Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-02 / 5. szám

8. OLDAL H í* i(Al:0 Thursday, February 2, 1967 Uj Bill of Rights - jobb gondoskodás az öregekről WASHINGTON. - John­son elnö'k találó elnevezést adott az idős amerikaiak jobb megsegítését célzó javaslatá­nak, amelyet a kongresszus elé terjesztett: az idősebb amerikaiak Bill of Rights tör­vénye. Hivatkozott arra, hogy a Social Security törvény szü­letésekor, a hangos és szenve­délyes pro és kontra viták kö­zepette az 1985. évi nyugdiji törvényt a szociális gondosko­dás ígéretének tekintették csupán s a következő évtize­dekben történt javítások, ki­szélesítések és kimélyitések után most elérkezett az ideje egy nagy, széleskörű reform­nak. Az eredeti Bill of Rights minden amerikainak alapvető szabadságjogokat biztosított, de akkor miág nem volt idő­szerű, most azonban nagyon­­is időszerű lett egy megkülön­böztetés : több és jobb gondos­kodás azokról, akik több és jobb gondoskodásra szorulnak. Az “idősebb amerikaiak Bili of Rights törvénye” .nem frá­zis. Az idősebbek fokozott gon­gyobb méretű javítási mun-l ka. Az első feladat, tekintet­tel a dollár vásárlóképességé­nek szinte törvényszerű éven­kénti csökkenésére, a Social Security nyugdijak és geyéb kedvezménny ek félj a vitása, Mint már jelentettük, az el­nök javaslata julius 1-én át­lag 20 százalékos nyugdíj­emelésre irányul. (A republi­kánusok átlag 8 százalék eme­lést ajánlanak, ez év január elsejére visszamenőleg.) Az átlag 20 százalékos emelési keretben a javaslat előnyben részesíti azokat, akik hatha­tósabb megsegítésre szorul­nak : A minimális nyugdíj havi 44 dollárról 70 dollárra emel­kedik, férj és feleség részére 105 dollárra, özvegy és gyer­meke részére ugyancsak 105 dollárra. Húsz és félmillió személy részére az emelés legalább 15 százalék. Legalább 25 éven át történt befizetések után legalább 100 I dollár egyéneknek, 150 dollár házaspároknak. Akiknek csekély befizeté­seik alapján, vagy bifizetések hiányában nem volt igényük nyugdíjra, ha 72 évesek vagy idősebbek, 50 dollár havi nyugdijat kapnak, házaspá­rok 75 dollárt. Néhány példa a mostani és a tervezett magasabb nyugdi­jakból : Havi 100 dollár jöve­delemmel bíró egyének nyug­dija 63,20-ról 72,70-re emel­kedik. Havi 200 dollár jöve­delem után: 89,90-ről 103,40- re. Havi 400 dollár jövedelem után 135,90-ről 156,30-ra. Megjegyzendő, hogy két évvel ezelőtt ez volt a maximum, mert évi 4800, havi 400 dol­lár után kellett Social Secu­rity adót befizetni. 550 dőli Iái' havi jövedelem után 168- ról 193,20-ra; ez ma a maxi­mális havi nyugdijamért ma évi 6600 dollár után vonják le az adót. Minthogy a javas­lat szerint a jövő években na­gyobb jövedelem után fogják az adót levonni, a nyugdijak is nagyobbak lesznek. Az adó­alap a jövő évben 7800 dollár lesz, 1971-ben 9000 dollár, 1974-ben 10,800 dollár. Ami­kor 10,800, havi 900 dollárig fogják levonni a Social Secu­rity adót, a havi nyugdíj (amelynek maximuma ma 168 dollár) 288 dollár lesz szemé­lyenként, 378 dollár házaspá­roknak, 237,70 özvegyeknek, 432 dollár özvegynek és kis-, korú gyermekének. A Social Security biztosítás financiális alapját nagyobb­részt a befizetések nyújtják, csak a múlt évi Medicare tör­vényhozás rendelkezett úgy, hogy bizonyos kedvezménye­ket az országos költségvetés­ből, az általános adózásból me­rítenek. A Social Security adóis az eddig tervezettnél nagyobb mértékben kell emelni, hogy a financiális megalapozottság továbbra is biztosítható le­gyen. A most 4,4 százalékos adó 1969-ben 4,5 százalék lesz, 1973-ban 5 százalék. Mint tudvalevő, ugyanennyi a mun­kaadó Social Security adója is. Az idősebbek Bill of Rights törvénye mindezeken kívül még több fontos rendelkezést tartalmaz; ezekről egy követ­kező cikkben lesz szó. A nagy város nagy problémái dozása több okból vált szüksé­gessé. Ma több mint 19 millió amerikai van a 65-ön felüli korosztályokban —■ annyi, mint 20 kisebb lakosságú ál­lam össznépessége. Minden 10 amerikai közül egy 65 éve» vagy idősebb. Fél évszázaddal feleannyian voltak. Az idősebbek megsokasodá­­sa hatalmas vívmány, ameny­­nyiben azt jelenti, hogy az amerikai férfiak és nők to­vább élnek, mint korábban. Egy amerikainak, aiki 1900- ban született, átlag 47 életév­re volt kilátása, ma 70 év a 'valószínű átlagos élettartam: Holnap, hisszük és reméljük, még hosszabb életűek lesznek az ország lakosai. örvendetes ez a fejlődés, fejtegette Johnson elnök a kongreszushoz intézett beszé-, elében, de egyben fokozott fe­lelősséget is igényel az idő­sebb korosztályokkal szemben. A civilizált ember egyik jel­lemző tulajdonsága, hogy tö­rődik az öregekkel, közülük elsősorban azokkal, akik nem élvezhetik az előnyöket, ame-i lyeknek megteremtésén dol­goztak. Öregjeink milliói nem élnek oly életszínvonalon, ami­lyent megérdemelnek. 5,3 miit hónak jövedelme a “szegény­ség-vonal” ($3000 évi jövede­lem) alatt van. Csak minden öt közül egynek van keresete, sok esetben csökkent keresete. 40 .százaléknak ezer dolláron aluli vagyona van. Milliók rossz- lakásokban, nyomorta­nyákon élnek, életük szürke; magányos. Az 1935. évi So­cial Security törvény volt az első törvényalkotás, amely ilyen sorstól mentesíteni kezd­te a senior Citizeneket, kilá­tást nyújtva minden dolgozó amerikainak, hogy a munká­ból kiöregedve nem lesz elfe­lejtett ember. Azóta többiz-i ten módosították, javították a Social Securtiy intézményyét g most kerül sorra a legna-NEW YORK. — Mifajta vá­ros ez a Hudson partján, aiho) a földkerekség minden népe él? Egy egész világ kicsiben. És milyen világ? John Lind­say polgármester fő gazdasági tanácsadója Dr. Donald F, Shaughessy nem tud kielégítő feleletet adni erre a kérdésre, Azt mondja: "Valahányszor egy újonnan jött ember kér­dez, zavarba jövök, hogyan magyarázzam meg neki azt a nehezen érthető jelenséget, hogy itt a gazdagok palotái­nak árnyékában nyomortanyá­kat talál.” Ez csak egyike a nagy vá-i ros problémáinak. Amerre néz az ember, kiáltó, nyugtalanító ellentmondások merednek sze­me elé. Fény és árny kerge­tik egymást. New York az ország legna­gyobb ipari centruma, mégis számos iparágban súlyos mun­kanélküliség van. Az utóbbi másfél évtized alatt 177,000 ipari munkahely üresedett meg, ami nemcsak a közvet­lenül érintett munkásokat és munkáscsaládokat sújtott, ha­nem érzékeny veszteséget okozott a városnak is, 170 mil­lió dollárra becsülik egyedül a város adóveszteségét. New York a világ leggaz­dagabb városa, mégis százez­rek szegénységben élnek, 600 ezer newyorki szegénysegé­lyen él. * Nincs mégegy város a vilá­gon, ahol oly sok szórakozási lehetőséget lehetne találni, mint New Yorkban. Van itij színház, mozi, opera, vannak itt fényes éjjeli mulatóhelyek és ezek mind látogatók mil­lióit vonzzák. Évente körülbe­lül 15 millió látogatója van a csodavárosnak. Mégis a Broad­way színházai örökös finan­ciális nehézségekkel küszködi nek. A városi kormányzatnál) több pénz áll rendelkezésére, mint bármely más városnak az országban és mint sok ország­nak a világ bármely részében. Az idei költségvetés négy és fél billió dollár. És ez az évi is, mint az előző évek, defici­tes mérleget fog felmutatni a financiális év végén, és a város lakosainak akkor is mint ma, elég okuk lesz az elé­gedetlenségre, mert a várostól nem kapják meg azokat a szol­gálatokat, amelyekre igényt tarthatnának. Manhattan szigeten, de a többi városrészekben is egyre építenek sokemeletes iroda­épületeket, ugyanakkor irodai tisztviselők ezrei a külváro­sokba költöznek át. Külváro­sokba vándorolnak ipari üze­mek is és maguk mögött hagy­ják a régi városrészekben munkások ezreit, igy növelik a városi munkanélküliséget, fő­leg a képzettség-nélküli mun­kások munkanélküliségét. A város minden részéber, épülnek óriási bérházak, de nem történik elég gondosko­dás arról, hogy iparfejlesztés révén több pénzhez jussanak azok, akiknek a magas lakbért meg kell keresniük. És még mennyi más baj és gond van! Forgalmi torlódás, az autók a csucsforgalmi órákban reménytelen verseny­re kelnek a gyalogjárókkal. A város levegője? New York már hires arról, hogy a leve­gője a legrosszabb országnak. Törvény ide, törvény oda, a város forgalmát kénye-kedve szerint bármikor leállíthatja a törvényen felül álló unió. A hajózás, New Yorknak egyik legfontosabb iparága, hanyat­lásban van. Ezt a szürke képet még to­vább lehetne festegetni, de ba­jok és hibák felsorolása ter-i méketlen. Cselekedni kell, és a város fiatal, derülátó első polgára cselekszik is.. “Execu­tive Volunteer Corps” a neve egy nagyszabású kezdeménye­zésnek, amely, a polgármes­ter irányításával, New York gazdasági erősbödésén mun­kálkodik. A Corps üzletembe­rek összefogása, a program el­sősorban az, hogy hitelnyúj­tással támogassanak ipari és üzleti vállalatokat, mielőtt azok tömkre mennének vagy máshová költöznének. Ennek az akciónak fontosságát köny­­nyü megérteni, ha tudjuk, hogy a newyorki üzletek 90, százaléka a “kis üzlet” meg­határozás alá esik. Hosszúle­járatú kölcsönökkel igyekez­nek elősegíteni üzem- és íiz­­letalapitásokat, versenyképes­ségük biztosítására. De nagy kérdés, honnan jöjjenek a szükséges tőkék ? Adókból, amelyek máris túl magasak? A privát gazdaság billiós uj befektetéseire van szükség. És Washingtonból az ország jö­vedelmi adó kincstárából is nagyobb részesedést kér a pol­gármester, hivatkozva arra hogy New York problémái nem városi problémák, hanem a nemzet problémái is. Az or­szág népessége a városokba tódul. Ma már a lakosság 7C százaléka a városokban és a külvárosokban él. Ezeknek megélhetési problémái mái nem tekinthetők városi prob­lémáknak. Ezt ma már általá­nosan elismerik s ez a magya­rázata annak az uj politikai meggyőződésnek, hogy a gaz­dasági életben az eddiginél nagyobb szerep illeti meg a városokat s az országos költ­ségvetésben is az eddiginél nagyobb összegekre tarthat­nak igényt a városok. New York város négy és fél billiós költségvetéséhez az országos kincstár csak 580 millió dol­lárral járul hozzá; ez kevés. A városok részesedése a nem­zeti adó jövedelemből már esz­tendők óta érő politikai irány­zat, kezdeményezője Dr. Wal­ter W. Heller, Kennedy és Johnson elnökök gazdasági ta­nácsadója. Az uj pénzügyi po­litika demokrata és republb kánus, pártonfelüli politika. AZ ÉJSZAKA VESZÉLYEI WASHINGTON. — A Kong­resszusi Könyvtár adatai sze­rint az éjjeli órákban 12-szer annyi erőszakos bűncselek­mény fordul elő, mint világos nappal. Különösen veszélye­sek az esti-éjjeli órák kevés­sé világított utcákon. Utasai elhagyták az autót Minneapolisban, mihelyt a hőmérséklet leszállt 31 fokra, zéró alatt. MODERN NÉPVÁNDORLÁS A NEMZETKÖZI TURISTA ÉVSEN GENF. — A Népszövetség palotájában még mindig ez a neve a genfi Palais des Nati­­on-nak, holott a Népszövetség már régen halott) a hivatalos utazási irodák nemzetközi szö­vetsége nagygyűlést tartott a napokban. Arról tanácskoztak 10*2 ország hivatalos és félhi­vatalos turista-irodáinak kép­viselői, hogy mi módon lehet­ne és kellene megkönnyíteni a külföldi látogatásokat, ame­lyekről az elnöklő Arthur Hau­­lot kimondta a nagy szót: A nemzetközi turista forgalom a nemzetközi kereskedelmi forgalomnak legfontosabbj a, óriási business. Bevezető elő­adásában a konferencia elnö­ke azt fejtegette, hogy min­den nemzetnek érdeke a tu­risztika fejlesztése, mert ez nagyon sok országba több pénzt hoz be, mint a nemzet­közi áruforgalom. íme, az ada­tok, amelyek ezt a merész ál­lítást alátámasztják: A múlt évben 116 millió láto­gató járt a világ országai­ban — 9 százalékkal több mint az előző évben és az előző évben a növekvés az azelőtti évvel szemben 7,5 százalék volt. A turisták a múlt évben 13,5 billió dollárral gazdagí­tották a meglátogatott orszá­gokat, 2 billióval többel, mint 1965-ben. A nemzetgazdasági; elmélet ezt “láthatatlan ex­port” néven nevezik, mert nincs áru export és az ország mégis kap külföldről pénzt, sok pénzt. Érdekes volt a gyűlés elnö­kének az a további megállapí­tása is, hogy a turisztika éven­kénti növekvése gyorsabb, mint az áruforgalom évenkén­ti növekedése. Ennek a tény­nek hangoztatásával a szövet­ség ajánlja -a világ kormá­nyainak, hogy igyekezzenek a turistaforgalmat minden mó­don elősegíteni: vizűm- és vám-könnyitésekkel. Megem­lítette azt, hogy az Egyesült Államok kormánya vizűm nél­kül bebocsátást nyújt olyan átutazóknak, akiknek végső uticélja valamely kiállítás vagy más ünnepi alkalom Ka­nadában vagy Mexicóban,, va­lamint közép- és délamerikai országban; ez a vizummentes­­ség öt napra szól. Jugoszlá­via az egyedüli kommunista kormányzat alatt álló ország, amely bizonyosfoku vizum­­mentességet nyújt külföldi lá­togatóknak : v izumra csak azoknak van szükségük, akik három hónapnál tovább óhaj­tanak maradni. Belgium-Hol­­landia-Luxembourg automobi­listáknak a határon vízumot adnak és a vámvizsgálatot a minimumra korlátozzák. Már az afrikai Zambia néger köz­társaság is megtanulta a lec­két: vízumot ad a határon. Hegyeshalomnál is be van ve­zetve ilyen egyszerűsített ha­bárellenőrzés és vizum-kiálli­­tás. A modern népvándorlás egyik akadálya a pénzkivite) megnehezítése, amit sok or­szág valutájának védelmére kénytelen elrendelni. Például Angliában a font sterling vé­delmére csak 50 fontot ($140) vihet magával a turista kül­földre. A valuta-szegény kom­munista országokból még en-i nél is kevesebb lehet a kül­földre látogatóknak maguk­kal vinni. Amerika a dollár védelmére leszállította a tu­rista magával hozott külföld) áruinak értékhatárát. M. Haulot kívánatosnak mon­dotta a vámvizsgálat leegysze­rűsítését olyképpen, hogy a legtöbb utas csomagjába bele se tekintsenek, hanem csak próba-vizsgálatokat tartsanak és általában elégedjenek meg azzal, hogy a turista a kérdés­re, hogy van-e elvámolni való­ja, nemmel felel. A vámivizs-i gáláinak ilyen megkönnyitése nem vezetne kábitócsempé­­szek paradicsomi áldására, mondta a szövetség elnöke, ezeknek megvannak a saját, módszereik, amelyeket alkal­maznak, akár szigorú, akár felületes a vámvizsgálat. Min­denesetre a vámvizsgálat meg­gyorsítása éppen olyan érdek, mint visszaélések leleplezése és meghiúsítása. A genfi turistakonferencia azért foglalkozott oly beható­an a turisztika, az útlevél, a vizűm és a vám kérdéseivel, mert az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a? 1967. évet egyhangúlag a Nemzetközi Turisztika Évé­nek deklarálta, azzal a meg­gondolással, hogy a különböző országok lakosainak sűrűbb személyes találkozása és esz­mecseréje előmozdítja a világ­béke biztosítását. * * ❖ HAZALÁTOGATÓ MAGYAROK BUDAPEST. — 1966 ide­genforgalmi rekord év volt Magyarországon. Az átuta­zókkal együtt hárommillió kül­földi fordult meg az ország­ban, közöttük minden eddigi­nél nagyobb számban a nyu­gati országokból hazalátogató magyarok. Közülük az elmúlt évben több mint 70,000-en ér­keztek az óhazába. Különösen emelkedett a csoportosan ha­zautazók száma: a külföldi magyar egyesületek, szerveze­tek, kolóniák több mint szár csoportját fogadták a magyar­­országi rokonok, ismerősök a repülőtereken és vasútállomá­sokon. Ez a nagy vendégjárás to­vább folytatódott és kará­csonyra, újévre ismét sok kül­földi magyar látogatott az or­szágba. A Galt, Ont.-i Kossuth Ház tagjai közül 133-an töl­tötték itt a karácsonyt és a szilvesztert. Torontóból két, Londonból egy kisebb magyar csoport tagjai ünnepeltek ma­gyarországi rokonságuk kö­rében. A nyári látogatások kelle­mes emlékét idézik azok az ajándékcsomagok is, amelyek a budapesti Csatárka utcai és a fóti gyermekvárosba külföl­di magyaroktól érkezte. Fran­ciaországi magyarok a fóti gyermekváros kis lakóinak száz kilogramm csokoládét küldtek karácsonyra, mig a nyugatberlini vaagyar kalónia tagjai a Csatárka utcai gyer­mekotthon lakóit ajándékoz­ták meg. 1967 a nemzetközi idegen­­forgalom éve, s ez alkalomból több meglepetést tartogatnak a külföldről hazaérkező ma­gyaroknak is. Kedvezményes áron többféle országjáró prog­ramot szerveznek számukra, ahová velük együtt utazhat7 nak magyarországi rokonaik is. Ezenkívül többféle szolgál­tatás bevezetését tervezik, igy például muzeum- és színház­jegyek, villamosbérlet és ked­vezményes vasúti jegyek vá­sárlását. A magyar idegenfor­galom arra törekszik, hogy az óhazába érkező külföldi ma­gyarok az eddiginél is jobban otthon érezzék magukat, jól szórakozzanak és minél kelle­mesebben töltsék el idejüket. NINCS TÖBBÉ FELÍRÁS LONDON. — Évszázados hagyomány kimúlt a Lordok Házában. Lord Strang, a fő­rendnek 73 éves alelnöke, ki­hirdette, hogy a ház éttermé­ben ezentúl készpénzzel kell fizetni, nincs többé felírás. Azért vált szükségessé ez a radikális intézkedés, mert sok lord sok számlát irt fel, ame­lyek sokáig kiegyenlítés nél­kül maradtak. A 81 éves Evelyn Nesbit Thaw, aki egy gyilkossági esetbe volt bonyolódva, meghalt Santa Mo­nica, Calif.-ban. Felső: 1955-ben. Alsó: Színésznői pályájának kez­detén. Turistavárás - turistajárás BUDAPEST — Több mint két és negyed millió ügyfele volt a tavaly az IBUSZ-nak — közölte Havas János vezérigazgató-helyettes sajtótájékoztatóján. A külföldiek fogadása, illetve a kiutazások biztosítása mel­lett gondot fordítottak a hazai, a belső turizmus fej­lesztésére. Több mint száz útvonalon rendeznek rend­szeresen autóbuszturákat: ezekkel a járatokkal másfél millió ember utazott, ismerkedett az országgal. Bővi­tették az irodahálózatot: jelenleg 72 IBUSZ-iroda dol­gozik az országban. Az idén megnyílik az ország legna­gyobb irodája a Tanács körúton, itt valamennyi utazási üggyel foglalkoznak. Az IBUSZ ez évi társasutazási programja már el­készült s az utazásokat ismertető füzeteket, prospektu­sokat 1,200,000 példányban eljutatták az irodákhoz, hogy a jövőre mintegy 25 országba, 105 útvonalon le­bonyolítandó kirándulások 90,000 részvevője időben tudjon választani. Az Inturisttal megállapodást kötöttek, amely sze­rint az eddiginél több szovjet városba, kirándulóhelyre szerveznek társasutazásokat. Az idén az eddiginél több turista utazhat Jaltába és Szocsiba is. A szomszédos Csehszlovákiába szinte naponta in­dul a szezonban egy-egy csoport. Jugoszlávia és Kelet- Németországba, valamint Lengyelország valamennyi jelentősebb üdülőhelyére és nagyvárosába szerveznek túrákat. Lehetőség nyilt a körutazások, tehát a több orszá­got felkereső utak számának növelésére is. így a töb­bi között lesz Brno-Pozsony—Bécs, cseh—lengyel, hol­land—belga—angol, Sziria—Libanon ut is. Most elő­ször rendezik meg az Alpoktól—Párisig elnevezésű tú­rát. 1966-ban a kommunista államokból 100, a nyuga­tiakból pedig 30 százalékkal több turistát fogadtak, mint 1965-ben. Több mint 300 kongresszus lebonyoli­­tása is az IBUSZ feladata volt. Ezidén további forga­lomemelkedésre számitanaks újabb országokba akar­nak képviselőket, kirendeltségeket küldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom