Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-20 / 42. szám
Thursday, October 20, 1966 HÍRADÓ 7. OLDAL n Októberi ünnepségek New Yorkban New Yorkiban a magyarság kitesz magáért. Az októberi ünnepségeket rendező Emlék bizottság olyan tetszetős, tartalmában felemelő, minőségé ben a legnagyszerűbb műsorsorozatot ad, elsősorban a ve lünk érző amerikai barátaink számára, mely fémjelzi a magyar szabadságharc 10. évfordulójának magasztosságát. A Long Island-i amerikai és magyar társadalmat a Huntingtonban október 14-én rendezett ünnepi vacsora és az azt követő műsor mozgatja meg. Dr. Fábián Béla és dr. Zsédely Miklós voltak a szónokai, Nagy Lajos énekművész és a Hungária tánccsoport -a szereplői ennek az es:ének. A Carnegie International Center (34-5 East 46 Street) kiállítási csarnoka ad helyet a menekült magyar festőművészek és szobrászok müveinek. A kiállítást ünnepélyes formában nyitja meg John S. Palmer, New York város hivatalos fogadóbizottságának elnöke. A kiállítás október 2*2- ín nyílik meg és október 28 án zárul. Szombaton, vasárnap és '.hétfőn du. 1—5 között, kedden, szerdán, csütörtökön és KOMMUNIZMUS-IGEN ESNEM! LATROBE, Pa. — Érdekes politikai, történelmi és tudó mányos kísérlet volt október első napjaiban az itteni St. Vincent College-ban. Az in tézet diákbizottsága vitaesté két rendezett a kommunista mozgalomról, a kommunista világpropagandáról és a marxi elméletről s meghívott elő adások tartására és felvetett kérdésekre való hozzászólásra oly személyeket, akiknek sok tekintetben összeegyezhetet len nézeteik ismertek. így pél dául meghívták és meghall gatták az amerikai kommu nista párt egyik vezérét, Her bért Aptbekert. A magyar or szági kommunista mozgalom alapos ismerője, Király Béla tábornok, a szabadságban, idején a budapesti helyőrség parancsnoka több vitaestei tartott előadást. Király tábornok egyik elő adásának tárgya ez volt: Mi lyen az élet a kommunisták kormányzása alatt álló Magyarországon? Vita folyt ar ról a kérdésről, hogy a mar xizmus eszméi miképpen egyeztethetők össze az ame rikai demokrácia rendszeré vei, te egyáltalán összeegyeztethetők? Elhhez a kérdésbe ', többek közt Aptheker és Király szóltak hozzá, Egy amerikai ex-kommunista, Phillip Abbot Luce előadta, hogy mi ért lépett ki a kommunista pártból. Az elhangzott előadásodról az utolsó estén a college tanárai és diákjai személyes nézeteiket ismertették. Érdemes néhány szóval bemutatni az olvasónak a vit t résztvevőit. Király Béla tábornokot jól ismerik az amerikai magyarok, tudják, hogy harcos anti kommuinsta volt, bebörtönözték és csak a Sztálin ha’, .'te után bekövetkezett ‘enyhülés’ idején, 1956 ban bocsátották szabadon. Annak az évnek vérén -már Amerikában volt, itt i Magyar Szabadságharcos Szövetség ügyvezető elnöke /olt. Ebben az évben a newyorki Columbia Egyetemen doktorrá avatták, jelenleg a Brooklyn College-ban történelmet ad elő. Herbert Aptheker az ame•ikai kommunista párt lapjainak szerkesztője, 1939 óta tagja a pártnak. Philip Abbot Luce három Vvvel ezelőtt több társával Kubába utazott a külügyminisztérium tilalmával dacolva, ő bocsátotta ki a felhívást, hogy i fiatalok tagadják meg a katonai szolgálatot Vietnamiban. V múlt évben hátat fordított íz amerikai kommunista párt)i£.k. Azóta cikkei jelennek meg, nagy polgári folyóiratokban, mint Reader’s Digest. Saturday Evening Post, stb. Jo tett jutalma NORFOLK, Virgina. — E-gy ívvel ezelőtt történt Berlin ben. Cliff Grand megszólított az utcán egy levélhordót: Merre van a legközelebbi lkór; ház? A legközelebbi kórház is messze volt, oda az amerikai asak autóbusszal mehetett volna, ha lett volna nála német márka. De nem volt. “Tessék, itt egy márka”, mondta a pos tás, és az amerikai, aki nem jól érezte magát, elmehetett a, kórházba. Hazaérkezése után meghívta a berlini levélhordót, hogy legyen vendége, amíg itt jól érzi magát. A múlt héten Wolfgang Moehl berlini levélhordó régi álma megvalósult, Amerikába jöhetett. Nem a new yorki Szabadságszobor, hanem az ugyancsak Francois Bartholdi által alkotott szobor, melyet amerikaiak ajándékoztak Párisnak. A szobrot elviszik, mig a Grenelle hidat Párisban kijavították. pénteken 5—8 óra között tekinthető meg dijmentesen. A forradalom pontos évfordulóján, október 23-án, a Szt. István templomiban Msgr. Varga Béla pápai prelátus ce lebrál ünnepi szentmisét és mondja a szent-beszédet, dél előtt 10 órakor. A 8:2. utcai református templomiban dé: előtt 11 óraikor ünnepi istentiszteletet tart FT. Nagy Lajos református püspök. Istentisztelet után ebédre jönnél; össze a magyarok a református Egyházközség disztermé; ben. Október 23 án este 8.30-kor a világhírű Carnegie Hallban a világ legnagyobb októberi ünnepségének lehetnek tanúi a résztvevőik és a szereplőik. Ft. Szlezák Imre imája, -majd az -amerikai és magyar Hím nusz vezeti be az ünnepséget, melynek prológját ifj. Maiéter Pál, a forradalom kivégzett hőslelkü katonai vezetőjénel< fia mondja el. Cz-iniko-ta Mi hiály szaval forradalmi verseket. Utica, N. Y. város 90 tagú szimfonikus zenekara Rozsnyai Zoltán vezénylete alatt Beethoven: -E-gmon nyitányát játssza, majd a nagy zenekar kis éri Vásár y Ta mást, a világhírű magyar zon /óraművészt, aki Bartók 3. zongoraversenyét játssza. Báchkai H. Béla szabadság harcos felolvassa a magyarság (kiáltványát az évforduló val kapcsolatban. Gogolák Pé ter, a New York Giants sztárja mutatja be Cooper T. Holt ot, az amerikai veteránok volt főparancsnokát és jelenlegi ügyvezetőjét, aki az ünnepi beszédet mondja. Uj magyar balettkar mutatkozik be ® Carnegie Hall színpadán a Ko dály Zoltán zenéjére irt “Matyó lakodalmas” cimü tánc költeménnyel, melynek koreo graphiáját Zsedényi Károly a budapesti Operaház volt ba lett mestere és első táncosa szerezte. A Rák óczi-ind utóval, majd Nt, Csordás Gábor imájával zárul az ünnepség azon a napon, melyein Nelson A. Rockei'eller kormányzó New York illám területén “Magyar Szabadságharcos Nap”-nak proklamált. Az ünnepségre - belépődíj nincsen, számozott ülőhelyek a newyorki magyar egyházak mái -és egyleteknél korlátozott számban rendelkezésre állanak minden igaz magyar -számára. A PLETYKAFESZEKBOL Ibn Saud, Arábia ex-királya tét 17 millió dollárra. Azonkia száműzetés édes kalácsát äszi Athénben. Körülötte sü rög-foro-g 35 feleség és 130 minden rendű és rangú ke gyenc. Ragaszkodik a kész pénzforgalomhoz, a hotel számlát minden este naple mentekor kiegyenlíti. A nap’ számla 1400 dollár. Van an nak, aki olajdollárjait el nen issza. * * * Hölgyeim és uraim: Itt i téli (floridai) legeslegújabb divat. Hölgyek viselik, urak fizetik. * * * Hedy Lamarr.. . Igen, ké rém, már megint betipegett i pletvkarovaiba. Eredetileg 9,6 millió cloljái' kártérítésre perelte önélekájzának kiadó ját, a MacFadden—Bartell Corp. newyorki céget, mert az ő akarata ellenére kiadta a Leo Guild által irt “önéletrajzot”, amely tele van botrányos, perverz jelenetekkel (amelyeket Mr. Guild a vele felvett hangszalagok nyomán irt). Miután a losangelesi. bi ró elutasította kérését, hogy tiltsa le a könyv megjelenését, Hedy most felemelte a kercsevül 5 millió dollárra perli a day Co.-t, amelynek üzletéből megfizetetten árukkal tipegett d; ezt a keresetiét arra a jogi nézetére alapítja, hogy egy üzletből szabadon távoz hat bárki, -anélkül, hogy a maiával vitt portékákért fize ;ett volna. így hát most már 12 millió dollárja van Hedyíek, ha kereseteinek minden szava arannyá válik. “Nálam első a szerelem, rná rodfik a házasság”, mondta Jrigitte Bardot, és a harmadikról, a válásról, ezúttal még rém nyilatkozott. Pedig válás léikül lehet szerelem, de nem ehet házasság. Sukarno, Indonézia elnöke zokog A. Yani tábornok sirja előtt, akit másik öt tábornokkal együtt a kommunisták megöltek és feldaraboltak. A SHAKEREK VÉGNAPJAI CANTERBURY, New Hampshire. — A Shaker vallási szekta itteni sirkertjében jsafc egy sírkő áll. Felírása: ‘SHAKERS”. Mind Shakerek, akiknek földi maradványai ébrén a temetőiben porladnak, ny u g vóhe 1 y ei U-t nem jelzik faikeresztek. Amerikában ma még 19 idős nő iél a Shakerek közül. Volt idő, amikor 6000 volt a Shakerek száma; amikor az utolsó 19 elmegy, a múlt emléke lesz a Shaker szekta. Nevük megmarad a történelem évkönyveiben és Amerika egyik leggazdagabb városa nevében. Shaker Heights, Cleveland külvárosa, a Buckeye magyar negyed tőszomszédságában megőrzi nevüket minden időkre. A Shaker szekta tanításait 1774-ben hozta el Angliából Ann Lee, egy Írástudatlan gyári munikásnő, Manchester városából. A szekta bivői egy tökéletesebb társadalomról ál modoztak, amelyben az embe rek, férfiak és nők, lémonda nak a földi hiúságokról, a sze relémről és a házasságról, és békés, boldog, zavar talar egyetértésben élnek, amíg meg nem halnak. És ma hozzátehetjük: amíg ki nem hal nak. Mert kihalásra van ítél ve egy közösség, amely nem szaporodik. A Shaker szekta nem egyet len közösség volt, amely tö Vóiotes társadalom megterem téséről álmodott; az amerikai függetlenségi háború után gombamódra elszaporodtak itt hasonló utópikus mozgalmak. Ezek sorjában elenyésztek csak a Shaker szekta élt még sokáig, 19 közösségben, Maine államtól Kentuckyig. Volt idő amikor 6000 volt a számuk. A Hivatalosan közölték Margrethe Henri de Monpezat-al. dán hercegnő eljegyzését gróf Ősze András szoborművel díszítik a Szent István plébánia kápolnát NEW YORK. — Október második felében, 18-án vagy egy közeli másik napon, Maguire érsek fogja felavatni a Szent István Egyház (414 East 82, First és York A ve. közt) újonnan díszített plébániakápolnáját. A. kápolna szobormüvei Ősze András művészetét dicsérik. Egyházi és világi személyiségek véleménye szerint ez a kápolna, mostani díszében, legmodernebb, egészen rendkívüli művészi alkotás, amelynek nemcsak New Yorkban, de az egész ország ran nincsen párja. ősze András szobrászmü vész neve ismert és becsült három világrészben, szobormüvei díszítenek templomo kát amerikai városokban, Dél- Amerikában, Angliában, Frandaországban, Olaszországiban és Magyarországon. A vallási tárgyú szobo-rmüvek alkotá sán kívül Ősze tervezte a ká polma berendezését, a szószé két, az imapadokat, az -oltárt, a lámpákat és gyertya-tartókat, amelyek mind diófából készültek. Ősze András szoboralkotásai közül négy Budapesten nyilvános tereken és parkokon van felálltiva. ősze 1945-ben hagyta el Magyarországot, első tengerentúli állomásainak egyike -Sao Paulo volt, Brazília nagy ipari városa, amelyben az ország legnagyobb magyar kolóniája van; -ott szob rászatot és mo-zaik-készitést tanított a Nucl'eo ele Art Cultural főiskolában, 1952-től 1958-ig. Később Buffalo, N. Y.-ban a Fra Angelico Art Sebődban, -azután New Yorkban tanított művészetet. 1963- ban egy amerikai alapítvány ösztön-dijával Peru délameri kai országban végzett művészi tanári munkát. Rómában szökökutat tervezett, 38 szobra van magyarországi, brazil, perui, argentínai, francia, olasz, román múzeumokban. A newyorki Bartók Béla Alapitvány őszének megbízást adott egy Bartó-k-szobor készítésére, amely New York egyik parkjában lesz felállítva. * * * A Szent István plébániakápolna a megnyitás napján nyitva fog állni mindenki számára. A felavatás után nőket nem bocsátanak be és általában csak külön engedéllyel lehet a kápolnába belépni. Hallotta már...? . . . hogy eddig körülbelül 100 könyv jelent meg a világ minden részéiben John F. Kennedy elnök életéről és haláláról. . . . hogy a legmélyebb amerikai belföldi öböl a Clhesapeak Bay. . . . hogy a hawaii ábécében csak 12 betű van. . . . hogy az amerikai városok közül Washingtonban vau a legtöbb pszichiáter. . . . hogy a Pentagon 1943. A lóversenytéren megszólalt a lelkiismeret NEW YORK. — Nathan Liehermán, a Cohen & Sons nagykereskedelmi vállalat hitelosztályának vezetője három éven át -csekkeket zsebrevágott és azokat átadta bátyjának, Josephmek, Joseph beváltotta a csekkeket és a pénzt becsének adta. És Nathan, a lóversenyterek szorgalmas látogatója, folyton vesztett, három év alatt annyit vesztett, amenynyit lopott — több mint 81,000 dollárt — és amikor elúszott a lopott pénznek utolsó maradéka, megszólalt a lelkiismerete és azt su-gta a fülébe, hogy legjobb lesz, ha elmegy H-oban ügyészihez és meggyónja bűnét. így is tett és másnap igy tett a bátyja. A törvény uigy szól, hogy a Lieberman fivérek kaphatnak 10 évi börtönt. január 15-.én készült el. A ha talmas épület építési költsége 83 millió dollár volt. . . . hogy Amerikában 1,8 mii lió tehervonat van. Ezek teljesitőképessége 107 millió ton na. . . . hogy Moszkva csak 191? óta fővárosa Oroszországnak Azelőtt a főváros Szentpéter vár-Petrográd-Leningrád volt . . . hogy az 1960. évi népszám lálás adatai szerint a legna gyobb bevándorló csoport a olasz volt, 1,256,999 beván dorló. Utánuk következnek: Németország, Kanada, Ang lia, Lengyelország, -Oroszország, Mexico ... New York államiban 2,289,310 volt a be vándoroltak száma, Califor niában 2,343,686. éh a kér népesség idővel, egye rohamosabban lemorzsolódott, különösen a fiatalabbak kimentek a közös gazdaságokból éjs műhelyekből a városokra. Ma már csak két Shaker telep van, egyik Canterbury, N. H.-ben, amely 1794-ben alacult meg, másik Sabbáthday Lake, Maine állaimban, amelynek alapítási éve 1792. Ma 12 nő él, dolgozik a farmon és műhelyben a Sabbath day te'epen, amelynek 14 épülete és 800 domboldali akerje van; hét nő van a Canterbury közösségben. Férfi nincsen már a Shakerek közt, az utolsó, Delrner Wilson, 1961-ben halt meg. A Shaker nők legidősebbje 90 éves, a legfiatalabb 30 éves. Régi jobb idejükben a Shakereknek iskoláik is voltak, hires, kitűnő iskolák. Gyűléseiket, vitáikat, táncmulatságaikat és istentiszteleteiket hangosság, vidámság uralta. Elmélkedéseiket éneklés és .ánc követte, a tánc reszketősbe ringatózásba lendült, innen a nevük: ringatózók. A Shaker elnevezés “rajtuk száradt’’. Csak kevesen tudják, hogy igazi nevük: Krisztus Második Földrejövetelében Hívők Egyesült Társasága. Ez az elnevezés az alapitó Ann Lee hitéről tanúskodik, hogy “Krisztus bennünk van’’. Műhelyeikben szorgos kézimunka folyt, bútort, kis’dísztárgyakat, háztartási eszközödet', 'rokkákat készítettek, termékeikből sok ma múzeumokéin látható. Mi lesz, ha sorra elhalnak a Shakerek ? Mi lesz Canterbury és Snbbathday Lake sorúi ? Nem tudjuk. De tudjuk, ' íogy mi lett a Hancock, Vfass.-i Shaker telep sorsa. Amikor ez a telep teljesén elnéptelenedett, a szomszédos Berkshire környék lakói megvásárolták a Shaker házakat is azokat múzeummá alakit'ák át. Az első Shaker teledet, amelyet Ann Lee 1787- )en Mount Lebanon, Ny Y.lan alapított, a kormány müjml éknek nyilvánította. Canterburyben Sister Marguerite tagadja, hogy a S-hacer mozgalom végnapjai következnek. Azt mondja: “Az emberek nem is sejtik, hogy milyen nagy ma az Isten hatalma. A népek mindig Isteniek fogják szentelni életűiket is a Shaker mozgalom szelleme tovább fog élni más formában.” A 24 éves Mrs. Sandra Cwikielnik, aki hetes ikreket hozott a világra, akik valamennyien meghaltak, a férjével, Bostonban.
