Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-16 / 11. szám

PERTH AMBOY, NEW JERSEY No. 11. SZAM Az Ige Fényében KECSKEMÉTHY JÓZSEF: Jézus A Bűnösök Barátja... “Ne Ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.’’ (Lukács 15:1-10 — Máté 7:1-5) Az Ur Jézus ellenségei és támadói többek azért is támadták, viselt dolgain azért botránkoztak meg és Őt azért ítélték el, mert a bűnösöket, a megvetetteket, a sokak által utáltaikat is ma­gához fogadta, azokat otthonaikban felkereste és velük együtt evett. Ezekért a cselekedeteiért ité­­lői álszenteskedéssel azt próbálták bizonyítani és az emberekkel elhitetni, hogy Jézus nem lehet az Isfen fia. Hiszen az Írások világosan tanitják — mondották az Ítélkező farizeusok, — hogy az, aki magát Isten választottjának és küldöttjének ad­ja ki és mégis a bűnösök és általuk megvetettek közé vegyül és velük együtt eszik, az azt bizonyít­ja, hogy a bűnösekkel — belső életközösségre — lépett . . . Hiábavalók hát a jelek, a csodáik, a sze­rétéiről és annak gyakorlásáról szóló tanítások, az ezekből fakadó testi és lelki gyógyítások, és hiábavaló a tisztelet, a hűség és szolgálat elis­merése, amelyek őt általában körülveszik, mert az ítélkezők szerint az- nem lehet Istentől való és követésre méltó, hanem inkább megvetést és ki­közösítést érdemel, mert a “sátánnal cimborái.” Az Ur Jézus ezt a nem keresztényi, álszenteske­­dö okoskodást megcáfolja és az életből vett példá­zatokkal rámutat először arra, hogy: több, keve­sebb bűn minden emberben van, de azért mégis ember, mégis Isten teremtménye, akit nem lehet nemlétezőnek tekinteni. Másodszor pedig arra mutat az Ur Jézus, hogy Isten pedig igazságos, kegyelmes és irgalmas Isten, aki nem a bűnösök megbüntetésének és elvesztésének örül, hanem minden teremtett gyermekét megakarja mente­ni és megakarj'a magának tartani. Ezért, mint jó pásztor időt és fáradtságot nem kiméivé, minden alkalmas és lehetőséget megragadva, igyekszik megkeresni az elveszett “századik juhot” is. Egy­formán keresi az Övéit, a veszendőbe lévőket, az eltévelyedetteket úgy, mint a megtérteket és örül, ha vissza tudja vezérelni az atya házat el­hagyókat is. Ez az a szeretet, amely a Jézus korabeli bűnö­sök és eltévelyedettek életében sok áldott gyü­mölcsöt termett és közöttük sok megtért bizony­ságtevőt állított a Krisztus és az Ő országa szol­gálatába ... Ez az a szeretet, amely korunk-bünö­­sei életében is áldott és az egyetemes emberiség számára is hasznos gyümölcsöket teremhet. A fenti rövid elmélkedés és annak alapjául vett példázatok böjti tanítások minden ember, de különösen a könnyen ítélkezők, a magukat igaz­nak tartók, de másokat könnyen kárhoztatok és mások felett joggal, vagy jog nélkül pálcát törők számára. Böjti tanítás és figyelmeztetés az önkri­tikát nagy-előszeretettel mellőző Ítélkezők, Jézust és követőit támadóik részére, akik az Ige fényébe talán sohase néznek bele és éppen ezért elhomá­lyosodik előttük a szeretetlen itélgetésről szól, nemcsak a böjtben, de életünk minden napján mindenkire alkalmazandó és minden gyarló és esendő embert figyelmeztető tanítás: “Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia sze­mében van, a gerendát pedig, amely a te szemed­ben van, nem veszed észre? Böjt, a magunkbaszállásnak, az önvizsgálat­nak, mások mellett az önmagunk megítélésének áldott időszaka, amikor jó, mélyen a szivünkbe és, lelkűnkbe nézni és a látottak után mélyen emlén kezetünkbe vésni Jézusunk, Mesterünk jóakara­­tu figyelmeztetését: “Ne ítéljetek, hogy ne ítél­tessetek . . .!” Isten az, aki igazán ítélhet s csak Ő! Mert ki az közülünk, aki Isten itélőszéke előtt, hiba nélkül, bűnök és vétkek nélkül megállhat...? Ki az az ember, aki joggal megvetheti felebarát­ját, mégha ellenség is az . . . V Vagy nem hallot­tátok, hogy “megmondatott: Szeresd felebaráto­dat és gyűlöld ellenségedet . . . Én pedig azt mon­dom néktek: Szeressétek ellenségeiket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azok­kal, akik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azo­kért, akik háborgatnak és kergetnék titeket hogy legyetek a ti Mennyei Atyátok fiai.” Ennek a krisztusi parancsnak az elfogadása, követése és gyakorlása még ha emberileg úgy lát­szanék is, nem a bűnösökkel, nem a gonoszság és sátán fiaival, nem is az “ellenséggel” való benső­­életközösségre-lépés, nem is behodolás, nem is az ellenié;,es táborba való átrándulás; nem is kölcsönös előnyökre vezethető eszmék cserebe­réje, hanem Krisztus követésében, hivatástudat­tal hivatás és az Ő parancsának megalkuvásnél­küli teljesítése! Továbbá, Jézus Krisztus követő­jéhez és szolgájához illő engedelmesség és min­denkor, mindenütt, és mindenekben Isten dicsős­­ségének szégyennélküli szolgálata és embertár­sainknak személyválogatásnélküli szeretése . . . Ez a mi emberi hivatásunk, bárkik és bárhol va­gyunk ... Ez a keresztyén főtörvény képmuta­­tásnéliküli betöltése . . .! Ez volt mindig, ez ma is az igazi böjt! TANÄCS Irta: GYULAI PÁL Kiket szeretsz s akik szeretnek, Ha bántanak, ha megsebeznek. Ne haragudj rájuk sokáig! De öntsd ki szived’ s ha letörléd A fájdalom kicsordult könnyét: Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik. Óh, egymást hányszor félreértjük, Szeretteinket hányszor sértjük. Bár szivünk eppen nem akarja. Mi is talán vérzünk a sebben, Nekünk is fáj, még élesebben, De büszkeségünk be nem vallja. I Víe légy te büszke, légy őszinte, Hived legott azzá lesz szinte. Oszlik gyanú, megenyhül bánat; Oly váratlan jöhet halálunk S ha egymástól haraggal válunk, A sirnál késő a bocsánat! WASHINGTONI LEVÉL VOL. 46. ÉVFOLYAM Nem minden politikus vé­szit, aki a novemberi válasz­táson vészit. Sokan a vésztők közül jó állásokat kapnak kár­pótlásul. A múlt évi előválasz­tásokon és novemberi általá­nos választásokon 51 demok­rata jelölt vereséget szenve­dett. Közülük eddig már 17- én kaptak szövetségi és mái állásokat. Utánuk még töb­ben következnek. Néhány pél­da :David S. King, Utah ál­lam vesztes képviselője, mint nagykövet megy Madagaszkár szigetére, az uj Malagasy köz­társaságba. Lindley Beck­­worth veterán texasi demok­rata képviselő a szövetség' vámbiróság birája lett New Yorkban. Pat Jennings virgi­niai képviselő visszament a képviselőháziba, amelyből ki­bukott; nem mint képviselő jutott be oda, hanem mint clerk, hivatalnok. A Fehér Házban és a Capitolban azt hangoztatják, hogy az álláso­kat nem vigaszul és kárpót­lásul osztogatják, hanem min­den állásba rátermett embert nevez ki az elnök. * * * A képviselőház igazgatási bizottsága minden félévben nyilvánosságra hozza a képvi­selők kiadásainak összegét: azt az összeget, amelyet iro­dai személyzetüknek, mint fi­zetést adnak, valamint tár­gyi kiadásaik összegét. Ebből a kimutatásból most kiemel­kednek oly esetek, hogy kép­viselők bérelnek lakást válasz­tókerületükben, de némely írja: SPECTATOR esetben az a lakóház, amelyet bérelnek, a saját házuk. Vagy­is: magúiknak fizetnek lak­bért. A múlt óv második fe lében hat képviselő fizetett önmagának lakbért — az adó fizetők pénzéből. * ❖ $ Az üzenet, amelyet U Thant az Egyesült Nemzetek főtit­kára, otthoni látogatásáról azi északvietnami kormány felfo­gását illetőleg hozott, a dip­lomácia nyelvién olyasfélét je­lent, amit régebben hadüze­netnek mondtak. A mostani hidegháborúban, amelynek a forró vietnami háború csak egyik epizódja, a hadüzenetet kölcsönös fenyegetés pótolja. Amerika azzal fenyegetőzik hogy semmiáron nem engedi meg a kommunizmus erőszak­kal vagy felforgató üzelmek­kel, gerillahadjáratokkal való terjesztését, Oroszország pe­dig azzal fenyegetőzik, hogy semmiáron nem engedi meg egy kommunista ország el­pusztítását. A “semmiáron” szó nagyon súlyos. Ennek szem előtt tartásával Ítélik meg Washingtonban Észak Vietnam üzenetét, amelyet U Thant hozott hazája, Burma fővárosából: ők bíznak abban, hogy protektoraik nem fogják őket cserbenhagyni. A “pro­tektoraik” szó, többesszámban kommunista Kínát is magába foglalja, de a kinai fenyege­tés nem olyan súlyos, mint az orosz. Robert Kennedy világpoli­tikai nyilatkozatainak egyik társszerzője az a Theodore So­rensen, aki John F. Kennedy elnöknek is beszéd-szerkesz­tője volt. lár ... * * * Az amerikai külpolitikának nem annyira sikere, mint in­kább szerencséje, hogy Indo­néziában a kommunisták ép­pen akkor, amikor a hatalom átvételére összeesküvést szót tek, teljes vereséget szenved­tek. Most miután a világ egyik legnépesebb és természeti kin­csekben egyik leggazdagabb országa a szabad világ tábo­rába visszatért, Amerika min­den áldozatra kész, hogy az országot gazdaságilag is talp­ra állítsa, miután Szukarno elnök a tönk szélére juttatta. Nagy baj, hogy az ország fel­virágoztatásának útjában ál! az ottani korrupció. De — ve­ti fel a kérdést egy indonéziai magasállásu tisztviselő'— ho­gyan lehet a korrupciót, a megvesztegetés rendszerét felszámolni egy országban ahol a hivatalnokok átlagos havi fizetése 4 dollár? .. . Má­sik, éppoly nyugtalanító kér­dés: Mit lehet csinálni egy olyan országban, ahol egy mil­lió állásban három és fél mil­lió ember ül ? . . , MUNKAALKALOM NŐKNEK MENJEN! — VEGYE MEG! Majd kifizetheti husvét ulán ab­ból a pénzből, amit az AVON KOZMETIKAI cikkek eladásával keres meg. Otthonában történő megbeszélés céljából telefonál­jon: New Brunswick környékén: KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Allentown - Bethlehem környékén pedig 432-0916 szám­ra. A VIETNAMI NEW YORK. — Susan Shee­han, a “New Yorker” cimü magazin munkatársa bejárta Déí-Vietnam rizsföldeit, ős­erdeit, falvait, beszélt hadi­özvegyekkel és háborús árvák­kal, buddhistákkal és kato­nákkal, és beszélgetéseinek tartalmát most könyvalakban megjelentette. Ebből vesszük a következő részleteket: Parasztasszony: “Ha én lá­tom, hogy milyen derék fér­fiak:, milyen jól tápláltak az amerikai katonák, a szivem elszorul. Mi, velük összehason­lítva, olyan kicsinyek és ki­éhezettek vagyunk. Biztosan jó és könnyű az élet Ameriká­ban. Én csodálkozom, hogy ől. eljönnek ide, ebbe a szegény jrszágba.” Falujából kitelepített mene­kült: “Az emberek itt nem tudják, hogy melyik oldalon biztosabb az életük. Oly sok családnak vannak tagjai itt és a túloldalon. Én tanúja vol­tam, hogy egy hamlet főnö­két meggyilkolta az unokaöcs­­cse, aki Viet Cong gerilla volt. Szörnyű dolog, hogyan gyil­kolnak vietnamiak vietnamia­kat.” A kormány-csapatokhoz át­állt gerilla: “Én nem hiszem, hogy a Viet Cong engem meg fog gyilkolni, mert én nem vagyok elég fontos nekik hogy megöljenek. Ha mégis megölnek, hát meg fogok hal­ni ma és akkor nem kell meg­halnom holnap.” Több száz beszélgetésből az irónö bizonyos következtetése­ket von le: A vietnamiak egészen rend­kívüli szeretettel ragaszkod­nak falvaikhoz. Újra meg uj-NÉP SZAVA ra ezt hallja az ember: “Egy­­íza csak vége lesz ennek é.­­Tikkor visszatérhetünk a fa­luba.” A falusi népnek a falu íz egész világ, sokan még a nevét sem tudják a szomszéd város polgármesterének. Még olyan is köztük, aki nem tud­ja, hogy amikor a franciái elmentek, az országot felosz­tották egy északi és egy déli részre. Saigon főváros nevél mindenki hallotta, de hogy ex a város hol van, azt nem mirt­­denki tudja a falvakban. A vietnami egyszerű emberek csak tudatlanok, de értelme sek. Tudják nagyon jól, hogy mi äz oka az ő nyomorúsá­guknak; az adósság a földjü­kért és a bizonytalanság; a tyúkjaikat, a sertéseiket hol a kormány katonái lopják el, hol a gerillák veszik el adó címén. Nem a nép egyszerű fia, ha­nem egy politikus, Hanoiban és Párisban tanult gyermek­­orvos, akinek nevét az írónő érthetően nem árulhatja el, igy vélekedik: “Az egyedüli megoldás az, hogy az ameri­kaiak igazgasság az országun­kat. Az amerikaiak ne törőd­jenek az úgynevezett világ­­közvéleménnyel. A Vietnam parasztok nagyon boldogok lennének, ha a kerületi elöl­járóságokban amerikaiak ül­nének ... Hanoi uraival egyez­kedni? Képtelenség. Ezt a há­borút tovább kell folytatni és meg kell nyerni. A kommu­nistákkal nem lehet békét köt­ni, mert ha ők uralomra jut­nának, néphiróságuk ezrével halálra Ítélne dél vietnamiakat, ugyanazt csinálnák itt, amit Észak-Vietnamban csináltak.” ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, M*rch 18, 1967 MÁRCIUS IDUSA Március tizenötödikén a pesti Pilvax kávéházból a történelem szeszélye robbantotta ki az ifjúság szabad­ságmozgalmát, amely hamarosan, végzetszerűen, élet­halál harcra, szabadságharcra vezetett? Nem. Nem a vak véletlen rendelése ihlette “Talpra magyar!” szó­zatra Petőfi Sándort. Március idusa történelmi dátum, hagyománya év­ezredekre nyúl vissza. Olyan nap az, a kalendárium minden más napjától annyira különböző, hogy akkor a végzet suhogását hallani vélik zsarnok uralom el­nyomottjai. Rabok legyünk, vagy szabadok? Julius Caesar, a régi rómaiak diadalmas hadvezére, minden császárok őse, hatalma teljében népének zsarnoka lett, a nép névtelen tömegéből kilépett egy elszánt férfi és leszúrta a zsarnokot. Március 15-ik napján történt ez s akkor lett Március Idusa történelmi dátum, a sza­badság napja. Mi magyarok, a szülő hazában és szerte a nagyvi­lágban, minden év március 15-én kegyelettel emléke­zünk a Márciusi If jakra, a magyar nemzet egyik — nem első és nem utolsó — szabadságharcának zászló­vivőire. Március Idusa, időtlen- idők óta történelmi dá­tum, arra emlékeztet, arra emlékeztessen minden ma­gyart, szabad magyart és rab magyart, hogy a törté­nelemnek ahogy nincs kezdete, úgy vége sincs. “Lesz még egyszer ünnep a világon!” — zengte a költő Vö­rösmarty. Megindult a nagy vita a Social Security reformjáról WASHINGTON — John­son elnök emlékezetes beje­lentése után mindenki tudo­másul vette, hogy uj törvény emelni fogja a Social Securi­ty nyugdijakat és egyéb jut tatásokat. De ez csak fél igaz­ság, hogy a Social Security biztosítás gyökeres reform­ja foglalkoztatja most, -né hány nap óta, a képviselőház adóügyi bizottságát. A bizott ság előtt fekvő javaslat — az elnök által kezdeményezett törvénytervezet — a befize­tések és a nyugdijaik egészen uj rendszerét tartalmazza. A javaslat szerint megszű­nik a Social Security nyugdi­jak jövedelmi adóból való mentessége. Megszűnik a 6? éven felülilek második öüO dolláros exemption ja. Meg­szűnik az a kedvezmény, hogy a nyugdíjasok osztalék, ka­mat és házbér jövedelmét — vagyis nem munkával szer­zett jövedelmet — bizonyos mértékben le lehet vonni a jövedelmi adó alapból. Ezek­nek a külön-külön levonások­­íwú helyébe lép egy általános levonás. Éspedig: Minden 65- ön felüli személy kap 2300 do! lár levonást, házaspár 4000 dollár. De ha az egyedülálló személy évi 5600 dollárnál többet keres, minden 5600 dolláron felüli dollárral csök­ken. a levonása és évi 7900 dollár jövedelemnél már tel­jesen megszűnik a levonás. Hasonló eljárás a házaspárok exemption ja tekintetében náluk a levonások 15,200 dol­lár évi jövedelemnél szűn­nek meg. Jelenleg a 20 millió személy közül, akik 65 évesek vagy idősebbek, 4.2 millió egyálta­lán nem fizet jövedelmi adót. Az egy-exremption rendszer ezeknek a jövedelmi adót nem fizetőknek számát még 500,- 000-el csökkenti. További 2.3 millió személy jövedelmi adó­ja a mostaninál kevesebb lesz, viszont 1.4 millió legtöbbet kereső személy adója maga­sabb lesz, mint most. A pénzügyminisztérium el­ső szószólója az adóügyi bi­zottság előtt hangoztatta, hogy ez a levonási rend azt célozza, hogy azok 'kapjanak több kedvezményt, akiknek kisebb a jövedelmük. De sen­­kisem fog a fenti uj rendezés alapján több jövedelmi adót fizetni, mint eddig, mert ugyanakkor életbelép a Soci - al Security nyugdijak 15 vagy 20 százalékos emelése. A bizottság előtt nyilatko­zott Gardner népjóléti minisz­ter is. Közölte a fontos statisz tikai adatot, hogy 23 millió azoknak a személyeknek szá­ma, akiknek fő jövedelmi for­rásuk a Social Security nyug­díj. De közülük több mint öt millió személy még mindig szerénységben él. Ez teszi szükségessé a nyugdijaknak a múlt évinél nagyobb mér­tékű emelését. Az uj törvóny­­tervezetineík egyik fő célja, hogy véget vessen a jobbmó­­duak kedvezőbb helyzetének; ezért az évi 5600 dolláron (há­zaspárokról 11,200 dolláron) felüli jövedelem az exemp­tion csökkenését vonja maga után és 7900 dolláron (házas­pároknál 15,200 dolláron) fe­lüli jövedelemnél az exemp­tion egyáltalán megszűnik. A képviselöház adóügyi bi­zottsága előtt a “tanúik” ki­hallgatása heteken át fog tar­tani. Nem egyhangú helyes­léssel találkozik a javaslat, a republikánusoknak, mint a Social Security kezdete óta oly sokszor, aggályaik van­nak a magasabb nyugdijak fe­dezete tekintetében és attól is tartanak, hogy végül, ha a Social Security adók fedezete gyérül vagy elhasználódik, a nyugdijakat a kormány kény­telen lesz részben az általános adójövedelemből venni, ha az adók, befizesétek nem emel­hetők tovább. A republikánus ellenjavaslat lényege az, hogy a nyugdijemelés legyen ki­sebb mértékű, 8 százalék, vi­szont életbelépése legyen visszaható ez év elejére, a Johnson-ja vaslat szerinti jú­lius 1 kezdettel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom