Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-23 / 8. szám

Tartásdij-per Now York City ellen NEW YORK. — Charles Dorn pert indított a város ellen, egymillió dollár kártérítést követel azért, mert tartás­­dij hátralékok címén börtönbe vetették két alkalommal, egyszer 5 napra, másodszor 17 napra. Ez az első ilyen per a városi igazságszolgáltatás történetében és az esetre fel­figyelő jogászok már tréfás nevet is adtak a per-premiernek: tartásdij per a város ellen. A tényállás — minden pernek lényege — a következő: Charles Dornt 1965 januárjában és júliusában dugták az adósok dutyijába, mert 450 dollárral, másodszor 350 dol­lárral adós maradt a feleségének különélésük óta. Ez kettős per volt: Mrs. Dorn különélési pert indított a férje ellen, Mr. Doni ellenkeresetében a házasság érvénytelenítését kér­te. Ennek a dupla pernek folyamán történt Mr. Dorn dupla börtönbevetése. Igen ám, mondja Mr. Dorn mostani kere­setében, de — három évvel a házasságkötés után, 196.6. március 29-én ő lett pernyertes, a házasságot a bíróság semmisnek nyilvánította. A házasság eszerint kezdettől fogva semmis, nemlétező volt. Nemlétező házasság esetében az asszonyt tartásdíj egyáltalán nem illeti meg, igy tehát ő tartásdijjal nem lehetett hátralékban, az adósok börtönébe tehát jogtalanul vetette őt a város, illetőleg John F. McClos­­key sheriff. Ezért perli most a várost és a sheriffet. Ennek a pernek elvi jelentősége van, jelentette ki Mr. Dorn jogi képviselője. Oly esetekben, amikor a férj a házas­ság semmisnek nyilvánítását kéri, mindig kétséges, hogy a bíróság a házasságot csakugyan semmisnek fogja-e találni; ezért ily esetekben kétséges az is, hogy a semmisségi per bírája tartásdijat Ítélhet meg és nem-fizetés esetében a férjet bebörtönözheti. A Mr. Dorn kontra Mrs. Dorn esetben a helyzet az volt, hogy a házasságot három évvel az esküvő után a newyorki bíróság semmisnek nyilvánította, mert a Mrs. korábbi válása, amelyet Alabama állami bíróság mondott ki, érvénytelen volt. "MÉG EGY BARÁZDÁT SEM" Hory András, volt követ, az erdélyi kérdésről, az erdélyi magyarságnak a román impérium alatti elnyomatásáról, az okokról, amelyek a magyar kormányt 1940-ben arra kész­tették, hogy nagy lemondások árán megkísérelje a Romá­niával való kiegyezést, valamint az általa vezetett tur-severini tárgyalások lefolyásáról, “Még egy barázdát sem” című leg­újabb munkájában eddig ismeretlen részleteket tár az olvasó elé, amelyek hasznos anyagot fognak szolgáltatni az Erdé­lyért folyó küzdelmünkhöz. Megrendelhető a szerző címén: Hory András, Vienna III., Kollergasse 15/11, Austria. Ára a szállítási dijjal együtt 3,50 dollár. Hory András született Kolozsvárott 1883-ban. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Parisban befejezvén, az állam­­tudományok királygyürüs doktorává avatták. Húsz éven át képviselte Magyarországot, mint követ. Tolvaj járt a próféta barlangjában HAIFA, Izrael. — Huszonhatéves asszony jelent meg a haifai rendőrségen és siránkozva elmondta különös esetét: — Nézzék, mit tett velem Élijáhu próféta — mondotta. — Azt akartam, hogy segitségemre legyen férjem meggyó­­gyitásában és ellopták a talizmánnak szánt karkötőt. Az asszony előadta, hogy a hagyományokhoz híven, egy aranykarkötőt — amelynek értéke szerinte 450 font —, helye­zett el az Élijáhu-barlangban, hogy az magába szívja a hely szentségét és gyógyító talizmánként szolgáljon beteg férje részére. Az asszony egy kis barlangmélyedésben hagyta az ék­szert, hogy megfelelő ideje legyen a szent levegő átvételére és közben kiment a barlangból, hogy a szokások szerint megvendégelje az ottlévőket. Amikor azonban visszatért a barlangba, legnagyobb megdöbbenésére a karkötőnek hült helyét lelte . . . A rendőrség megindította a vizsgálatot. U. S. Marinek Viet Congokat fogtak el Da Nang közelében. Amerikája, ha megengedheti lett volna az abortusz? Ha Alexander Hamilton anyja abortuszt végezhetett volna, Alexander Hamilton pénzügy­­miniszter nem élt volna és Aaron Burr alelnök nem vált volna gyilkossá. (Hamilton 1804. július 12-én pisztolypár­bajt vívott politikai ellenfelé­vel, Aaron Burr alelnökkel, és halálos sebet kapott.) Dr. Louis Z. Cooper, a New York University Medical Cen­ter tanára, közölte a törvény­hozókkal, hogy orvosok na­gyon sokszor végeznek abor­tusz-operációt, orvosi szem­pontból, ha az a veszély fe­nyeget, hogy nyomorék gyer­mek jönne a világra. Egy év­ben, 1964-ben, több mint 200 terhesség-megszakítás történt newyorki kórházakban, mert az anya a terhesség idején himlőben szenvedett és gyer­meke deformált lett volna. Az abortusz veszélyességé­ről is szó esett a vitában, ter­mészetesen, hiszen ez, fontos szempont a probléma elbírálá­sánál. Dr. Milton Helpern, New York város fő orvosi vizsgálója, a világhírű tör­vényszék orvostani szakértő­je, hivatkozott arra, hogy 36 év óta, amióta az orvosi vizs­gáló hivatal élén áll, csak egy halálozás történt orvosi szem­pontból végzett abortusz kö­vetkeztében. Rév. William S. Van Me­ter, a newyorki Protestáns Tanács nevében szólalt fel. Az abszolút abortusz-tilalom el­len foglalt állást. Válaszolva Gushing bostoni érsek kinyi­latkoztatására, hogy az abor­tusz minden körülmények kö­zött, még orvosi javaslat ese­tén is elvetendő, a protestáns álláspontot a következőképpen fogalmazta -meg: “Minden vallási csoportnak joga van szabályokat felállítani hivő: számára. De a vallási fegye­lemnek állami törvény nem lehet alapja. És ilyen fegye­lem nem lehet kötelező más csoportokra.” A katolikus laikus szerve­zetek koordináló bizottságá­nak nevében James J. Tier­ney elnök kijelentette: “New York városban és környékén élő több mint 300,000 főnyi tagságunk többsége megütkö­zéssel értesült arról, hogy a New York állami törvényhozó testület egyáltalán vita tár­gyává teszi meg-nem-született gyermekek jogát az életre.” AHÁNY KÉRDÉS, ANNYI FELELET A PLETYKAFÉSZEKBÖL A szovjetnek semmisem le­hetetlen. Podgomy elnök, aki i napokban privát kihallgatá­son jelent meg a Vatikánban, ■igarettázett a pápa jelenlété­­oen. Persze előzetesen enge­­delmet kért erre, azzal az in­dokolással, hogy jobban tud gondolkozni pöfékelés közben. ❖ :Jí % A ‘My Fair Lady’ megmil­­liomosodott producere, Her­man Levin, ázt mondja-: min­denki minél több pénzt sze­retne kisajtolni a filmválla­latoktól, de mind közt legkap­zsibbak bizonyos super-kapi­­talisták — ex-kommunisták. Toots Shor, a hires newyor­ki bohém-restaurant tulajdo­nosa, azt az italbaráti taná­csot adta Jackie Gleasonnak, hogy indítson rágalmazás! pert a Saturday Evening Post magazin ellen, amiért azt irta róla, hogy 300 fontos. Holott tudnia kellett a magazin ri­porterének és szerkesztőjé­nek, hogy Jackie testsúlya nem 300, hanem 320 font. Fényes pártit rendezett Londonban Sam Spiegel film­­producer. Ott voltak: J. Paul Getty, a világ leggazdagabb embere, Nubar Gulbenkian, a világ másik leggazdagabb em­bere, Mr. Callaghan angol pénzügyminiszter. És ott vol­tak mások is . . . í: *1* í' A New York állami Ügyvé­di Kamara múlt heti társas­ebédjén bírák, ügyészek és ügyvédek vettek részt. Ebéd után, hazamenőben, Jack Sohwartzwald, a Supreme Court bírája kabát és kalap nélkül távozott. A kabátját és a kalapját elvitte valaki. Egy jogász valaki. ❖ Dinah Shore OroSzörsrégha repül, Minszkben TV film for­gatásában vesz részt. Magá­val vitte Jacqueline Kennedy fodrászát, Miss Mary Farr-t. 3iztos, hogy mindenkor töké­letes lesz a frizurája. •í* * * Azt mondja Carlo Ponti, hogy a felesége, Sophia Lo­ren, a szülési fájdalmak és bánatok elmúltával svájci ott­honukban pihen. A Ponti—Lo­ren házaspárnak vannak még más házai is: villa Rómában, villa Milánóban, 6 millió dollá­ros kastély Marinában, a pá­pa nyári-lakjának, Castel Gan­­dolfónak közelében, nagy la* kás Rómában, erdei lak a sváj­ci hegyekben, lakás Párisban, lakóház Londonban. Amikor New Yorkban vannak, a Re­gency Hotelban szállnak meg. «!* •!■ *i* Az Izvesztija, az orosz kom­munista párt hivatalos lapja, dörgedelmes támadást inté­zett Bob Hope ellen, karácso­nyi vietnami szórakoztató programját kritizálta. Ag­­reszomak, háborús uszitónak nevezte a lap a népszerű ko­médiást. És azt irta, hogy Bö­be Hope pucér és félpucér lá­nyokkal járta a vietnami tá­borokat. Azt felelte erre Bob Hope: “Nem igaz, hogy az éneke­seim és táncosaim egészen vagy félig meztelenek voltak. Ha meztelen szépségek let­tek volna velem Vietnamban, én bizony nem jöttem volna vissza onnan.” Charlotte Ford, a Ford-mil­­liomos család tagja, és Stav­­ros Spiros Niarchos, a görög hajó-milliomos házassága hajó­törést szenvedett, következik a válás és a feleség végkielé­gítése. Mennyit fog kapni Charlotte? — találgatják az előkelő (pénzes) körökben. 15 millió dollárt vagy többet fog kapni azokból a milliókból, amelyeket a ravasz görög ame­rikai kiselejtezett hajók össze­vásárlásával szerzett. A nökiä^ökT Hurrá! Tehermentes lett a Seaman’s Church Institute ' háza! < NEW YORK. — A jogvita, ' amely tegnap kedvező végső * 1 2 3 * fordulatot vett, régibb, mint • az Egyesült Államok. Erede­te megelőzi az 1776 évi Füg­getlenségi Nyilatkozatot. 1770-ben -New York város ' Manhattan sziget déli részé­ben egy telket adományozott a Mary Ten Eyck, Elizabeth Delancey, Henry Cuyler és Courtland családnak. Különös adományozás volt ez. A telek akkor teljesen viz alatt állt és a város kikötötte magának, hogy amikor ezek az uj tulaj­donosok a vizet lecsapolják és a föld száraz lesz, a telek kö­ré kikövezett utat építenek, illetőleg megfizetik a kikö­vezés árát. Amennyire a városi levéltár fellelhető okmányaiból most megállapították, az utcaköve­zést New York -City végeztet­te el, de semmi jelét, bizo­nyítékát nem találták annak, hogy azok a családok a kikö­vezés árát megtéritettték vol­na a városnak. Nem is tehet­ték ezt, mert hiszen azoknak az utcáknak kikövezését csak több mint száz évvel később végeztette el a város; 1896— 1897-ben történt a South és a Front Street kikövezése. Ezen a helyen van — 23—25 South St.-en — a Seaman’s Church Institute háza és az Institute most lépéseket tett, hogy az 1770. évi megterhe­lést a teleknyilvántartásból törölje a Város. Ez meg is történt most, 197 év után. Az Institute fizetett New York városnak 1283 dollár 76 cen­tet a kövezési költség fejé^ ben, azonkívül 50 dollárt a le­véltári kutatás dija képpen. s igy most a Seaman’s Church Institute telke és háza teher­mentes lett. * * ifc Ha Alexander Hamilton neve hiányozna Amerika történetéből... NEW YORK. — Alexander Hamilton, az Egyesült Álla­mok első pénzügyminisztere, nyugat-indiai leányanya tör­vénytelen gyermeke volt. Ha abortusz folytán nem jött vol­na világra, Amerika történe­te egy nagy névvel szegényebb lenne, mondta John. T. Go­­noud, a brooklyni Katolikus Tanítóik Szövetségének igaz­gatósági tagja, 39 New York állami képviselő és szenátor tanácskozásán, amelynek cél­ja volt előkészíteni uj állami abortusztörvényt. Pro és kont­ra vélemények követték egy­mást: liberális nézetek az abortusznak bizonyos körül­mények közt való törvénye tése érdekében, valamint a re­form hajthatatlan ellenzés. Az abortusz semmi körül­mények közt sem engedhető meg — ezt vitatta Gonoud és érvelését Alexander Hamil­­tonra való emlékezéssel tá­masztotta alá: — Ki meri mondani, hogy törvénytelen gyermekeknek nincs semmi joguk, még az életre való joguk sem? Sem­mivel sem lehet bizonyítani, hogy törvénytelen gyermekek­ből nem válhatnak hasznos polgárok. Emlékezzünk Ale­xander Hamiltonra, a függet­lenségi háború óriásainak egyikére. Jobb lenne a m Mint tudjuk, New Hamp­shire államban van állami sorsjáték. Bárki az ország bár­melyrészéből játszhat azon a lottérián? Mindenki résztvehet a sze­rencsejátékban New Hamp­shire államban, akár állandó lakás, akár látogató. De posta utján nem lehet rendelni sors­jegyet, ezt országos törvény tiltja. így hát aki a New Hampshire Sweepstakes-től vár meggazdagodást, annak el kell mennie ebbe az állam­ba. * * * A nagybácsimtól kaptam jó részvényeket. Ezek értéket a jövedelmi adó bevallásba fel kell venni? Nem a jövedelmi adó beval­lásba kell felvenni, hanem szö­vetségi ajándék adó bevallás­ba, illetőleg ott sem, mert az ajándék adót nem a megaján­dékozott fizeti, hanem az aján­dékozó — a nagybácsi —, ille­tőleg ö sem, ha az ajándék értéke nem éri el az adóhatárt. Az adóhatár 30,00 dollár, illetőleg 3000 dollár. Adómen­tes egy ember életében össze­sen 30,000 dollár vagy évente 3000 dollár ajándék. Tehát a bőkezű nagybácsi elkezdhet ajándékozni, amig az ajándé­kok értéke eléri a 30,000 dol­lárt. Ha a nagynéni olyan bő­kezű, mint a nagybácsi, akkor ez az értékhatár 50,000 dollár. Évi 3000 dollárt pedig adhat akárki akárhány személynek illetőleg egy házaspár adhat összesen 6000 dollárt, anélkül, hogy ajándék adó fizetési kö­telezettség állna elő. A szövetségi ajándék adó 5000 dolláros ajándék után $112,50 és fokozatosan ma­gasabb 57% százalékig emel­kedik 10 millió dollár vagy na­gyobb ajándék után. Az ajándék-részvények után amelyeket a nagybácsitól ka­pott, az unokaöccs mégis kö­­ateles valami adót fizetni: jö­vedelmi adót az osztalékok után. Továbbá: ha eladja a részvényeket és ezen nyer, a nyereséget a “Profit or Loss” ivén be kell jelenteni, mint jövedelmet. * * ❖ Epekő operáció elkerülhetet­len? Az epekő műtéti megoldásá­ban a következő meggondolá­sok vezetik az orvosokat: 1. Azoknál a köves betegek­nél, akiknek gyakori rohama­ik vannak, sárgaságuk vagy lázas epéből yag-gy ul ladásuk volt, mielőbbi műtét indokolt. Ez lehetőleg nyugalmi idő­szakban történjék, tehát ak­kor, amikor sem sárgaság, sem gyulladásos folyamat nincs. 2. A tünetmentes (úgyne­vezett néma) köveknél is fenn­áll a veszély, hogy a kő meg­mozdul (ennek valószínűsége sok apró kő esetében nagyobb, mint kevés nagy kőnél), sár­gaságot, majd az epepangás epehólyaggyulladást okoz, és a bántalom ráterjed a máj- és hasnyálmirigy állományra is. így tehát bajmegelőzés szempontjából, ha nem is sür­gős, de ilyen esetben is cél­szerű a korai műtét. 3. Végül, de nem utolsó sor­ban, azt is számításba kell venni, hogy még a mai jó elő­készítés és kíméletes műtéti eljárás mellett is, a korral a veszély nő; ❖ $ *»« Mennyit vészit testsulyábó egy AFL labdarugó kétórás meccs alatt? A pro football rendes nagy­jai forró napon, ha a levegő párás. 15—18 fontot veszíte­nek. Hideg időben a sulyvesz­teség átlag két font csupán. * * * Hány Kennedy bélyeg van? 58 ország 317 John F. Ken­nedy bélyeget hozott forga­lomba. — Milyen a főnököd? —Bűbájos, igazi úriember. 5s a tiéd? — Az enyém? Olykor na­gyon kedves, máskor meg úgy beszél velem, mintha a felesé­ge volnék. — Eljegyezted már maga­dat a bankári iu val ? — Nem. A család ellenzi. — És a fiú? — ő is a családhoz tarto­zik. ❖ # J»5 A félénk fiú ezt kérdezi a lánytól: — Ha most esetleg, ha még­is netán megcsókolnálak, ki­áltanál az anyádnak? — Anyukának? Miért? Őt is meg akaród csókolni ? ❖ i'fi t'fi A fiatalasszony igy kese­reg: — Volt idő, amikor azt mond­tad, hogy ennivaló vagyok. Most pedig felháborodsz azért, mert a levesben egy szál ha­jamat találtad. •1* -i" — A férjed még mindig olyan kedves, figyelmes ? — De mennyire. A szomszé­dok még arra gyanakodnak, hogy nem is vagyunk meg­esküdve egymással. ❖ ❖ $ — A feleségem úgy dobál­ja a pénzt* mintha attól tar­tana, hogy az kimegy a divat­ból. ❖ ❖ # Barátnőjének kérdésére, hogy mikor ismerte meg a fér­jét egy asszony ezt felelte: — Öt évvel az esküvőnk után. Fiatal nő áll az utcai mér­leg előtt. Bedob húsz fillért, de 'bosszankodva állapítja meg, hogy a mérleg nagy súlyt mutat. Leveti télikabátját, a mérleg mellett levő vaskerí­tésre helyezi, újra bedob húsz fillért, de ismét bosszankodik. Ezután leveszi kosztümkabát­ját is, bedobja az újabb pénz­darabot, de ismét csóválja a fejét. Ezután pulóverjétől is megszabadul, és ismét meg­méri magát. Ebben a pillanatban megszó­lal mellette egy férfi: — Bocsánat, úgy illik, hogy a további méréseket én fi-zes­­sem . . . ❖ ❖ Naiv férfi mondja rég lá­tott nőismerösének: — Milyen ragyogóan néz ki! Semmit sem változott! ' — Hogyhogy nem változ­tam? — hangzik a sértődött válasz. — Mindenki azt mond­ja, szebb lettem! n’ Elegáns hölgy lép a könyv­üzletbe. — Egy jó könyvet kérek. — Könnyűt parancsol? Vagy valami nehezebbet ? — Teljesen mindegy. Kocsi­val vagyok. * ❖ »!• Az újdonsült férj seprűt hoz haza a boltból feleségének. Az asszony nézi, nézi a sep­rűt, azután megkérdi: 5 — Használati utasítást nem adtak hozzá?-*»*• ❖ $ Fiatal nő megy be egy cipő­­boltba. — Olvastam a hirdetésük­ben, hogy ötezer pár cipőt kap­tak. Szeretném felpróbálni... ❖ ❖ # — Mit szólsz hozzá, Barbara Huttont, a dollármilliomosnőt megint óltár elé vezeti valaki. — -Miért kell őt vezetni ? Oda­■ talál ő már egyedül is. ❖ * ❖ j i Orson Welles mondotta: Há­­: rom dolgot gyűlölök. A forró t kávét, a langyos pezsgőt és a - hideg nőt. Emlékezzünk régiekről 8. OLDAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom