Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-31 / 13. szám

8-IK OLDAL HÍRADÓ Thursday, March 31. 1966 Egy szovjetgyártmányu Yak gyakorlógép az egyiptomi légierő birtokában, két ház közé zuhant fennakadt Kairóban. Irtózatosan jövedelmező üzlet DHAHRAN, Arábia. — Az Arabian American Oil Co., rö­vidítve Aramco, irtózatosan jövedelmező vállalat. Az “ir­tózatos” jelzőt nem irigység­ből irtuk ide, az amerikai üz­letemberek lapjában, a Wall Street Journal nevezi a vál­lalatot irtózatosan nagy olaj­óriásnak. A vállalat arábiai nyersolaj tartaléka több mint kétszerannyi, mint az Egye­sült Államok összes olajtar­taléka. Aramco négy ameri­kai olajvállalat tulajdona. Ezek: Standard Oil Co. of California, Standard Oil Co. New Jersey, Texaco és Soco­­ny Mobil Oil Co. Az Aramco üzleti könyvei­be senkinek sincs betekinté­se, hétpecsétes titok, hogy mily milliós, billiós profitot varázsolnak elő az arábiai ho­moksivatag mélyéből. Ha mégis mindenáron tudni sze­retnénk, hogy milyen haszon­nal jár az arábiai olajkutak kincsének értékesítése, arab forrásokból —• hírforrások­ból —r kell információkat sze­rezni. Amerikai vállalat üz­letmenetéről csak külföldi hí­radásokból értesülhetünk! Nos, mit árulnak el az ara­bok ennek az amerikai vál­lalatnak az üzletéről? Irtó­zatosan nagy számokat, Írja a Wall Street Journal. A vál­lalat haszna az adók leszá­mítása előtt, a múlt évben 1100 millió dollár volt. És ez az 1100 millió dollár haszon az 1300 millió dolláros bevé­telből jött. Vagyis: a haszon a bevételnek 85 százaléka volt! Hallottak már ilyen cso­dát? 85 százalék haszon? Me­lyik Amerikában működő amerikai vállalatnak van eh­hez mérhető, ezzel összeha­sonlítható profitja? Egynek se! Amerikában a múlt év­ben az átlagos iparvállalati haszon az adók levonása előtt tiz százaléknál kevesebb volt! Itt 10 százalék, ott 85 száza­lék! (Félő, hogy a szedőgép kifogy a felkiáltójelekből!) Persze jócskán kell Aram­­conak adóznia, arról gondos­kodnak arabok, a király és tanácsadói. Az adók megfize­tése után még mindig marad 480 millió dollár tiszta ha­szon, vagyis a 1300 millió dol­láros bevételnek 37 száza­léka. Ez — állapítja meg az amerikai üzletemberek lapja — körülbelül négyszerannyi, mint az amerikai olajvállala­tok adó-utáni haszna. . Ennek a titkolózó óriásnak titoknoka Mr. T. C. Barger, a vállalati elnök. Megvázoljuk arcképét: Mérnök, North Da­kota egyetemén végzett, — egyik specialitása a bányá­szat, egyidőben egyetemen tanított. Mint geológus ment Arábiába, Aramcohoz, 1937- ben. Úgy ment oda, hogy nemsokára, talán már egy év elmúltával vissza kell jönnie Amerikába, mert akkor nem sok kilátás volt arra, hogy a sivatag méhéből sok olajat le­het pumpálni... Amilyen sö­tét volt akkor a kép, olyan fényes most — mondja büsz­kén a fentebb leleplezett tit­kok őrzője. És még fénye­sebbnek ígérkezik a jövő. — Aramconak már feltárt tarta­lékai 63,700 millió hordót tesznek ki és éz a mennyiség nőttön nő, a 125,000 négyzet­­mérföldnyi területen, melyet Aramco az államtól, illetőleg a királytól bérel, öt' munka­osztag különböző helyeken fúrásokat végez, újabb és újabb olajforrásokat nyit meg. Egyre növekszik az ir­tózatosan nagy vállalkozás, ugyanakkor azonban egyre zsugorodik is. E'zt úgy kell érteni, hogy az arabok meg­tanulják az amerikaiaktól a leckét, megtanulják a forrás­­fúrást és a nyersolaj feldol­gozásának módját s amilyen­­mértékben technikailag ön­ellátók lesznek, olyan mér­tékben kisajátítja magának Arábia a koncesszió-terüle­tekből egyfes földdarabokat, Aramcoval való barátságos, illetőleg inkább barátságta­lan megállapodás (nyomás, követelőzés, stb.) alapján. Az eredeti, 1983-as 490,000 négy­zetmérföldből ma már csak 125,000 négyzetmérföldön fo­lyik Aramco gazdálkodása, de a két szám egybevetése ne tévesszen meg senkit: a ki­sebb területen sokkalta több olajat termelnek ki, mint a korábbi nagyobb területen. Meddig még? Két éven be lül Aramco köteles lesz felad­ni újabb 20,000 négyzetmér­földet, aztán többet és töb­bet és mire elkövetkezik az Ur 2000-ik esztendeje, nem lesz többé Aramco, mert — 1999-ben — fel kell adni az utolsó parcellát. De .. . irtó­zatos forróság van azon az arábiai pusztaságon és, ha nem is ez okból, Mr. Barger reméli, hogy ott is érvényes lesz a régi mondás, hogy nem eszik levest olyan forrón, ahogy főzik, másszóval: re­méli, hogy a következő évszá­zad hajnalhasadtával a kö­vetkező arab nagyur (vagy talán a mostani, ha hosszú élettel ajándékozza meg Al­lah), valami uj megállapo­dást fog kötni Aramcoval. ❖ * :«í Mi a reális alapja ennek az ezeregyéjszakái o 1 a j m e sé­­nek? A technikusok meg­mondják: Egy arab forrás több olajat produkál, mint egy texasi vagy más amerikai olajkút. Miért oly bőséges az arábiai olaj hozama? Azért, mert az arábiai olaj rendkí­vül sürü. És persze azért is, mert Aramco technikusai ér­tik a mesterségüket: az egyés forrásokat egymástól ponto­san olyan távolságban fúr­ják, hogy mindegyik forrást a leggazdaságosabban lehet kihasználni és ennélfogva a termelési költségek a lehe­tő legalacsonyabbak. Mennyi­vel alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban? “Hét­pecsétes titok”, — mondja a büszke titoknok. Az arabok körében kémkedő kiváncsis­­kodók azt mondják, hogy: egy hordó olaj termelési költ­A kanadai Gerda Munsinger botrány két szereplője: Lucien Cardin liberális igazságügyminiszter (bal) és George Hees, volt konzer­vatív ipari és kereskedelmi miniszter. KERESD AZ ASSZONYT? sége kevesebb, mint 20 cent vagyis ... Megint felkiáltó­jelre van szükség: az arábiai termelési költség alig egyti­­zedrésze az amerikai terme­lési költségnek! Túljárt a férje eszén BECS. — Egy magasrangu bécsi állami tisztviselő fele­sége két éven át zsarolólevele­ket kapott, A névtelen levél­író “borzalmas leleplezések­kel’’ fenyegette, ha az általa kért pénzösszeget a megjelölt módon nem juttatják el hozzá. A megfenyegetett feleség megmutatja a névtelen leve­let férjének és siró jelenetek közepette fogadkozott és an­nak alaptalanságát hangoz­tatta. Férje hitt neki, ennek ellenére kérte őt, hogy a ki vánt pénzt juttasa el a zsa­rolónak, hogy a megalázástól és kellemetlenségektől meg­szabaduljon. Végül a férj, mikor már 35 ezer schillinget fizetett ki a névtelen levelek írójának, megelégelte a dolgot és a rendőrséghez fordult. A nyo­mozás szenzációs eredmény­­nyel végződött. Kitűnt, hogy a zsarolóleve­leket maga a felesége irta, mert igy akarta pótolni szü kös háztartási pénzét. MANCHESTER. — A Guar­dian cimü napilap kezdemé­nyezésére nemzetközi tudós­­expediciót szerveznek, amely végighajózza a norvég vikin­gek 10. századi útját az At­lanti-óceánon, Norvégiától az északamerikai partokig. Egy ősi viking hajó minta jára készíti^ el az expedíció számára a magasorru, nyitott, négyszögletes vitorlákkal ellá­tott hajót. Ennek a viking ha jónak különös érdekessége, hogy a deszkákat nem szögez ték, hanem erős kötelekkel kö tötték össze. Az útirányt régi térképek, viking rajzok nyomán hatá rozzák meg, hogy Amerikának ez az uj felfedezése hü mása legyen az ezer év előtti viking felfedezésnek. Többszáz tudós közreműködésével készül a menetrend s a kutatások főleg három régi térkép alapján tör­ténnek. Az egyik: Sigurdur Steíanson izlandi tudós 1570 ben kiadott hires térképe. A másik: A Yale Egyetem áltál közzétett, 1440-es keltezésű Vinland térkép, melynek nyil­vánosságra hozása tavaly, az Amerikában hagyományos október 12-i Columbus-napot megelőző hetekben óriási vi hart keltett, mert hiszen alá­támasztotta a norvégek állítá­sát, hogy Amerikát nem Co­lumbus fedezte fel a 15. szá­zadban, hanem a Vikingek fe­dezték fel a 10. században. A harmadik térkép: Nagyszom­bat, 1599 a dátuma. Egy fiatal esztergomi ré Ki hány gyermeket akar? GENF. — Az Egyesült Nem zetek szociális és gazdasági bizottsága Unesco Courrier ci mü szemléjének legújabb szá­mát a népesedés kérdéseinek szenteli, s többek között be­számol két érdekes ankétről, amelyben arra a kérdésre ke restek feleletet, melyik or­szágban hány gyermeket sze­retnének a fiatal szülők. Két gyermek az ideál Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársa­ságban és Magyarországon, három Nagy-Britanninában, Franciaországban, Japánban, Svájcban, Itáliában, Norvé­giában, Hollandiában, Egye sült Államokban és Ceylon ban; Ghánában és a FülopsU geteken öt gyermeket tarts nak kívánatosnak a szülők. A másik körkérdést a Mlada Fronts (Ifjú Arcvonal) cimii csehszlovákiai ifjúsági lap rendezte ugyanerről a kérdés: ről. Száz cseh fiatal lány és fiú közül egy volt, aki öt gyér meket akar; a legtöbbnek — 46 fiúnak és 43 lánynak — két gyermek az eszménye; viszont ezer közül csupán négy olyan fiatal akadt, aki nem kivánt egy gyermeket sem. gész, Szepessy Géza “fedezte fel” ezt a régi térképet. Egy esztergomi ócskásnál minden­féle régiségeket, régi Írásokat, okleveleket, könyveket, térké­peket vásárolt és e térképek közt volt az 1599. évi dátum­mal ellátott térkép. Ez a tér­kép kétnyelvű, latin és ma­gyar a helyek, helységek meg­nevezése és feltünteti, mági­kus jelekkel teletűzdelt rajzon a vikingek hajdani kalandos hajózásának útját. A térkép mutatja az északamerikai (ka­nadai) viking települések he­gyeit. Helge Ingstad norvég pro fesszor, hires régész, miután alaposan megvizsgálta a nagy­­szombati térképet, igy nyilat­kozott: A tudományos világ egy rendkívül értékes uj lelet­tel gazdagodott. Napvilágra került egy mindeddig ismeret­len magyarországi térkép, amely az eddigi térképeken talált adatokon túlmenően fel­tünteti nemcsak a vikingek tengeri útvonalát, hanem az egykori, északamerikai viking telephelyeket is. Ez a magyar­­országi térkép tehát sokkal­­több részletet tár fel, mint a Yale Egyetem által közzétett Vinland mappa és igy minden eddiginél jelentékenyebb tám­pontot nyújt a most özervez­­kedő expedíciónak arra, hogy történelmi hűséggel követni tudja a vikingek kalandos út­ját és ezzel, egy évezred után, úgyszólván újra felfedezze az Újvilágot. HAMBURG. — Kellemetlen meglepetést okozott kollégái nak, a hamburgi rendőrök­nek Alffcke rendőrőrmester, akit nemrégiben bankrablás­ban tetten értek. Kiderült, hogy az elmúlt években leg­alább tiz bankrablást és egyéb betöréseket követett el. Az 51 éves Hugo Alffcke rendőr őrmester kettős életet ált. A hamburgi rendőrfőkapi­tányságon kollégái nagyon kedvelték j ovális modora mi att. Senki sem sejtette, hogy szabad idejében “mellékfog­lalkozást” folytat s ő az a régóta keresett bankrabló, aki a Hamburg-környéki kis­városokban a takarékpénztá­rak réme s az egyik sikeres bankrablást a másik után hajtja végre, anélkül, hogy nyomára akadnának. Most azonban vége szakadt a sikersorozatnak. A detmol­­di bankban egy idős banktiszt­viselő — már elmúlt hatvan éves — bátrabbnak bizonyult kollégáinál s miközben a tet­tes a több mint százezer már­kás zsákmányt egy zsákba sö­pörte, az öreg tisztviselő ki ütötte kezéből a fegyvert és kollégáival együtt leteperte a rablót. Amikor a rendőrök megje 1-entek a helyszínen, megdöb­benve konstatálták, hogy a régóta keresett bankrabló nem más, mint kollégájuk: Hugo Alffcke. Alffcke részletes vallomást tett s kiderült, hogy bank­rablásaival kb. negyedmillió márkát zsákmányolt. A pénz egyrészén családi házat vett. A ház pincéjében még csak­nem 60,000 márka került elő, melyet Alffcke üres konzerv­dobozokba rejtett. A pénzt Alffcke leleplezése után mit sem sejtő felesége találta meg s beszolgáltatta a rendőrség­nek. Felesége ekkor azt is elmondta, hogy több mint 20 évvel ezelőtt egyszer már ta­lált férje birtokában jónéhány órát. Amikor érdeklődni me­részelt eredetük felől, férje az­zal fenyegetőzött, hogy rög­tön agyoncsapja, ha beleavat­kozik a “magánügyeibe”. Az asszony ezek után állítólag békén hagyta a férjét. Alffcke tettei indokolására egyetlen egy dolgot hoz fel. Arra hivatkozik, hogy felesé­ge mértéktelen igényessége és pazarlása csábította a bűn út­jára; felesége állandóan az­zal szekirozta, hogy ő csak egy rosszul fizetett ki3 rend­őr-tisztviselő, aki semmit sem tud családjának nyújtani. GHANA NKRUMAHTALANIT ACCRA, Ghana —- A ghanai kormány kiutasította az or­szágból az angolszármazásu Geoffrey Binget, aki Kwame Nkrumah, egykori elnöknek, közeli tanácsadója volt. KÍNA TÁMADÁST VÁR MANILA, Fülöp Szigetek. — Chen Yi, kommunista Ki­na külügyminisztere, közölte velem, hogy Kina arra szá­mit: Amerikai megtámadja — mondotta Maria Kalaw Ka­­tigbak filipino szénátornő. Három mozdony és 33 teherkocsi fekszik a sínek mellett ennél a kisiklásnál Charlemont, Mass.-ben. Az egyik kocsiban halálos clór­­gáz volt, igy 4000 személyt ki kellett lakoltatni a környéken, Los Angelesben, a Watts városrészben lezajlott tüntetések egyik halálos áldozata Joe Crawford 33 éves néger. A másik a 30 éves Lawrence Gomez, 30 éves mexicoi-amerikai volt. RÉGI MAGYAR TÉRKÉP NYOMÁN ÚJRA FELFEDEZIK AMERIKÁT

Next

/
Oldalképek
Tartalom