Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-29 / 52. szám

Thursday, Dec. 29, 1966 fi IR A Ö O Mit keres az ember a Holdon? A 200 fontos gorillát, Timmyt, a Clevelandi Állatkert megvette 5000 dollárért. Tartozik és követet7—a színházban * Ol.PAT. HUNTSVILLE, Alabama. — Erre a kérdésre felelni sen­­kisem illetékesebb, mint Dr. Wernher von Braun, a né­met származású báró, rakéta­­technikus, aki a hiáiboru után százpercentes amerikai lett. Braun a NASA itteni űrha­józási központ vezetője s együtmüködve a houstoni köz­ponttal felelős a holdutazási program sikeréiért. Felelete a feltett kérdésre ez; Az eredeti célkitűzés az volt. hogy kifejlesszünk egy széles, országos űrrepülési képessé­get. De nem elég az űrrepülé­si képesség egymagában, an­nak további célja is kell le­gyen. A további konkrét cél — egyelőre — az embert el­juttatni a Holdra és onnar vissza a Földre. Az útnak második feléber ott is elől járunk már, egyre közelebb a nagy cél megvaló­­sitásához. Az eredeti elgondo­lás szerint a holdrepülési prog­ramot 1970-ig kellene a meg­valósulás stádiumába vinni, de mi annyit értünk el máris., hogy 1968 közepén eljutha­tunk a Holdra. Az első Hold-missziónak cél­ja lesz annak megismerése ét kimutatása, hogy a Hold-re­pülés'lehetséges. Az első/parí raszállás a világűr végteler óceánjából 18 órai ott tartóz kodásra van a programba be­állítva. Két űrhajós fog ott le­­szállni s mielőtt visszajönné­nek, egy kis állomást fognak otthagyni, amely állomás az­után rádió üzeneteket fog le­­küldeni a Hold környezetéről' többek közt a hőmérsékleté-, ről., A nappali hőmérséklet r Holdon eléri a 250 fokot (Fali renheit), éjjel leszáll 250—30Í fok hidegre. Az űrhajósokat meg kell védeni a fagyás el­len, A következő leszállás az ál­lomásra már lehetővé fog ten­ni 45 napi ott tartózkodást és körülbelül egy mérföldnyi kői­­zétben megfigyeléseket. A dermesztő éjjeli fagy-idősza köt az Űrrepülők az állomáson fogják tölteni. Tudja ma már mindenki még technikai ismeretek nél­kül is, hogy nagy problem; lesz a visszarepülés a Föld lég­körébe é-s a Földre. Ennek elő­feltétele az, hogy minden rész­iét pontosan és tökéletesen le­gyen előkészítve, a rakéta hi­bátlan felröpitésétől a búvár feladatáig, aki a visszajött holdrakétát a tengerből a he­likopterbe emelni segít. * * * Mit fogunk látni és hallani itt lent a Földön? Látni fo gunk valamit, amit emberi szem évmilliók óta csak sej tett, de nem látott. Látni fo­gunk embert a Holdon. Az el­ső két “úttörő” televízió-"' vételeket fog leküldeni, egyik képre vetíti a másikat, aztán szerepet cserélnék. Hangjukat hallani fogjuk, ugyancsak te­levízió utján. És amikor visz­­szajönnek a földre, magukkal fognak hozni mintadarabok-)., a Hold talajából, 80 fontot, egy fontai sem többet, mert min­den legcsekélyebb részlet pon­tosan ki van számítva. Veszélyes lesz ez a látoga­tás a Holdon? Már abból, amit a Surveyor I megfigyelt, arra lehet következtetni, 'hogy £ Hold talaja nem veszedelme­sen süppedékeny, nincsenek veszélyes meredekek. De .* Hold felszíne nagy és nem minden részről vannak jó ké­peink. És maga a repülés bizton­ságos? Nem kell-e katasztró­fától tartani ? Dr. Braun azt mondja, hogy minden fejlő­dés kockázattal is jár. Persze ha nem lenne automobil, a köz­lekedés biztonságosabb lenne de lassú. Amerika népe tudja és tudomásul veszi, hogy au tózni baleset kizárásával nem lehet. Belenyugodtunk abba is, hogy a repülőgéppel baj történhet. Meg -kell barátkoz­nunk azzal a gondolattal hogy űrrepülőket is érhet ka­tasztrofális baleset. Háláló; baleset már előfordult, az űr­repülési program résztvevői közül néhány an autóbaleset­ben életüket vesztették, meg házi balesete is volt Űrrepülési munkásnak. ~ - * .*H . * A holdrepülésnek van kato­nai jelentősége? Van. A Hold­ról le lehet látni a Földre ás a tengerekre, és amit a hold-Van-e lakatlan sziget az At­lanti-óceánban.,? . Az Atlanti-óceánnak a Vi­lágatlaszban található' szige­tei valamennyien lakottak. Vannak azonban kisebb szi­getek is, amelyeket csak a részleges tengerészeti térké­pek tüntetnek fel, közöttüi akad több lakatlan is. Talán X legérdekesebb a Trindádé sziget (nem tévesztendő összt Trinidaddal), a déli szélesség 21., a nyugati hosszúság 29, fokán, Rio de Janeirótól 1800 km távolságban délkeletre. Vulkáni eredetű sziget, amely Braziliához tartozik. Sohasem volt lakott, szintúgy a körü­lötte fekvő három kisebb szi­get sem. A geofizikai esztendő idején megfigyelő állomást rendeztek be rajta, s azóta évről évre felkeresi egy ex­pedíció. Érdekes, hogy elva­dult sertés-, kecske- és juh­állományt találtak rajta. Az állatok elődeit 1700 körül te­lepitette le Edmund Halley csillagász, hogy a hajótörést szenvedettek élelemhez jussa­nak. Még egy érdekesség fű­ződik e szigethez. Egykorú források szerint kalózok 1821- ben kifosztottak egy spanyol hajót, amely rabolt kincsek­kel tartott Spanyo lországba repülők látnak, azt le is tud jáik fényképezni. Világos ^ hát a holdrepülés katonai je lentősége. Nagy dolog, hog> az atomhatalmak megegyez­tek abban, hogy az atomoorn­­bát száműzik az űrből. Újra és újra felmerül a kér­dés, hogy a hold repül és meg­éri-e a dollárbilliókat, amely­­két a program felemészt . . . Dr. Braun meggyőződése sze­rint megéri. Mert ez az égési program, kezdetétől végéig gazdagítja tudományos isme­reteinket és óriási fejlődési lehetőségeket nyújtott már ed dig is az iparnak s ezáltal : nemzetgazdaságnak. Ez sok­kal több, mint nemzeti hiúság dolga. Hogy az űrrepülés hasznos­ságának csak egy példáját ve­gyük szemügyre: Mint már repülőgépekről, úgy sokkalta nagyobb magasságból és látó­­szélességből fotografálni lehet majd a Föld megművelt ré­szeit, követni tudjuk a növé­nyi élet fejlődését a vetéstől az aratásig, pontosan fel tud­juk mérni az egész földke­rekség termését, a termés­­becsléstől az elosztásig. Lesz megállás? Az emberi természet ezt kizárja. Égj eredmény elérése után követ kezí-k egy további vállakózás A következő, térben és időbér távolibb “uticé’.ok”, a Mars é: a Vénusz. Ezt úgy képzeljük el, hogy a Hold-állomásokró5 jutunk el ezekre a nagyot messzi csillagzatokra. A kalózok a kincset a Cukor­­süveg, nevű vulkános kúp, kor­nyékén rejtették volna el Mindeddig eredménytelenül kutattak a kincs után. k 5k Fagyoskodni fognak unoka ink? Úgy látszik, hogy az idő­járás rosszabbodásának küszö­bén állunk s a 20. század vé vén és a 21. század elején mégr ismétlődik a 17. században már egyszer előfordult úgy­nevezett “kis jégkorszak”. Dr. Frantisek Link, a prágai Asztronómiai Intézet magas­­légköri osztályának vezetője, nemrég a következőket fejtet­te ki: A 17. század eeljén az ég­hajlat kifejezetten rosszabbo­dott. Az Alpesek gleccserei mélyen benyúltak a völgyek­be, úgyhogy a pásztorok el­költöztek az alacsonyabban fekvő területekre. A hőmér­séklet érzékelhetően csökkent. E “kis jégkorszak” körülbelül 1600-tól 1800-ig tartott. Az éghajlati ismétlődések tudományos vizsgálata szem­pontjából nagyon fontos sze­repük van a meteorológusok régebbi feljegyzéseinek. Ezek azonban csak az utolsó két­­három évszázadról állnak ren­delkezésünkre. A korábbi idők rendkívüli teleiről, nedves és száraz éveiről, jó termésről vagy terméketlen esztendők­ről csak egyes évkönyvekből és krónikákból értesülünk. így is megfigyelhető azonban két fontos tény. Az egyik az, hogy ha összevetjük az üstökösök megjelenéséről készült fel­jegyzéseket, ezek négyszáz évenként feltűnően hasonlóak. A másik: ha a feljegyzések szegényesek, ez azt jelenti, hogy sok üstökös elkerülte az égbolt vizsgálóinak figyelmét mert gyakori és sok volt a felhő. Márpedig a nagy fel­hőzet esővel és tartós jellegű; lehűléssel kapcsolatos. Vannak bizonyítékok arra, hogy az el­múlt négy évezred folyamár négyszáz évenként ismétlő­dött ez a szakaszosság. Ne­héz feltételezni — állítja dr. Frantisek Link —, hogy év­századunk végén másként len­ne. 1950 óta csökken az átla­gos hőmérséklet a Földön, és a gleccserék nagyobbodnak. PRINCETON, N. J. — A Princeton University két ta­nára — W. G. Bowen és W. J. Baumöl — a Twentieth Cen­tury alapítvány megbízásából elkészítette a mai amerikai kultúra gazdasági és financiá­lis mérlegét. Az 582 oldalas könyv fő témája: a nép kultú­rája és a kultúra gazdasági helyzete. Érdekes. szempont­ról vizsgálják a két társadal­mi jelenséget. Megállapítják, hogy ma Amerikában kultu rális fellendülés mutatkozik le ugyanakkor a kultúra szol­gálatában álló intézményed (szinház, koncertterem, stb.) majdnem kivétel nélkül finan­ciális nehézségekkel küszköd­nek. Kevesebb, mint öt millió azoknak az amerikaiaknak a száma, akik egy évben egy vagy több előadást látogat­nak, belépőjeggyel a színhá­zakban, hangversenyeken, ba­­’ettszinházban. Ezt az ötmillió amerikait nevezhetjük ebben a vonatko­zásban, kulturális elitnek. Ve­gyük őket alaposabban szem­ügyre. Ezt látjuk: Fiatalok. Átlagos életkoruk 35 év. Műveltségűk magasan az átlag felett van. A tipikus kö­zönségnek több mint a fele úgy férfi, mint nő, négy évet vagy többet töltött college­­ban és graduált. Fehérgallérosok. A közön­ségnek kevesebb, mint 3 szá­zaléka került ki a kékgalléro-. sok közül. Jómódúak. Negyven száza­lékuknál az évi jövedelem lő ezer dollár vagy több. Ez a 40 százalék nagy százalék­szám. Mert az egész amerikai városi népességnek mindössze 5,4 százaléka van ebben a jö védelmi kategóriában. Ismétlők. Ami azt jelenti hogy többször mennek szín­házba, koncertre. Az átlagom “szinházjáró” 8 vagy több elő­adást néz meg, az átlagos ‘koncertjáró’ 5 v. több szim­­fóinkus hangversenyt hallgat meg. Egyes kulturcentrumokban találhatók. New York van az élen. 1963. évi adatok: New York City és közvetlen kör­nyéke szolgáltatta csaknem 40 százalékban a hangverse­nyek bevételeit és több mint 50 százalékban a színházak be vételeit. Hasonló, de kisebb kulturális koncentrációt lehet találni Californiában. Hány hely marad üresen e nézőtéren? Átlag 20—30 szá zaléka a nézőtérnek üreser marad, kivéve a newyorki Metropolitan Operát, ahol ne­héz helyet kapni, és a Broad­way színházak is tömve van­nak, némelyek száz és száz es­tén át, ha egy darab “beüt”. A színházak és hangverse­nyek költségei nagyobb mér­tékben emelkednek, mint más vállakózások költségei. A princetoni professzorok nagyon nyomatékosan mutat­nak rá arra, hogy a színházak és koncerttermek úgyszólván örökös krízisben vannak. A fi­nanciális nyomás szüntelen Minden próbálkozásnál számí­tani kell arra, hogy nehézsé­gekben, krízisekben lesz: lesi. hiány. Különbséget kell tenni üzle­ti és nem üzleti szimház-kon­­rert közt. A nem-üzletiek, pél­­iául a szimfonikus zenekarok és a helyi színházak, csak úgy boldogulhatnak, ha művész­barát egyének vagy a közös­ségek financiális támogatásá­ban részesülnek. Az üzleti vál­lalkozások, min például a new­yorki Broadway színházak (kevés kivétellel) örökösen fi­nanciális válsággal kacérkod­nak, vagy mondjuk igy: lut­riznak. Vagy beüt egy darab vagy elvész a befektetett pénz. És akkor keservesen íirnak az “angyalok” — akik a szükséges pénzt jóremény-' séggel összeadták. A prince toniak véleménye szerint en -az áldatlan állapot hovato­vább oda fog vezetni, hogy a Broadway , színházakban és egyebütt drága sztárok he­lyett olcsó műkedvelőket fog­nak" Szerepeltetni. Es mégis, mindennek elle­nére, a princetoni kulturmér­­leg felállitóí vizsgálódásaik során arra az eredményre ju­tottak, hogy ma Amerikában igenis kulturális fellendülő; mutatkozik, de — nem ott. ahol vizsgálódtak, a szinihá zakban és a koncerttermek­ben, hanem vizsgálódásuk kö­rén kívül: a könyvtárakban és könyvkereskedésekben, a hanglemezpiacon, a rádió és televízió előtt. Az emberek több kulturális élvezetre vágy­nak ma, mint korábban. hoffa haladéka WASHINGTON — Potter Stewart, a US Legfelsőbb Bí­róságának bírája, 1967 feb­ruár negyedikéig adott James Hoffa ügyvédeinek haladékot arra, hogy benyújtsák uj meg­hallgatás iránti keresetüket. LANDS-HUT, ,Nyugat-Né­­metország. — Hans Scheller őrnagyot 21 évvel ezelőtt s német katonai bíróság halál­ra ítélte s még aznap főbelőt Lók. Özvegye most a per ujra­­felvételét kérte s a bíróság elrendelte az uj tárgyalást. Az őrnagyot azért Ítélték halálra, mert megtagadta an­nak a parancsnak teljesítését hogy robbantsa fel a Rajna hidját Remagenbcn. A bid ép­ségben maradt és ez lehető—< tette a nyugat felől előrenyo­muló amerikai hadaknak hogy gyorsabban és könnyeb­ben elérjék a széles folyam túl­só partját. Kétségtelen, hogj a hid épségben maradása na­pokkal megrövidítette a má sodik világháborút. A hid ma is megvan, áz egyedüli hid s Rajna húsz hid Ja közül, ame lyet nem robbantotak fel ak­kor. Schellert a katonai bíróság 1.5 percig tartó tárgyalás után Ítélte halálra fegyelemsértés és gyávaság címén. A hadbí­róság elnöklő tagja néhány évvel ezelőtt meghalt, a má­ik két bírót most, mint tanú­­■ at hallgatta ki a landshut törvényszék. Penth bíró kije­lentette, hogy ő meg volt gyö lődve a halálos ítélet jogos ságában az akkori háborús kő rülmények közt. Ernstbergei biró úgy vallott, hogy ő an­nakidején szintén meg voll győződve az eljárás és az íté­let törvényességéről, de az­­éta újabb tények ismeretében; már nem annyira biztos eb­ben. Az özvegy és két fia. jelenlé­tében folyik a tárgyalás, amelynek célja Hans Schel­ler nevének és becsületének tisztázása. KARÁCSONY A BÖRTÖNBEN QUEENS, N. Y. - A Kew Gardens börtön 941 “bennla­kója” vért ajánlott fel a Vö­rös Keresztnek. Az orvosi vizs­gálat után a véradók száma 165-re csökkent. Ezek közt volatk 2-5-en, akik gyilkosság vádja alatt állnak, a többiek csak rablók és betörők. A vér­adókat a Vörös Kereszt kül­dőiéi kávéval, süteménnyel és cigarettával ajándékozták meg s Karácsony előestéjén steak vacsorát kapnak. Függotíeit Magyar Református Egyház. 229 East 82nd Street Hew York 28. N. Y. Tel. BE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, entpers* A lelkész: hivatal minden iélelőtt 9—12 között nyitva van. istentiszteletet tiltunk uinden vasárnap d. e. 10:30 oraknr REPÜLŐ- ÉS HAJÓ JEGYEK — IKKA ÉS TUZEX — Bevándorlási ügyek — Pénzküldés — MINDENFÉLE BIZTOSÍTÁS KOSA AGENCY 4 French Sí., New Brunswick, N. J. — CH 9-6100 3^ 5^ SSS 55SS 5BS 5=S>; 5SS 3835» SSäSSfeSSSSä J8a5SSä SS53BS5m | A BODE PATIKA j a kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet ' a kiván a magyarságnak a JÖJJÖN BE HOZZÁNK S NÉZZE MEG ÜNNEPI AJÁNDÉK- j | NAK VALÓINK HATALMAS VÁLASZTÉKÁT! j Üllődé Pharmacy | & LOUIS E. SPAK, B. S., R. P. | 120 French St.. New Brunswick, N. J. i NYITVA NAPONTA REGGEL 9-TőL ESTE 9 ÓRÁIG Vasárnap és ünnepnapokon reggel 10-től délután 1-ig. ORVOSI RECEPTEK ELKÉSZÍTÉSÉÉRT ÉS | MÁS DROGÉRIA-CIKKEKÉRT TELEFONÁLJON: § Ingyen házhoz szállítás KI 5-2676 Vizisi bajnokok Cypress Garden, Fal.-ban, AHÁNY KÉRDÉS, ANNYI FELELET I NAGY I Szilveszter Est AZ UJ VEZETÉS ALATT LEVŐ I GELLERT RESTAURANT \ ÚJONNAN BERENDEZETT NAGYTERMÉBEN 73V2 French Street, New Brunswick» N. J. i l ®---f FINOM MAGYAROS ÉTELEK ÉS MINDEN- f FÉLE BEL- ÉS KÜLFÖLDI ITALOK * ^ -----------©-----------­Szilveszteri mulatságunkon a részvételi dij vacsorával együtt személyenként $6.00 Surányi Rudolf Dr. Kiszely Andor hegedűművész zongoraművész j iánczenekara muzsikál egész éjjel j TÁNC REGGELIG! ? Aki jó hangulatban, kellemesen akarja eltölteni a Szilvesztel estét, az hozzánk jöjjön! ! , -------•-------­­, i í Asztalfoglalás telefonon CH 9-9774 szám hívásával, ; í vagy pedig személyesen a bárban! ! GELLERT RESTAURANT I j & COCKTAIL BAR j 731/2 French Street, New Brunswick, N. J. \ : HL \ Magyaros szeretettel várják vendégeiket ROTTENBUCHER VINCE és NEJE tulajdonosok { A “gyáva” őrnagy lesiette

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom