Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-06 / 40. szám

Thursday, October 6, 1966 7. OLDAL HÍRADÓ Nagy magyar könyvkiállitás W ashingtonban Az Amerikai Magyar Sző vétség Washingtoni Osztálya a Szövetség 60. éves évfordu­lója és az 1956. évi magyar szabadságiharc 10. emlékévt alkalmából nagyszabású ma­gyar könyvkiállitást rende zett. Ez a könyvkiállitás, amely 2i50 válogatott magyar és magyar vonatkozású köny­vet mutat be a látogatónak, f. hó 19-én, hétfőn délben nyilt meg a washingtoni U. 3. Office of Education gyönyó rü, uj hivatali épületének fő­bejárati csarnokában és 30 ig marad nyitva. A kiállítás a “Hungarian Book — Hungarian Culture” címet viseli és valóban bemu­tatja a magyar könyv és a magyar művelődés szétvá­­laszthatatlan egységét. A 'kiállítás anyagának felét a Kongresszusi Könyvtár ad ta kölcsön, amelynek mintegy 30,000 magyar könyvet és több mint kétezer folyóira tot és újságot magábafoglaló gyűjteményéből Dr. Bakó Ele­mér válogatta ki a legszebb, legérdekesebb és legfontosabb müveket. Dr. Bakó Elemér már több mint egy évtizede van a Könyvtár szolgálatában és ez idő alatt sikerült Tng­­kétszereznie a magyar gyűj­teményt. A könvtár anyagából meg kell említenünk a XIV századi “Nekcsei—Lippóczi Biblia” néven ismert és í könyvtár tulajdonában levő Magyarországon készült kó dexről irt, gyönyörű kiáilitá su disszertációt, Méta Harséi tudós és művészi könyvét, amely a Kongresszusi Könyv tár legszebb kiadványa,; az el ső magyar katolikus bibliaion ditás az u. n. Káldi Biblia (1624) eredeti példányát; a Magyarországon nyomott el ső könyv, Hess András ““Bu dai Króniká”-ja (1473) ha­sonmás kiadását, számos 16—18. százkadi magyar tör­ténelmi, nyelvészeti, irodaim-' müvet, köztük eredeti, első vagy korai kiadású Kossuth és Széchenyi müvet is. A kiállított anyag másik fe­le washingtoni magyarok ott­honában, könyvespolcairól ke rült ki. Dr. Horváth Elek, a kiálitás szervezője és létre­hozója, maga is nagy könyv­barát, akinek a tulajdonában a modem magyar irodalom számos kiválóságának a mü­vei eredeti, első kiadásokban, a szerzők személyes dedikáció javai vannak meg. Az ő gyüj teméynéből mintegy negyven kötet szerepel a kiállításon, és például az “Erdély Magyar­jai” feliratú szekrény anyaga majdnem teljesen az ő gyűj­teményéből került ki. Értékes könyveket bocsátott a kiálli tás rendelkezésére Nt. Vas­gyarság történetének kiváló, közismert kutatója, aki töbt más között, kölcsönadta az el ső amerikai magyar nyelvi újság, a “Magyar Számüzöt :ek Lapja” első számánál fényképezett mását, ameiye' a párisi Bibiiotheque Nationa le-'ból sikerült megszereznie a lap, amelynek csak néhány száma jelent meg, 1853. októ bér 15-én indult New oYrk ban, Korniss Károly szerkesz lésében. Fontos hozzá járulói történt Dr. Csicsery-Rónay István, a Marylandi Egyete mi Könyvtár tisztviselője ré izéről, aki magyar szármázd su amerikai tudósok, Szent Györgyi Albert, Békiéssy György, Kármán Tivadar Neumann János müveit gyüj mátus pap lánya, bár pályáján egy kicsit megtorpant, -még mindig az érdeklődés központ jában van. Érdekes egyéniség és nagyon szép. Magánélete is oéldás. Férjével, Joe Hyam­­_ij sági róva] nagy bol dogság ban él. Elke a szivére hallga­tott, nem milliomoshoz ment feleségül, hanem -egy újság Íróhoz. Megszólaltatták a férjet és Elkét közösen. Mondjanak el mindent magukról és az aktuá­lis kérdésekről. Rövid kérdése .cet tettek -fel nekik. Riporter: Mi a véleménye Lollobrigida házasságának ku­­larcáról ? Elke: Nem ismerem a fér jet, csak Ginát. őt olyan em­bernek tartom, aki elsősorban és mindenekelőtt sztár és csak azután minden más. Azt hi ízem, ez vezetett a váláshoz. Egy asszonynak nem szabad csak a karrierjére gondolni. Riporter: Mit csinál Elke a pénzével ? Hyams: Nem tudom. Nem az én dolgom. Azt hiszem, hogy bankba teszi, vagy be­fekteti. Riporter; így van ez, Elke? Elke: így van. Nagyon ta kar ék os vagyok. Egyesek sze­rint túlságosan. Nem szégyel­lem. Riporter: Nem kívánja, hogy a férje elősegítse karrierjét, gondozza ügyeit, egyengesse érvényesülésének útjait? Elke: Egyáltalán nem. Én csakis a felesége akarok len­­ai. Riporter: Milyen feleség El­ke? Hyams: Amikor hazajön a stúdióból, egyszeriben átved­­iik, nem filmsztár többé, ha­nem háziasszony, feleség. Min denféle házimunkát végez. Nem tartunk alkalmazottat. lőtte össze Washingtonban éle magyar tudósok, Dr. Bay Zol­tán, Dr. Laky Kálmán és má sok segítségével. Kókay-Kun Tamás nagyméretű, művészi kulturális fényképanyaga je­­éntős nyeresége a kiállítás­iak. A bemutatott magyar könyv­­myag szépségét csak fokozza .3 a változatos, művészi ér­tékű és szemet gyönyörköd­­ető népi szőttes- és himzés­­ryüjtemény, amely szintén a washingtoni magyarok ottho­nából került ki. Az amerikai főváros első nagy magyar könyvkY.llitása maradandó hatású kulturális esemény az amerikai magyar Jetben és a magyar kultúra képviseletének történetében. Elke jól főz és nagyszerű gaz­daasszony. Riporter: Nem féltékeny a feleségére- ? Hyams: De, nagyon félté kény vagyok. Azért nem is megyek el a filmgyárba, ami kor Elke dolgozik. Nem bírom őt látni a szerelmi jelenetek forgatása közben. A legtöbb férfi az asszony múltjára fél fcékeny. Én a jelenére vágyóik íz. Riporter: Hát Elke félté­keny-e ? Elke: Igen. -Olyan vagyc-k, mint egy szoknyás Othello. Riporter: Tehát nem biznak meg eléggé egymásban ? Elke: Én természetemnél fogva gyanakvó vagyok. Hyams: Én nem gyanak­szom. De tudom, hogy a sze relem úgy törhet rá bárkire, mint a nyári zápor. És ez alól Elke sem képezhet kivételt. Riporter: Hogyan tudná meghatározni szerelmüket? Hyams: Ez valamilyen rej­telmes és mágikus érzés. Elke: Olyan érzés, hogy az ember nem önmagáé többé. Elke: A színész nem férfi. Az igazi férfi nem lehet szí­nész. A színészet lényegébe­­véve feminin jellegű. Csakis nőknek való foglalkozás. Nem ismerek egyetlen olyan szí­nészt sem, akit férfinak tar­tanék. Riporter: Mi a véleménye Kim Novákék válásáról? Elke: Az, hogy szinész és színésznő ne házasodjék ösz­­sze: Riporter: Elke, szereti ma­ga a munkáját? Elke: A színészi foglalko­zást úgy tekintem, mint bár­milyen más szakmát. Sem többnek, sem kevesebbnek. Én egyébként azért is vagyok szí­vesen szinész, mert szeretem mutogatni magamat és amel­lett ez az a foglalkozás, amely lehetőséget nyújt arra, hogy sóik pénzt keressen az ember. Szeretem a pénzt, vagyont akarok gyűjteni. Utálom az ezzel kapcsolatos képmuta­tást. Riporter: Ha lesznek gyer­mekei, abbahagyja a színé­szetet ? Elke; Szó se róla! Riporter: Mi a véleménye, Joe, hogy a felesége még ak­kor is folytatni akarja a mun­káját, ha anya lesz? Hyams; Soha nem gondol­tam arra, hogy ha apa leszek, fel kell hagynom az Írással. Több-kevesebb orvos BONN. A most közzétett Statisztikai Évkönyv adatai szerint a Szovjetunióban van, lejenként számolva, a leg­több orvos; egy orvos minden 467 lakosra. Egyes további számok; Ausztria 550, Nyu­­gaUNémetország 696, Ameri­ka 760. váry Ödön, az amerikai ma-Marvin G. Shields Milton L. Olive IH Larry S. Pierce A “Medal of Honor”, melyet most ötödikként Marvin G. Shields kapott meg. Előző négy bajtársa. SZÍNÉSZNŐ és háziasszony Elke Scmmer, német re-for TERVEZZEN ELŐRE 1967-RE LÁTOGASSA MEG REPÜLJÖN AIRLINES GEPEIVEL Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: A második számú csoport A hármas számú csoport JACK P. RUSSELL DONÓ ANDRÁS a WDOK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyol­cadszor vezet évenként Magyar­­országra induló csoportot. elnöke az Öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarorszá­gi csoportos utazás vezetője. Cle­veland város commissionerje. City of Clebelanb aki Cleveland hatalmas városá­nak 24 éve tanácsosa, az Ameri­­kaszerte hires “Night In Buda­pest” estek rendezője, 8 éve veze­ti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE ALITALIA AIRLINES East Ohio Building, 1717 East 9th St. Cleveland, Ohio 44114 Kérek részletes felvilágosítást az ALITALIA 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Ro mániába és a Kárpátaljára indítandó csoportos utazásairól. Q Junius 7 Szappanos | I Julius 12 Russell [ I Augusztus 3 Donó (Kérjük kereszttel megjelölni azt a tú­rát, amely önt első­sorban érdekli) Zip Code Város, állam Miért választanak bizonyos nők férjül lelkibeteg férfiakat CHICAGO — Az “Emberi Leszármazástan”-nal foglalko­zó tudósok harmadik Nemzet­közi Kongresszusán Chicagó­ban, new yorki pszichológu­sok egy csoportja jelentése­ket terjesztettek elő, melyek szerint kutatásaik nyomán ta­láltak asszonyokat, akik elő­szeretettel mentek férjhez olyan férfiakhoz, akik a lap­pangó szkizofrénia (énhasa­dás) jeleit mutatták. Kutatásaikban a lélekbú­vár orvosok, hogy az általuk megvizsgált 96 asszony, mi­ért ment férjhez férfiakhoz, akiket később szkizofrénia mi­att kórházi ápolásban kellett részesíteni, arra a megállapí­tásra jutottak, hogy az asz­­szonyok kedvelték férj eik­­ben azokat a tulajdonságokat, melyek lelki betegségekre utalnak. A szkizofrénia, vagyis én­hasadás tulajdonképpen elme­­betegség, melyben a beteg el­veszti a valósággal való kap­csolatát, gondolkodásában elő­re nem látható zavarok álla­nak be, különös és beteges hangulatba kerülnek, köny­­nyen dühbe gurulnak és kép­zelgésekben merülnek el. — Ezek a feleségek a túl­zott félénkséget és érzékeny­séget és elvonultságot (ame­lyek a lélekhasadás előjelei lehetnek) férjükben előnyös tulajdonságoknak tartják, el­lentétben azokkal a felesé­gekkel akik férjeikben a nép­szerű, férfias, döntéseikre ké­pes és észszerű tulajdonságo­kat keresik és akkor megelé­gedettek, ha ezeket férjeik­ben megtalálják — mondot­ták a tudósok. — Azok az asszonyok, akik ilyen a házasságra nézve koc­kázatos tulajdonságokat ren­delkező férfiakat választanak ki, voltaképpen maguk is bi­zonyos különcségekkel bír­nak egyéniségükben — mon­­doták a lélekbúvárok. — Ezek az asszonyok tulaj donképpen olyan férfit keres nek házastársul, aki elkülö­níti magát a sajátmaga és> < társadalom környezetéből : visszariad a nőktől. A tudósok arra a végmeg állapodásra jutottak, hogy í szóban forgó feleségek felső rolt tulajdonságai, öröklöttek. Megszólalt a 2000 éves orgona BUDAPEST. — 1931-ben Bu dapest határában, ahol vala­mikor a római Aquincum vá­rosa állott, érdekes leletre bukkantak. Egy ókori romépü­let pincéjében, a törmelékek közül különböző alkatrészek kerültek elő, amelyekről a ré­gészek megállapították, hogy a világ egyetlen, római kórtoó’ fennmaradt orgona alkatré­szeit találták meg. Az első vizsgálat után vizerővel mű­ködő orgonának tartották, ké­sőbb azonban megállapították, hogy légfujtatós rendszerrel működött. Tekintettel arra, hogy az idők során a hang­térnek csak a fa alkatrészei -usztultak el, mig a bronz al­katrészek épen maradtak, zakértő és szorgalmas mun­kával rekonstruálták a csak­­íem kétezer éves orgonát. A íangszer korát is meg tudták illapitani, mert találtak eigy tisztán olvasható vésett bronz­­táblát is, amely elárulta, hogy az orgonát Gains Julius Via­torinus aquincumi elöljáró ajándékozta a polgárváros tűzoltó székiházának 228-ban. A leletről értesült az ame­rikai Fox filmgyár is, amely a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól néhány perces mű­sort kért a kétezeréves or­gona 'hangjával. A felvétel el­készült: Pécsi Sebestyén, a kiváló magyar orgonamüvész ".zólaltatta meg az antik hang­szert, Werner Mária énekmü­­/észnő pedig Szeikhülosz gö­rög dalát énekelte el orgona-, tiséret mellett. AZ ALKOHOL VESZÉLYE TURIN, Olaszország. —Egy itteni borpincében az erjedés alatt lévő bor kigőzölgése kö­vetkeztében négy bortermelő paraszt meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom