírét. Itt távolban is leírhatatlan hiányt érzünk. Eg.v éve, hogy közöttünk volt, láttuk égő sze­meit, hallottuk a hangját. De a lelke régebben él közöttünk zenéjében, és csak most kezd igazán élni. Az észak amerikai magyar diákság őszinte részvétét kül­di özvegyének. Tudjuk, hogy ma együtt gyászol tizennégy millió magyar a világ minden részén, a többi zeneértő népek­kel. De a mester számunkra to­vább él, mint példakép, lel­kűnkben és szivünkben, meg­őrzött anyanyelvűnkben, tá­bortüzeinknél énekelt népda­lokban, feldolgozásaiban, re­mekműveiben. Búcsúzóul: (Sirató, Bihar m. K. Z.) Nyíljon meg odafent a mennyei ajtó, hadd menjen be rajta ez a hív szolgáló. Hiszen, megnyittatik, be is boesáttatik, Jézusom keblére által is vitetik. Adjon a jó Isten csendes jó éjszakát; a holnapi napra boldog felvirradást. Az északamerikai egyete­misták és főiskolások egyesü­leteinek szövetsége nevében ..a' legmélyebb tisztelettel Koller Csaba, elnök New York, ] 967. március 6. HÁBORÚ VAGY NEM HÁBORÚ? WASHINGTON. — A vietnami háborúban, amely évek óta folyik, eddig 7500 fiatal amerikai vesztette életét és több mint 43,000 fiatal amerikai szenvedett kisebb-nagyobb, részben nyomorító sérülést. Miért nem nevezzük mégsem háborúnak ezt a véres háborút? Miért nem nyilvánítjuk Amerikát hadviselő féllé? Miért vonakodunk hadüzenettől, mint régebben szokás volt? Ezek a kérdések egyre inten­zivebben foglalkoztatják a legfelsőbb politikai és katonai köröket. Johnson elnök álláspontja az, hogy hadüzenet nem­­kívánatos következményekkel járna: Kínai vagy orosz be­avatkozást vonna maga után s hogy ily fordulat hová, milyen messzire vezetne, azt nem lehet előrelátni, mert sok külön­böző tényező és sok különböző személy játszhat a további fejleményekben szerepet. Kétségek támadhatnának egyes szövetségeseink körében, akik ma Vietnamban a mi olda­lunkon állnak és segítségünkre vannak. Hadüzenet meg­nehezítené a békés kibontakozást a konfliktusból. “Konfliktus” —; ez a szó fejezi ki a külügyminisztérium felfogását, amely természetszerűleg nem térhet el az elnök felfogásától. A honvédelmi minisztérium februárban kísérletet tett, hegy “háborús állapot” megállapításával kerülő utón a had­üzenetet bevesse a vitába, de a külügyminisztérium ezt elvetette. Tudva azt, hogy az alkotmány szerint hadüzenet a kong­resszus hatáskörébe tartozik, hogyan lehetséges, hogy mégis hadüzenet nélkül folyik ez a háború? A felelet erre a kérdésre az, hogy az elnök, mint a fegyveres erők főparancsnoka, bármikor bárhová küldhet — harcba küldhet — amerikai katonaságot. Akik erre ,az álláspontra helyezkednek, szilárd történelmi alapon állnak. Ugyanis az Egyesült Államok történetéiben 125-ször megtörtént, hogy az elütök" hadüzenet nélkül mozgósított és- harcbavetett amerikai haderőt. N' /. volt hadüzenet — hogy csak a legfontosabb “ném-öáboiáikat ’ említsük — a koreai háborúiban,•• amelyben az amerikai “hősi halottak” száma 33,629 és a sebesültek szánra 103,284 volt, és a polgárháború. Akár háború, akár konfliktus, miért van Amerika Viet­namban? Amerikát kötelezi a Dulles külügyminiszter és •Eisénhowéj* elnök által kötött szerződés a délkelet-ázsiai szabad országok függetlenségének megvédésére. Ezenfelül a szenátus határozottan kimondta, hogy az elnök minden rendelkezésre álló módon, fegyveres erővel is védje meg azoknak a délkelet-ázsiai népeknek szabadságát, akik Ame­rika védelmét kérik. Washington felfogása abban foglalható össze, hogy had­üzenet, “jelenleg” semmi haszonnal nem járna, viszont veszé­lyeket vonna maga után. CSALÁDI EMIGRÁCIÓ BRAUNSCHWEIG, Nyugat- Németország. — Egy 35 éves keletnémet lakos, akinek fe­lesége meghalt, 60 mérföldnyi gyaloglás után átszökött a nyugati országrészbe — hal gyermekével. A 1002-1K CHICAGO. - Joseph Polito gangsztert valaki — valószínű­leg egy baj társa — agyonlőt­­te.'Ő a chltatrói gangszter test­várharc IOOíó-íIí áldozata. (Lornc Greene) Daktari (Yale Summers (Elizabeth Montgomery) Bonanza, $55,000. and Judy), $43,000. Bewltehed, $53,000. Bed Skelton, $62,000. Ezek a fő televíziós bemutatók, melyekben égy perc a fent jelzet összegbe kerül a szponzoroknak, hirdetési időben. ' - _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom