Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-10 / 6. szám

' 6-IK OLDAL híradó Thursday, February 10, 1966 Hallotta már...? . . . hogy sok bibliakutató sze­rint Éden Kertje a Tigris és Eufrátesz folyók közt volt, azon a termékeny földön, amelynek régen Mezopotámia (folyók közti ország) volt a neve, ma pedig Irák arab köz­társaság. . . . hogy nők könnyebben tud­nak papagályokat beszédre ta­­nitani, mint férfiak. . . . hogy Manhattan-sziget a legsűrűbben lakott terület a világon. . . . hogy Texas felett hat nemzet lobogói lengtek az idők folyamán: francia, spanyol, mexicói, texasi, konfederáci­­ós (déli hadsereg) és az Egye­sült Államok nemzeti lobogó­ja. A világ legnagyobb utasszállító gépe, a DC-8 Super 61, mely 371itani 3900 mérföldre van üzemanyaga. A bemutató Long Beach, lábbal hosszabb, mint a rendszeres DC-8-ak. 251 utast képes szál-Calif.-ban volt. . . . hogy Algéria háromszor oly nagy kiterjedésű, mint Te­xas. . . . hogy mindegyik állam ma­ga határozza meg, mely na­pok legyenek ünnepnapok. ARAB VÁSÁR A 33 éves Charles Lee Smith, bányász, aki 9 évvel ezelőtt egy autószerencsétlenség során a nya­kától lefelé megbénult. Tollra.jza Harold Hughes kormányzó székhelyét ábrázolja Des Moinesben. Betegágya Knoxville, Iowában van. NEW YORK. —A tengeren­túli utazási szezon közeledté­vel bizonyára mindenkit, aki útra készül, érdekel ez a kér­dés: Odaát is drágul minden, mint itt minálunk? Yes, Sir. Angliában a múlt év folya­mán a szükségleti cikkek árai átlag 5 százalékkal emelked­tek, mig ugyanakkor a drágu­lás mértéke ennek alig egy­­harmada volt. És az angliai drágulás még nem érte el a csúcspontot az 5 százalékos drágulással. Az államosított vasút a romlékony élelmisze­rek szállítási diját e hó végén 20 százalékkal felemeli; ápri­lis 1-én — tréfán kívül — kö­rülbelül 7 százalékkal megdrá­gul a belföldi repülés. (A kül­földi repülés tarifáját nem­zetközi szerződés rögziti, azt nem lehet egykönnyen drágí­tani.) Dániában a forgalmi adó időnidőnkénti kegyetlen növe­lése egyre növeli a megélhe­tés költségeit. Egy gallon ga­zolin már 70 centbe kerül, a Scotch, nem a legfinomabb, 8 dollár. Nyugat-Németországban a vasúti személyszállítás díjsza­bása 12 százalékkal fog emel­kedni március elsejével és a teherszállítás tarifáját is emelni fogja az állami vasut­­vállalat. Még pár tucat példát lehet­ne felsorolni, de legyen ennyi elég, keressük inkább a drá­gulás okát. A fő ok: a munka­bérek nagyobb mértékben emelkednek, mint egy-egy munkás átlagos munkatelje­sítménye. Néhány példa: Hol­landiában a múlt évben a munkabérek átlag 11 száza­lékkal emelkedtek, mig a pro­duktivitás növekedése mind­össze négy százalék volt. Ang­liában 8 százalék a különbö­zet. Mindenki tudja, itt is, ott is, hogy a munkabérek alakú­lása, amely az árak megfelelő alakulását vonja maga után, összefügg a munkapiac hely­zetével. Ha kisebb mértékű a munkanélküliség, sőt munkás­hiány mutatkozik, a szakszer­vezetek magasabb béreket, rö­­videbb munkaidőt és egyéb kedvezményeket tudnak ki erőszakolni. Nyugat-Európa több országát valósággal foj­togatja a munkáshiány, főleg képzett, gyakorlott munkások hiánya. Egyik oka ennek az, hogy a második világháború alatt és a háború utáni Ínség közepette a születések száma megcsappant. A másik ok a gazdasági fellendülés, amelyet a Marshall Terv indított el s amely Nyugat-Németország­ban a “gazdasági csodában” csúcsosodott ki. Több nyugat európai ország kénytelen mun­kásokat importálni oly orszá gokból, amelyekben munkás­felesleg van: Olaszországból, Görögországból, Törökország­ból, Spanyolpjgzágból, még arab országokból is. Nyugat- Németországban 1,2 millió külföldi munkás dolgozik. Dániában hogvis lehetne az inflációt, a drágulást leküzde­ni — irta a tőzsdei szaklap —-, amikor a munkanélküliség va­lamivel kevesebb, mint 1 szá­zalék! Angliában 1,4 százalé­kos munkanélküliség van. Nem csoda, hogy merészen ágaskodnak a munkások. Egy gyárban a napokban egy üzem személyzete beszüntette a munkát, mert a teát csészé ben, csészealj nélkül szolgál­ták fel. Svédországban a ren delkezésre álló munkaerőknek mindössze fél százaléka van munka nélkül. Ott választott bíróság dönt, a szakszer, .*zeti központ 10 százalékos álLVá­­nos béremelést követel és — megközelítően ennyi lesz a munkásság hasznaa munkás­hiányból. Az árak Európában általá­ban, mnidennek ellenére, ala­csonyabbak, mint Ameriká­ban. De a különbözet lassan­­lassan lemorzsolódik. Minden-i esetre gondolkodásra készteti az európai gazdasági köröket az a tény, hogy országaikban most nagyobb mérvű drágulás van, mint Amerikában, annak ellenére, hogy ott béke van, Amerikának pedig nagyon költséges “kis háborút” keil folytatnia Vietnamban. A ma­gyarázat kézenfekvő: az ame­rikai gazdaság egészségesebb, erőteljesebb és Vietnam elle­nére még egyre nő, a nemzeti termelés és jövedelem növeke­dése nagyobb lendülettel fo­lyik, mint bárhol másutt. Abban egyeznek a nyugat­európai országok és Amerika, hogy a kormányok sem ott, sem itt nem avatkoznak be — legalábbis közvetlenül — a munkaviszonyokba, a bérvi­tákba, a bérharcokba, mégha ezeknek _ némely esetben — mint a tavalyi hajózási és a mostani januári newyorki for­galmi sztrájk folytán — való­sággal katasztrofális fennaka­dás áll be az üzleti és a privát életben. Angliában a munkás kormány ‘önknétes jövedelem­­politikával’ próbálkozik, ame rikai példát követve azt kíván­ja a munkaadóktól és a mun kások szervezeteitől, hogj sem a munkabéreket, sem az árakat ne emeljék 3,5 száza lóknál többel. Ezt a “szabályt” hol követik, hol megsértik — akárcsak Amerikában. Ha pénzről van szó, egy nagy testvéri közöség ez a világ... Az angol munkáskormány árszabályozással fenyegetőzik. De mit mond Dánia gazdasá­gi minisztere? Azt mondja: “Politikusok, a kormányban és a kormányon kivül, nem egykönnyen határozzáke 1 ma­gukat népszerűtlen rendelke­zésekre, amelyek a drágulás lefékezésére sszükségesek, pél­dául adóemelések.” BEIRUT, Libanon. — Még a perzsa vásárnál is érdekesebb az arab vásár. íme: A Közel-Kelet, az arab világ valóságos olajparadicsom, — milliókat, százmilliókat lehet ott keresni. Arannyá válik az olaj, úgy az arab potentá­tok bankszámláin.Olajból szár­ben, mint amerikai, angol és más olajfinomító nagyvállala­tok bankszámláin. Olajól szár­mazik az arab országok jöve­delmének, gazdagságának je­­jeléntős része. És mert gaz­dagok, az arab államok vásá­rolni tudnak drága árukat. Li­banon repülőtársasága elhatá­rozta, hogy vásárol három leg­modernebb jet repülőgépet. Ajánlatokat kért két ameri­kai és egy angol vállalattól, versenyre hívta fel őket. Mindössze 40 millió dolláros rendelésről volt szó. Kezdet­nek ez is elég . .. Utána jön­nek majd nagyobb, százmilli­ós rendelések is ... így gon­dolták az amerikaiak és az an­golok. Megkezdődött az arab vá­sár. A libanoni repülővállalat elnöke,- Nazsib Alamuddin sejk ezt az ajánlatot tette az angol gyárnak: A vételár egy részét nem dollárban, hanem almában akarjuk fizetni. No, de ilyet! Az angolok azt mond­ták, hogy nekik nem kell li­banoni alma, van elég almá­juk. (Megjegyzés: Nazsib Ala­muddin sejk Libanon legna­gyobb almatermesztője...) Miután az angolok kiugrot­tak az arab vásárból, a sejk munkába vette az amerikaia­kat. Ezt az ajánlatot tette: A U. S. kormánya adjon jókora mennyiségű élelmiszerfelesle­get, ezt ők az országukban el fogják adni és a bevételből fogják fizetni a jet repülőgé­pek árának jókora részét. Az arab Vasát még tovább folyik. í TURISTAJÁRÁS ÉS K ÍSÉRTETI ÁRÁS LONDON. — Az angol kísér­tetekről részletes jegyzéket közölt az angol turisztikai hi­vatal megjelenésük órájának pontos feltüntetésével. A ki­­sértet-kedvelő turisták példá­ul a windsori kastélyban éj­féltájban találkozhatnak VIII. Henrik szellemével. Valamivel előbb vagy később Boleyn An­na is megjelenik, a két‘kisér­tet mindenesetre vigyáz ar­ra, hogy ne találkozzanak. ŰRÖK »KERESÉS LONDON. — Halálfejes lo­bogó alatt hajózó kalózok, romantikus, izgalmas kalan­dortörténetek, a kincses szi­get titkai — történelmi em­lékek. Mégis, a tenger mélyébe süllyesztett vagy távoli szige­teken elásott kincsek ábránd­ja most is foglalkoztatja a világ különböző részeit az em­berek fantáziáját. A legenda egyes családokban apáról fiú­ra szállt és napjainkban is egy egész sor expedíció nyo­moz különböző tájakon a me­sés gazdagság után. Egy ilyen csoport indult útnak az Uj- Zélandtól körülbelül 300 mér­­földnyire fekvő Auckland-szi­­getek felé, de ez az ut ered­ménytelenül végződött. Egy másik expedíciót a dús­gazdag angol asszony, Eliza­beth Dick finanszírozott. Állí­tólag az asszony ősei között szerepelt a hírhedt kalózve­zér, Kid és Elizabeth Dick rá­bukkant egy régi pergament­­re, amely pontos utasításo­kat adott, hogy hol lehet Kid kincseit megtalálni. A szöveg arról szólt, hogy a kalózvezér a 17. század vége felé a Kari­bi-tenger közelében egy szige­ten 12 aranyporral töltött ágyuqsövet, 27 arany és ezüst pénzt tartalmazó hordót és 15 drágakövekkel zsúfolt ládát rejtett el. Elizabeth Dick ex pediciós csoportja jelenleg is ásatásokat folytat, a legmo­dernebb radarkészülékekkel szerelték fel őket. * * * Régi feljegyzések szerint Sir Walter Raleigh, a nagy an­gol felfedező szintén óriási ér­tékű ékszereket és aranyat ásott el Trinidad-szigetén. Az Egyesült Államokban már egy kincskereső részvénytársaság alakult, amely Raleigh gyé­mántjait és aranyát akarja napvilágra hozni. ❖ ❖ ❖ Élénken foglalkoztatja a kincskeresők fantáziáját Hen­ry Morgan állítólagos hagya­téka is. Morgan szintén a Ka­ribi-tenger környékén millió­kat rabolt össze és állítólag Puerto Principe vidékén rej­tette el az aranyat és gyé­mántokat tartalmazó ládáját. A rablóvezér egyenes leszár­mazottja, Louis Morgan, Ang­liában él és nemrég közölte a sajtóval, hogy hamarosan expedíciót indít hírhedt őse kincseinek megszerzésére. Az aranyláz tehát napjaink­ban sem múlt el. Igaz, hogy a legtöbb vállakozoás kudarc­cal végződik, de ha valame­lyik expedíció a legcsekélyebb sikert is fel tudja mutatni, nyomában újabb kutatók in­dulnak el, hogy megkísérel­jék a mesebeli kincsek meg­szerzését. Drágulási hullám Európában Danish pastry a reggeli kávéhoz Kopenhágai kávéházba be­ült az amerikai turista házas­pár, kávét rendelt Danish pastryvel. Danish pastry ? — ámulkodott a pincér. Az ame rikánus üggyel-bajjal meg érttette a dán pincérrel, hogy mit akar a kávéhoz. És már hozta is a pincér a Vienna breadet. Mert annak a süte­ménynek ez a neve Dániában. Az amerikánusok a dán fő városból tovább utaztak Pá risba. Nem Duval étterembe mennek vacsorázni. Duval pá­risi népnek, idegen bohém népségnek való. Az Opera tá­jékán egy előkelő étteremben ülnek le. Aperitif után első­nek Vichyssoise levest rendel­nek. A garcon álmélkodik: vichyssoise, ugyan mifajta leves az? Nem tudja, honnan is tudná a francia pincér, hi­szen a Vichy levest New Yorkban 1917-ben találta fel és keresztelte el Louis Diát, a Ritz-Carlton chefje, ő kom­ponálta a hamar hiresé vált Vichy levest — krumpliból. Frankfurtiak hírét sem hal­lották a frankfurternek, ham­burgi pincér, ha hamburgert kérnek tőle, azt mondja: Ich bin ein Hamburger, mi tet­szik .’ Tetszik tudni, mifajta eledel a chop suey kínai különleges­ség? Made in America. Wa­lesben nem tudja senki, hogy mi a Welsh rabbit, ott csak rabbitot ismernek. Daiquiri kubai ital, de könnyebb azt New Yorkban találni, mint Havanában. Spanish rice? A spanyol pincér nem tudja, mi­lyen rizsát kér tőle az ameri­kai vendég. A név sokszor hazudik. Nem kék fü a Kentucky blue grass. A VALLOMÁS IDEJE WASHINGTON. — Az adó­bevallás idejében élünk. Az adatok, amelyek alapján adó­vallomásunkat megtehetjük, már együtt vannak, most raj­tunk áll, hogy az ivet jól tölt­sük ki: úgy, hogy a törvény szerinti legkevesebb adót kell­jen fizetnünk, és úgy, hogy az adóhivatal emberei meg le­gyenek elégedve a munkánk­kal. Utóbbit úgy kell érteni, hogy hibátlan adóbevallást nyújtsunk be. Az adóhivatalok tapasztalatai szerint leggya koribb — és leggondosabban kerülendők — a következő hi bák: A W 2 adólevonási bizony­latot, amelyen fel van tüntet ve, hogy a munkaadó heten ként vagy havonta mennyit vont le fizetésünkből adóra, csatolni kell az adóbevallási Ívhez. Sokan erről megfeled keznek. A lakáscímet és a Social Se­curity számot helyesen, jól ol­vashatóan kell beírni. A négyszögekbe be kell je­gyezni az exemptionokat, sa­ját személyüket s az eltartot­takat illetőleg. Sokan nem a megfelelő kockába írnak be. A gyermekeknek nemcsak szá­mát kell beírni, hanem nevei­ket is. Ügyelni kell arra, hogy a jö­vedelmet, a levonásokat és az adótételeket a megfelelő sor­ba Írjuk be. Hihetetlen, de tény, hogy sokan postára adják az adó­bevallást anélkül, hogy azt aláirnák. Ilyen felületesség növeli az adóhivatalnokok munkáját, amennyiben kény­telenek az adóbevallást aláirás végett visszaküldeni, aztán újból kezelésbe venni. Férj és feleség közös adóbevallását mindketten kötelesek aláírni. MAGYAR HÁZASPÁR LÉGI KALANDJAI BUNNELL, Fla. - A Stef lik házaspár otthonába ked vés vendég érkezett Magyar­­országról : Szűcs István 68 íves nyugalombavonult ma­­ryarországi termelőszövetke zeti tag. Nem a legjobb idő ben érkezett. Éppen akkor volt New Yorktól Kanada dél keleti csücskéig a nagy sötét ség, emiatt a KLM rcpütőgéj az utasait New York helyett Montreálba vitte. Az utasok ott töltötték az éjszakát, más­nap felszállt a repülőgép, a newyorki Kennedy repülőtér .elé tartott, de az annyira túl volt zsúfolva, hogy a gépet Newark, N. J.-be kellett irá­nyítani. Onnan aztán zavarta­­anul folyt tovább a repülés Floridába. A Stefiik házaspár vek óta él Amerikában, nagy káposzta és burgonya farmjuk van Bunnellben, két fiuk gaz­dálkodik ott. GAZOLIN - SZÉNBŐL CRESAP, W. Va. - Hatal­mas kísérleti állomást épit itt egy szénbányászati válla­lat és a U. S. Szénkutatási Hivatal, 3,8 millió dollár költ­séggel. Azt fogják itt kísérle­tezéssel kutatni, hogy lehet­séges lesz-e szénből gazolint nyerni olyképpen, hogy annak előállítási költsége gallonon­ként 11 cent legyen, vagyis versenyképes legyen a mos­tani, petróleumból nyert gazo­linnal. Ez a kísérleti üzem két vagy három év múlva lesz ké­szen. A gazolin készítése szén­ből forradalmi újítás lenne és éppen ezért az olajipar is fel­figyel a problémára. Erre vall két nagy szén és olaj mám­­mutvállalat, Consolidated Co­al és Continental Oil egyesü­lése, amely két vállalat 600 millió dolláros tőkét képvisel. A szén-gazolin gyakorlati jelentősége abban áll, hogy biztosítaná Amerika fűtő­anyag ellátását arra az időre, amikor kimerülnek az olaj és gáz források. Az amerikai széntartalék kimerüléséről so­káig még nem lehet beszélni, hiszen az ország szénterüle­tein a föld méhe még sok bil­lió tonna tartalékot rejt, amelyhez még nem nyúltak hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom