Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-09 / 36. szám

4-IK OLDAL híradó Thursday, September 9, 1985 Founded in 1921 PERTH AMBCY HERALD HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő 303 Maple Street, Perth Amboy, N. J. Szerkesztőség — Editorial Office: Telefon — Telephone: VAlley 6-3661 If no answed — Ha nincs válasz Liberty 8-1369 Subscription rates: Előfizetési ára: $6.00 for one year $6.00 egy evre Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. Second das» postage paid at Perth Amboy, N. J. and at other offices MEGFIGYELŐK VIETNAMRÓL Egy amerikai quaker csoport nemréiben érkezett vissza háromhónapos tanulmányú tj ár ól, Délvietnam­­ból. A csoport hosszú jelentésben közölte tapasztala­tait. A jelentés egyik lebmegrenditőbb és legmegrá­zóbb részlete igy hangzik: — Európában és Afrikában 1946-ban láttunk szen­vedést, az emberek nyomorúsága azonban a jövő re­ményével volt teljes. A vietnami nép, egy negyedszá­zad majdnem megszakitásnélküli háborúja után, csu­pán a dolgok egyre rosszabbra fordulását várja. A vi­etnami nép úgy érzi, hogy nem érdeke a háború. Mind­két fél olyan taktikát alkalmaz most, amely valóság­gal megrázza az emberi lelket. Valóban megrázó mondatok ezek. Értékükből és igazságukból mitsem von le az a körülmény, hogy az amerikai és a délvietnami megfigyelők jórésze szerint a délvietnamiak igenis érzik és tudják, hogy a kommu­nizmus elleni harc az ő érdekükben történik. Akár igy van, akár nem, annyi bizonyos, hogy az utóbbi hónapokban a vietnami háborúban résztvevő felek mindegyike, a déliek és az északiak is, egyre több brutálitást követ el. Vietnam gyötrő és tragikus törétnelme talán uj és döntő fejezethez érkezik a mostani harcokkal. Hü­­manisták mindenképpen indokolt követelése, hogy a háborús brutalitásokat szüntessük meg, vagy legalább is csökkentsük. A követelés mindenképpen indokolt, azonban majd­nem teljes mértékben keresztülvihetetlen. A háború önmagában véve is brutalitás és szinte természetes és elkerülhetetlen az, hogy egy 25 éves háborús helyzet, brutalitások sorozatát vonja maga után, végülis. Az egyetlen, amit igazában véve remélni lehet, az a délvietnamiak teljes győzelme az amerikaiak se­gítségével, amely után a meggyötört ország elindulhat történelmi uj utján, történelmének uj fejezete felé és elkedzheti az évtizedes sebek gyógyítását és behegesz­­tését. A quaker bizottság jelentése megrázó, mint ami­képpen minden háború megrázó és mint amiképpen a hosszú háborútól gyötört vietnami nép sorsa megren­dítő. SVÉD FIATALOK LÁZADÁSA Bizonyos megnyugvással és bizonyos megdöbbe­néssel vettük tudomásul a stockholmi rendőrség mi­napi jelentését, amely szerint Svédország öt különbö­ző városában fiatalok lázadásokat rendeztek. A hir azért keltett bennünk megnyugvást, mert kiderült, hogy nemcsak az amerikai fiatalokkal van­nak bajok. Ugyanekkor azonban, a hir azért keltett bennünk megdöbbenést, mert kiderült, hogy nemcsak az amerikai fiatalokkal vannak bajok, hanem a fiatal­ság a világ más részeiben is és éppen a higgadt és nyu­godt skandinávoknál, lázad. Nem lehet letagadni, hogy valami komoly baj van a világ fiatalsága körül. Érdekes az, hogy egyes helye­ken a rock’n’roll csoportok érdekében lázad a fiatal­ság. Az egyik svéd városban azonban a fiatalok egy rock’n’roll csoport ellen lázadtak és megrongálták a csoport tagjainak utcán parkoló autóit. Figyelemreméltó az, hogy a jelen kor fiataljaiban erősen él a rombolás vágya. Valaki mellett tüntetnek, KISERTETlARÄS baranyaban BUDAPEST. — (Rózsa László riportja a Népszabad­ságban.) Szárász falucskában egy asszony boszorkánynak vélte és meggyilkolta szom­­szédnöjét. Kegyetlenül ölt, késsel és baltával, ahogyan csak féktelen indulattal lehet pusztítani. Az ördög cimbo­ráját vélte megölni — ah \gy itt mondják: “megüttetni” — az analfabéta Angyal István­ná, az ugyancsak írástudat­lan Gyózsán Mihálynéban. -He­tek óta mindinkább hatalmá­ba kerítette őt, az a hiedelem, hogy ismerőse boszor'kányko­­dik és “elijesztette az eszét és szivét”, azért fulladozik éj­szakánként. Amikor a babo­na már rögeszmévé fajult benne és eszelős nyugtalanság vett rajta erőt, levelet Íra­tott kislányával idősebb fiá­nak, amelyben kérte, rirnán­­kodott, hogy jönne el hozzá segiteni bajában: “Az alsó szomszédasszony —r Íratta a levélben — felkapálja az ös­vényt, hogy lépjek bele. Ha belelépek, utána nagyon be­teg vagyok.” De ezt már nem győzte kivárni, egy üldözéses pillanatában átcsalta Gyózsá­­nét konyhájába és végzett ve­le. Ezután véresen és ziláltan, de elég tudatosan ahhoz, hogy dulakodás látszatát keltse, magát is megsebezte, majd a szomszéd faluban élő rokoná­hoz menekült. Ott elmondta: végzett ördöngős szomszédjá­val. * * * Nehéz behatolnia ebbe a vi­lágba az idegennek és nehéz kitörnie belőle az idevalósi­nak. Szárászra nem is igen települ idegen. A két évtized alatt talán csak a tanító és a boltos a jövevény. A faluban összesen két lányról tudnak, akik évek során eljutottak in­nen a középiskola padjaiba — szüleik akarata ellenére. Ak­kor ezt valóságos vívmány­nak tekintették a járásban, fél év múlva aztán lemorzso­lódott a két leány, visszasziv­­ta őket a falu. A kétszáznegy­ven lakosnak mintegy 20;—25 százaléka analfabéta. Mint az elzárkózó és viszonylag el­zárt falvakban ez ma is szo­kás, sűrűn fordul elő rokon­házasság. A lányokat, ha 15— 16 évesek elmúltak, férjhez adják, 30—35 éves korukra aztán 10—15 évvel idősebbnek látszó, megviselt asszonyok lesznek. Valószínűleg a bor és a rokonházasság az oka, hogy meglehetősen gyakori az utó­dok között a szellemi terhelt­ség. * * * Becze Antal kolhoz brigád­vezető a falu értelmiségét képviseli. Tőle talán többet le­het megtudni a szárászi bo­szorkányságról, mint a tudat­lan asszonynéptől. Beszélnek sok mindent — mondja Becze Antal —, sok babona van. Ő persze nem tudja, mi igaz be­lőle, mi nem. Ők például Mold­vában nagy erdőség mellett laktak, ott is volt egy öreg­asszony, aki megrontotta a juhok tejét, meddővé tette az állatokat. Persze, igy van-e, nem-e, arra nem esküszik, de voltak ilyenek. Itt, a faluban is volt egy ilyen öregasszony, Vera néninek hívták, már el­költözött. ő értett a rontás­hoz, és jártak is hozzá az em­berek. Persze az is előfordult, hogy a pusztinai erdőségben ilyen asszonyokat “meg­az üttették”, mert csak igy le­het kiverni belőlük az ördögöt. Ez az Angyalné (a gyilkos asszony) is biztos ezt akarta. Komolyan, elgondolkozva mondja mindezt, látszik raj­ta, hogy egy kicsit restellke­­dik, bizonytalan abban, hogy tulajdonképpen mit is higy­­gyen ? A másik, akiről azt mond­ják a faluban, hogy sokat tud, Bede Károly, a bolt és ital­mérés vezetője. Ő azt mondja: az itteniek már nagyon sokat változtak, össze sem lehet ha­sonlítani a múlttal. Másként öltöznek, csak ritkán vannak verekedések, szurkálások, ami nélkül azelőtt nemigen esett lakodalom. A babonáról kerü­li a beszédet, látható, hogy erről nem szívesen szól, in­kább helyben hagyja, amit a pesti riporter mond. Szívesen elvezeti a riportert özvegy Lászlónéboz, Angyalné másik szomszédjához, akit a gyilkos asszony minden valószipüség szerint ugyancsak boszor­kánysággal gyanúsított és meg akart ölni. Lászlóné moz­dulatlan, kőarcu asszony, ke mény, gyanakvó tekintetű. Egyedül tartja el magát, fia katona és ő nagyon sokat dől gozik. Angyalnéra azt mond­ja: “Küesmertem, rossztévő asszony vót.” Aztán hozzáte­szi: ördögasszony volt az, nem járt templomba, nem hitt Istenben, csufolkodott, az ör­dögben hitt, annak imádko­zott, azért is csinálta, amit csinált. . A Magyar Rádió Gyermekkórus érdekes élményei Japánban BUDAPEST. — A napokban érkezett haza Japánból a Ma­gyar Rádió Gyermekkórusa. Botka Valéria, a kórus egyik vezetője fáradtan mondja: — Harminchat városban léptünk fel két hónap alatt. Olyan nagy városokban mint Tokió, Osaka, Kioto és persze kisebb helységekben is. Bár Japánban a kisvárosok is nagy városok. Kagosima például a kisebb városok közül való, mégis 7000 ember gyűlt ösz­­sze a sportcsarnokban, hogy meghallgassa koncertünket. Akiknek nem jutott ülőhely, álltak a falak mentén, vagy törökülésben helyezkedtek el a széksorok között. — Két műsort vittünk, eze­ket felváltva adtuk elő. Leg­nagyobb sikerük a magyar számoknak volt. Bartók és Kodály müvein kívül nagy sze­retettel fogadta a japán kö­zönség Szokoiay Sándor “Fo­nóban” cimü népdal-szvitjét. A sajtó főleg azt emelte ki, hogy milyen természetesen, üdén énekel a kórus. — Az áálömáson mindenütt nagyon barátságosan fogad­tak. Gyermekkórusok vártak a pályaudvarokon, és énekkel köszöntöttek. Mire a szállodá­ba megérkeztünk, kitűzték a magyar zászlót. — Programunk igen zsúfolt volt: 46 hangversenyt adtunk. Délelőtt utaztunk, este énekel­tünk. Repült az idő. A gyere­keknek az első időben honvá­gyuk volt, a végén már fájt a szivük otthagyni Japánt. Rengeteg kisfiúval, kislány­nyal barátkoztak össze. Déri Gábor, az együttes tag­ja a japánok vendégszereteté­ről beszél. — Elhalmoztak ajándékok­kal. Legyezőket, fababákat, összerakható autókat kaptunk vagy valaki ellen — mindenesetre, rombolással végző­dik a dolog. Nem lehet vitás, hogy az ebben a században lezaj­lott különböző háborúk és különböző rombolások egye­nes és szükségszerű leszármazottja ez a rombolási kész­ség a fiatalokban. Nem lehet kétség, hogy ezért a rombolási hajlan­dóságért mi, felnőttek is felelősek vagyunk sőt, nyugod­tan mondhatjuk: mi, felnőttek vagyunk elsősorban fe­lelősek. Világunkat háborúk zúzták szét nem egyszer a huszadik században és háborúk zúzzák szét jelenleg. Fiataljaink nem utolsó sorban tőlünk tanulták és tőlünk örökölték a rombolást. A fiatalok nemcsak a rock’n’roll csoport ellen lá­zadtak a svéd városban: ellenünk, felnőttek ellen lá­zadtak elsősorban, akik egy szétszaggatott, zűrzavaros világ kellős közepében hivtuk őket életre. Mellünket verve ismerjük el: bűnösök vagyunk! és fejenként 4 kimonót. A ja­pán TV-ben egyszer kimonó­­ban szerepeltünk. Darufüzért is kaptunk. Ebhez a papirjá­tékhoz legenda fűződik. Hiro­simában megnéztük az atom­­muzeumot és az emlékművet. Az emlékművet egy hirosimai kislány halálakor emelték. A gyerek közvetlenül a robbanás után született. Tízéves volt, mikor megbetegedett. Azt mondták neki, hogy ha papír­ból darufüzért hajtogat, meg­gyógyul. A kislány több ezer füzérnél tartott, mikor meg­halt. De a birosimaiak azóta is szorgalmasan hajtogatják a darufüzéreket. A gyerekek pihenése rövid. Néhány hét múlva újra kez­dődnek a próbák, hogy októ­berben Amerikában uj műsor­ral lépjen a közönség elé. Robert Manry, a Cleveland Plain Dealer egyik szerkesztője és fe­lesége Virginia integetnek Londonban a Tinkerbelle-ről, melyen Manry átszelte az óceánt. Már most szerezze be nyári SZANDÁLCIPŐIT! BUDAPESTRŐL IMPORTALT KÉZZEL VARROTT FÉRFI CIPŐK ÁLLANDÓ RAKTÁRA GEORGE GROSS 431 East 06th Street New York, N. Y. 10028 ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 A Public Service különleges alácsony rátái most még kívánatosabbá teszik, mint oármikor ezelőtt, hogy bevezettesse a modern, kényelmes Elektromos Fűtést. Ha egész házát villannyal fűti, a következő előnyöket nyeri: minden szobának a hő­mérsékletét külön-külön szabályozhatja; tiszta, csendes működésű a fűtés, nin­csenek csúnya radiátorok és csövek sehol; állandó,. egyenletes hőség és a külön­leges alacsony ráták. Ha uj otthont épittet, vagy vásárol, hívja fel a Public Service-t még ma s érdek­lődje meg az uj, modern módját a téli hidegek idejéni kényelemnek. ELECTRIC HEAT ffl m teöfflL mj Ml PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY TAXPAYING SERVANT OF A GREAT STATS VHIViivRC'll I to GYAPJUFONAL. CIPŐ. ÉPÍTŐANYAG ■ KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA I területén élő címzettek: részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagolt T: teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól V MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK I főügynökség csakis u. s. a.-beli üzletek részére • §f U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. I Phone: LE 5-3535 245 East 80lh St. NEW YORK 21, N.Y. MIKLÓS, igazgató___________UJ CÍM __ Bejárat a 2nd Ave.-ről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom