Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-15 / 37. szám

6. OLDAL “A bűncselekmény esetenként mérlegelendő” Kiket foszthat meg állampolgárságuktól az Elnöki Tanács? A közelmúltban Magyaror­szág Elnöki Tanácsa 36 disz­­szidenst megfosztott magyar állampolgárságától. Ezzel kap­csolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda mun­katársának a következő felvi­lágosítást adták: Az Elnöki Tanács szóban­­forgó rendelkezésével össze­függésben érdemes rámutatni, hogy 1957-ben törvénybe ik­tatták: “Megfosztható ma­gyar állampolgárságától az, aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampol­gársági hűség ellen, vagy sú­lyos bűncselekmény miatt ma­gyar vagy külföldi bíróság jogerősen elitélte.” A törvény a továbbiakban megállapítja: “A megfosztás hatálya nem terjed ki a házas­társra és a gyermekekre, ki­véve, ha ezek külföldön tar­tózkodnak és a határozat er­ről külön rendelkezik. A Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elrendelheti az állampolgársá­gától megfosztott személy va­gyonának egészben vagy rész­ben való elkobzását is.” A törvénynek kiadták a ren­delkező résziét, amely szerint a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa esetenként mérlegeli, hogy mikor állapítható meg az állampolgársági hűség el­len elkövetetu olyan cselek­mény, amely az állampolgár­ságtól való megfosztás jog­alapjául szolgál. Súlyosan vét az állampolgársági hűség el­len különösen az, aki a Ma­gyar Népköztársaság érdekeit sértő, vagy veszélyeztető po­litikai tevékenységet folytat, a magyar államra, annak szer­veire becsmérlő, rágalmazó nyilatkozatot tesz, engedély nélkül külország szolgálatába szegődik, az országá területé re szóló visszahívással szem­beszegül. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa esetenként mérlegeli * • azt is, hogy a bűncselekmény, amely miatt az elkövetőt jog­erősen elitélik, olyan sulyos-e, hogy indokolja állampolgársá­gától való megfosztását. A va­gyonelkobzás szempontjából íz állampolgárságtól megfosz­­.ott személynek a megfosztó határozat keltének napján meglevő vagyona az irányadó. A vagyonelkobzás kiterjedhet azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az állampolgársá­gától megfosztott személy a hatóság kijátszása végett másra átruházott, feltéve, hogy a szerző az átruházás­nak ezt a célját a szerzéskor ismerte. Részleges vagyonel­kobzást az állampolgárságá­tól megfosztott személy va­gyonának meghatározott ré­szére vagy hányadára, illető­leg egyedileg meghatározott vagyontárgyaira lehet kimon­dani. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a már emlitett disz­­sziidensek állampolgárságától való megfosztásánál a tör­vényben megszabott jogával élt. Az állampolgárságuktól megfosztottak között jellemző módon ilyenek találhatók: Kiss János volt zagyvapálfál­­vi lakos, hajdani SS tizedes, háromszorosan elitéit külön­böző bűncselekményekért, az ellenforradalom alatt börtön­ből szökött ki Angliába. Peta­­novics Egon itthon nyolc eset­ben volt büntetve, majd disz­­szidálása után Ausztriában kétszer. Talabér Imre itthon négyszer volt büntetve, Kana­lában két esetben ítélték el, az országból kiutasították. Zsadon Kálmán három társá­val megkísérelte kirabolni Franciaországban az Air légitársaság egyik irodáját, Imiért bebörtönözték. Tóth János jelenleg Nyugat-Német­­országban él, itthon 1956-ban t'egyveresen rablásokat köve­tett el. “Ha Isten éltet mi is idejutunk egyszei" — Egy magyar humorista száz év előtt — Hires alakja volt a száz év előtti Magyarországnak Ber­­( nát Gáspár. Petőfi “szent Gás­pár barátomnak” nevezte. A • “gazsiádák” — még a szomo­­, rubb években is — megnevet­tették az országot, ám Bemát Gazsit senki sem látta moso­lyogni. őmaga ügyvéd volt, de, mint önmagát jellemezte, ügy efogyott ügyvéd. Korán adta fejét az Írásra. Ám em­lékét nem annyira írásai őriz­­ték meg, inkább szelíd guny­­nyal, néha öngunnyal teli jó­­mondásai. Ezek ma sem poro­sak. íme egy csokor belőlük; a szórakozott tudósra mond­ja: hazamenet, szórakozott­ságból kabátját ültette a szék­re, s magát akasztotta fel. A vékonyhangu énekesnőre: a hangját a karzaton elkapja egy szabólegény, cérnának, tű­be fűzi s ruhát varr vele. — Akkora hideg van, hogy az Alföldön ezen a télen a cse­csemők egy szálig hajdu-köd menbe jöttek a világba. Ak­kora szél fuj, hogy még a kap­cát is kifújja az emberfia csiz­májából. Saját vagyonáról emlegette Gazsi: három vá lyogtéglát hagyott rá az aty­ja, ezeket egy este megcsípte egy szúnyog, s reggelre kelve háromemeletes házzá dagad­tak. Önmaga állandóan adós­ságokkal küzdött, s mint mondta: annyi a hitelezője, ha mind kővé válna, kerek Debrecent ki lehetne kövezni velük. Halála előtt a Bazilika építésére hagyta — összes adósságát. A Bach-korszak­­ban egy barátja mondja né­ki: — Olvastad? Az Allgemeine Zeitung azt írja, hogy a ma­gyarnak mindig a német adta a fenntartó elemet. Mi az a fenntartó elem? — Hát a hózentróger — igy Gazsi. Egyszer alföldi útra kel. Ba­rátai figyelmeztetik: sok az útonálló, vigyen puskát ma­gával. — Hogyne — mondja Ga­ts i —, hogy még elszedjék! Egyébként — mint Ágai Adolf feljegyezte — egy Ka­­finthynak tulajdonított tréfa is hozzá fűződik. Gazsi az uj­­módi találmányokat gúnyol­ja; Pesten egy külföldi olcsón vesztegeti a mesterséges tyúk­szemeket. Az jó bennük, hogy jobban fájnak, mint a való­diak. Halálakor Petőfinek két hoz­záirt levele az összihagyatóka. A Kerepesi temetőben 1873- ban temették el. S igy meg­valósult egy régi temetéskor mondott szava: — Meglásd komám, ha Is­ten éltet, mi is idejutunk egy­szer. FEHÉR ÉS FEKETE SZÉPSÉGEK ATLANTIC CITY, N. J. — A színes emberek érdekeit vé­dő NAiAGP szövetség észak­keleti országrész szervezetei­nek képviselői itt értekezle­tet tartottak: megbeszélték a stratégiát, amelyet alkalmaz­ni fognak, hogy a Miss Ame­rica Pageant diszfelvonuláson néger szépség is résztvehes­­sen. A közvetlen, kezdeti cél az, hogy minden egyes kom­merciális díszkocsin legalább egy néger lány kapjon helyet. Minden vállalatot, amely a fel­vonuláson díszkocsival fog sze­repelni, meg fognak kérdezni, hogy akarja-e vagy nem akar­ja a négerek követelését tel­jesíteni. HlHArrt Páncéltörő puska, melyet vállra fektetve lehet kilőni. A McDonnel Aircraft gyártotta St. Louisban, az amerikai hadsereg számára. Hol született, hol nem született Tiszaitól) egykori üres püspöke? Serény buzgalmu, régi tu dós historikusok pennája úgy jegyezte fel, hogy a tiszántúli reformátusok egyházkerületé­nek egyik kiváló püspöke, Rá póti Pap Mihály Tiszadobon született vala, 1660. julius 20 án. Ezidőben ugyanis hason­nevű atyját, mint tiszadobi orédikátort tartják nyilván. És mégis, az az igazság, hogy ifjú Rápóti Pap Mihály nem Dobon született. Nem születhetett Dobon, mert mikor ő a világra jött, akkor Tiszadob már nem volt a világon. Nem bizony, mert 1660. április végén elindította rettentő hordáit Szejdi török magyvezir, ama parancsolat­tal, hogy borítsák pernyébe az egész Hajdúságot és ne hagyjanak még csecseszopót sem a hajdú nemzetségből. E cél minél alaposabb véghezvi­telére a nagyvezir a török csa­patok mellé feles tatár lovas hordákat is vezényelt, mivel ezek voltak égetésben, zsák­mányolásban, gyilkolásban és népirtásban a legjobb szak­emberek abban az időben. Idős Rápóti Pap Mihály a nyugodalmas tiszáninneni Bodrogikersezturró! 1660. áp­rilis 27-én költözött által a Ti­szán, hogy dobi prédikátor lé­gyen. De csak egy éjszakái tol the tett Tisziadobon, mert másnap, szerdán, már mene­külni kellett onnan. A távol­ból már Dobig füstölögtek a török-tatár által felégetett hajduvárosok üszkei s jöttek a rémült menekülők: Fussa­tok, fussatok, jön a török, iramlik a tatár. Futott hát mindenki a Hajdúságból, aki még életben maradt s aki el tudott rohanni a vadul iramló tatár lovak élőt. Futott Rá­póti Pap Mihály prédikátor is, várandós feleségével, mikor április 28-án hajnalban felzo­­kogott a vészharang és fel hangzott az ősi kiáltás: Illa berek, nádak, erek! Igen, oda menekültek. Nem várba, mert az nem volt a kö­zelben, hanem az ősi magyar menedékbe, a berkekbe, ná­dak, erek közé, a tiszai csali­tok oltalmába húzódtak a sze­gény hajdúsági népek. Rápóti Pap Mihály írja máig fenn­­naradott naplójában, hogy a tiszadobiak a Tiszának a Só­zó nevezetű szigetére mene­kültek. Ott a nádasban lap­pangtak, ott a káka tövén hú­zódtak meg, ott a vad szöve­vények közt lapulva nézték: hogy gyújtja meg szép város­kájukat a török—tatár horda. S kedves városkájuk pernyé­jét, mint valami bus baka­­osin üzenetet, egészen hozzá­juk, menedékszigetükre is el­hordta a szél. Sózó szigetből nézte városa, eklézsiája pusz­tulását Rápóti Pap Mihály, űzött vadként lappangva vala­melyik bokor alatt. És ott szü­letett meg azután a prédiká­tori pár Mihály nevű fia. A rókáknak barlangjuk volt, az égi madaraknak fész­kük, de a kis prédikátorfiu fölé nem borult semmiféle haj­lék. S a kis hajléktalan bi­zony elég nagy gondot oko zott anyjának, aki egyre csi­­itgatta, rengette a síró apró tágot, hogy sírását meg ne hallják a Tisza másik partján csatangoló prédaéhes tatárok. Ott a Tisza ölelésében, Só zó szigetben született tehát ifjú Rápóti Pap Mihály. A szigeten töltötte életének else hónapjait. Nyáron még türhe ő állapot volt ott, bár szunyó gok miriádjai kínozták őket. Ámde aztán ősszel sokat fáza lódt.ak szegények, mig végre osztlán október 20-án, mikor az utolsó tatár utóvédek is ki takarodtak a Tisza másik ol­daláról, otthagyták a mene­kültek a szigetett. Előjöttek égi lakóihelyükre ás rá hull­hatott könnyük egykori haj ékaik üskös romjaira. Az apa, Rápóti Pap Mihály, pedig zú­golódás nélkül csak ennyit jegyzett be naplójába: 28. ap ül. lakiam usque ad 20. oc­­obr ... SÓZÓ nevű szigetjé ben a Tiszán&m”. Amilyen vad történeti vi­harban indult a kis papfi éle te, úgy folytatódott továbbra BRONX, N. Y. — Ignazio Ourrenti, 72 éves, volt építési munkás, kiszabadult az elme­gyógyintézetből, amelyben 26 íven át őrizték, visszanyerte szabadságát és most keresi a feleségét és 42 éves fiát, akik­ről 10 év óta nem kapott hirt. Currenti 1940-ben egy épi­­ésnél dolgozott, italozás köz­ben összekapott két társával, leszúrta őket, az egyik bele­halt sérülésébe. Gyilkosság vádját emelték ellene, de a tárgyalás azzal végződött, hogy a biró — elmeorvosi szakvélemények alapján — el­mebetegnek nyilvánította és ezért nem börtönbe került, hanem a kriminális elmebe­ban. Első életévét alig töltöt­te be, máris újra menekültek vele szülei egy másik tiszai szigetre, a Ludas nevűbe, ez­úttal “átkozott németh hadak miatt”, mint az apai napló Ír­ja. S mikor két éves volt, is­mét nádasok, csalitok lakója lett, mert 1662. április 9-én megint menekülni kellett “az dobi kis erdőben a németlhek istentelen kóborlása miatt.” Három éves 'korában, 1663-ban i tiszáninneni Kesztényenbe futottak véle. Hát igy nevel­kedett, szüntelen zaklattatá­­sok között, halál árnyékában. De az Ur kegyelméből nem hányódott el. Sőt elvégezvén iskoláit Debrecenben, még Hollandiába is elment ismere­teket szerezni. Aztán sietett /issza a Tiszához, a menedék­­folyőhoz, s a tiszántúli néphez, melytől mindent elvettek már akkor vad, zord, zsákmányoló idők, csak a hite maradt. Né­pével élte végig ä kuruc idő­­vet is s népe bizalmából 1710- ben debreceni esperes, 1724- ben tiszántúli püspök lett. Vá­laszthatott volna-e a viharvert nép alkalma tosabb püspököt eme viharvert férfiúnál? Ilyen őrálló kellett nekik éppen, aki megosztotta velük mindenben ■sorsukat. Ilyen őrálló, mint a bölcsőtlen püspök .. . Mentek is utána nagy biza­­'ómmal, a nagy történelmi fér­­getegben: viharvert nép, vi­harvert vezérvei. Dr. Szabó Lajos (Taktaszada) 'egek házába, a Matteawan State Hospitalfca. Onnan jú­niusban átkerült a newyorki Bellevue-be, ott épelméjünek találták, a bűnvádi eljárást a bíróság újra megindította. A bronxi állami törvényszék bírája, M. D. Schweitzer, meg­engedte, hogy eredeti “bűnös” vallomását “nem bünös”-re módosítsa, ami azzal a jogi következménnyel járt, hogy a vád most már nem gyilkosság­ra, hanem ölési szándékkal „ertént erőszakos támadásra szólt. Ebben bűnösnek mond­ta ki a bíró és, mivel 26 évet töltött elzárva, elrendelte sza­­badonbocsátását. “Nincs válasz” mondta a riporterek kérdéseire Richard Cross, akit a feleségével (jobb) egy rendőrnő őrizete alatt (közép) San Fran­ciscóban a mikrofon elé engedtek. Crosst és feleségét Spanyolor­szágból hozták vissza félmillió dollár értékű ékszer ellopása után, miután a spanyolok kiadták őket. is. Viharvert élet lett való-ITT A SZABADSÁG - HOL A CSAL&D? Thursday, Sept. 15, .1966 A francia bölcs komoly tréfái 1 Nemsokára húsz éve, hogy elköltözött az élők sorából Tristan Bernard, a francia re­gény- és drámaíró, korának egyik legszellemesebb embe­­'e. Jómódú polgári család sar­ja, Besanconban született, ugyanabban a városban, sőt tgyanabban az utcában, mint Victor Hugo. Ezzel kapcsolat­ban jegyezte meg, hogy “a nagy költő a 138 szám alatt született, míg én, szerényeb ben csak a 23 alatt.” Szülei ügyvédnek szánták, de őt fia tál kora óta a színház vonzot­ta és ott aratta legnagyobb sikereit. A második világháború alatt, amikor a németek letartóztat­ták, olyan felháborodás tört ki a megszállt Franciaország­ban, hogy a Gestapo hazaen­gedte. Felsőbb utasításra ké­sőbb azonban mégis Draneyba deportálták. Amikor elvitték, ezekkel a szavakkal próbálta megnyugtatni feleségét: — Ne sirj. Eddig a félelem ben éltünk, ezentúl a remény­ben élünk majd. Tristan Bernard túlélte a vészkorszakot és 81 éves korá ban halt meg párisi lakásán. Izig-vérig művészember volt, s mint ilyen nemcsak, hogy nem szeretett dolgozni, de va­lósággal büszke volt a lusta­ságára. Ha munka közben ven­dég zavarta, kérlelte: — Kérem, maradjon tovább, legalább nem kell dolgoznom. Szobalányának egyizben a következő utasítást adta: — Holnap egy nagyon fon­tos megbeszélésem lesz. Ké­rem tehát, költsön fel 8 óra­­tor. Ha nem kelnék fel, ak­kor költsön fel délben. — Lusta az az ember — je­gyezte meg egy más alkalom­mal —, aki elég bátor ahhoz, hogy még csak nem is színleli a munkát. íme egy kis csokor bölcs mondásaiból; A boldogság titka — töb­bet adni, mint amennyire ké­pesek vagyunk és nem kérni többet az emberektől, mint amennyit adni képesek. Pascal matematikai képle­tekkel küzdött a fejfájás el­len, én pedig azért küzdöttem i matematikai képletek ellen, mert fejfájást kaptam tőlük. Az emberek mindig őszin­ték, csak az a baj, hogy az őszinteségük megváltozik. Egy jó érv többet ér, mint sok még jobb érv. Ha az embert munkára te­remtették volna, a munka nem lenne olyan fárasztó. Az ember csak sajátmagá­ra számítson ... és arra se na­gyon. Jobb egyáltalán nem gon­dolkodni, mint nem eleget. Amit a rulettasztalnál nyer­tem, azon vehetek magamnak egy tengerészsapkát. Amit a ruletten elvesztettem, azon egy egész jachtot vehettem volna magamnak. Senki sem hasonlít jobban egy ártatlanra, mint a bűnö­ző, aki nem mer kockázatot vállalni. Valakinek, aki két szabad­jegyet kért tőle egy rosszul sikerült darabjához: — Csak egész sorokat adok. Egy másik barátjának ugyan­ehhez a rossz darabhoz kiutal­tatott egy szabadjegyet, sőt tanácsot is mellékelt hozzá; — Jöjjön fegyverrel, a hely nagyon elhagyatott. KI MENNYI MÉRGET SZÍV BE? A Roswell Park cigaretta­tanulmánya szerint, amelyet a napokban már ismertettünk lapunkban, mindenki, aki ci­garettázik, mérget szív be. Többet vagy kevesebbet asze­rint, hogy melyik füstölő el­­'enségének barátja, a cigaret­­.afajták melyikét élvezi vagy tzokta meg. A cigaretta fő méreganyagai: a kátrány és a nikotin. Melyik cigarettafaj­tában van ezekből több vagy kevesebb? Roswell Park meg­mérte elsősorban a füstszűrös Jgaretták kátrány- és niko­tin-tartalmát, de egyes már­káknál összehasonlitás végett közli a reguláris cigaretták idatait is, és teszi ezt, mint megírtuk, annak kimutatásá­ra, hogy a füstszűrös cigaret­ta, amelyet a dohányzó kö­zönség oly nagy megnyugvás­sal fogadott, nem kevesebb, hanem több mérget juttat el a dohányzó szervezetébe. íme egy pár adat a filteres és a reguláris cigaretták mé­­regtartalmáról. Pali Mail fil­ter kátrány 43,3 milligramm, nikotin 2,13 miligramm, Pali Mall regular 32,7 és 1,75 mil­ligramm. Mind a kettő a lista élén áll, mindkét méregből a legtöbbet tartalmazza. A Ches­terfield a második helyezett: filter 27,6 milligramm kát­rány és 1,72 milligramm ni­kotin; regular 27 milligramm kátrány és 1,18 milligramm nikotin. A sorban következ­nek, egyre kisebb méregtar­talommal : Lucky Strike, amelynél a filteres és a nem filteres méregtartalma csak­nem egyenlő, aztán a követ­kező filteresek sorakoznak egymásután, a sorban egyre csökkenő méregtartalommál: Salem, Lark, Winston Marl­boro, Kent és True. A sor végén a legkisebb méregtar­­talommal éppen az a cigaret­tafajta szerénykedik, a True, amelyet az üzletekben alig ta­lálunk, aminek magyarázata kétségkívül az, hogy dicsősé­gét nem hirdeti a sajtó, a rádió és a televízió. A True filter kátránytartalma csak 16,9 milligramm, nikotintár­­alma 0,79 milligramm — az egydüli filter cigaretta, mely­nek nikotintartalma 1 milli­grammon alul van. TUNISZI NŐK TÉRDE ' / i TUNISZ. — Itt, a főváros­ban és egész Tunézia ország­ban rémületeit keltett a nők és férfiak, a lányok és fiuk körében, Habi'o Bourguiba köztársasági elnök dörgedel­mes szózata a csupasz női térd ellen. A legélesebb szavakkal, amelyek rendelkezésére álltak, elitélte a miniszkörtös (hölgye­ket, akiknek szoknyája nem takarta el a csinos, no meg x nem csinos térdet. A 63 éves államfő, aki egy korábbi alka­lommal francia feleségét az ország legokosabb hölgyének nyilvánította, utasította a sza­bókat, hogy csak térdtakaró szoknyákat varrjanak. Az elnöki ukáz általában tiltó parancs volt az európai és amerikai divat majmolása ellen. Tűrhetetlen, mondta Bourguiba, hogy Tunézia fia­tal férfiai Beatle-módra el­csúfítják magukat és öltöze­tüket, a lányok pelig festik az arcukat, fehér és sárga ajakruzst használnak. Mind­ez, főleg azonban a kurta szok­nya, nemcsak kihívó viselet, hanem komolyan veszélyezte­ti még a legkomolyabb férfi­nép erkölcseit is. És az idő­sebb nőket is provokálja, tet­te hozzá. Igaz, vagy nem igaz, hogy a csupasz térd vagy a citrom­sárga lipstick veszélyezteti a köz- és magán-erkölcsöket, mindegy. Tény az, hogy a fia­talság reakciója az elnöki ukázra ez: Tunézia moderni­zálásának befellegzett. BELGA ÁRAK BRÜSSZEL, Belgium. — Belgiumban megszüntették a nagykereskedelmi árak rögzí­tését, amelyet május 9-én ve­zettek be, az inflációs veszély­re való tekintettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom