Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-19 / 33. szám
4-IK OLDAL n ! R a n « Thursday, August 19, 1985 Founded in 1921 PERTH AMBCY HERALD HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő 303 Maple Street, Perth Amboy, N. J. Szerkesztőség — Editorial Office: Telefon — Telephone: VAlley 6-3661 If no answed — Ha nincs válasz Liberty 8-1369 Subscription rates: $6.00 for one year Előfizetési ára: $6.00 egy évre Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. Second class postage paid at Perth Amboy, N. J. and at other offices. MOST MÁR ELÉG VOLT! A Los Angelesben történt néger-lázadás egy pillanatig sem az állandóan verklizett humanitás jegyében kezdődött és folytatódott. Nem a szavazati jog kiharcolása, nem az egyenlő alkalmaztatás biztosítása, nem jobb lakás, több élelem, megszépitőbb emberi bánásmód volt a célja, hanem rombolás, rablás, gyújtogatás, gyilkolás. Ez a néger tömeg, amely két berúgott v autós fajtársa letartóztatásán háborodott fel, nem a saját jogait védte, hanem a fehér többség jogait akarta elvitatni az életre. Gyűlölettől izzó, fehér-ellenes jelszavakat harsogva, a véletlenül utjukba került fehéreket súlyosan bántalmazva, fogtak hozzá azokhoz ri a közönséges bűncselekményekhez, amelyekért minden észszerűen vezett országban súlyos börtön jár. Egy ■ rendőrt megöltek, egy tűzoltót agyonütött a kiégett 0 ház fala, amit az “elnyomott” kisebbség gyújtott fel, A hogy bosszút álljon a fehéreken. 1 *' ■ ,1 De miért akart bosszút állni? Azért talán, hogy a fehérek kongresszusa éppen most hagyta jóvá a szavazati jog biztosítását még az Írástudatlan négerek számára is? Vagy: mert erőszakkal és szépszóval, de biztosították a déli egyetemek deszegregációját is, nem r beszélve a középiskoláról és egyéb tanulmányi lehető' ségekről? Arni Los Angelesben történt, az lemeztelenítette a “faji egyenlőségért” folytatott szent háború igazi cél- 1 jait. Itt már nem az egyenlőségről van szó, hanem nér ger szupremáciáról, a fehérek országának feketévé történő átmázolásáról. Nem állítjuk, hogy ez volt a tudatos cél — bár a -- Fekete Mozlimok nyíltan és becsületes őszintetéggel bevallották ezt — de a bármilyen békés szándékú néger-vezetők lázitásai idáig vezettek. Tapasztalatlan papok és egyéb öncsinálta vezérek nem látták előre azt a törvényszerű következményt, hogy minden lázitás , elfajul és többé nem tudják azt kizükben tartani. Los Angeles megmutatta, hogy a néger fiatalság, de a fel. nőttek jórésze is annyi gyűlölettel van telítve a fehér ember ellen, ami a néger faji kérdés megoldását békés utón majdnem lehetetlenné teszi. Most már elég volt a lázitásokból! Nekünk, fehéreknek is van jogunk élni és békében dolgozni, nemcsak önmagunkért, hanem egész Amerikáért, amibe a bennünket gyűlölő néger-tömegek is beletartoznak. MÉRT FONTOS A ZIP CODE? ' BŰNÖZŐK TENYÉSZTÉSE Ez az ország napról-napra több derék fiát küldi a vietnami dzsungelekbe, hogy a kommunizmus lappangó fantomjai ellen harcoljanak, szenvedjenek és meghaljanak. Közben pedig itthon, a hazai “fronton” napról-napra több fiatalkorú bűnöző él vissza azzal a természetes gyengédséggel és kímélettel, amit egy civi lizárt ország a gyermekei számára alapelvként foga dott el. Most olvastunk csak itt Clevelandban egy 17 éves fiúról, aki háromszor volt már letartóztatva autólopásért, háromszor lopásért és egyszer egy vak árus kirablásának kísérletéért és most, “parole”-idején, le ütött egy 22 éves lányt a YMCA kantinjában, aki rendre utasította káromkodásért. A lány állkapcsa eltörött, a jószivü biró pedig — meghosszabbította a bátor ifjú szabadságát. Most olvastunk 14-17 éves gyerekek “klubjáról”, amelyet autó-lopásokra alapítottak. A jószivü biró feloszlatta a klubot és a gyerekeket próbaidőre küldte. Most olvastunk két suhancról, akik egy west sidei parkban egy tiz és egy kilenc és lányon akarjak erőszakot elkövetni. A biró pszihiátriai vizsgálatunkat rendelte el. Mindezt a szent “humanizmus” nevében! Nem gondolják a bírák, akik ilyen jószivvel hagyják szabadon ezeket a fiatal bűnözőket, hogy pont az -ellenkezőjét teszik, mint amiért a bírói székbe ültette őket valamilyen kivételesen naiv hatalom: a nép szavazata, vagy mindnyájunk olvadozó szivü bácsikája, az állam? Azzal, hogy ezeket a nem is első esetben vétkező fiatalokat büntetés nélkül vagy jelentéktelen büntetéssel szabadon engedik, pontosan azt akadályozzák meg, amit elérni szeretnének: a fiatal bűnöző megjaimlását. Ha már nem tudjuk nevelni gyermekeinket, legalább ne hatósági segédlettel tenyésszük ki őket bűnözőkké! Gyakran meggyorsítja a postaklézbesitést. Időt és pénzt megtakarítást tesz lehetővé. Csökkenti a Postaügyi Minisztérium kiadásait és igy az adófizetőnek is javára válik. Ez a lényege a Postaügyi Minisztérium ZIP CODE programjának, amely forradalmasítja a Benjamin Franklin idejéből származó postai szállítási és irányítási rendszert. A ZIP CODE számmal ellátott küldemények közvetlenül teszik meg az utat a feladóhoz legközelebb eső irányító postahivataltót a címzetthez legközelebb eső elosztó központba. Ez a módszer feleslegessé teszi az útközben történő kezelést és a postai küldemények elkerülik az egyes állami elosztó központokat, amelyek a kézbesítést a múltban lelassították. A közönség igy gyorsabb, pontosabb postai szolgálatot kap. John A. Gronouski postaügyi miniszter reméli, hogy a ZIP CODE általános használata révén sikerül elkerülni a postai díjszabás emelését, ami különben a növekvő költségek miatt szükséges lehetne. És a postaügyi miniszter meg van győződve arról, hogy mihelyt a ZIP CODE országszerte elterjed, az Egyesült Államok a legmodernebb postai elosztási és kézbesítési rendszerrel dicsekedhet. LAJOS. A LEGJOBB GYEREK BUDAPEST. — Késő dél- ezért kezet is csókol. Nagyon után egy félmeztelen fiatalember tűnt fel a Körúton. Tántorogva botladozott, a járókelők riadtan tértek ki az . utjából. A fiú váratlanul felorditott: — Nem bírom tovább! — és teljes erővel belerúgott egy könyvesbolt kirakatába. A nagy kirakatüveg csörömpölve zuhant az aszfaltra, s egy asszony felsikoltott: — Segítség! Gyilkos! Az üvegcsörömpölés, a rémült sikoly mintha mindenkit megbabonázott volna a közelben: egy férfi lélekszakadva rohanni kezdett, egy csinos fiatal nő újra és újra kiáltotta: ' — Kés van nála! Vigyázzanak! A félmeztelen fiú szótlanul, dermedten bámult az összetört kirakatra. Elfuthatott volna, de állt, mint akinek földbe gyökerezett a lába. Amikor mellé lépett a rendőr, csak bólintott: — Én voltam ... Nagyon fázom. A tizenhét éve3 N. Lajos igy került a rendőrség fiatalkorú és gyermekvédelmi osztályára. Az ügy az első pillanatban egyszerű, szokványos esetnek látszott: garázdaság, társadalmi tulajdont károsító rongálás. — Miért tette? — Nem tudom. — Ok nélkül az ember nem rúg be egy kirakatot. — Dühös voltam. — Kire? —Az egész világra. — Mi baja a világgal? — Gyűlölöm. A Bókay János utca 56. sz. házban, N.^ék lakásában idős, fáradt tekintetű asszony nyitott ajtót. Nyakán nagy strumadaganat, betegségéről árulkodik azonban az is, hogy kapkodva szedi a levegőt. — A rendőrségtől tetszett jönni ? Jaj, Istenem! Mondtam a könyvüzlet vezető j ének, hogy az utolsó fillérig megfizetem, tessék elhinni. — Hagyjuk azt a kirakatot N.-né, inkább beszélgessünk egy kicsit — szólt a rendőrtiszt s megkérdezte, hányán aknak itt. — Kilencen. A férjem, én és lét gyerek. Lajos a legidősebb. — Milyen gyerek a Lajos? — A legjobb mind között. És ne tessék azt hinni, hogy azért mondom, mert ő jutott bajba. Nélküle éheznénk. < — Miért? Férje nem keres? — Dehogynem. Ács az épi- : tőknél, 1800 forintot kap ha- ■] vonta. Mi azonban ebből nem = látunk egy fillért sem. Iszik. < Még a mienket is elveszi, ha ■ kocsmázó kedve van. — És Lajos? — Most fütő a Ganzban. Ta- j nulni akart a gyerek, de hát ] kellett a sok éhes szájnak az 1 ennivaló. Én mosni, takarítani ] járok, de hát egyre nehezeb- j sen bírom a strumám miatt. 1 Lajos 1100 forintot kap ha- < vonta, s azt az utolsó fillérig ] hazaadja. Néha, ha jut, adok I- neki öt-hat forintot mozira, és s jó gyerek. Táncolni, szórakozni nem jár. Itthon segít nekem, ha meg ráér, olvas. A rendőrtiszt áttért az esetre: — Mondja meg őszintén: hogyan került Lajos akkor félmeztelenül az utcára? — A férjem részegen érkezett haza. A gyerekeket sorra pofozta, aztán pálinkával akarta itatni a legkisebbet, a kétéves Bandikét. Nem engedtem. Erre nekem esett és ütött, rúgott, ahol ért. A számon, orromon dőlt a vér. Ekkor jött haza a munkából Lajos. Látta, hogy mi történik és közénk vetette magát. Meg akart védeni. De hát gyenge szegény, a sorozáson kiszuperálták a véznasága miatt. A részeg apja belerúgott és letépte róla az inget, aztán kidobta a lakásból. így került az utcára, később elkeseredésében berúgta a kirakatot. A nyomozónak ugyanezt mondták el a szomszédok is. — Pokollá teszi a családja életét ez a részeg ember. Szegény Lajos, mindig az anyja védelmére kel, de már nemegyszer leütötte az apja. Jóravaló, csendes gyerek. Mindenkinek előre köszön, szivesen segít bármiben, ha megkérjük. Szerencsétlen fiú. Régen megszökött volna már otthonról, de sajnálja az anyját és kistestvéreit. * * * Az irodájában még egyszer átlapozta jegyzetfüzetét a nyomozótiszt, aztán ráírta N. Lajos, aktájára: “A btk. 60. paragrafusa alapján megszüntetem az eljárást és figyelmeztetésben részesítem N. Lajos fiatalkorút.” sZetes légköri viszonyok között próbálták utánozni a villámlást. 10 méter magas antennarendszert hoztak létre és erre 50,000 voltos egyenáramú feszültséglökéseket adtak. A kísérlet során megfigyelték az ellenkező elektromos töltések szétválását, a villámlás egyik előjelét. Derűs időben is sikerült a légkört olyan mértékben feltölteni, hogy jelentős villámlások jöttek létre. Vagyis: ma már mesterségesen elő tudunk idézni villámlást. Azonban az ennek során felszabaduló hatalmas energia éppúgy nem hasznosítható, mint a természetes villámlás energiája. Okosabbat nem tehetünk, tehát csak védekezünk ellene — villámhárítóval gondoskodunk ártalmatlanná tételéről. A villámot legyőzni nem lehet — csak védekezni lehet ellene Földünkön minden másodpercben mintegy százszor sül ki a zivatar-elektromosság, ennyiszer villámlik. így egy esztendő folyamán körülbelül 3,155,760,000-szer villan fel a zivatar-elektromosság által keltett fény. Minthogy egyegy villámkisülés tartalma átlagosan 1/100 másodperc, minden pillanatban villámlik valahol. A villámok fele a földfelszínbe vagy a felszíni tárgyakba csap bele, másik fele a felhők között sül ki. Egy villám átlagos energiatartalma mintegy ezer kilowattóra, vagyis két háztartás egy évi elektromos enegria igényét fedezhetné. A múlt század hetvenes éveiben Benjamin Franklinnak, a villámhárító feltalálójának egy honfitársa furcsa módon próbálta felfogni a villámokban rejlő energiát — ha ugyan hinni lehet a korabeli lapok tudósításainak. Ezek szerint a vállalkozó kedvű férfiú cédrusból, mahagóniból ládát készített, ezt fémlemezekkel bélelte ki s a fémbetéthez vezette egy villámhárító drótját, majd várta a kedvező alkalmat, a zivataros időjárást. Amikor azután egy villám belecsapott villámhárítójába, gyorsan megszakította a bevezető drótot “nehogy a villám visszamenjen” rajta. Ezt követően észlelte, hogy a kalitkába zárt villám dühösen, zajongva ugrált börtönében... A villámok pusztító hatása a bennük folyó legnagyobb áramerősségtől függ. Áramerősségük 30,000 amper. Mérik a villámlások gyakoriságát is. A villámlások gyakoriságának és térbeli eloszlásának mérése meteorológiai szempontból fontos. Ma már szinte hézagtalanul kiépült villámszámláló van a világon. Magyarországban is működik ilyen berendezés, Siófokon. Fontos szerepe van például a balatoni viharok vagy a repülőjáratok útvonalain átvonuló zivatarok előrejelzésében. Két egységből áll: az egyik a távoli térségekben, 100 kilométeren túl, a másik a közelben jelentkező villámkisüléseket érzékeli. Méréseik összeteveséből meghatározható a zivatarfront vonulási sebessége és erőssége. Megfelelő antennabereridézésséi el lehet érni, hogy a berendezés megjelölje azokat az irányokat is, amelyekben a villámlások végbemennek. így a zivatarfront érkezésének előrejelzéséhez szükséges összes adatok rendelkezésre állnak. A közelmúltban Texasban érdekes kisérlet folyt: termé-Magyaros vendégszeretettel várja régi Ó3 uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN, N. Y.-ban A Calskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében iev5 HIRES magyar nyaralóhely Töltse nálunk weekendjél és vakációját! Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségét, vakációja örömeit, csörgedező hegyipaíak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyugalmát! — Minél előbb Írjon, vagy telefonáljon nekünk: Telefonszámunk: Pine Hill 2401 Posta címünk: CASMIR'S LODGE, BIG INDIAN, N. Y. Labor Day weekend)én nagy magyar találkozó! Mérsékelt heti és hétvégi árak! FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁSI Már most szerezze be nyári SZANDÁLCIPŐIT! BUDAPESTRŐL IMPORTALT KÉZZEL VARROTT FÉRFI CIPŐK ÁLLANDÓ RAKTÁRA GEORGE GROSS 431 East 86th Street New York, N. Y. 10028 ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 Tanácsok hogy dekoráljuk lakószobánkat Jó! tervezett világítással egy s ugyanaz a lakószoba külön» félekép szerepelhet! Ha teljesen kivilágítjuk, a gyerekek játszhatnak és olvashatnak benne. Ha vendég jön, s hangulatos letompitott fényt akarunk; az ellenőrző kapcsoló forgatásával, azt is elérhetjük. A faltól-falig elhelyzett világitótestek és a különböző magasságban felszerelt villanylámpák dekorativ hatást adnak. A helyi, képesített világítási szakértő segítséget nyújt mikép vezethet be jobb és hatásosabb világítást otthonában. Hívja fel most a Public Service-t! \ PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY TAXPAYING SERVANT OF A GREAT STATE IfÁlUlMFNTFQ KÁVÉ. KAKAÓ, TEA, SZÖVET, VÁSZON Vf4IVllVlL.ll I L.%1 GYAPJUFONAL, CIPŐ. ÉPÍTŐANYAG KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő cimzellek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK S RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BEL1 ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. 5-3535 245 East 80th St. NEW YORK 21, N.Y. BRACK^MIKLÓS, igazgató uj CIM_______________Bejárat a 2nd Ave.-ről