Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-15 / 28. szám

Thursday, July IS, 1965 #1 » u A n 5* DOHNÁNYI ERNŐ Abból az alkalomból, hogy Florida kormányzója julius 27-ét, Dohnányi Ernő világ­hírű zeneszerző és zongora­művész születésének évfordu­lóját újból ERNST VON DOHNÁNYI DAY-nek nyil­vánította az állam egész te­rületére és az egyetem is meg­­ünnepli ezt a napot, felkértük Dohnányné Zachár Ilonát, a neves zeneköltő özvegyét, la­punk kiváló munkatársát, hogy írásban emlékezzék meg néhai férjéről, Dohnányi Er­nőről, aminek ő készséggel eleget is tett. VISSZAEMLÉKEZÉS DOHNÁNYI ERNŐRE Irta; DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Lexikonokiban olvassuk, hogy Dohnányi Ernő 1877. jú­lius 27-én született és meg­halt 1960. február 9-én. Élt nyolcvankét és fél évet telve munkával, küzdelemmel, mely ugyanakkor szépséggel, siker­rel és dicsfénnyel volt koro­názva. Nem félt a viszontag­ságoktól ; mindig azt tartotta, hogy az élet küzdelem; csak á halál jelent nyugodalmat. Azon ritka művészekhez tar­tozott, akik már kora ifjúsá­gukban hírnévre tettek szert. Papp Viktor igy ir róla: “Ze­nevilágunk lelke. Zenekultú­ránk halk vezető szelleme. Minden magyar ember tisz­telettel és szeretettel ejti ki nevét. Mindenütt elismerik, méltányolják és ünnepük. Külföldi útjairól garmadában hozza haza a babért.” Majd igy folytatja: “Fáradhatat­lan szelleme mindenütt ott van, ahol a zene, a zengő le­vegő szépségei enyhítik a gör­nyedő, roskadozó ember fáj­dalmait. Ha zongorájának grandiózus skáláján szét­árasztotta lelke melegét, tol­lat vesz elő s keze nyomán el­­évületlenül szép magyar kot­ták százezrei szaporodnak. Sokszor fürdeti lelkét a leg­nemesebb kamarazene illatá­ban s ha az ujjai elfáradtak, vezénylőpálcáját veszi elő és zenekara élén áldoz a zene­művészetnek.” Tíz éves volt, amidőn már hangversenyezett szülőváro­sában, Pozsonyban, olyan si­kerrel, hogy a színpadon fel kellett őt emelni, hogy a lel­kesedéstől tomboló közönség apjának gratuláltak és dicsé­rettel hangoztatták, milyen bámulatos izomerőt képes ez a még serdületlen fin a bil­lentyűkön kifejteni, az apa azt válaszolta: “Izomerő csakugyan van benne. De azonfelül más erő is van benne, az pedig nem az izmokban székel, hanem itt”, — és szive tájékára muta­tott. Láttam művészeket hirte­len hírnévre emelkedni s az­tán éppen olyan gyorsan a fe­ledés homályába süllyedni. Dohnányiné Zachár Ilona Ma már senki sem tudja, hogy valaha léteztek. Ennek talán az is az oka, hogy mű­vészetük nem tükrözte vissza egy szép és nemes lélek kin­cseit. Amerikai bankár bará­tunk, aki az uram révén is­merkedett meg számos zene­művésszel, undorral jelentet­te ki, hogy ő mindig azt kép­zelte, hogy csak az üzleti vi­lágban van ilyen kíméletlen versengés, most azonban lát­ja, hogy a zeneéletben annyi művész vágná el szívesen ve­­télytársa torkát is, csakhogy lyozza. Ilyen tapasztalatok után nem csoda, ha azok, akik Dohnányi Ernőt ismerték, nemcsak művészetéért ra­jongtak, de magát az embert is nagyrebecsülték. Noha na­­gyonis tisztában volt saját ér­tékével és Isten által adott tehetségével, mindig szerény maradt. Sohasem tolakodott oda, ahová nem hívták kész­séggel. Soha -nem állt senkin bosszút, soha gyűlölettel sen­ki iránt nem viseltetett. Ha szükölködővel találkozott, utolsó falat kenyerét is meg­osztotta. Soha sem hazudott, mégha élete forgott is koc­kán. Gyűlölte a pletykát. Ha valami rosszindulatú rágalom­ra hívták fel figyelmét, arra haragudott meg, aki azt visz­­szamondta. Felnőttek ritkán ismerik fel ezeket a nemes tulajdonságo­kat, de annál figyelmesebbek lesznek rá a gyermekek. Bár­hol kerültünk is össze kicsi­nyekkel, repülőgépen, villa­moson, üzletben, avagy ép­penséggel az utcán, azok azon­nal figyelmesek lettek az uramra. Ösztönösen megérez­ték, hogy szereti őket. Mély nyomot hagyott lel­kemben egy kis eset, mely egyik sétánk alkalmával tőr­jobban láthassa. Mikor édes-GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal, de a jó Isten végső aka­ratában keresztyéni lélekkel megnyugodva, je­lentem, hogy szerető jó édesanyám’ az Ung me­gyei Gálócs községi születésű, Amerikába 1914- ben kivándorolt Őzv. VlfiH JÁNOSNÉ szüléiéit Béres Erzsébet áldásos életének 66-ik, gyászos özvegységének 9-ik évében, 1965 julius 6-án, a South Amboy Memorial kórházban visszaadta nemes lelkét Te­remtőjének. Drága halottam New Brunswickon, a Gowen temetkezési intézet kápolnájában volt felravata­lozva, ahonnan szombaton' julius 10-én reggel a Bayard St. Presbyteriánus Egyház (Első Ma­gyar Református Egyház) templomába kisértük' majd a gyászistentisztelet után a Hopelawn-i Kálvária temetőbe vittük s ott örök nyugalomra helyeztük. BÉKE LEBEGJEN ÁLDOTT PORAI FELETT! VIGH BÉLA szerető fia Gyászolják még: az óhazában testvérei és azok családtagjai itt és az óhazában, valamint kiter­jedt közeli és távolabbi rokonsága’ a család sok­sok régi jóbarátja, szomszédok és ismerősök. Köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét kívánók mondani mindazok­nak, akik részvétnyilatkozatukkal felkerestek s édesanyám elvesztése feletti bánatomat vigasztaló szavaikkal enyhí­teni igyekeztek. Hálás köszönetét mondok a temetési szertartást végző Nt. Rásky József református lelkész urnák a szép búcsúz­tatásért, valamint a Gowen temetkezési intézetnek a min­den tekintetben előzékeny és kielégítő szolgálatiért. Hálás köszönetét mondok továbbá mindazoknak, akik virrasztottak, akik a ravatalhoz és a temetésre eljöttek, akik virágot küldtek a ravatalra, akik autójukat a teme­téskor rendelkezésre bocsátották és a koporsóvjvőknek, név­szerinti Varga Ferenc, Varga Lajos, Varga Zoltán, Edward Sutkowski, Vigh József és Vigh Ferencnek. Hálás köszönetét mondok azonkívül mindazoknak a kedves jóbarátoknak és jószomszédoknak, akik a legnehe­zebb órákban bármi módon segítségemre siettek, mel­lettem állottak s ezzel is kifejezésre juttatták az elhunyt és irántam érzett szeretetüket. A jó Isten fizesse meg mindnyájuknak a jóságát, fe- ■ lejthetetlen emlékű drága halottunknak pedig adjon örök nyugodalmat a sírban. Sayreville, N. J. (508 Raritan St.) 1965 julius 14. VIGH BÉLA tént Tallahassee virágos bok­rokkal szegélyezett utcáján. Egy három év aorüli leányka, aki a járdán játszadozott, el­állta utunkat és kérte az ura­mat, segítsen neki valami já­tékot kibogozni, mely egy kö­télcsomóba bagalyodott. Az uram készséggel lehajolt és szokásos türelmével és nyu­galmával rendbehozta a já­tékszert. Már továbbhalad­tunk néhány lépéssel, mikor utánunk szaladt a kisleány és az uram kabátjába kapasz­kodva, felágaskodva mondta:-‘Meg akarom csókolni ér­te!” Mire az uram felemelte és megcsókolta a kicsike ar­cát. Ha erre a jelenetre vissza­gondolok, önkéntelenül eszem­be jut, mennyit tanulhatná­nak sokszor a felnőttek a gyermekektől! Nem hiába mondta a mi Urunk Jézus Krisztus, hogyha olyanok nem leszünk, mint a kis gyermek, nem mehetünk be Istennek Országába. Mikor tíz leprást meggyógyított, csak egy jött vissza, hogy köszönetét mond­jon. Hová lett a másik ki­lenc? Az uram mindig erre hivatkozott, valahányszor pa­naszkodtam, hogy milyen há­látlanok az emberek. Ha nem voltak hálásak a Megváltónak, miért köszönnének meg neki valamit ? ő nem azért segített az em­bereken, hogy azok köszöne­tét mondjanak érte. Amikor jótettét végrehajtotta, már meg is felejtkezett róla. Ma­gyarázta nekem, hogy ha másképpen járna el, saját el­vei ellen cselekednék. Mikor elveszítettem őt, so­káig úgy éreztem, képtelen vagyok tovább élni. Baráta­im biztattak, hogy terjesszem emlékét, zenéjét és ezáltal majd megvigasztalódom. De sem az idő, sem az uram ze­néjének terjesztése nem ho­zott vigaszt, sem erőt nem adott az élethez. Számomra Dohnányi Ernő nemcsak ze­néjében él tovább — de él odaát, ahová azok mennek, akik Istent híven szolgálták és az Ő Igéje szerint éltek. Most már tudom, hogy nem halt meg i960, február 9-én. Ez a dátum átmenetet jelent csupán egy szebb, egy jobb világba. Mig az idő múlása és a ze­ne irányában tett tevékeny­ségem nem tudott erőt nyúj­tani, erőt adott Krisztus egy Uj Élethez. És hogy olyan könnyen Rátaláltam, azt az uramnak köszönhetem; ezért kimondhatatlanul hálás vá­gyóik neki. Mert ő bebizonyí­totta saját életével, hogy igenis lehet Krisztus elvei szerint élni. Sökan mondják, hogy Krisztus nem volt prak­tikus — hogy lehetetlen a mai életben követni Öt. Dohnányi Ernő mindig azt hangoztatta: “Hacsak végre megtanulná­tok, hogy Krisztus tanai nem­csak fenségesek, de elsősor­ban praktikusak, mindig azok szerint élnétek.” Nekem csak vissza kellett gondolnom ar­ra, hogyan élt az uram és őt utánoznom, hogy megtaláljam életem igazi célját: Isten szol­gálatát ezen a földön. Református rádiós istentiszteletek A Református Lelkésze­gyesület keleti körzete min­den vasárnap délután 1.45 óra kor istentiszteletet közve­tít a newyorki WBNX rádió állomás 1380-as hullám­hosszán. A rádiós istentiszteleti szolgálat fenntartására ado­mányokat kér és vár a leiké szí körzet. Adományok átad­hatók a környék református és evangélikus lelkészi hiva­talaiban, vay a lelkészi kör­zet pénztárosának a címére küldendők: Rév. Gábor Csor­dás, 229 East 82nd Street, New York 28, N.Y. 3-IK OLDAL Engesztelő Magyar Zarándoknap augusztus 1-én, vasárnap Doylestownban A hagyományos “Engestelő Magyar Zarándoknapot” az idén is megrendezik a Pálos Atyák, Doylestown-i (Pa.) kegyhelyükön. Ez a nap az imádság és el­mélyülés napja. Sok magyar­ritka alkalom ez, hogy anya­nyelvén imádkozhasson, éne­kelhessen honfitárs aival együtt. Az idén első ízben fog­nak a szentmise imádságai magyarul felhangzani a pap és a hívek ajkán. Erre a már hagyományos nagy magyar megmozdulásra LABDARÚGÁS JULIUS 22-ÉN WOODBRIDGEN LESZ A FRADI Julius 22-én, jövő csütör­tökön Woodbridge-re is ellá­togat a Ferencvárosi hires labdarugó-csapat. Délután 5- től 7-ig edzést tartanak a woodbridgei pályán és utána, este 7:30-kor vacsorát kapnak, mint a Woodbridge Hungária vendégei. Csirkepaprikás nok­­kedlivel és kirántott hús lesz a menü, hogy a bor jobban csússzon. Meghívjuk a magyar sport­barátokat, hogy vegyenek részt ezen a jelentős napon, csütörtökön, ezen az egyedül­álló élményes összejövetelen és ünnepeljék velünk a ki­váló magyar csapat megven­­dégelését. A Woodbridge Hungária Vezetősége. minden magyart lapjaink ut­ján is szeretettel meghívnak a Pálos Atyák. Ne tervezzen erre a napra senki mást, ha­nem vegye tervbe, hogy Doy­­lestown-ba fog ellátogatni. (Az útirányt és az utazásra vonatkozó más felvilágosítá­sokat e lap jövőheti számá­ban már közölni fogjuk.) NINCS MENEDÉK ! WASHINGTON — A viet-> nami háborúban a vörös csa­patok számára sehol sem lesz menedék, nem úgy, amint az a koreai háború alkalmával történt — mondotta Dean Rusk, külügyminiszter egy televíziós intervju alkalmá­val. Hirdessen lapunkban MEGHÍVÓ A NEW YORKI FÜGGETLEN MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ NŐI KÖRE szeretettel meghívja a város és környéke magyar­ságát évi nagy PIKNIKJÉRE julius 18-án, vasárnap délután 2 órától A CLIFFSIDEI TEMPLOMKERTBEN “ 76 Palisade Ave. mögött' Cliffside Park' N. J.-ben --------o-------­A SZIVÁRVÁNY ZENEKAR MUZSIKÁL--------o-------­Belépődíj: $1.25 — Bérelt autóbusz a templom elől 229 East 82nd St., New York, N. Y. — RE 4-8144 Telepedjék le a gyönyörű CATSKILL vidékén! __Óriási üzleti lehetőségek minden szakmában!_ Speciálisan jól megalapozott hotelek és motelek, bár. restaurant és luristaházak, bungalowk, kolóniák, tóparti otthonok és jól berendezett farmok Komoly érdeklődők keressenek fel irodámban ; FRED HERZOG INGATLANFORGALMI IRODA 277 Broadway, Monticello, N. Y. — 914-794-7340 MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK. N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ALLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy vá­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal, de a Mindenható Isten végső akaratában keresztyéni lélekkel megnyugodva jelentjük a szerető jő feleség' édesanya, nagyanya, testvér, sógornő, rokon és jóbarát' a Győr me­gyei Szerecseny községi születésű és Amerikába 1913-ban kivándo­rolt VASVÁRI' .JÁNOSÁÉ szüléiéit Farkas Teréz áldásos életének 72-ik, boldog házasságának 49-ik évében, 1965 ju­lius 3-án, 12 évi betegeskedés után' de mégis váratlanul bekövetke­zett gyászos elhunytát. Drága halottunkat a Gowen temetkezési intézetben ravataloz­tatok fel s onnan kisértük őt utolsó földi útjára hétfőn, julius 5-én, reggel a Van Liew temetőbe, ahol örök nyugalomra helyeztük. Nt. Bertalan Imre református lelkipásztor végezte a magasztos gyász­­szertartást s búcsúztatta szép szavakkal drága halottunkat. BÉKE LEBEGJEN ÁLDOTT PORAI FELETT! New Brunswick, N. J. (88 Plum St.) 1965 julius 14. A GYÁSZOLÓ CSALÁD ’*"** im' i Gyászolják: bánatos férje Vasváry János, szerető gyermekei: Zoltán és neje Dorothy és gyermekeik Sandra' Linda és Ronald és Gyula és felesége Elizabeth és lányuk Karen (összesen 4 unoka); testvérei: Farkas Gyula és családja és Farkas Irén' férjezett Oláh Lajosné és cs. (Szerecseny, Magyarország) sógornője Kovács Dá­­nielné, unokahuga Stefel Józsefné és férje' unokaöccse! és unoka­­hugai: Vasváry Vilmos és cs.' Vasváry Lajos és cs. és Vasváry Lil­lian (valamennyien New Brunswickon), közeli és távoli rokonsága úgy itt, mint az óhazában és a család sok-sok jóbarátja és ismerőse KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik részvétnyilatko­zatukkal felkerestek s vigasztaló szavaikkal bánatunkat enyhíteni igyekeztek. Hálás köszönetét mondunk a temetési szertartást végző Nt. Bertalan Imre ref. lelkész urnák és a Gowen temetkezési intézetnek a minden tekintetben . elő­zékeny és megelégedve végzett szolgálataiért. Hálás köszöntet mondunk továbbá mindazoknak, akik virrasztottak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek, akik autójukkal a temetésen rendelkezésünkre álltak és a koporsóvivőknek, névszerinti Sándor János, Steffel József, Stanley Szyba és Sekosky Mihálynak. Hálás köszönetét mondunk végül, de nem utolsó sorban mindazoknak a jó­szomszédoknak és barátoknak, akik gyászunk legnehezebb óráiban bármi módon segítségünkre siettek és mellettünk állottak, ezzel is kifejezésre juttatva az el­­hunyt és irántunk érzett szeretetüket. A jó Isten fizesse meg mindnyájuknak a jóságát, felejthetetlen emlékű drága halottunknak pedig adjon örök nyugodalmat a sírban! A GYÁSZOLÓ CSALÁD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom