Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-02 / 22. szám
6-IE OLDAL LIB ADÓ Thursday, June 2.- 1966 Tiltakozás a román kommunista párt nyilatkozata ellen WASHINGTON. - Ceausescu a román kommunista párt főtitkárának soviniszta és történelemhamisitó nyilatkozatát a New York Times vezető helyen közölte. Az Amerikai Magyar Szövetség teljes egészében ma gáévá tette Dr. Czikann- Zichy Móric egyetemi tanár, az AMSz külügyi bizottsági tag tanulmányát s azt ül tarozásának kifejezéséül beküldte a New York Times szerkesztőségének. A tárgyilagos tanulmányt a világlap szokatlan sajtóetikát követve, még szemelvényeiben sem közölte. Czi kann-Zichy tanulmányát az alábbiakban adjuk. Levél a Szerkesztőhöz. Ceauseseu Nicolae, a román kommunista párt főtitkárának legutóbbi beszéde ismét Közép-Európa felé irányította a világ közvéleményének fi gyeimét. Románia nyilvánvalóan lazítani kívánja kapcsolatait Szovjet-Oroszorszáig felé, de ugyanakkor, amint azt Mr. David Binder, az Önök belgrádi tudósítója helyesen álla pit ja még, Ceauses-cu beszédéből az is kitűnik, hogy a kom munista uralom előtti harci as román sovinizmus isméi felájult. Romániát ebben min. den valószínűség szerint a vörös kinai kommunista ideoló • gia nacionalizmusa irányítja. A román sovinizmus láthatóan főleg Magyarország és ' a két millió magyar ellen irányul, akik az ország legna gyo-bb kisebbségi csoportját alkotják. A trianoni, az Egyen sült Államok által sohasem ■ ratifikált békeszerződés sza ■ kitotta el ezt a nagyszámú magyar ságot an y aons z á gá t ól é.s kényszeri:ette arra, hogy "• idegen uralom alatt éljen. Az Amerikai Magyar Szövetség, a magyar származású amerikai polgárok nevében szeretne két történelemhamisitásra rámutatni, hogy ezzel 1 is bebizonyítsam a romániai “nemzeti .kommunizmus” so • viniszta szellemét. Ceauseseu azt áll í t ja, hogj ■ a román nép évszázadokon ke resztül idegen uralom alatt volt. kénytelen élni, Havasai földön, Moldvában és Erdély ben. A két elsőnek említett tartományra vonatkozóan ái litása megfelel a valóságnak Ezek a 13. század folyamát nyerték el önállóságukat, de már a 15. században török fennhatóság alá kerültek. Tel jes függetlenségüket csak a múlt század második leiében kapták vissza. Az erdélyi ro mánság településének történe te más. Erdély a magyarok honfoglalása óta szerves részét képezte Magyarországnak és semminemű történeti bizonyíték nincs arra nézve, hogy ott a honfoglalás előtt egy román államalakulat létezett volna. A tárgyilagos tör ténészek többsége, akiket nem befolyásoltak a román nem :et eredetére vonatkozó különböző romantikus elméletek, megegyeznek abban, hogy a románok beszivárgása Erdélybe a 13. században vette kezdetét és erősen felfokozódott akkor, amikor a török ihóditáí veszélyeztetni kezdte Moldvát ás Havasalföldet. E két tartomány lakossága egyrészének tzabad elhatározása múlott, hogy a biztonságot nyújtó Erdélyben magyar fennhatóság alatt kívántak élni, mintsem a zavaros havasalföldi és moldvai körülmények között. Még súlyosabb történelem hamisítást követett el Ceausescu főtitkár akkor, amikor azt mondotta, hogy 1940-ben német-náci nyomásra hazája kénytelen volt Erdély egy részét átengedte a “fascista Magyarországnak”. Ha 1940-ben egy közép-európai ország fa .tisztának volt minősíthető,' úgy ez Románia volt. Már 1937-ben, amikor a német nyo más még nem nehezedett tel jes erejével Közép-Európára, II. Károly király véget vetett a parlamentáris uralom nak Romániában és G-oga Ok taviánt, egy antiszemita cső port vezetőjét nevezte ki mi niszterelnöknek. A zsidók ül dözése már akkor megkezdő előtt. 1938-ban totalitárius jel legü egypártrendszer alakult ki Romániában és egy évve’ később Horia Sima, az összes nemzeti szocialista pártok legradikáiisabbjánaik, a Vasgár iának vezére helyet foglalt ii. Károly kormányában. Eb ben az időben aligha lehetett .r román nép széles rétegeinek körében ellenállást észlelni ezen totalitárius türrek vésel, ellen. Csak 1943-ban, amikor Hitler veresége nyilvánvaló volt, fordult a román közvé ©meny a Szövetséges Hafal mák felé. Amikor 1910-ben a román is nem a magyar kormán\ kért e a német—olasz dönt obi •ósági Ítéletet a tulnyomóar magyarlakta erdélyi területek hovntartozandóságának ügyé ben, Magyarország miniszter elnöke az a Teleki Pál volt iki 1939-ben először tartott Jtkos, demokratikus alapokon választásokat hazájában és aki, mint köztudomású, később saját kezével vetett véget éle tének a német-náci nyomás el leni tiltakozása kifejezéséképpen. Románia j elenl égi pol itikáj a semmiképpen sem járul hozzá David A. Kirkwood amerikai repülőtiszt, aki az 19(>4-es tokiói olimpiászon ezüst érmet nyert penlatlonbon, Dél Vietnamban, Pleikuban gyakorol, szolgálatonkivüli idejében . a közép-európai helyzet enyhüléséhez. Ellenkezőleg, fo kozhatja a szovjet-orosz befo’yást és Közép-Európa újabb sztálinista jellegű szorosabb ellenőrzését előmozdíthatja. Dr. Czikann-Zichy Móric, a közgazdaság és történelem tanára — Immaculate College. j Édes anyanyelvűnk! A német nyelv a latinból átvett szavak nagy részét úgy fogadta be, hogy levágta latinos végzdéősüket. A philoso phus-ból pihilozoph lett, az archeológus-ból Archaelog, a normalis-ból normál, a libera lis-ból liberal, stb. Kazinczy ék hatására egy időre nálunk is elterjedtek ezek az alakok, de azután — sok korábbi la tin jövevényszavunk mintájára — eredeti, teljes alakjukban honosodtak meg. A melléknevek esetében is megőrzi nyelvünk a latinos végződéseket: ku 11 urál is — nem pedig kultur-, szociális — nem pedig szociál- formális — nem pedig formál, origi nális — nem pedig original, stb. Sajnos még mindig sokan akadnak, akik a nyelvünkben idegen csonkított rofmákat használják: az Élet és Irodalomban pl. nemrégiben ezt olvashattuk: a “formállogiika szabályai szerint”. A sokat — és joggal — hibáztatott kultur- is sok összetételben uralkodik még ma is. A III. A 45 éves Paul Joseph Chartier, volt idegbeteg ápolt, sajátkészítésű bombát robbantott fel Ottawában, a kanadai parlament mellékhelységében. A bomba csak őt ölte meg. osztályos gimnáziumi történelemkönyvben kulturközpont okról, egyik főiskolai tankönyvünkben kulturfok-ról olvashatunk, kulturális v. művelő dési fokok, ill központok he Ivett. A normális helyett elterjedt normál, sajnos már nagyon erős gyökeret vert: normál film, normál koszt, normál méret, stb. hallhatjuk, olvashatjuk naponta. Ez már nem helyettesithető a normális-sal, de a szabvány(os) vagy a szokvány (os) vagy egyszerű en a rendes jól pótolhatja ezt az idegenszerü alakot. A kultur, a szociál, a formái nem illeszkedett be, nem él önállóan nyel vünkben, helytelen hát az összetételekben is használatuk. Dr. Szilágyi Ferenc (Budapest) A királyok borát töltötték tokaji butéliákba “Ez a borok királya, a királyok bora” — e szavakkal kínálta a tokaji aszút már XV. Lajos francia király Madame Pompadournak. De Tokaj hegy alj a hire kelét felé is bejárta a világot. A 18-19. században a lengyel, a német és az orosz borkereskedők gyakran fölkeresték Tokaj vidékét. Nagy Péter orosz cár, majd Erzsébet és Katalin cárnő megbízásából állandó “Borvásárló Bizottság” működött Tokajban 1733 — 1798 között. Ez szőlőket vásárolt, pincét tartott fenn és beszerezne a legjobb borokat a cári udvartartás számára. Évente átlagosan 50-60 ezer litert szállítottak Oroszországba. A lengyelek 1746— 1751 között 539.000 liter bort vásároltak a Hiegyalján. A lengyelek a tokaji borok nagy barátai, különösen kedvelték a túlzottan óizü, elaggott borokat. Gyakran a seprővel együtt vették meg a hegyaljai borokat, és maguk érlelték, ápolták őket évtizedekig. Értettek is kezelésükhöz. Erre utal a tőlük származó elismerés is: “Csak az a bor, amely Magyarországon született és Lengyelországban nevelkedett.” A kereskedők nagy tételekben vásárolták a tokaji aszút és szamorodnit, hogy aztán 13G literes gönci hordókban vagy a kb. 75 literes átlagokban — fahordókban — szállítsák külföldre. Kisebb tételekben, főleg a belföldön, a tokaji aszú palackozva került forgalomba. Tokajhegyalja szőlőtermő vidékét a Zempléni hegységben levő regéci huta látta el a szükséges mennyiségű palackokkal. E hutát 1698-ban II. Rákóczi Ferenc alapította. Az alapítólevél értelmében Hutnik Tamás, a műhely első lengyel származású bérlője az ablakokra való üvegkarikákon, poharakon kívül “pincetokra való sotos eövegh palaczkokat” is köteles volt a fejedelem számára készíteni. A “sotos” — vagyis formába fuvott, préselt díszítésű, pincetckba való — palackokat a 17- 18. században hosszabb utazásokkor használtak. A pincetokba, ebbe a rendszerint fából készült, bőrrel bevont, rekeszekkel ellátott ládába helyezték el a szögletes borosüvegeket és a poharakat A regéci uradalom az évszázadok során sokszor cserélt gazdát, de ama ritka manufaeturák közé tartozott, amelyek hosszú ideig megmaradtak. Az üzem megszakítás nélkül 1916-ig működött. Mesterei az ősi technikával, egyszerű eszközökkel, fúvóssal készítették a különféle háztartási edényeket, borospalackokat. A regéci hutában több mint két évszázadon át folyamatosan készültek a borosüvegek a sárospataki és a regéci uradalomnak, a tarcali királyi szőlőknek, valamint az egyéni bortermelőknek. A sárospataki uradalom pincészetében 1827-ben csaknem kétezer butélia kiváló minőségű bort írtak össze, 1842-ben pedig 5675 üveg állt a pincében. E nagy számok hallatán önkéntelenül fölvetődik a kérdés: vajon megmaradt-e valami ezekből a régi tokaji borospalackokból? Sajnos, mindössze néhány darabot sikerült összegyűjteni a sárospataki Rákóczi Muzeum számára. A regéci huta nemcsak az uradalmak számára készített borospalackokat. A hegyaljai bortermelők ,nagyobb szőlőbirtokosok külön — saját tulaj donjegyükkel ellátott — üvegeket rendeltek. Tokaj - hegyalján már évszázadokkal ezelőtt szokásban volt, hogy a szőlősgazda egy-egy jobb évjáratú borból palaekoztatott és ünnepélyes alkalmakra: keresztelőre, esküvőre ajándékozásra félretett magának. A 19. század második felében a széleskörül kereskedelem, a szállítási módok bővülése— a vasút, a hajó térhódítása —, a biztonságos csomagolás kedvezően segítette a palackozott borok elterjedését. A regéci üveghuta termelése tehát föllendült és a tokaji aszú és szamorodni palackjai akkoriban kapták napjainkig is megmaradt formájukat. Az olcsóbb tokaji borokat, a furmintot, a hárslevelűt csak újabban palackozzák, mégpedig hosszú nyakú, karcsú testű, 7 deeis üvegekbe. Ez a palackforma a 20. század elején a rajnai borosüvegek mintájára készült és terjedt el. A tokaji aszus és szamorodnis üvegek 18. századbeli jelzését hosszú időn' át megtartották. Akadnak jelzetlen darabok is. Ezek régi Yűltát kezdetleges alakjuk, primitiv szájformálásuk bizonyítja. A magánpincékben töltött üvegeken gyakori a tulajdonos nemesi cimerrajza, de legáltalánosabb az ovális alakú bélyegzővel jelzett, TOKAJ feliratú, sötétzöld vagy fehér színű palack. A régi sötétzöld színűeket ugyanis a 19. század végén általában fehér, átlátszó palackok váltották fel. Jobban érvényesült bennük a bor aranyló szine, még akkor is, ha a pincében tárolt üveg mohotkás, penészes volt. Voltak Tokajer jelzésű darabok is. Az ilyenekben Ausztriába V; Németországba szólították a tokaji bort. Néha a TOKAJ jel helyett hitelesítő pecsét, az üveg tartalmát jelző bélyegző, vagy a tulajdonos neve található a butélia nyaka alatt. Például: “Bódogh Károly bortermelő Sárospatak”. Egy palack megmaradt azokból is, amelyekben Mezőssy László tolcsvai szőlőbirtokos az emigrációban élő Kossuth Lajosnak küldte — minden évben — a bort Türinba. Nyaka alatt Kossuthcimeres tulaj dón jegy látható. A tarcali királyi szőlők, illetve pincészet számára “Kir. Szőllőgazdaság” felirattal készültek a fiaskók. A regéci huta hajdani mesterei helyett napjainkban a sajőszentpéteri üveggyár automatikus gépsorai notják magukból a tokaji borospalackokat. Ezek a különböző pincészetekben megtöltve a világ minden tájára elkerülnek. A múzeumba került régi üres butéliák és a korszerű eséközökkel késükéit, aszúval, szamorodnival töltött palackok egyaránt a legzamatosabb magyar bor hírnevét növelik, miként ezt Petőfi Sándor 1847,-ben úti leveleiben megírta: “E hegyekben lakoznak az öröm istenei, innen Ä Szabadságharcos Szövetség 1 Országos Intézőbizottság! ülése CLEVELAND, O. — A Magyar Szabadságharcos Szövetség Országos Intézőbizottsága évente négy-öt ülést tart a fontos teendők megtárgyalására s egyike ezen üléseknek folyt le most 1 Clevelandban május 27-én, 28-án és 29-én, a West Sidei Magyar Református Egyház Kálvin Terme fölötti tárgyaló-termében. Az Országos Intézőbizottság vezetői közül resztvettek Ft. Vitéz Baán a Szövetség elnöke Barberton, Ohioból, Pásztor László főtitkár Pittsburghból, Gereben István pénztáros Washingtonból és Baltimore-ból, Dr. Szlmonisz László BuffaTóból, majd az Országos Intézőbizottság tagjai: Nagy György a Kanadai Magyar Szövetség főtitkára, Dr. Kovács István a Kanadai Szabadságharcosok főtitkára Torontóból, Soós József Baltimoreból, Dr. Zsédely Miklós New Yorkból, Dr. Jenőffy Nándor New Brunswickból, Lehotay Attila Buffalóból, Vudy József Youngstownból, Dr. Debreceni József Akronból és a helyi vezetőség: Iráti Géza, Lőte Pál, Ilkanics Ferenc, Szilágyi Pál, Ekker László, Szentéi Nándor és mások. Szombaton este a Clevelandi Szabadságharcos Kör díszvacsorát rendezett az Országos Intézőbizottság tiszteletére a West Sídéi Magyar Református Egyház Kálvin Termében, melyen a felsoroltak közül valamennyien resztvettek, a következő meghívott vendégekkel együtt: Godány Ernő, az MHBK országos vezetője. Dr. Eszterhás István, a Felszabadító Bizottság elnöke. Dr. Nádas János AMSZ országos alelnöke Sirsich László, a Felvidéki Felszabaidtó Bizottság elnökke. Dr. Lelbach Antal a Délvidéki Felszabadító Bizottság elnöke a feleségéve], Vóíosin Lili, Dr. Balló István és felesége, Gobóczy Zoltán a feleségével, Tarján István Márton János Kat/.ky Károly a feleségével, Hunt Béla városi szerkesztő a feleségével és sokan mások. Az asztali áldást a banket díszvendége Nt. Elek Áron lelkipásztor mondotta el, aki a feleségével vett részt és akiknek 15 éves házassági évfordulóját — mely erre a napra esett — a jelenlevők lelkesen megünnepeltek. A programot a díszvacsora után Iráti Géza nyitotta meg rövid beszéd kíséretében, majd Ft. Vitás Baán nagyhatású beszéde következett. Általános tetszésnyilvánítás fogadta Gereben István a Washingtoni Szabadság harcosok elnökének -beszédét, melyben felszólította a magyarságot, hogy teljeszszen feliratot a kongresszushoz, hogy az utasítsa el a kormány-törvényj avaslatot, mely a nyugat-keleti - kereskedelem megkönnyítését célozza. Gereben István a Westinghouse Baltimore telepének óceanografusa, aki mint szakértő volt jelen a spanyol partokon az elsülyedt hidrogénbomba kiemelésénél. Gereben elmondotta, hogy a kommunista csatlós országokkal való amerikai kereskedelem ismét alkalom lesz arra, hogy a kommunista kormányok elrejtsék uralmukban rejlő alapvető hibákat és hiányokat. Idézte beszédében, hogy amikor Kruscsevet 1958-ban meghívták a Fehér Házba, Magyarországon éppen akasztották a szabadságharcosokat, akik akkor lettek 18 évesek, tehát nagykornak. Idézte Nikita Kruscsev azon mondását is, hogy a kommunista többel való kereskedelem megteremti az Egyesült Államok lélektani és katonai vereségének alapjait. Pásztor László főtitkár beszéde után a közönség lelkes hangulatban még sokáig maradt együtt . Vasárnap délután 3-kor az Országos Intézőbizottság és a helyi szervezet tagjai gyülekeztek a University Circlen, a Kossuth szobor előtt és-megkoszorúzták azt. A rövid megható beszédet Dr. Szimonisz László mondotta. Az Országos Intézőbizottság itteni gyűlésének az volt a célja,' hogy megtárgyalja az Északamerikai Szabadságharcon Kongresszus előkészítő mukáit. A kongresszust Toronto, Kanadában fogják tartani. Nguyen Cao Ky miniszterelnök csapatai Da Nangban megakadályoztak egy sztrájkot és három buddhista szerzetes önégetését. NEVESSÜNK A hollywoodi sztár pana szolja pszichiáterének, hogy nyugtalan, depressziói van nak. Az orvos megvizsgálja, majd azt javasolja neki, hogy /álbiztasson életmódján. így kiált fel: küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem a siralom völgye.” — Mit változtatni ? Az utóbbi években hétszer cseréltem kocsit, ötször lakást, hétszer hajszint és hatszor férjet! * * * Nagy és Kiss találkoznak a pesti Hungária kávéház alőtt, Nagy rászól Kissre: — Hogy mondhatta maga tegnap a Hungáriában egy csomó ember előtt, hogy én hülye fráter vagyok? — Bocsánat — mondja Kiss — nem tudtam, hogy ez titok.
