Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-04 / 44. szám

6. oldal rc i r a n * Thursday, November 4, 1965 AZ UJ TÖRVÉNY ELŐSEGÍTI MAGYAROK BEVÁNDORLÁSÁT WASHINGTON. - A be­vándorlási törvény legújabb módosítása nagyban elő fogja mozdítani a bevándorlást azokból az országokból, ame lyeknek fiai több mint négj évtizeden át a kvótatörvé nyék megszorításaival mosto ha sorsra Ítélték a közép-, ke let- és dél-európai népeket köztük könyörtelenül sovánx kvótával a magyar népet. A? uj törvény két szempontból előnyös a magyarságra nézve: 1. Már érvényességének első éveiben is több, szakképzett­séggel biró magyar bevándor­lását teszi lehetővé kvótán be­lül és kvótán felül. 2. Elősegí­ti szétszakított magyar csalá­dok egyesülését. Az uj törvény rendelkezé­sei már december 1-én életbe­lépnek, ezért már most aján­latos megkezdeni az óhazai családtagok, rokonok, bará tok, ismerősök beutazásának előkészítését. Hogy ez sikeres legyen a törvény rendelkezé­seivel. Tekintettel arra, hogy Cleveland tipikus nemzetiségi város, Michael A. Feighan kongresszusi képviselő, a Be­vándorlási Bizottság elnöke, a törvény előkészítőinek egyi­ke, összefoglaló ismertetést állított össze az uj törvény­ről s ezt a magyar lap olva­sóinak figyelmébe ajánlja. A következőkben közöljük 25 kérdés és 25 felelet formá­jában, ezt az ismertetőt és ajánljuk olvasóinknak, hogy a cikket vágják ki és őrizzék meg, hogy ha most vagy a jövőben valami problémájuk, kétségük támad, kéznél legyen ez a hiteles információ. * * * 1. Kérdés: Az uj törvény, amelyet Johnson elnök októ­ber 3 án aláirt, teljesen uj alapokra fekteti a bevándor­lási és honosítási rendszabá­lyokat ? Felelet: Nem. A törvény csak a bebocsátandók közti válogatás módján változtat. * * * 2. Kérdés: Milyen volt az eddigi rend? Felelet. Minden ország (a nyugati félteke országai ki­vételével) kapott egy évi kvó taszámot, amely felső határa volt azok számának, akik ab­ban az országban születtek. Az évi kvóta nagyon külön­böző volt, előnyben részesül­tek a nyugat- és észak-európai nemzetek, csekély kvótát kap­tak a többiek. Az angoloknak évi 65,351 vizűm állt rendel­kezésükre és volt körülbelül 80 más nemzet évi 100 kvó faszámmal. Az évi kvóták ösz­­szes száma (időnként történt változtatások után mostan) 158,561 volt. Ez a kvótarend­szer volt érvényben 19(24 óta és az azóta lefolyt évek során az a helyzet alakult ki, hogy a kedvezményezett nemzetek nem vették igénybe összes kvótáikat; az utóbbi évtized ben az évi bevándorló átlag 96,221 volt. * * * 3. Kérdés: Hány bevándor­lót engedélyez az uj törvény? Felelet. Két felső határ van. Évi 170,000 személyt bocsá­tanak be a világ minden ré­széből, kivéve a nyugati fél­eke országaiból, amely or­szágok szülötteinek külön „20,000 vizűm van szánva. ❖ * * 4. Kérdés: Ezeket a számo­kat országonként fogják el­osztani ? Felelet: Nem. Sem a szüle­tés helye, sem az állampolgár­ság nem irányadó. A bebocsá­tás preferenciák szerint tör­ténik. Nemzeti 'korlátozás csak annyiban marad meg to­vább is, hogy egyetlen nem­zet fiai sem kaphatnak 20,000- nél több vízumot. * * * 5. Kérdés: Minthogy esze­rint Amerika évente 170,000 bevándorlót fogad be, hogy fogják azokat kiválasztani? Felelet: Preferenciák sze­rint. 125,800 vízumot oszta­nak szét amerikai állampolgá­rok és legálisan itt tartózkodó nem-polgárok rokonai közt ez az összes vízumok 74 százalé­ka lesz. 34,000 személyt (20 százalék) azon az alapon bo­csátanak be, hogy szakmai tu­dásuk és tehetségük amerikai letelepedésüket Amerika ér­dekében kívánatossá teszi. 10,200 vízumot (6 százalék) bocsátanak rendelkezésre a kommunizmus és más elnyo­mó kormányzati rendszerek menekültjeinek. * i|: * 6. Kérdés: “Rokonság” mit jelent ebből a szempontból? Milyen fokú rokonság jön számba ? Felelet: A 125,800 beván­dorlási vizűm 20 százalékát kapják amerikai állampolgá­rok 21 éven aluli nőtlen és ha­jadon gyermekei. 20 százalé­kot kapnak itt tartózkodó be­vándorlóknak (nem polgárok­nak) házastársai és nőtlen és hajadon gyermekei. 10 száza­lékot kapnak állampolgárok fivérei és nővérei. * * * 7. Kérdés: Hogyan kell ér­teni a szakképzettségre és tu­dásra, tehetségre vonatkozó rendelkezést ? Felelet: Ez a csoport is pre­ferenciák szerint nyer bebo­csátást. A vízumok 10 száza­lékát kapják azok, akiket eu­rópai szokás szerint diplomás embereknek nevezünk: ameri­kai szóhasználat szerint “pro­fessions” valamint azok, akik­nek a tudomány vagy a mű­vészet terén különleges kép­zettségük van. További 10 szá­zalék jut azoknak, akik olyan­fajta tanult vagy nem-tanult munkát tudnak végezni, amely munkákra alkalmas emberekben Amerikában hi­ány van. Hogy ily hiány van, azt a munkaügyi miniszter ál­lapítja meg. * ijí * 8. Kérdés: A felső határok — összesen 170,000 és nemze tenként 20,000 — minden fen­tebb emlitett csoportra nézve érvényesek? Vagy pedig lesz­nek olyanok, akiket számon felül bocsátanak be? Felelet: Amerikai állampol­gárok férjei, feleségei, 21 éven aluli nem házas gyermekei és szülei a számszerű korlátozá­sok tekintetbevétele nélkül nyernek bebocsátást. Ez a ki­vételezés azt célozza, hogy amerikai állampolgárok csa­ládjainak egyesülése semmi akadályba ne ütközzék. Per­sze, az általános feltételek ezeknél és minden más prefe­­renciás rokonnál fennállnak, például komoly erkölcsi kifo­gás alá eső személyek beván­dorlási tilalom alatt állnak. * * * 9. Kérdés: !Mi a tennivalója annak, aki Amerikába be akar vándorolni ? Felelet: Mindenekelőtt je lentkeznie kell az országban levő U. S. konzulátuson, re­gisztrálnia kell óhaját, hogy be akar vándorolni az Egye­sült Államokba. Amikor az­tán a fentebb felsorolt prefe­renciák alapján sok kerül a vizűm kiadására, a konzul be fogja idézni, hogy formális vizum-kérelmet nyújtson be Ami az egyes csoportok és preferenciák rendjében a vi zumok kiadásának sorrendjét illeti, az a szabály: ki előbb jelentkezik, előbb kerül sorra Amikor a jelentkező a konzu látuson formálisan folyamo dik vizűmért, teljes orvos:' vizsgálatnak kell alávetnie magát és igazolnia kell, hogy megfelel a bevándorlásra elő irt elmebeli és erkölcsi köve telményeknek. * * * / 10. Kérdés: Elég-e a konzul nak annyit mondani, hogy ilyen vagy olyan rokoni kap csolatai vannak és ilyen vagy olyan képzettsége van? Felelet: Nem elég. Enné többre van szükség. Itt Ame rikában az amerikai állam polgárnak vagy bevándorló nak kérvényt kell benyújta­nia a Bevándorlási Hivatal­hoz rokona érdekében, vagy mint munkaadó, egy munkás érdekében. A külországban működő konzul csak e kér­vény kedvező elintézése után lesz felhatalmazva a vizűm ki bocsátására a preferencia fo­ka szerint. * * * 11. Kérdés: Ilyen kérvény benyújtásakor a rokonnak vagy munkaadónak milyen bi­zonylatokat, okmányokat kell felmutatnia ? Felelet: Először is, ha a kér­vényező (sponsoroló) Ameri­kában született, fel kell mu­tatnia születési bizonyítványt. Ha honosodott polgár vagy le­gálisan itt tartózkodó idegen, a Bevándorlási Hivatal saját feljegyzései alapján meg tud­ja állapítani, hogy a sponso­roló állításai megfelelnek a valóságnak. De ezenkívül be kell mutatni a szükséges szü­letési, házassági, halotti, vá­lási okmányokat, amelyek alapján a Bevándorlási Hiva­tal hitelesen meg tudja álla­pítani a tényleges rokonsági kapcsolatot, amely bizonyos preferenciára ad jogosultsá­got. • ❖ * * 12. Kérdés: És milyen ok­mányokat, bizonylatokat kell benyújtania annak, aki szak­képzett idegen bebocsátását kéri ? Felelet: A sponsoroló teljes részletességgel ismertesse a munkát, amelyre az idegen al­kalmazni szándékszik; közöl­je, hogy mennyi fizetést, ille­tőleg munkabért szándékozik neki adni. Ezenfelül igazolnia kell, hogy nincs módjában fel­fogadni olyan munkanélkülit, aki azt a munkát el tudja vé­gezni. * * * 13. Kérdés: A menekültek­re nézve hogyan rendelkezik az uj törvény? Felelet: A törvény a 170,000 számból 6 százalékot, 10,200 számot rendel olyanok számá­ra, akik elmenekültek kom­munista kormányzat alatt ál­ló országból, vagy közel-keleti országból, vagy elemi kataszt­rófa miatt hagyták el hazáju­kat. Ezeket feltételesen bo­csátják be, csak két év után kapják meg az állandó itt-tar­­iózkodás jogát, ha itteni visel­kedésük, valamint múltjuk ki­fogástalan. * * * 14. Kérdés: Mivel a mene­kültek már a törvény betűje szerint preferenciára jogosul­tak, szükséges-e értük kér­vényt benyújtani? Felelet: Nem szükséges. A menekülteket a Bevándorlási Hivatal emberei megvizsgál­ják azokban az országokban, rhol menekülésük után ideig­lenesen megtelepedtek; ott, mint a múltban is történt, amerikai önkéntes intézmé­nyek gondoskodnak részükre hajlékról, ellátásról, munka­­alkalomról és egyéb szolgála­tokkal segítik őket. * * * 15. Kérdés: Bevándorolhat­nak olyanok is, akik nem tart­hatnak igényt valamely pre­ferenciára? Felelet; Igen. Ha a prefe­­renciás csoportok részére ki­adott bevándorlási vízumok után még maradnak vízumok a 170,000 általános és a 20,000 nemzeti felső határon belül, a maradék vízumokat szétoszt­ják — szigorúan a jelentkezés sorrendjében — mások közt, akik az általános feltételek­nek megfelelnek (pl. elmebeli, erkölcsi, stb. kifogás alá nem esnek). * * * 16. Kérdés: Tartalmaz-e az uj törvény enyhítéseket a fel­tételek tekintetében? Például, akik az eddig törvény alap­ján a bevándorlásból ki vol­tak zárva, mert felforgató elemek, kriminális elemek, ká­bítószer üzérek, erkölcstele­nek — az uj törvény alapján bebocsátást nyerhetnek ? Felelet: Nem. A nem-kivá­­natos idegenekre vonatkozó megszorítások megmaradtak az uj törvényben. * * * 17. Kérdés: És vannak-e az uj törvényben a réginél to­­vábbmenő korlátozások? Felelet: Vannak. Uj munka­ügyi korlátozások, az ameri­kai munkásság védelmére. * * * 18. Kérdés: Hogyan kell ezt érteni ? Felelet: Az amerikai mun­kaügyi miniszter megállapít­ja, hogy arra a munkára, amelyre a bevándorlásra je­lentkező idegen vállalkozni szándékozik, Amerikában nem lehet munkaképes és munkára vállalkozó embereket találni. A miniszternek ezenfelül még igazolnia kell azt is, hogy ily Egy városi őr a newyorki Világkiállításon megállít egy látogatót, aki emléket akart magával vin­ni, a kiállítás felszámolása alkalmával. Walter M. Shirra és Thomas Stafford ürpilótúk, mielőtt elhalasztották űrutazásukat. idegen munkás felvétele nem fogja kedvezőtlenül befolyá­solni hasonló munkakörben foglalkoztatott amerikai mun­kások munkabérét és munka­­viszonyait. ' * * * 19. Kérdés: Kiket tekint e törvény munkás bevándorlók nak? Félééit: Azokat (kivéve r, nyugati féltekén születette: két), akik részére nincsenek nyitva rokonsági vagy mene­kült preferenciák. > * * 20. Kérdés : Van-e az uj tör­vényben rendelkezés azokra nézve, akik jelenleg Ameriká­ban tartózkodnak, de állandó itt-tartózkodási jog nélkül? Felelet: Igen. Ezeknek a rendelkezéseknek címszavai: Registry, Adjustment of Sta­tus, Suspension of Deporta­tion. * * * 21. Kérdés: Mi a Registry? Felelet: Registry azt jelen­ti, hogy a Bevándorlási Hiva.­­tal elismeri és megállapitja le­gális itt-tartózkodási jogát egy idegennek, bár annak be­utazása vagy születési helye annakidején nem volt a tör­vénnyel összhangban (példá­ul vizűm nélkül becsempészte magát az országba, vagy ha­mis születési adat alapján csempészte be magát valame­lyik nemzeti kvótába), de — ennek az az előfeltétele, hogy az illető 1948. junius 30. óta tartózkodik Amerikában, er­kölcsi szempontból kifogás alá nem esik és nem áll deportá­­lát előtt vagy deportálási el­járás alatt, mint kriminális vagy erkölcstelen személy. * * * 22. Kérdés: Mit jelent Ad­justment of Status? Felelet: Azt jelenti, hogy itt tartózkodó, bevándorlási joggal fel nem ruházott ide­genek (matrózok kivételével) megkaphatják a bevándorló jelleget (statust). Ez a ked­vezmény csak azoknak szól, akik, ha külföldön lennének, jogosultak lennének beván­dorlási vízumra. A törvény rendelkezésének célja, hogy az ilyen idegeneknek megta­karítsa a hazájukba való uta­zás tetemes költségeit. ellenzi az idegen Kimaradá­sát. * * * 24. Kérdés: Az utóbbi há­rom kérdés-feleletben foglalt esetekben az emlitett kedvez­mények, mint jogok illetik meg az idegeneket ? Felelet: Nem. Ezek nem jo­gok, hanem kedvezmények, amelyeket a Bevándorlási Hi­vatal, az igazságügyminiszter nevében, megad oly szemé­lyeknek, akik erre érdeme­sek. Akik e kedvezmények alapján legális itt-tartózko­­ddóknak elismertetnek, azok a 170,000-es maximális össz­­létszámon belül kapják a be­vándorló státust. * * * 25. Kérdés: A törvény azon­nal hatályon kívül helyezi a nemzeti kvótákat? Felelet: Nem. A nemzeti kvóták véglegesen és teljesen csak 1969. julius 1-én fognak megszűnni. Addig is azonban a törvény megenged évente átlag 50,000 oly vízumnak amelyeket az illető nemzetek nem vesznek igénybe, szétosz­tását oly nemzetek közt, ame­lyeknek nincsen elegendő kvó­taszámuk arra, hogy a család­tagok és képzett munkások bebocsátást nyerhetnének. A kvótarendszer három év alatt folyamatosan történő felszá­molásának célja az, hogy a családok egyesülése minél ha­marabb megtörténhessen és az összes országok egyenlősé­gének uj rendje azután fenn­akadás nélkül életbe léphes­sen. “Uncle Sam katonája akarok lenni!” PHILADELPHIA. — Mer­­ril Plaskow 19 éves ifjú hiába ment a sorozó bizottság elé, hiába mondta, hogy ő Uncle Sam katonája akar lenni, el­utasították, mert a mérleg, amelyre rálépett 322 fontot mutatott. “Majd ha karcsúbb leszel, visszajöhetsz” — mond­ta neki Smith őrmester. ‘O.K.’ -— mondta a nehéz fiú. Ez januárban volt és most, október végefelé, viszajött a nehéz fiú és jelentette, hogy megkönnyebbült. Mindössze 192 fontot mutatott a mér­leg. Mi történt január óta? Hogy történt a csoda ? Hosszú história. A fiú több mint egy tucat orvossal pró­bálkozott, illetőleg több mint egy tucat orvos próbálkozott vele és — semmi sem hasz­nált, sem pilula, sem diéta. Nem maradt más hátra, mint... De adjuk át neki a szót: “Végül elhatároztam, hogy csinálok magamnak diétát. Megváltoztattam egész étren­demet. Csakis olyan ételeket ettem, amiket nem szeretek, még olyant is, amit utáltam. És ez a diéta bevált. Ami nem ízlik, abból keveset eszik az ember. Valósággal éheztem hónapokon át. Ez az egész tit­ka annak, hogy sikerült lead­nom 130 fontot.” Tegnap Merrill Plaskow új­ra jelentkezett a toborzóiro­dában. Odaállt Smith őrmes­ter elé: “Merill Plaskow.” — “Nem hiszem, hogy te vagy Merril Pla.skow” — mondta az őrmester és annak rendje és módja szerint felvette a fiút Uncle Sam hadseregébe. VIRÁGOS SAROK ’ BUDAPEST. — A Magyar Nemzet cimü napilapnak van egy sokak számára érdekes és hasznos rovata: Virágos sa­rok — a virágokról, azok éle­téről, gondozásáról irt ebben a rovatban hosszú időn át Nat­­ter-Nád Miksa. A lap október 26 i számában “Áttelelő egy­nyári virágokról”1 értekezik. Ezekkel a természet csodála­tos játékot játszik: annak el­lenére, hogy mint a nevük is mutatja, egy nyár az életsza­kuk, a fagy beálltával elher­vadnak, elszáradnak, elpusz­tulnak, de mégis — egyes egy­nyári virágok valahogyan át­vészelik a telet és tavasszal újra virágzanak ... Ugyancsak a lap október 26 -i számában, a hírrovatban, ez a kis hir áll: “Natter-Nád Miksánát, Virágos sarok rova­tunk írójának feleségét októ­ber 28-án temetik a Farkas­réti temetőben.” 23. Kérdés: Mit jelent Sus­pension of Deportation? Felelet: Ezt a kedvezményt élvezheti az, akinek deportá­lása el volt rendelve, azonban á deportálása rendkívül sú­lyosan érintené őt vagy házas­társát és gyermekeit. Erre a kedvezményre igényt tarthat az az idegen, aki az Egyesült Államokban tartózkodik leg­alább 7 év óta (egyes esetek­ben 10 év óta). Nem tarthat­nak igényt erre a kedvez­ményre idegenek, akik Kana­dában, Mexicóban vagy a Ka­ribi-tenger valamelyik szige­tén születtek, valamint oly idegenek, akik a közoktatási és kulturális csereakciók so­rán nyertek időleges bebocsá­tást. A deportálás felfüggesz­tése 2 évre történik, amely idő alatt a kongresszus meg­vizsgálhatja az esetet és nem Andrei Gromyko szovjet külügyminiszter Havanában, Castro és Raul Roa kubai külügyminiszter társaságában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom