Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-09 / 10. szám

VOL. 46. ÉVFOLYAM No. 10. SZAM PERTH AMBOY, NEW JERSEY ARA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, March 9, 1967 Szegény népeket megsegít Amerika - a leggazdagabb, leghatalmasabb orszát WASHINGTON. — A kong­resszusban évről évre egyre erősebb az ellenállás a szinte az egész világot behálózó ame­rikai “segélyakció” — éhező népek kisegítése élelemmel, el­maradott népek megsegítése technikai segéllyel, védtele­nek ellátása védelmi fegyve­rekkel. Úgy kell Amerikát ezt a gazdasági és katonai ha­talmat elképzelni, mint egy óriást, aki széles vállaira ve­szi a fél világ segitségie szó ruló millióinak terhét. Tehe­ti, mert bírja és akarja. Á háború után azt hittük, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének jut ez a feladat. De a U. N. lassan-lassan vitázi arénává lett, cselekedetre kép­telen. így hát a U. S. örökölt' a U. N.-nek szánt szerepet Amerika feladatává lett, hogj amennyire lehetséges, össze tartsa, a forrongásban levő vi­lágot. A másik nagyhatalom a Szovjetunió, inkább ennek ellenkezőjére törekszik, az egyensúly megbontására tör, hogy hatalmába kerítsen gyengébb nemzeteket. Ameri­kát minden módon gyengíteni, ez a szovjet politika fő célja. Támad mindenütt, ahol atom­háború veszélye nélkül támad­hat. Amerikának éppen a ha­talma, és gazdagsága az, am világraszóló felelősséget ró rá Vegyük szemügyre ezt a gaz­dagságot és hatalmat. Az Egyesült Államok terü­lete a földkerekségnek mind­össze 7 százaléka és népessé­ge a föld népességének mind­össze 6 százaléka. És mégis ezen az aránylag kis terüle ten a hárombilliós világnépes­ségnek egy szinte maroknyi töredéke többre képes, mint minden más nemzet és mini sok más nemzet szövetsége például az Európai Közös Piac. íme, a fő adatok: A legújabb, 1966. évi sta tisztika szerint Amerika év nemzeti össztermelése 740 bil­lió dollár. A sorban utána kö­vetkezik a Szovjetunió évi ter­melése 840 billió dollárnak fe­lel meg. A harmadik helyen álló Nyugat-Németország évi termelése 115 billió. Ebben az évben Ameriká­ban a nép átlagos évi jövedel­me 2950 dollár volt. A több; országok ezt a magas színvo­nalat meg sem közelítik. Ame­rika után a ranglistán Svédor­szág következik, ahol az átla­gos évi jövedelem az amerikai­nak 60 százaléka. A Szovjet­unió az amerikai átlagjövede­lemnek és életszínvonalnak csak 40 százalékát éri el. A> átlag-amerikai több mint két­­szerannyit keres, mint az át­lag-orosz. A világháború óta szinte csodálatos változások mentek végbe egyes országokban amelyek a háborúban reszt­vettek és több-kevesebb kárt szenvedtek. A romokból gyor­san felépült Oroszország, Nyu­gat-Németország, Japán es több más ország. A nemzeti gazdaság növekvése egyre erő­teljesebb tempóban történt Újabban ezt 1948 óta mérjük. Nos, 1948 óta az amerikai gaz­daság — az évi összes terme­lés és az évi összes szolgálta­tások értéke — 287 billió dol­lárral növekedett, az orosz gazdaság növekedése 170 bii lió dollár volt, egész Nyugat- Európa összesített nemzeti termelése és jövedelme 20C billió dollárt *tt ki. Meg­­'egyzendő, hogy ebben a sta­tisztikában figyelembe vet­ték a dollár ésmás pénzek vá sárlóképességének csökken é­­aét, úgy hogy ezek a számot 1948. évi dollárokat tükröz­lek. Az ipari t er me 1 ők ép e s séj több mint kétszerese az orosz pari kapacitásnak, ugyancsak kétszerese az Európai Közös Piac országai és Anglia együt­tes ipari termelőképességé­nek. Amerika termeli a világ acél. produkciójának egynegyedét A világ országutj ain és vá­­osi utcáin futó automobilok 30 százalékát Amerika gyárt­ja. Minden ötödik truck ame ­rikai gyártmány. A földkerek­ség keményfelületü országut­­jainak egyharmada Ameriká ,ban van. Az egész világ elek­tromos áramának egyharma­­dát Amuri ka hastonálja. Az amerikai tehervonatok a vi­lág árukormányainak • egyne­gyedét szállítják. Az amerikai civil repülés minden más or­szág légi forgalmát felülmúl­ja-Közoktatás. Minden 1000 la­kos közül 28,7 college diák Amerikában. Második helyen áll a Szovjetunió 14 diákkal harmadik helyen Kanada 12,9 diákkal, az európai országok közt első helyen van Hollan­dia 10,2 egyetemi és főisko­lai diákkal. Az amerikai munkás töb­bet produkál, mint bármely más ország munkása. 40 szá­zalékkal többet, mint a svéd munkás, 60 százalékkal töb­bet, mint a nyugatnémet mun­kás, 70 scjázáillákikal többjét, mint a francia munkás, 80 százalékkal többet, mint az angol munkás. Ez az ameri­kai fölény nemcsak az ame­rikai munkás munkaképessé­gével és gyakorlottságával magyarázható, hanem azzal is, hogy Amerika ipari üze­mei sokkal többet költenek, mint más nemzetek gyárai, uj üzemekre, az üzemek uj be rendezésére, uj automatikus készülékekre, amelyek a mun­ka termelékenységét fokoz­nák. Amerika katonai hatalmi, védi nemcsak az országot, ha­nem a világ sok részében ki­sebb, gyengébb nemzetek tu­catjait az orosz imperializmus és a kínai terjeszkedés ellen. Amerika a szabad világ védő­ja. Fegyverben áll 3.335,001 amerikai katona, a túloldalon: 3,165,000 orosz és 2,496,001 kinai. Az amerikai haditenge részét a leghatalmasabb, 934 a hadihajók száma. Az ame­rikai katonai légierő első he­lyen áll. Amerikának csaknem négy,szerannyi atombombái rakétája van, mint az egye­düli vetélytárs-nak, a Szovjet uniónak. Amerika több doi­­•árbilliót költ fegyverkezésre, mint bármely más ország. -------------—-----—FT Johnson elnök elfogad egy tábla Húsvéti Bélyeget az 5 éves Leigh Anne Huff-tól, aki a Húsvéti Bélyeg Gyerek. Mellette Jimmy Du­rante az Easter Seal kampány elnöke. MUNKAALKALOM NŐKNEK "AVON CALLING" — ez a kö­szöntés az ön szomszédainál dol­lárokat jelent zsebe számára. Ott­honában történő személyes meg­beszélés végett telefonáljon: New Brunswick környékén: KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462,^ Al­­lentown-Bethlehem környékén pedig 432-0916 számra. Las Vegasban éjjel-nappal forognak a házassági malom kerekei SVÁJC ÉS RUSSELL BERN, Svájc — Dr. Bert­rand Russell, 94 éves, Nobel díjas angol filozófus, arra kér­te a svájci kormányt: engedje meg, hogy Genfben tarthassa meg a “Lyndon Johnson há­borús bűnös” elleni tárgya­lást. A svájci kormány eluta­sította Russelltj LAS VEGAS. - Az itteni házasító biró előtt holtomig­­lan-holtodiglant fogadni na­gyon könnyű és cseppet sem időrabló ceremónia. Olykor másfél perc elegendő ahhoz, hogy egész életre szóló szö­vetség szülessen. De nem ez a vegasi esküvés fő előnye. Fontosabb ennél, hogy Néva­dóban nincs várakozási idő nincs előírva vérvizsgálat. A békebirák a nap minden órá­jában, az óra minden percé­ben á jelentkező párok ren­delkezésére állnak, hajnali öt kor éppen ugyf mint éjjel li­kőr, sőt' még a" kísértések órá­jában isi És a déli lunch szü­netben is. És a weekendeken is. Az -expressz házasság ára mérsékelt, mindössze 5 dollár s ebihez járul sokszor pár dol­lár borravaló az eskető bíró­nak, de ez nem kötelező é­­hogy nem kötelező, azt sok pár készségesen tudomásul veszi. \ két bíró évenként fejenként 100,000 dollárt vág zsebre annyit, amennyi Johnson el­nök fizetése. Ez nagyon nagy: mondhatni tülnagy bírói jö­vedelem s ezt maguk a béke­birák is elismerik. Bár sem­mi akadálya annak, hogy két hivatali év után újra jelöltes­sék magukat, ezt nem teszik, mert 200,000 dollár éppen elég egy békebirónak. Újabb 200 ezer dollár kiváltaná a szava­zópolgárok ellenállását s ez könnyen a törvény megvál­toztatására vezethetne. Nem is lenne rossz egy törvény amely a házassági illetékeket a megyei kincstárnak juttat­ná s az esketéseket fizetett hivatalnokok által végeztetné. A békebirák nem házasító speciális bírák, az ő hatás­körükbe tartoznak mindenféle polgári és büntető perek is Brennan békebiró őszintén megmondja, hogyan párosítja össze a pereket a párositás­­sal: Esket kora reggel a tár­gyalásokig és a tárgyalási szü­netekben. JJa az ügyvédek ci garettázási szünetet kérnek, c pár percre bevonul az irodájá­ba és sebtiben összead négy­öt párt. A hétvége szabad, ak­kor reggeltől estig esket. Egy szombati napon, emlékezik összeadott 100 párt. A civil és büntető pereket tulajdon­képpen ingyen intézi el, hi­szen nincs fizetése a békebiró­nak, “csak” a házasitási ille­tékekből és a borravalókból származik a jövedelme. Nem mindenkinek tetszik a lasvegasi házassági malom. Warren L. Monroe állami sze­nátor, az igazságszolgáltatási bizottság elnöke, reformot ja­vasol: a -bíráskodás 'és eske­­tús kü’iöiwálatztását. Sokan mások a törvényhozó testü­letben vele együtt úgy vélik, hogy a b|ékebirák a perek el­intézését elhanyagolják, in­kább a házasitással törődnek, ami őket hizlalja. A múlt és jelen békehirák ezt tagadják, ami nem csoda, mert kenye­rükről, évi IGO.yíO dollárról van szó. De Herman E. Fi­scher Jr. ex-békebiró azt vall­ja, hogy a lasvegasi házasi­­fcási paradicsomból való kiűze­tés egy színes foltot töröl ne­ki Amerika romantikus múlt­jából, amelynek egyik hagyó mányos figurája a békebiró. E.s tagadja, hogy a békebi­­rájk elhanyagolják a pereket: ők egymásközt elosztják a pá­rokat, úgy hogy egyikük sincs soha tulhalmozva párosí­tással. * * * Kút évi tapasztalatából Fi­scher békebiró sok érdekes esetet tud megélni. Egyszer összeházasított egy 50 éves férfit egy 18 éves lánnyal, nem sokkal később megfordí­tott esete volt; a vőlegény volt 18 éves és a menyasszony 50 éves. “Összeházasítottam párokat, amelyek gyűlölték egymást. Előfordult, hogy a ceremónia közepén a meny­asszony meggondolta magát ás elszaladt. Összeadtam egy párt, akik lepedőbe voltak öl­tözve. Egy pár ragaszkodott ahhoz, hogy az esketési szer­tartáson résztvegyen cocker spaniel kutyásuk és én meg­engedtem, hogy a kutya jelen legyen, de nem mint esketési tanú, hanem mint közönség Egy idősebb férfiúhoz a szoká­sos kérdést intéztem: “Elfő gadod Sallyt törvényes hitves­társadnak?” Ezt felelte: ‘Hát ki másnak kelene ő?’ Egy pár a házasitási pult előtt állva hirtelen összeveszett, a vőle gény faképnéi hagyta a meny­asszonyt; egy héttel később megint itt volt a menyasz szony egy másik vőlegénnyel.’ Nagyon ritka eset, hogy a békebirák egy házasulni aka­ró párt elutasítanak. Arthur Olsen, aki 1958—59-ben volt békebiró, egy esetre emlék­szik; “Egy vegyes pár jelent­kezett, a vőlegény arizonai volt, a menyasszony nevadai. Azt kívánták tőlem, hogy es­IKKA-pénzátutalás csak ajándékozásra van megengedve BUDAPEST. — A Magyar Nemzet jelenti: A deviza­gazdálkodást sértő bűntett miatt a Fővárosi Főügyészség radiratot adott ki Gondos Gyula Cézár ménfőcsanaki segéd­­elkész és három családtagja ellen. A család egyik rokona norm ég Kanadában meghalt. Hozzátartozójuktól hatezer díUárt örököltek. Megállapod­lak, hogy a pénzt — a jogszabályok megszegésével — nem jelentik be a Magyar Nemzeti Banknál, hanem IKKA- akció keretén belül szerzik meg. Az IKKA-akció azonban kifejezetten támogatás és ajándékozás céljait szolgálja, s ennek révén külföldi követeléseket tilos átutalni. Gondosak i nagyobb anyagi haszonszerzés reményében gáztüzhelyek­­.el kezdtek manipulálni. Az üzlet hamar kivirágzött. De a endőrség hamarosan felfigyelt az üzérkedéssorozatra és !e­­eplezte Gondosiákat, akik rövid idő alatt 53 ezer forint ille­gális haszonra tettek szert. A rendőrségen 18 tanú tett vallomást. A vádirat a többi között indítványozta, hogy a oe nem jelentett külföldi valuta fejében 117 ezer forint ígvenérték megfizetésére kötelezze a bíróság az üzérkedőket. Az ügyet a közeljövőben a Pesti Központi Kerületi Biró­­tárgyalia kessem meg őket Arizona és Nevada közt, a két állam ha­lárát képező Colorado folyam lelett lebegő, partmenti fák­hoz erősített kábelekkel tar­tott emelvényen. Ilyen állam* közi esketésre természetesei nem vállalkozhattam.” Nem minden vegasi expressz jsketést végeznek a szürke hi­­.atali szobában a békebirák Egy kis extra díjért meg le bet esküdni méltóságtelj esőbb környezetben is: esketési ká­polnákban. Ezeknek szép ne- j mfényes cégtábláik vannak, mint: Rózsakápolna, Virágok •:is kápolnája, Harangkápol­­ía, Gyűrűs esketések kápol­nája, Gretna Green kápolna Cupid, Kis fehér kápolna Ezek a kápolnák privát üzle­tek, díszesek és egyszerűek, drágák és olcsók. Egyik ká polna tulajdonosnője 15 dollár >argain áron hirdet esketést le ebben csak a békebiró ho tioráriuma van benne, fényké­péit, mellcsökorért, a ceremó­nia hangszalagra vételéért természetesen külön dijazá? jár. Sok jelölt, kevés választott PÁRIS Franciaország. -­­Hogy valaki Parisban tele­font kapjon, ahhoz egy kér­vény és rengeteg türelem szükséges. Akik most folya­modtak telefonért, ígéretet kaptak a kormánytól, hogy 1968 őszén meg is kapják. A valóság azonban az, hogy ötévbe is telhetik, mig közön­séges halandó megkapja. Je­lenleg minden ötödik család­nak van telefonja az ország­ban és mintegy 2.4 millió kér­vény fekszik a hatóságok előtt Halálos motorkerékpár WASHINGTON — John O’Mara, a University of Iowa professzora, mondotta: Az amerikai országúton a motor­­kerékpár a leghalálosabb jár­mű-PÁRISI SZTRÁJK iPÁRIS — A párisi helyiér­dekű vonatj áratok vezetői sztrájkba léptek, mert maga­sabb fizetést és több mellék­juttatást követelnek. AZ ÁLLATOK TÉLI LAKÁSGONDJAI H a fütött szobánk ablakából figyeljük a téli táj szépsé­geit, eszünkbe sem jut, hogy milyen megpróbáltatások elé állítja a zord időszak az állatvilágot. Pedig ilyenkor szűké- Jen van a táplálók s dermesztőén hidegek az éjszakák. A -topár erdőben szarvasok és őzek kóborolnak, csapatokba gyűlnek az éhes varjak, s csupán erős szervezetük menti meg őket a pusztulástól. Az állatvilág egy része azonban több-keveäebb sikerrel alkerüli a tél szigorát. A vonuló madarak távoli, déli tájakra öltöznek, több állatfaj tagjai pedig lakást, sőt éléskamrát « berendeznek télire. A nyári mezők szorgos lakói, a méhek is kaptárjaikban, uirtöfeben összebújva, egymást melegítve töltik a telet, s az összehordott mézet fogyasztják. A rovarvilág többségé­­lek azonban nincs ilyen jó lakása, s a tavaszt csak petéik, bábjaik érik- meg.. A gerinces állatok közül csak kevesen készülnek fel i télre. A halak egy része télen is kóborol a’jég alatt, de méládul a ponty vagy a kárász már búvóhelyet keres, mé­lyebbre húzódik, befurjá magát az iszapba, s dermedten várja a tavasz közeledtét. A békák, kígyók és gyíkok is •ejtékhelyükcin, avar alatt, lyukakban, tetszihalálszerü der­medtségben töltik a zord időszakot. A tél közeledtével az emlősállatok jelentős részének is lakásgondjai támadnak. A mókus, a szarka,, varjú vagy ragadozó madár elhagyott fészkét keresi fel, de legszíveseb­ben íaodvakban rendezi be téli szállását, melyet mohával, falevelekkel bélel ki. A mókus nemcsak egy lakást foglal al, már nyáron több helyen berendez magának éléskamrát. Makkot, gombát rejt el a faodvakhan, hasadékcfchan. Télen gyakran felébred s ilyenkor felkutatja felhalmozott kincseit. Az állatvilág egy része úgy segit lakásgondjain, hogy 'elkei esi az ember által emelt épületeket. A kártékony mezei igei ek pl'édául késő ősszel, mikor már kiméi ült a mezők terí­tett asztala, a települések közelébe húzódnak, s a gazda nem kis bosszúságára a magtárakat, a csűröket lepik el. A társbérlet fogalma sem ismeretlen az állatvilágban. A ravaszságáról hires róka, például előszeretettel használja 'el a borz régi, elhagyott kotorékát. De ha nincs üres lakás, minden további nélkül beköltözik a borz mellé. A borzlyuk­­lak azt a részét választja, melyben a borz nem tartózkodik endszeresen. Ennek oka abban rejlik, hogy nézeteltérések esetén a róka huzza a rövidebbet. Előfordul azonban, hogy vb ^orz unja meg a társaságot s kiköltözik saját vackából. Az állatvilágban szorgalmas házépítőiket is találunk. Így a hörcsög egy-két méter mélyben ássa lakását, s külön lakókamrát és éléstárat épit, melyet több járattal köt össze, majd földdel eltömködi a kijáró folyosóját, s kicsiny, szal­mával bélelt hálókamrában hajtja álomra fejét. A tél folya­mán nem fogyasztja készletét, hisz mély, tetszhalál-szerű téli álmot alszik. De amikor tavasszal felébred és még kopárak a mezők, jól jön a gazdag éléskamra. Néhány állatfajtának nem jelent nehézséget a zord idő­járás. A föld alatti várában élő vakond például télen is járja ilagutait, követi a mélyebbre húzódó gilisztákat, sőt azt is megfigyelték már, hogy a jeges talaj felszínén, a puha hó alatt vándorol. A medvék télen meglepően szűk üregekbe húzódnak, melyékbe éppen hogy be tudják gyömöszölni mázsás testü­ket. Tágasabb hely meg sem felelne a mackóiknak, mivel ibban nem találnák meg azt a védelmet a hideg ellen, amit a gallyakkal, mohával kibélelt szűk üreg nyújt. Előszere­tettel húzódnak meg a hatalmas kidőlt fák tövében, a gyö­kerek alatt képződött gödörben. Megtisztítják, kicipedik a korhadékot, majd belefekszenek, s megvárják, míg a sűrűn hulló hó befedi téli szállásukat. Egyes, fiatalabb medvéik nemegyszer lábon álló fa odvábán húzódnak meg. Fa tete­jén, villásan elágazó ágak között is találtak már téli álmát alvó medvét. Azonban téves a mély álmukról szóló mende­monda. Ilyenkor is meglepően éberek, s ha zajt hallanak, ■ nyomban elmenekülnek. A tél vége felé mind élénikebbek lesznek, s ha megérzik a párás, földszagu tavaszi szellőt, vissza sem fekszenek többet téli szállásukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom