Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-24 / 47. szám

I

VOL. 45. ÉVFOLYAM _ No. 47. SZÁM 53 PERTH AMBOY, NEW JERSEY ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, Nov. 24, 1966

Milliomosok dollármillióit kapják milliók Amerikában és a nagyvilágban

NEW YORK — Amerika történetében a nagy vagyonok szerzői úgy szerepelnek, mint a középkori európai históriákban a rablólovagok — nem éppen kíméletes eszközökkel szerezték meg millióikat. De ezek a szupermilliomosok arról is ismertek és részben népszerűek, mert tengersok pénzükből jókora vagyonokat juttattak a kultúra és a népjólét szolgálatára. A legtöbben ezt alapítványok létesítésével tették, amelyeknek kamatait nem a közvetlen család, hanem a nemzet és a világcsalád tagjai számára hasznosítják.

Az amerikai Alapítványtörténet kezdetét Andrew Carnegie vasutkirály 1889-ben megjelent könyve, The Gospel of Wealth, a Gazdaság Bibliája jelzi. Az öreg Carnegie ebben az írásában felhívta a "kedves milliomos társakat”, hogy vagyonuknak egy nagy feleslegét közcélokra fordítsák, lehetőleg már életükben.

Jótékony és nemes kulturális célú alapítványok megteremtése erre megindult. A szán zadfordulón már körülbelül két tucat alapítvány vont. Számuk ma — 17,000 A Foundation Library Center (New York) legutóbbi ismertetője szerint ezen alapítványok közül 215-nek jelenlegi vagyona több mint 10 millió dollár. Az amerikai alapítványok évente átlag 1000 millió dollárt osztanak szét itt és a világ minden részében.

A legnagyobb 10 alapítvány (zárójelben az alapítványi vagyon) a következő:

Ford Foundation (3033 millió dollár). Rockefeller Foundation (854). Duke Endowment (692). Kellog Foundation (492). Mott Foundation (418). Carnegie Corporation of New York (344). Hartford Foundation (342). Lilly Endowment (319). Sloan Foundation (309). Pew Memorial Trust (273 millió dollár).

Tehenek legelnek, emberek éheznek

NEW DELHI. — Indiáról szól a furcsa monoton nóta. A szent tehenek táplálékáról gondoskodni emberi kötelesség, az emberek millióit nélkülözéstől, éhségtől megóvni emberileg lehetetlennek tetszik. Addig, amig Indiában, a 400 milliós hindu nép körében élni fog a babona, hogy a tehén szent és sérthetetlen.

A hindu tehénimádásnak filozófiai gyökere van: az a felfogás, hoihgy a tehén jobb hasznosabb lény, mint az ember. A hindu népet erről már a gyermekkorban kioktatják, egy vallási vers tanításával, amelyben a tehén szól a gyerekekhez, imigyen:

Életemben tejet adok és vajat, éltetem az emberiséget.

Trágyámat fűtőanyagnak lehet használni,

De más célokra is, a padló és á falak tisztántartására.

Az elégetett trágya szent hamuvá lesz, mellyel homlokunkat bélyegezzük.

Miután meghaltunk, bőrünkből lábbelit készítenek,

És fujtatót a patkókovácsnak.

Csontjainkból gombokat csinálnak.

És mire vagy te jó, óh te ember?

A tehén mészárlása legalább olyan súlyos bűn, mint gyilkosság. Ezért a tehenek ezerszámra szabadon, bontatlanul, sértetlenül kóborolhatnak a falvakban, az országutakon, a mezőkön, a városok utcáin. Akadályozzák a forgalmat, felfalják a termést:

A 450 millió lakosú országban — 400 millió hindu és 5C| millió mohamedán — a tehe-; nek számát 250 millióra becsülik. Ha ez a szám nagy baj a szegény, éhes országban; nem kisebb baj az, hogy a tehenek legalább olyan mértékben szaporodnak, mint a nép. Ha a tehenek az élelemhiánynak okozói közül talán az első helyen állnak, miért ez az em-KERESEK középkorú magyar nőt gyengélkedő nő mellé, esetleg bentlakással és koszttal, New Brunswick, N. J. Telefon (este 11 óra után) 545-4568.

KIADÓ lakás, 3 szoba és konyha, fűtéssel, házaspárnak. Franklin Townshipban, közel New Brunswickhoz. Telefon (este 6 után) 545-2611.

berellenes tehénkultusz? Vallási okból. Minden egyes tehén egyenes leszármazottja Kamadhenu tehén-istennőnek, PjZ az istennő tehén, de embevi arca van, szép női arca. Isteni származása révén a tehén nem állat, hanem Go Matha, Tehén Anya,

Miért vannak éppen most zavargások az ország sok részében? Azért, mert most India egyes államaiban (tartományaiban) törvény tiltja a tehenek mészárlását, de nincs ilyen országos törvény és ilyen törvényt követelnek a fanatikus tehén-imádók. Valóságos “tehén-válságról” beszélnek Indiában, a szenvedélyek oly magasba csapnak, hogy sokan -kételkednek abban, hogy a jövő év februárjára tervezett országos választások megtarthatók lesznek a feszült helyzetben.

ínség, helyenként valóságos éhínség van az országban, de a szent tehenekhez nyúlni nem szabad. Amerika millió és millió tonna búzát és egyéb termékeket küld India népének, de semmisem elég. A gazdasági élet feldúlt állapotában haladás nehéz, szinte lehetetlen, és a felvilágosodott nép tehetetlenül figyeli a másik óriási országnak, a kommunista Kínának, lassú, de hasonló babonák miatt nem akadályozott haladását. És India politikai vezetői tudják, hogy az állandósuló nyomor a kommunizmus melegágya.

Vallásháború is fenyeget. India mohamedán milliói nem imádják a tehenet és nem vetik meg a marhahúst. Egy napon tanúi lehetünk hindu-mohamedán belháborunak.

Nkrumah akciói

ACCRA, Ghana. — Ghana katonai kormánya azzal vádolta az elűzött volt diktátort, Kwame Nkrumáh-t, hogy szovjet őrhajókat, szovjet személyzettel használ fel arra, hogy fegyverrel lássa el a szomszédos afrikai országokban a felkelőket.

A vád szerint Nkrumah legalább hat afrikai ország elégedetlenkedőit akarja fellázítani, kormányaik ellen.

” ............................. .................. — * ' v.. '*• ■% W

A Lunar Orbiter II. két szeme, vizsgálni fogja a Hold felületét (bal), mihelyt a Hold keringésébe jut,

Hol és mikor volt az első Hálaadás?

Magyar művész karácsonyi üdvözlete a világ nélkülöző gyermekeinek

Amerikában mindenki tudja, hogy az első Hálaadás Napja 1621 decemberében volt a mai Massachusetts államnak azon a részén, ahol egy évvel azelőtt a pilgrimek partraszálltak. De nem mindenki tudja, hogy ez a hálaadási vacsora és a három napon át tartott ünnepség — karácsonyi ünnep volt, William Bradford kormányzó rendeletére. És csak kevesen tudják, hogy az első Hálaadás Napja nem is 1621 decemberében a pilgrimek földjén volt, hanem 1919- ben Virginiában, egy évvel és 17 nappal a pilgrimek partraszállása előtt.

Az északi és nyugati államokban csak kevesebbnek tűnt fel,, hogy John F. Kennedy elnök 1962. évi Thanksgiving pro'klamációjában “Massaohusettset és Virginiát” émlitette. így, ebben a sorrendben. De felhördült erre John J. Wicker virginiai szenátor:

virginiai pioneereknek, hanem a massachusettsi pilgrimeknek Hálaadás Napját ünnepeljük meg minden évben, újabban november negyedik csütörtök napján!...

Visszafelé lapozva az amerikai történelem évkönyveiben, azt találjuk, hogy amikor a kongresszusban először merült fel a Hálaadás Napja kérdése, nem a pilgrimek Hálaadásáról volt szó. 1789-ben Elias Boudinot new-yerseyi képviselő azt javasolta, hogy az elnök Hálaadás Napját proklamálja az Egyesült Államok Alkotmányának megszületése minden jövő évfordulóján. Azóta többször — de nem minden évben -— volt Amerikában Hálaadás »Napja, nem. valamennyi államban. Közei félévszázadon át egy Sarah Hal-e nevű özvegy, aki nemes emberbaráti szolgálatairól volt hires és arról, hogy ő költötte a. “Mary Had a Little Lamb”

Tévedés! Kennedy nyomban belátta a tévedést és az 1963. évi pro'klamációban már Virginia volt az első helyen.

Hogy is történt ez, a történelmi tévedés, a kicserélt Thanksgiving? Nyolc évvel ezelőtt történt, hogy a virginiai szenátor a Kongresszusi Könyvtárban Thanksgiving nyomozást folytatott és felfedezte, hogy az első Thanksgiving Amerikában 1619. december 4-én volt, Virginiában, a James folyó partján Berkeleynél. Ezen ahálaadási vacsorán résztvett ^ohn Woodlief kapitánnyal az elen 37 úttörő, annak a napnak megünneplésére, amikor a hajójuk ott partot ért.

Akkor ott megfogadták, hogy ez a nap számukra és az utánuk jövő generációk számára szent nap legyen mindörökre, hálaadásul a mindenható Istennek.

cimü verset (amely először hangzott fel Edison fonográfjából . . .) — egy “hölgyfutárban”, női magazinban, országos mozgalmat indított meg és húsz évig harcolt azért, hogy az egész országban Hálaadás Napját ünnepeljék november utolsó csütörtökén. A mozgalom sikerrel járt, Lincoln elnök 1863-ban nemzeti ünnepnapnak proklamálta Hálaadás Napját. Későbbi változtatások után 1941-ben a kongresszus megszabta a ma is érvényes dátumot: november

4-ik csütörtöké.

És legújabban az Országos Kereskedelmi Kamara felvetette az eszmét, hogy ezt a

ÁLLJON AZ AVON SZOLGÁLATÁBA KARÁCSONYRA. Vegye meg a családnak azokat a "meglepetéseket" a dollárokból, miket a népszerű AVON KOZMETIKAI CIKKEK ÉS AJÁNDÉKTÁRGYAK árusításával kereshet meg. Otthonában történő megbeszélésért telefonáljon New Brunswickon: KI 5-1345, Perth Amboy környékén Hl 2-2462, Allenlown- Bethlehem tájékán pedig 432-0916 szám hívásával.

napot, több más nemzeti üm nepnappal együtt, tegyük át hétfőre, hogy hosszabb week-.

endjeink legyenek . ..

% * $

Most már tudjuk, hogy Amerikának két hálaadási emléke van, ami azonban nem akadálya a pilgrim-hálaadás megünneplésének. De tudnunk kell még valamit. Azt, hogy az első hálaadás nem 1619-ben,

UNITED NATIONS, N. Y. — Amióta az Egyesült Nemetek Szervezetében megindult az afrikai népvándorlás, kis és fejletlen, felelőtlen országok delegátusainak beözönlése, a szabad világnak, de a kommunista hatalmaknak is súlyos aggodalmai támadtak, hogy a U. N. továbbra is megfelelhet fő hivatásának: a nemzetközi béke biztosításának. Hová vezethet az, hogy a U. N. demokratikus szervezete keretében túlnyomó többségre jutnak éppen a jelentéktelen és az eddigi tapasztalatok szerint sokszoT felelőtlen kormány-küldöttek? Valahányszor a közgyűlésen élet-) bevágó kérdések felett szavazásra kerül sor, Upper Volta, Tanzia, Kamerun és a többiek delegátusainak szava dönt. Mert még a pár ezer lakost számláló Maldive Szigeteknek is egy szavazatuk van, annyi, mint Amerikának. (Tetszik, tudni, hol vannak azok a szigetek?...)

Keserves tapasztalatból tudjuk, hogy a U. N. nem államoki és nem kormányok felett álló főhatóság, hatalma tulajdonképpen csak rábeszélő és amit határozatképpen kimond, annak végrehajtására nem képes. Emlékezünk például, az úgynevezett ‘magyar kérdés’ben hozott többszöri határozatokra, amelyeket a szovjet egyszerűen nem vett figyelembe. De mi lesz, ha a U. N. sorsdöntő kérdésekben még határozatokat sem tud hozni, mert Uganda, Guinea, Mali és a többi törpék leszavazzák a világ hatalmasságait?

A U. N., melynek igazi, katonai hatalma nincsen, végeredményben csak nemzetközi fórum, ott igaz ügyet a világ közvéleménye elé lehet vinni, de győzelemre vinni nem lehet. Meg kell elégedni legalább ennyivel, ha több nia nem lehetséges. De mit ér egy nemzetközi fórum, amelyen

NEW YORK. — Az Egyeiült Nemzetek Szervezetének egyik legnemesebb alkotása az UNICEF — United Nations Children’s Emergency Fund'-, amely világszerte támogatja, segíti, élelmezi, ruházza szegény népek szegény gyermekeit. Ezért az emberbaráti szolgálatért UNICEF kapta az 1965. évi Nobel-dijat. A '’■yenneksegítő akció a szükséges pénzeket gyűjtések utján szerzi meg, azonkívül rfN vészi kivitelű ünnepi üdvözlőlapokat és illusztrált előjegyzési naptárakat ad ki, ámenem is 1620-ban volt, hanem bibliai ősidőkben. Az Ó-Testamentumban több helyen van említés aratási, szüreti ünnepekről. Az egyiptomi fáraók évszázadaiban minden év őszén hálát adtak az isteneknek a jó termésért. A régi Görögországban az ilyen hálaadási ünnepélyeket olyan nagy tiszteletben tartották, hogy ha akkor éppen háború volt a városállamok közt, a háborús felek fegyverszünetet hirdettek ki, hogy mindkét táborban, mindkét oldalon háladást lehessen ünnepelni.

felelőtlen, tájékozatlan, frissensült “diplomaták” fecsegnek és kiabálnak, meg nem emésztett jelszavakkal dobá'óznak? Mit lehet tenni, hogy a U,. N. ne alacsonyodjék le fecsegő bódévá?

Mindezekre a nagyon fontos kérdésekre megpróbál felelni Richard N. Gardner, aki korábban az amerikai külügyminisztérium alállamtitkára volt. “In Pursuit of World Order” cimü könyvében. Gardner a U. N. lezüllését elsősorban az amerikai nemzeti érdek szempontjából veszi elemzés alá és ésszerű javaslatokat tesz. Úgy véli, hogy tarthatatlan a jelenlegi U. N.ben uralkodó elv: Egy ország

— egy szavazat. Ez az elv arra vezet, hogy túlsúlyba kerülnek azok az országok és országocskák, amelyek, először a legkevesebbel járulhatnak hozzá a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, másodszor, a legkevesebbel járulnak hozzá a U. N. fenntartásához, és harmadszor, a legtöbb segélyt és politikai támogatást nyerik a nagyobb hatalmaktól.

Nem tartható fenn sokáig

— Gardner alaposan megindokolt nézete szerint — az egyenlő szavazat elve. A helyes megoldás az lenne, hogy az egyes államoknak népessége és financiális hozzájárulása lenn© irányadó: a nagyobb nemzeteknek, a nagyobb terheket vállaló nemzeteknek több mint egy szavazatuk legyen. Igen ám, de a U. N. alapokmányának ily értelmű módosítását a törpék aligha szavaznák meg.

Egy jó szót is közbevetünk itt a kár-okozó törpék védelmében. ők hivatkozhatnak arra, hogy Amerikában minden államnak két szenátora van, a százezres Nevadának annyi, mint a sokmilliós New York vagy California államoknak* Ezt a visszásságot (amelynek

'yeknek jövedelme a gyermekek javára megy. A karácsonyi üdvözlő kártyák közül egynek tervezője Dómján János volt, most pedig egy mási! | magyar művész, Vincze Lajo?i szép festménye, Hungarian) Carollers (Magyar Bethlehemesek) a dísze az üdvözlőkártyának. Ezenkívül Vincze Lajos az 1967. évi előjegyzési naptárhoz is készített egy gyönyörű festményt, amely magyar anyát ábrázol, karján kisdedjével, magyar népi viseletbe öltözve, a háttérben templom és magyar táj háziállatokkal. A művész díjazás nélkül engedte át UNICEF- nek e két remek művészi alkotását.

A Budapesten élő Vincze Lajos feleségével együtt illusztrált útikönyveket ad ki; ő fest, a felesége ir — úti élményeikről.

A Hungarian Carollers képeslapokat és az 1967. évi előjegyzési naptárt Amerikában UNICEF árusítja az Egyesült Nemzetek newyorki palotájában van az elárusítóhely. Mindkettő kedves karácsonyi ajándékozásra alkalmas.

komoly történelmi alapja van) nem lehet megszüntetni, mert a kisebb népességű államok többségben vannak, nem szavaznák meg. ..

És közbevető megjegyzése van Gardnernek is; A népesség arányában elosztott szávazójognak hátrányai is lennének, például Indiának több szavazata lenne, mint Amerikának.

Akármilyen alkotmány-módosítás jön számba, a fő szempont az kell legyen, hogy valamelyes egyensúlyt biztosítsanak a kevésszámú hatalmasok (Amerika, Szovjetunió, Anglia, stb.) és a nagyszámú kicsik közt. Felmerült ennek a kombinációnak gondolata: Életbevágó kérdésekben a közgyűlés kétharmad többséggel határozzon, de ez a határozat csak akkor legyen érvényes (és kötelező...) ha ebben a kétharmad többségben benne vannak a Biztonsági Tanács tagjai kétharmadának szavazatai is. Ennek a tervnek értelme az, hogy a Biztonsági Tanácsban a nagyobb hatalmaknak túlnyomó többségük van. Ezért csatlakozik ehhez a javaslathoz a további javaslat: legyen a U. N. oly parlament, amelynek felsőháza és alsóháza van, a Biztonsági Tanács felsöház és a közgyűlés alsóház, és fontos kérdésekben csak az a határozat legyen érvényes, amelyet mindkét ház elfogad. Nem szabad elfejeltem, hogy a Biztonsági Tanácsnak állandó tagjai azok a hatalmak, amelyeken a világbéke fenntartásáért való felelősség nyugszik: Amerika, Szovjetunió, Anglia, Franciaország és — Kina. (Kina addig, amig a 700 milliós nemzet kormányának a formosai kormányt ismeri el a U. N.)

HÁZVEZETŐNŐT keresnek, gyermekek mellé, 2 fiú, 4 lány, állandó alkalmazás és bentlakás. Angolul kell tudnia, íizelés megegyezés szerint. Referencia szükséges. Telefonáljon: 846-2325.

És mégis, mégis — nem a

Sok törpe óriást győz