Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-30 / 26. szám
“ T-r Thursday, June SO, 1966 HÍRADÓ 3-IK OLDAL Úgy fest. mintha Paris minden dolgozója úszni menne a déli szünetben, a város közepén. “Hulla a hulla” a vadnyugati film típus olaszországi változataiban RÓMA, Olaszország. — Az első filmben amerikai eredetűek — mondotta a 39 éves Sergio Leone, ofliasz filmrendező — csak az egyenruhák, a puskáik és a Kodalk-film voltak. — A mozidarab, amerikai részletekkel, egy olasz “western” volt. Az európai vad nyugati film délfelé húzódott el . . . Olaszországba. Miután a némieteik tiz Kari May filmmel a Vadnyugatot, Jugoszláviába és Spanyolországba helyezték át, most Latium és Kampania olasz tartományok hegyeit és völgyeit is kanyonokként: és prairie-ként használják fel. Az ott forgatott olasz vad nyugati filmek, mint a “Egy nyomban megbízta Leonet DIAL AGENCY Real Estate & Insurance 466 New Brunswick Ave. FORDS. N. J. Tel. HI 2-7890 Házak, telkpk vétele és eladása. Általános biztosítás a mi specialitásunk SZILLER KAROLY a cég magyar embere készséggel áll az önök szolgálatára. HÁZVEZETŐNŐT KERES IDŐSEBB MAGYAR HÁZASPÁR Szép otthon, saját szoba, egyszerű főzés, 2 személy van a családban. $50 heti fizetést és barátságos otthont ajánlhatunk. írjon vagy telefonáljon. Mr .J. Rottenberg, 2798 Larchmond Rd., Union, N. J. Telefon: MU 8-7149, BH-7 marék dollárért”, “Néhány dollárral többért”, “Pisztolyt Ringoniak”, “Ringó visszatér”, “Héit pisztolyt MacGregornak” és “Revolverkéz”, a “Corriere della Sera” szeriint, a “007 filmek olasz változatai és még sikeresbbek, mint a Bond-féle brutális revük és több lírát hoztak be az olasz közönség által kedvelt szerelmi limonádéknál is. A siker, körülbelül egy tucat olcsó vadnyugati utánzat után köszöntött be az “Egy marék dollárért” cimü színes filmmel. Két család háborúskodása, melyeknek tagjai kilövik egymást a vadnyugati világból. A film producere az ismeretlen nevű Boh Robertson volt, akinek a neve gyetlen film-kézikönyvben sem szerepelt. Meg lett volna azonban található egy frissen nyomott álnév-lexikonban, ahol pontosan le volt írva, hogy Bob Robertson név alatt Sergio Leone olasz producert kell érteni. Nyilvánosan Leone ezt csak akkor jelentette be ,amikor a aajtó “az olasz, vadnyugati filmlek királyának” kezdte nevezni. Az “Egy marék dollárért” időközben számos markot megtöltött lírával, mintegy 2.3 billió lírát hozott, többet, mint Fellini “Dolce Vitája” három év leforgása alatt. A filmkölcsönző Olaszországban, a “United Artists”, Magyaros vendégszeretettel várja régi és uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN, N. Y.-ban A Calskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében levs HIRES magyar nyaralóhely Töltse nálunk weekendjél és vakációját! Jöjjön hozzár.k e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségéi, vakációja örömeit, csörgedező hegyipalak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyugalmát! — Minél előbb Írjon, vagy telefonáljon nekünk: Telefonszámunk: (914) 254-5609 Posta cimünk: CASMIR'S LODGE, BIG INDIAN, N. Y. FOURTH OF JULY HÉTVÉGÉN SPECIÁLIS SZEZON-NYITÓ ÁRAK: Péntek estétől (vacsorával) hétfő délig (ebéddel) $29.00 — $32.50. FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS! MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítványok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB, nagy választékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bármilyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT filmcsoportját, — a Kodak felvevőn, egyenruhákon és puskákon kívül két valódi amerikai szereplője is volt a filmnek — hogy kidolgozza és mleigfilimezzie a folytatást, a “Néhány dollárral t óbbért ”et. És nemsokára Leone a harmadik vadnyugati filmjét fogja forgatni, ezúttal az igazi vadnyugaton, Henry Fonda, amerikai főszereplővel. Időközben a vadnyugatot utánzó Sergio Leonenek magának is akadtak utánzói. Ezek közül az ismertebbek a gyors Sergio Corbucci, aki három hónap alatt három vadnyugati filmet forgatott le és Duccio Tessari, aiki a “Pisztolyt Ringónak” és ennek folytatását a “Ringó visszatérít filmezte meg. A “Piszolyt Ringónak” igy hirdettek be: — Egy vadnyugati film, amely talán az ön szomszédját félelmetes revolver-hőssé teszi. A “Ringó visszatérít igy reklámozták be: — Egy vadnyugati film, melyben nem t alkar okoskodnak a holttestekkel. A sok halott egyébként tipikus az olasz vadnyugati filmekre, a holttestek utókezelése is. — A hullákat — mondja nagy elvhüséggél. Tessari — még tele kell szivattyzni ólommal, ezt élvezi legjobban a nézőközönség. A házikészitésü vadnyugati filmek Olaszországban nemsokára érdekelni kezdték az intellektuelleíket is. Alberto Moravia filmkritikus egyenesen filozófiai bírálatot tálált az olasz “westternekre”: — Manapság mindenki retteg a túlnépesedéstől. Nagy vonzóereje van annak, végignézni, hogyan ölik egymást az emberek tömegszámra. Az olasz vadnyugati filmban 15-20-szor annyi ember hál meg, mint az amerikai eredetiékben. Tessari producer papíron ceruzával kiszámította és büszkén tette közzé: — Mi egy évben több lőszert használtunk el mint John Ford harminc év alatt. (John Ford az amerikai vadnyugati filmek producere.) Mario Soldati filmbiráló ezt igy fejezte ki — Nálunk a vadnyugati filmekben olyan módszeres szak értelemmel ölik az embereket, hogy úgy hullanak, mint az egerek és férgek. A vadnyugati film Olaszországban megrontotta a jellemeket. Az öreg sheriff — mint Gary Cooper a “Délben 12 órakoríban — aki a colt-ot csak a törvény és igazság védelmében huzza elő, az ölasz filmekben “főkefe hőssé” színesedik át. Nincsenek elvei és meggyőződéslei, melyekhez tartsa magát, kedve telik a gyilkolásban és ellenfeleit akkor is lelövi hátulról, amikor az szükségtelen, ami Amerikában lehetetlen volna. — Az erőszak a vadnyugati filmekben, kiirtott belőle, minden lélektani és hazafias romantikát — mondotta Corbucci. Más nyugati minta hiányát pedig még egyszerűbb szavakkal fejezte ki: — Marhacso r d á k Olaszországban egyszerűen nem léteznek. A “fekete hőstettekre” Leone első fimje, az “Egy marék dollárért” nyújt példáikat. Benne férfiakat és nőket tömegszámra mészárolnak le, a foglyokat kínozzák é‘s puskatussal a hasukat ütik, egy fiatal lánynak ököllel kivágják a fogsorát, egy elfogott bűnözőnek pedig csimasarok kai széttapossák kezeinek ujjait, amint megkötözve fekszik. Leone: — Az én filmjeimben az erőszak ártatlan ahhoz képest, ami valóságban történik. Versenytársa Corbucci, akit időközben meghívtak Hollywoodba, kijelentette: — A mi olasz filmjeik abszolúte szadisztiikusak és remélem, hogy ennek csak hamar vége lesz. Ez a vég azonban nem jelentkezik a láthatáron. A három tucat ál-vadnyugati filmből, melyeket Olaszországban gyártottak, hat már elérte Európa más államait is, Franciaországot és Németországot az élen az “Egy marék dollárértíal. Olaszországban ezeknek a filmeknek a diadalutját semmisem gátolja s az “Osservatore Romano”, a Vatikán lapja, mely a “Casanova 70” című humoros filmet az elítélendők közé sorolta, az “Egy marék dollárért” cimü filmet felnőttek számára nem kifogásolta. Művész segítség is jelentkezik Leone filmjei számára Carlo Ponti film nagytermelő részéről. Arról folynak a tárgyalások, hogy felesége Sophia Loren Leone egyik filmjében “Calamity Jane”-t ját-A BUDAI VÁRHEGY BARLANG«! Mindössze három évtizede innen a mélységből könnyebbárták fel a közönség számára _ ben tudtak vízihez jutni. A kuazt az érdekes barlangrendszert, amely a Várhegy alatt 13 méterig leihatóan, három szintben terpeszkedik és ágazódák 10 kilométernyi hoszszuságbain. Régen több várbeli házból is lejárat vezetett ide, ám ezeket befalazták s jelenleg csak az Úri utca 9-es számú házból lehet megközelíteni és csakis hivatásos vezetővel szabad megtekinteni. Szükség volt erre az óvintézkedésre, mert előfordult, hogy kalandvágyó gyermekek beléje hatoltak, eltévedtek a barlangrendszer tefcervényes labirintusában s két nap is beletellettt, mig rájuk akadtak. A Várhegy, mint tudjuk, a tatárjárás után népesült be. Egy vaskos tartóoszlop arról tanúskodik, hogy már ebben az időben védekeztek az esetleges beomlás ellen. De akkoriban még csak békés célokra, házi pincékül használták a kétmillió éves barlang-üregeket és folyosókat. A barlangok viszontagságos történelmi ideje a török hódoltság korában érkezett el. Kezdetben a lakosság búvóhelyéül szolgálhatott, de a hódítók hamar felfedezték őket és ide is befészkelték magukat. A leigázott keresztény magyarság csendes tragédiái játszódtak le az akkoriban csak fáklyákkal megvilágitható . sötét, komor boltozatok alatt. Az egyik va'ksötét szik laodu kétségtelenül börtönül szolgált, ezt bizonyítják a fanba mélyesztett bilincstartó vaskarikák, valamint az a csontváz, amelyet felfedezésekor lebilincselve találtak meg. A sziklaodu tágasabb előcsarnoka pedig nyilvánvalóan kinzókamrául szolgált. Egy másik barlangrészber tői csontokat találtak tömegesen. A hagyomány szerint egy hárem pincéje volt itt; s a női becsületüket védelmező rabnőket taszították ide. Az egyik szögletben emberi koponyák és egyéb csontok társaságában hatalmas tevekoponya is feltűnik, mint az idáig felhatoló Kelet emléke. Ám a törökök nemcsak börtönül, kinzókamrául, temetőül használták ezeket az üregeket, számos kutat is ástak, hiszen iák, szögletes kő-káváikkal és 'terek aknáikkal, mindmáig elég jó állapotban vannak. Buda visszafoglalása után évszázadokig megint békés korszak következett a barlangrendszer életében: a felet - es házak pincéiül szolgált. Ám századunk derekán újból betört ide a történelem. A világháború idején természetes óvóhelyül kínálkozott, 1944- ben pedig az országot megszálló németek fészkelték be magukat ide, még építkeztek is, hogy minél kényelmesebbé tegyék maguk számára az itt tartózkodást. Mindennek ma is megvannak a nyomai. A háború után ismét újabb békés, nyugalmas időszak indult el. Ma már >a várbeli barlangremszer csak “nagy idők tanúja” — idegenforgalmi érdekesség. Háromnapos Nagybazár az Első Magyar Református Egyházban sza, egy vadnyugati hősnőét, aki csak a pisztolyának él és csak azt szereti. — Az amerikaiak már régen nem azt forgatják, ami az embereknek tetszik — mondotta Sergio Leone. — Ezért mi most valami ujjal kísérletezünk. Úgy látszik azonban, hogy Leone kísérlete nem is olyan uj. A New York Herald Tribune ezt irta: — Mindez úgy tűnik fel az amerikaiaknak, mintha ott a Mafia vette volna át a hatalmat. CLEVELAND, O. — Ft. Dr. Szabó István, az Első Magyar- Református Egyház lelkipásztora jelenti, hogy az egyház az ezévi Nagy Bazárt juniius 24, 24 és 26-án, péntek, szombat és vasárnap tartja, az épülettömb tágas térségeiben, nagyszabású keretek között. A vezetőség több újszerű formával igyekszik az ezévi bazárt rendkívülivé és előzőnél hathatósabbá tenni. Senki se mullassza el ezt az alkalmat. Hozzuk el családunk minden tagját. Hivjuk összes barátainkat és ismerőseinket. Tegyük ezévi Bazárunkat minden időik rekordjává. Kiváló ételeik és italok a Bazár egész tartama alatt. A Bazár pénteken este 6 órakor nyílik, szombaton d.u. 4 óraikor, vasárnap déli 12-kor. A Bazár mind a három napján a Tempi omsegélyző asszonyai frissen sült fánkot és kávét fognák felszolgálni. A Loránltffy asszonyai laci-pecsenyót, töltött káposztát és házilag készült kolbászt készítenek és árusítanak. Vasárnap délben 12-től 1 óráig pedig a Women’s Guild asszonyai $1.50 árban teljes délebédet szolgának fel a Bethlen Teremben. Amíg önmagunk és gyermekeink számára felej tihetetlen szórakozást biztosítunk ugyanakkor rendkívüli tárgyaik tulajdonosává lehetünk és köziben Egyházunk nagy célkitűzését segítjük. Lehetőleg minden egyháztagunk vásároljon meg maga számára egy bazár-könyvet és helyezzen el barátai között egy második könyvet; mint ahogy más vallásu szomszédaink .mindem évben megteszik. Ilyen együtt munkálkodással bevételünket meg tudnánk duplázni. Ezévi Bazárunk bevétele parkolási területünk megnagyobbitását és urvarunk megszépítését fogja szolgálni. EZT A PÉLDÁT KÖVESSÉTEK! PÁRIS. — Megszigorítják a gépkocsivezetői vizsgákat és évente orvosi vizsgálatra kötelezik a 65 évem felüli vezetőket Franciaországban. A francia kormány ezekkel az intézkedésekkel csökkenteni akarja a balesetek számát. A múlt évben ugyanis 12,000 ember halt meg a francia országutakon. Az Alma hurrikán kidöntött oszlopokat és fákat Key West, Fla.-ban Magyarországon is fejcsóválással fogadták azon hírünket, hogy Brownfield József az Amerikai Magyar Zsidók Szövetségének elnöke és az IKKA- jsomagok egyik főügynöke lóversenyistállót tart fenn New Yorkban. Állítólag Kádár János, aki köztudomásúan nagyon szerény körülmények között él és szabadságát is egyik proletár magyar üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón tölti feleségével, a következő megjegyzést tette: “Ha már az amerikai magyarok által küldött IKKA-csomagokból lovakat is etetnek, miért nem a magyar lovakat látják al zabbal, nem pedig a newyorki gebéket?” Egyébként Brownfield lovai még egyetlen versenyt sem nyertek, tehát nagy szükség van arra, hogy minél több amerikai magyar Brownfield utján küldjön IKKA-csomagot. * * * A nemzetközi színházi diszlettervező szakemberek körében jóhaingzásu név ez: Jevgenij Jevgejenevics Jenej. Leningrádbam él, tervez, tanít. Hires filmek diszlettervezése fűződik a nevéhez: Csajkovszkij film, Gogol Köpeny cimü .müvének filmváltozata, Don Quijote-film. Az utóbbi világsiker volt, ráadásul még politikai affér is. Franco spanyol diktátor sajtója azt irta, hogy a szovjet geológusoknak álcázott filmeseket csempészett be Spanyolországba és ezek csinálták a színtiszta spanyol környezet-felvételieket. Csakugyan igy volt? Nevetve mondja J. J. J.: “A filmet a Krim félszigeten forgattuk . ..” Ezt jó magyarsággal, idegen akcentus nélkül mondja J. J. J., aki meglepő, mert ő ugyan Budapesten született, de 50 'éve nem volt Magyarországon. A neve? Jenei Jenő. Jenei Jenőből úgy lett Jevgenij Jevgejenevics Jenej, hogy az első világháborúban magyar katona volt, orosz hadifogságba esett és idővel átvedlett orosszá. Leningrádi stúdiója ablakából kinéz J. J. J. és kérdi, inkább önmagától, mint magyar látogatójától: “Ötven éve nem láttam... Vájjon milyen lehet most Budapest ? ...” * * * Hazalátogatók ... Mexico Cityből 38 évi távoliét után Budapestre “hazajött” László Pál — Pablo Laslo —, a jeles műfordító, aki három kontinensen népszerűsítette a magyar költészetet. Petőfi, Arany, Vörösmarty, Ady, Babits, Kosztolányi verseit fordította, spanyolra, más nyelvekre is; előadásokat tartott a magyar irodalomról és kultúráról számos latinamerikai egyetemen. El Corazon del Mundo (A világ szive) cimü nagy munkájában 25 ország 150 költőjének legszebb verseit mutatta be spanyol fordításban. Gultura y Poesia Hungara (Magyar kultúra és költészet) cimü leguj abb könyve a spanyolul olvasó közönséget megismerteti a magyar költészettel és irodalommal Ilosvay Selymes Pétertől Ady Endréig, Ellátogatott nemrég Budapestére Lóránt 1st' ván — Stephen Lorant amerikai író, akinek illusztrált 'életrajzi és történelmi Írásait remekműveknek ítélte a kritika. A legismertebbek: Lincoln életrajza, Pittsburgh története. Budapesten van, látogatóban New Yorkból, Gombaszögi Irén is, aki a Nemzeti Színház tagja volt. * * * Dicsérő, hízelgő szót szívesen hall mindenki... Nemrég Budapesten vendégszerepeit Paris klaszszilkus hagyományt őrző színházának, a Comédia Francaise-nak (alapítási éve 1680 . -.) együttese. A “Férjek iskolája” főszereplőjét, Max Fournelt, kikérdezték budapesti benyomásairól és élményedről. Ezt mondta: “Budapesten különösen Peter Weiss drámájára, a Marat előadására voltam kiváncsi. Láttam a darabot New Yorkban is. Parisban azt hallottam, hogy valamennyi bemutató közül a budapesti előadás, a Nemzeti Színházban, közelítette meg legjjobban a szerző elképzeléseit. Most személyesen is meggyőződtem erről.” * * * George Szell, a Cleveland Orchestra karmestere, Bécsben a filharmonikusok hangversenyét Bruckner és Beethoven számokat vezényelt, percekig tartó ovációban részesült.
