Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-07 / 27. szám
VOL. 45. ÉVFOLYAM No. 27. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, July 7, 1966 Szerkesztőnk Magyarországon és Erdélyben járt Lapunk szerkesztője, Dienes László 30 év után meglátogatta szülőföldjét. Junius 7-én a Tapvállialatunfc rendezésében 21-napos túrára induló clevelandi Donó-csoporttal utazott át repülőgéppel közvetlen New Yorkból Budapestre, ahol —- mint már multheti számunkban képünk is mutatta — megkoszorúzták a budapesti Városligetben 55 éve álló Washington szobrot, amelyet a clevelandi Szabadság napilap kezdeményezésére amerikai magyarok adományából állitottak ott fel. Szerkesztőnk onnan továbbutazott Erdélybe, ahol szülőföldjén, Háromszék megyében töltött el kedves és kellemes napokat, rokonok, valamint régi iskolatársak és barátok társaságában. Látogatást tett Bálványos-fürdőn, az egyik Jókai regényből ismert hires Bálványosvár aljában, valamint Sepsiszemtgyörgyön, ahol felkereste az egykori Székely Mihó Kollégiumban azt az osztálytermet, amelyben az első román szót kellett egykor tanulnia . . . Autóval hajtott Brassón át Segesvárra, majd Marosvásárrelyre, Tordára és Kolozsvárra s útjukban megálltaik a Fehéregyházi síkon azon a helyen, ahol Petőfi Sándor 1849 júliusában az életét adta hazájáért s ahol “’hottestén át fújó paripák száguldották a kivívott diadalra” — orosz katonák fújó paripái akkor is, később is ... (A sors kegyetlen iróniája, hogy a helyet megjelölő táblán nemcsak magyarul, de idegen nyelven is ott áll a felírás.) Rákosi Viktor magyar írónk ‘“korhadt faberesztjei” és “elnémult harangjai” jelezték mindenütt Erdélyben lapunk szerkesztőjének útját . . . Öreg temetőikben sírkövek elmosódó betűi között kereste őseinek nevét s talált rá soksok rokonára. A felsőtorjai vártemplom kerítésén belül elhelyezte egy sírra, édesanyja sírjára azt a parányi kis rózsát, amit amerikai családi házának udvaráról vitt magával; a budapesti, rákoskeresztúri temetőben pedig egy másik sírra, édesapja sírjára tette annak párját . . . A három hét, amit Diénes László szerkesztő Európában töltött, három évtized távlatából hozott vissza sok-sok drága emléket, emlékek olyan tömkelegét, hogy az három hét éjjel-nappalába alig-alig fért el . . . Három hónap is kevés lett volna egy ilyen látogatásra . . . A hatóságok részéről a szerkesztő a legnagyobb udvariasságot és előzékenységet tapasztalta úgy Magyarországon, mint Romániában. Sehol semmiféle zavar, akadály, vagy okvetetlenkedés nem volt, amit már csak azért is meg kell említeni e helyen, hogy mindazok, akik hasonló rokoni látogatást, emlék-kutató utat terveznek az óhazába, első forrásból ‘tudják meg, hogy amennyiben a vízumot ELADÓ fűszer és hentesáru üzlet New Brunswick, N. J. területén, teljes felszereléssel. Ára $12,000. Évi bruttó bevétel $75,000. Conrad Kuhlthau Realtor. Tel.: KI 5-4131 és CH 7-2243. Kérje Mrs. Cantwel-t. ezekbe az országokba megkapták, sehol semmi bántódásuk, kellemetlenségük nem lesz. Aki a száját befogja és nem beszél olyant, ami bántó az ottani hatóságok felé, vagy nem kritizálja a rendszert, nem csinál semmiféle kihágást vagy törvényellenes dolgot, nem csempész be vagy ki semmit, annak semmi bántódása nem lesz. Azért Írhatjuk ezt le ide ilyen biztonsággal és nyugodtan, mert hiszen ismeretes az, hogy a mi lapjaink szókimondóan és kereken megírnak mindig mindent a kommunistákról s lapjaink cikkeiért a szerkesztő az egyedüli felelős. A szerkesztő pedig el mert látogatni a kommunista Magyarországra és Romániába, mint magánember végiglátogatta szülőföldje különböző helyeit és városait és sehol senki meg nem állította, meg nem kérdezte, hogy miért jött, mit akar, mit fényképez. Nem kémkedni ment oda és semmi más célja utjának nem volt, mint az, hogy még egyszer lássa azokat a helyeket ,ahol gyermek volt és ahol férfivé serdült... Sikeresen és szerencsésen tette meg ezt, az útja pontosan az volt, aminek tervezte, semmi más! Kolozsváron, a házsongárdi temetőben megállt Reményik Sándor sírja előtt s halkan elmondotta örökbecsű, hires sorait: “A lelked csillapuló viharának észrevétlen ezer uj hangja támad ... süvölt, sikolt ... S az emlékezés keresztfáira téged feszit a honvágy . . r. és a bánat . . .”. (Ezért az egy délutánért, ezért az egyetlen egy emlékért is érdemes volt hazalátogatni . . .) Brassó felett, a Cenk tetején hűvös nyáreleji szél süvített, amikor az ezeréves Magyarország emlékoszlopának helyét kereste a messziről jött utas . . . Sepsisztengyörgyön a régi gangos lépcsőház mennyezetén még ott találta a szántóvető emberes, pacsirtás festményt a tízéves kisfiúból nagyapává lett szerkesztő. Kolozsváron Mátyás király szülőházának udvarán leült egy félezredéve, vagy még annál is több ideje ott fekvő faragott kőre a hajdani nagy idők kései csodálója . . . Budapesten, a Szent István bazilika vasárrtapdélelőtti áhítatában könnyes szemmel osztozott nemsofcadmagával az amerikai magyar . . . Ennyi volt, annyit jelentett ez az ut . . . s megérte minden centjét a vele járó költségeknek... Néhány apró emléktárgy között amit Diénes szerkesztő visszahozott magával, ott van egy, egyik legbecsesebb: annak a Székely Újságának, annak a kézdivásárhelyi hetilapnak a cimfejéből a nagy ólom “S” betű, amelyben első írása 1932 tavaszán megjelent ... A lap egykori szerkesztője, Kovács J. István, egy hónappal odaérkezése előtt ment el az örök hazába, vele már nem találkozhatott. Találkozott azonban sok-sok rokonnal, régi jóbaráttal, ismerőssel, akik mind igaz szeretettel fogadták s látták viszont ... Az ősi ház küszöbéből egy forgács, temetők hant-Medicare premier Julius elseje varázslatos dátum millióknak, akik ezen a napon már elérték 65-ik születésnapjukat, de azoknak, akik csak ezután lépnek a bűvös korba. Ez a nap be lesz Írva az amerikai történelembe, mint a Medicare kórházi és , orvosi majdnem-ingyenes biztosítás első napja és — ennél sokkal több. Mert tudni kell, ha ma még politikailag nem ajánlatos erről hangosan nyilatkozni; hogy ez csak a kezdet, utána az egészségvédelemnek újabb lés újabb fázisai következnek. És már ma is van egy Medicare, amely a 55 éven aluliakról gondoskodik, amennyiben “orvosilag szegényeknek’ ’ tekinthetők; ezekről az egyes államok gondoskodnak, részben többet is nyújtanak, mint a íSooial Security keretébe tartozó országos Medicare. (Orvosi szegénység azt jelenti, hogy az egyénnek vagy családnak elegendő jövedelme van, általában szegénynek nem minősíthető, de nagyabb orvosi kia dásokra nem telik a jövedelmükből) A 65-en felüliek Medicare egészségvédelmién kívül vannak további biztosítások és gondoskodások: Veteránok és családjaik csaknem teljesen ingyenes kórházi éá .orvosi szolgálatot kapnak. Körülbelül hiét millió azoknak a száma, akik a kiormányalkalmazottaík biztositási rendszerében vannak és biztositási dijaik egy részét a kormány fizeti. Julius 1 után mindezek az egészségvédelmi intézmények összesen 55 millió személy javára működnek. Ez azt jelenti, hogy minden négy amerikai közül egy valamilyen formában részesedik a “népjóléti állam” áldásaiból. Ilyen széleskörű egészségvédelem billiókba kerül. A mostani pénzügyi évben, július 1-től a jövő évi június 30- ig, az előrelátható költség 16 billió dollár lesz. Részletezve: 2.4 billió a Social Security adókból, 550 millió dollár a Medicare-1 helyettesítő kormáhyalikalimiazott biztosításból, a többi — a költségek túlnyomó része — az országos, állami és helyi kormányzatok kincstáraiból kerül elő. * * * És mindez — nem titok Washingtonban — csak kezdet. Nem álmodozók, hanem csendben tervezők mondják, jajból néhány porszem, az öreg diófa levele, mely alatt mint kisgyermek játszadozott egykor, régi pergamentek, megsárgult Írások, kottalapök, levelek, szalagra vett hangfoszlányok . . . meg anynyi drága emléktárgy, ami egy amerikai otthonban féltve őrzött kincs lesz . . . (Szentimentális, nagyon is személyes és magánjellegű ut volt ez, amiről csiak így, szentimentális stílusban lehet írni és beszámolni . . . Akit nem érdekel az ilyesmi, az már régen abbahagyta ennek olvasását, akit azonban érdekel és akinek van érzéke hozzá, az jól tudja, mit jelent egy ilyen 30 év utáni hazalátogatás és megérti e sorokból és e sorok közül mindazt, amit írója megpróbált elmondani... S ha megértette, érdemes volt megírni . . .) hogy a végső eél: adópénzekkel alátámasztott általános egészségvédelem. M;áis szóval: a dolgozó és kereső generációk újabb és újabb megterhelése. A 65-ön aluliak már ma is borzzá járulnak a Medicare kórházi biztosítás költségeihez, amennyiben a Social Seomurity adó egy része Medicare-re megy. A Medicare által fedezett 65-ön felüliek és az állami és helyi programok által fedezett “orvosilag szegények” sokmilliós csoportjai közt foglal helyet eigy ugyancsak sokmilliós csoport — azok, akik még nem érték el a Medicare életkort és jövedelem tekintetében nem érik el a relatív szegénységi szintet. Ezek (főleg a módosabbak) maguk fizetik a fcójházi és orvosi költségeket, vagy privát biztosításuk (Blue Cross, stb.) van, egyénileg drágábban, csoportban olcsóbban. * * * Mi következik ezután? Denticare — ingyenes vagy kedvezményes fogkezelés. Előbb gyermekek, aztán orvosilag szegények részére. Már a jövő évben a kongresszus elé 'kerül erre vonatkozó törvényjavaslat. Katonai Medicare — aktiv és tartalékos, veterán katonáknak és családjuknak. Özvegy-Medicare — 60 és 65 közti nőknek. Ha 60 éves korban jogosultak Social Security nyugdíjra, miért nem részesülnének Medicare kedvezményekben is? — kérdik és a kérdésben már benne van a felelet. Medicare nem gondoskodik a 65-ön felüli férj fiatalabb feleségéről. A feleség kórházi és orvosi költségeit vagy privát biztosítását a férj jövedelméből kell fizetni, amely jövedelem esetleg nem több, mint a nyugdíj. Munkásnak 62 és 65 közt lehet nyugdija, de nincs még jogosultsága Medicare-re. Sokan vannak, milliók, akik rendszeresen használnak orvosszereket (például szívbaj ellen, inzulint, stb.) — ezt saját zsebükből kell fizetni. Legalább azok orvosságait kellene fizetni, akik a Medicare biztositásban vannak. És igy tovább. Addig lehetne folytatni az óhajokat és terveket, amiig eljutunk a végállomásira: egészségvédelem, kórház, orvos, gyógyszer ingyen mindenkinek! * * * Ha csoda történnék és mindezek az óhajok és javaslatok és követelések máról holnapra valósággá — legalábbis törvényi valósággá — válnának, fel kellene tend a kérdést: honnan “vesszük” a szükséges számú orvosokat, ápolókat, technikusokat, gondozióotthonokat. Először elegendő tapasztalatokat kell nyerni arra nézve, hogy a Medicare milyen módon és milyen mértékben nyilvánul kielégítőnek. Tudjuk, hogy merre fuj a szél. A Social Security nyug díj biztosítás, amelyet harminc évvel ezelőtt borzalmas financiális veszélynek mondtak sdkan, mai szemmel nézve csupán csontváz volt: nyugdíj, semmi más. Aztán fokról fokra kiszélesedett a biztositási alap, bevettek újabb és újabb csoportokat, önálló foglalkozásúakat, munkaképtelenekét, . lesizjéállitotbák a korhatárt, előbb nőknél, aztán férfiaknál is, legújabban rákapcsolták a Social Securityra a Medicare-t. Természeti jelenség törvényisizerüségével a honatyák és a haza bölcsei minden választási évben javítottak egyetmást a nyugdíj rendszeren és a múlt évben elsőizben a financiális fedezet terhét kis részben (Medicare) átvette a kormány, a kincstár, egyszerűbben szólva: az adófizető közönség. Ha sziámbavesszük aminthogy számba kell venni, a kormány ihozájárulásain kívül 'az állami és helyi korményaztoik idevágó költségeit, arra a (némelyeket nyugtalanító) megállapitásra jutunk, hogy ma az egészségvédelem összes költségeinek 32 százaléka az általános költségvetésből jön. * * * A U. S News, cimü folyóirat a fejlődés eddigi útját a következő szántaiatokban foglalta össze: Az egészségvédelmi szolgálatok (az államok és városok részéről) a Medicrae előtt évi 11 billió dollárba kerültek. A Medicare és az orvosilag szegények gondozásának költsége ebben a financiális évben 16 billió dollár 'esz. És ha megvalósulnak az álmodozók és tervezők álmai és tervei, és a Medicare-t kiterjesztik az egész lakosságra, az évi költségek 48 billió dollárt tennének ki. Amit a gazdag Amerika ma tehet, azt teheti majd egy gazdagabb Amierika ... A Viet Conggal vívott csata után amerikai katonák a segélyhelyre visznek egy sebesült vietnami gyereket. A Tanulmányi Alapítvány lire! Nem kell a népitek az uj állami adó Julius 1-én lépett életbe New Jersey államban az uj forgalmi adó és máris nagy felháborodás észlelhető a nép körében. Minden 17 centen felüli áru után adót kell fizetni; 17c-nél 1 cent az adó, 41 centen felül 2 cent, 71 centen felül 3 cent és igy tovább. Kivételt képeznek a különböző élelmiszerek, az éttermekben és más fogyasztási helyeken eladott élelmiszer azonban szintén forgalmi 'adó alá esik. Bizonyos szervezetek máris petíciót köröznek aláírásra s mihelyt lesz vagy egymillió ilyen aláírás, 'benyújtják az állami törvényhozásihoz, hogy az uj forgalmi adót szüntessék meg. Az egyik állami kép viselő helyesen jegyezte meg az uj forgalmi adóval kapcsolatban, hogy “New Jersey egy gazdag állam lesz, szegény lakossággal.” Valóban, az uj forgalmi adó a kiskeresetű embereket sulytja leginkább és ezért igazságtalan. Gazdag embereknél nem számit az á néhány cent, vagy dollár forgalmi adó, a kis ember azonban nagyon megérzi ezt, különösen 'az, aiki nyugdi"AVQN CALLING!"—az Avon jut nyomban eszébe a nőknek, amikor kozmetikai cikkekre gondolnak. Látogassa meg az erre váró ügyfeleket szabad idejében! Otthonában történő megbeszélésért telefonáljon KI 5-1345 vagy Hl 2-2462 .számra, AUentown- Belhlehem környékén hívja 432-0916 számot. NEW BRUNSWICK, N. J. — Az Amerikai Magyar Tanulmányi Alapítványt, mint emlékezetes, a néhány év előtt elhunyt nagy amerikai magyar fizika tudós, repüléstechnikai és űrhajózási úttörő Kármán Tivadar végrendeletében örökösei között sorolta fél, most megkapta a hagyatékból a 30,000 dollár készpénz adamányt. Azonkívül az Alapítvány kapta az örökhagyó apjának, fivérének 'és nővérének sok könyvét és kéziratát. Az elhunyt apja, Kármán Mór, a budapesti egyetem tanára volt, főleg a közoktatás elmélyítése és moder nizálása terén alkotott maradandó értékeiket. Az Alapítvány tervbevette Kármán Mór főbb müveinek amerikai fordítását és kiadását s ezek költségeit fogja az örökség jövedelméből fedezni. Az A. M. T. Alapítvány né hány év óta minden évben George Washington érmet és elismerő oklevelet az ameri kai magyarság kimagasló sze mélyiségeinek, valamint ame rikaiaknak, akik a magyarság érdekében érdemes tevékenységet fejtettek ki. A jövőben az Alapítvány Lincoln Award érmekkel fog érdemes egyé neket megtisztelni. Az else Lincoln Award kitüntetéseket november 10-én fogják kiosz tani Chicagóban. * * * A Tanulmányi Alapítvány egyik fontos legközelebbi programja: Hungarian Heri tage House megteremtése, Úgy képzelik el, hogy ez amolyan muzeum, könyvtár és történelmi kutató intézmény lenne, amely nagy fontosság gal bima a magyarság kul turáli's értékeinek az amerikai közönség körében való nép szerüsitésére és, persze, a? jából, vagy Social Security járulékából él. Ajánlatos, hogy a petíciót mindenki Írja alá, hogy a törvényhozás ezt az adót vesse el és keressen más forrást, az állami kassza megtöltésére. Ahol látjuk kitéve a petíciót, irjuik bátran alá és követeljük törvényhozóinktól, hogy szavazzák le az uj adót. Ellenkező esetben nem fogunk rájuk szavazni a legközelebbi választáson! amerikai magyarok ismereteinek gazdagítására. A Hungarian Heritage House építési alapjára már kapott az Alapítvány nagyobb adományokat. Kasser Sándor és neje, Kellner Pál és neje egyenként 1500 dollárt adományoztak. (Mrs. Kasser elnöke és Mrs. Kellner tagja volt ' az, idei George Washington Award bankett-bizottságának.) Stevan Dohainos (Dohányos István) és felesége 1000 dollárt ajánlott fel az épitósi alapra. Medgyesy Lászlómé 500 dollár értékű részvényekkel gazdafi tóttá az alapot. 500 dollárt adtak az igazgatóság volt tagja, néhai Kovács A. Pál barátai. * * * A newbrumswioki Rutgers állami egyetemen ősszel keleteurópai osztály nyílik meg, ■melynek élén Joseph Held dog állni. Az uj program magyar nyelvi tanfolyamot fog, egyebek közt, elindítani. * * * Egy nswyorki ügyvéd értesítette az A.M.T. Alapítványt, hogy végrendeletet készített, amelyben a Tanulmányi Alapítvány egy legalább 50,000 iollárnyi örökséggel szerepel. REGI ADÓSSÁG LARCHiMONT, N. Y. — John H. Moran, a Manhattan College tanára, intő levelet kaoott a városi könyvtártól: Nem 'hozott vissza-egy 1946- ben kikölcsönzött könyvet s most köteles késedelmi bírság is késedelmi kamatok elmén 1288 dollár 3 centet fizetni. Moran professzor a fejét csóválta. Hogyan lehetséges, őszen ő 1945-ben még nem s lakott Larohmontban. A cönyvtárban nem tudják megmondani, hogyan volt ez lehetséges. Talán egy régi diákja, akit elbuktatott, ezzel 3, rossz tréfával akarta, leróni adósságát... NE CSAK ÓHAJA LEGYEN! CSELEKEDJEN! Vegye meg mindazt, amit megérdemel! AZ "AVON" ÜGYNÖKEI $2-$3-ai megkeresnek óránként, részidőben. Otthonában történő megbeszélés végett telefonáljon 642-5146 számra. New Brunswick körzetében hívja: KI 5-1345, Perth Amboy környékén Hl 2-2462, Allentown-Belhlehem környékén hívja 432-0916 számot.
