Hiradó, 1965. július-december (44. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-30 / 39. szám
6. oldal WIR A n A Thursday Sepi. 30, 1965 A szabad világ és a szovjet világ hidegháborújáról sokat olvasunk, beszélünk és gondolkozunk. Ritkábban esik szó egy másik háborúságról, mely most folyik: a tudományos kutatás, kísérletezés s a tech: nikai vívmányok gyakorlati értékesítése terén. Mig a hidegháború ellenségek közt folyik s a gyengébb fél az erősebbet lepipálni és eltemetni szeretné, a tudományos csendesháboru barátok, szövetségesek közt folyik. Itt az erősebb fél Amerika, a másik oldalon sorakoznak barátaink, köztük — nem tréfa! — De Gaulle tábornok, elnök, a francia csoda nagy és magas álmodója. Az, hogy tudományos kutatás és technológiai gyakor lati eredmények terén Amerika vezet, talán még a laikus közönség sorában is ismert tény. Ennek megállapításával ezt az írást mindjárt be is fejezhetnék. De a dolog nem ily egyszerű. A dolgok alakulása, ellenkezőleg, nagyon érdekes, mondhatni: izgalmasan érdekes. Hogyan s miért történt, hogy Amerika “lepipálta” Európát? Jk ^ ❖ Az angol példa egymagában feleletet ad erre a kérdésre, ha nem akadna több példa. Korunk technológiai vívmányainak csúcsán a computer áll, a csodagép, a majdnemmirident-tudó gép, amely — nem utolsósorban — átmenetileg érzékeny munkanélküliséget okoz. Nos, kik kezdték, kik indították el ezt a vihart, amely felkavarta az egész ipari termelést, üzemvezetést, üzleti számításokat, piaci kutatásokat? Az angolok kezdték! A világ első computer cső dagépeit 1951-ben az angliai Cambridge Egyetemen é? Manchester egyetemén mutat ták be sikerrel. Egy évvel ké sőbb Angliában már haszná latba veték az első gépet. És mit látunk ma? Az amerikai computer uralja a világpia cot. Szinte versenytárs nélkül, mindenesetre komoly konkur rens nélkül áll az egész világon. Az egész világon — bele értve Angliát is! A múlt év ben Angliában 284 computert adtak el és ezek közül 144 amerikai computer volt. Atombomba ... Ha ezt a fé lelmetes szót halljuk, nyom ban a Manhattan Project lép emlékezetünkbe. De legyünk igazságosak, valljuk be, amit nem is tagadhatnánk, hiszen a tudomány titkai előbb-ütóbb nyilt titokká válnak. Nos, a háború előtti években az atombontási kísérletek terén angol tudósok vezettek. Kísérleteik egyre közelebb hozták az eredményt — az első amerikai atombomba megteremtését. Az atomenergia nemcsak pusztításra alkalmas fegyvert adott az ember kezébe. A jólét szoglálatára és növelésére is kihasználható, egyebek között villanyáram fejlesztésé re. A háború után ebben az irányban megkezdődött a tu dományos kutatás és a gya korlati munka. 1956. augusz tusában működésbe lépett az első atomhajtásos villanyáram telep. Hol? Angliában, Calder Hallban. Társasutazás az óhazába jet repülőgépen! Pár óra alatt leszállás a Ferihegyen! Ko losszális! Köszönjük az ango! tudósoknak, hogy ezt lehetővé tették. Az első jethajtásos személyszállító repülőgépet az angolok 1949-ben kipróbálták és már három évvel utóbb, 1952-ben szélsebesen szelte a levegőt az óceán felett az angol Comet. Férfiak örömére az uj stainless borotvapenge. Gillette Personna, Schick . . . Mind az amerikai borotvapengegyárak angol Wilkinson fegyvergyártó vállalat szabadalmát használják. ❖ * * alacsonyabb ár győz, hanem a jobb technológia kerekedik felül. Például a jobb gépet Amerikától vásárolják, ha másutt olcsóbb gépet lehet is kapni. Az amerikai gyártmány azért jobb, mert rengeteg kutató munka van mögötte ; egész sereg leguj abt iparban a termelési költse gek 20—25 százaléka — kutatási, kísérletezési költség. “Ilyen tempóban mi nem tudunk versenyt futni”, mond ta egy francia vezető tudós A legújabb ipari forradalom tulajdonképpen tudományos forradalom, ész és pénz a dön tő fegyverek. Emlékezzünk az iskolai történelemkönyvből a régi mondásra: A háború hoz három dolog szükséges — pénz, pénz és pénz. A tudománoys világ csendes háborújához több mint ez a három dolog szükséges — ezer meg ezer agy és kéz. 10,000 lakosonkint ennyi a tudományos kutatók száma: Amerikában 23, Angliában 9,7, Nyugat- Németországban egyenként 8. Franciaországban 6. (És, ámbár ebben az Írásban csak a szabad világban folyó tudományos csendesháboruról van szó, mégis megemlítésre méltónak tartjuk az oroszországi számot: 18,5. Az orosz koh mány, főleg a fegyverkezés örökös fejlesztése érdekében, a legnagyobb erőfeszitéseket teszi, hogy ne maradjon el az amerikai fejlődés mögött.) “Amerikai újítási iparról” is beszélnek. Mint minden va Amerika vezet ma ezen a téren és amazon, minden téren. Miért ? Azért, mert gazdagabb. Több pénze van és több tudósa, több mérnöke, több technikusa — amerikaiak, angolok, németek, franciák, belgák. Az 1952—1961 évtizedet felölelő statisztika szerint Amerikába jött Európából, legfőképpen Angiiból és Nyugat-Németországból 30,000 mérnök, 14,000 fizika tudós, 9000 más szakmabeli tudós. És ezeknek a “bevándorlóknak” száma azóta nőttön nő, Amerikában ma 800,000 tudós, mérnök, technikus mü köclik az uj iparokban, ame ’yek csupán olyasmit produ kainak, amik még nemrég ismeretlenek voltak. Amerikr ma tudományos elméleti és gyakorlati kutatásra, kísérletezésekre, próbákra évi 20 ezer millió dollárt költ. Ilyen költekezést’ egyetlenegy nyu gáti ország sem engedhet meg magának. Ezért jön Amerikába a nagy tudós és tech nikus áradat: mert itt nemcsak többet lehet keresni, hanem tcbb és jobb laboratóriumi és üzemi felszerelés könynyebbé és eredményesebbé teszi a munkát. Összehasonlitá sül legyen elég annak megemlítése, hogy a Nagy Charles hazája, Franciaország, mindössze évi egy és egyharmad milliárdot költ ilyen célokra. (Úgy az amerikai, mint a francia számadatokban az állam és a privát ipar kiadásai együtt szerepelnek, és ugyanez áll a többi országok esetében is, amelyeknek megfelelő adatait azért hagyjuk el, mert egy példa mindent megmond. “Legújabb ipari forradalomról” beszélnek. Az jellemzi legújabban a világpiacot, hogy ma a versenyben nem az A dzsungel mocsara elrothasztotta az amerikai katonák cipőit, most újakat kaptak, a követelményeknek megfelelően. lamirevaló ipar, ez is big business. Nem hinné az ember: az újítási ipar több embert foglalkoztat, mint a banküzlet. Négyszer olyan nagy üzlet, mint a légi szállítás. Annyi, mint egyharmada az egész amerikai nagykereskedelem nek. Évi 20 billió dolláros business még amerikai fogalmak szerint is mammut business. MEZTELENRE ETTE MAGÁT MANILA. — Megette az in gét és ruháját Isodoro Marabi fülöpszigeti húszéves fiatalember, aki egy hónapot hányódott a tengeren kis csónakjában. Amikor megmentették, elmondta, hogy éppen bőrsaruját készült elfogyasztani kinzó éhségében. Fáradt tűzoltók feltöltik Santa Rosa, Calif.-ban. a szivattyú-kocsi tartályát egy patakból, miközben előttük egy ház ég, Húsz év után bűnösnek érzi magát BUDAPEST. — Bene János igazgatóhelyettese, volt ma Ferenc 51 éves hegesztő csoportvezető budapesti, Kiss Árpád 38 éves darukezelő miskolci és dr. Stirling Károly 62 éves nyugdíjas volt vállalati főkönyvelő, pécsi lakos, háborús bünperét kezdte tárgyalni szerdán a fővárosi bíróság. 1944 őszén Stirling Károly ", kassai fiúnevelő intézet Emmett McClure (bal) egy 25 centest dobott be Marietta, Ga.-ban a Lockheed-Georgia Co. kávéautomatáiába és a kávéval egy Jefferson 5 centest kapott vissza, mely állítólag 50,000 dollárt ér, gyár katonatiszt, a Turul és Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének tagja, a magyar és német katonai szervek megbízásából terroralakulatot hozott létre, amely magát I. Magyar Petőfi Rohamdandárnak nevezte, mivel a terű létén működő partizáncsoport is Petőfi nevét vette fel. Stirling az intézet növendékeiből mintegy 30 fiatalt választott ki .akiknek a kiképzését azonnal megkezdték a tornai grófi kastélyban. A később mintegy kétszáznyira növekedett bandának ez a csoport lett a magja. Kiss Árpád akkor, mint fiatalkorú került a különleges alakulatba. Ennek aza lakulatnak a vezetője Bene János Ferenc, fanagykereskedő, a rongyosgárda egykori tagja. Bene kapcsolatban állt Darabos Lászlóval, a kassai nyilaspárt vezetőjével is. Darabost később a csehszlovák biróság kivégeztette. A Bene parancsnoksága alatt működő alakú lat 1944 decemberétől 1945 januárjáig több akciót hajtott végre, s mintegy 30—35 partizánt, illetve partizángyanus személyt vett őrizetbe, akik nek egy részét átadta a német és magyar katonai szerveknek, a tábori csendőrségnek. Közülük a vádirat szerint mintegy tiz embert Benéék csoportja gyilkolt meg, Bene közvetlen részvételével vagy utasításával. Az egyik kivég zőosztagnak, amely három embert végzett ki, tagja volt Kiss Árpád is. A .holttestek exhumálása alkalmával kiderült, hogy a kegyelmet jelentő golyót borzalmas kínzások előzték meg Bizonyítanak a kinyomott szemek és a letépett körmök. így gyilkoltak meg egy terhes anyát is, Filcsakova Máriát, akit férje keresése közben fogtak el. Filcsakovát kegyetlenül megkinozták, falhoz állították és körlülövöldözték. Egy golyó eltalálta, haslövést kapott és elvérzett. Hasonlóan kegyetlen módon kinozt'ák a Petőfi partizánbrigád két elfogott tagját, Mátrai Lászlót és Tóth Gyulát is. Mátrai László, akinek a kínzások során kezét, lábát el törték, egy óvatlan pillanatban az örök fegyverével fejbelőtte magát. Társát a banda tagjai végezték ki A biróság a bünügy tárgyalását a vádirat ismertetésével és az elsőrendű vádlott Bene János Ferenc kihallgatásával kezdte meg. A vádlott a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy válaszolt: “Amit akkor tettem, azt ma, húsz év távlatából bűnnek tartom, de akkor hazafias cselekedetnek tekintettem.” Egyéként a részletekre vo-CSENDESHÄBORU A TUDOMÁNY MEZEIÉN PŰRGE, FERDEORRU & CO. BUDAPEST. — “Pörge, Jimmy, Johny, Ferdeorru Jan esi, Hoszu Laci, Művész, Sző rös” és társaik az év elején verődtek össze. Naphosszat a Bihari utcai italboltban ta nyáztak. Közben átrándultal a Marx téri tejvendéglőbe, hogy néhány falatot nyelje nek a töméntelen fröccsre. Amikor leszállt az este, a Do hány utcai Diófa vendéglőber ütötték fel főhadiszállásukat. Záróra után a díszes társaság tagjai a Villa Negrának nevezett, kimustrált autóbuszban iszogattak. Hajnalban a társaság elvonult. Minthogy csak kettő-háromnak volt lakása, a többiek a Nyugati pályaudvar egyik tornyában kerestek éjszakai szállást, egyenként másztak fel létrán. Amikor hivatalos szervek felfedezték, hogy a hívatlan vendégek ott alusszák ki mámorukat, s ez a lehetőség meg szűnt, a budaörsi barlangokat keresték fel. így ment ez hétről hétre. Miből tellett a társaság tagjainak erre a fényűzőnek ugyan nem mondható, de költséges életmódra ? — Hiszen egyikük sem dolgozott, és tud valévően az ételért és italért mindenütt fizetni kell. A főkapitányság nyomozói csakhamar választ találtak a kér-I désre. Peregi János, 39 éves foglalkozás nélküli, bár több gyermeke van, hónapokig “elfelejtett” tartásdijat fizetni. Prágai Mihály 23 éves gépkocsivezetőnek, amikor összeismedkedett cimboráival, 2000 forintos állása volt. Úgy érezte azonban, hogy az uj környezetben uj élet kezdődhet munka nélkül. Otthagyta hát állását/ A 25 éves Roszner László és a 23 éves Szűcs László már jel ismerték a börtönöket — belülről. A 22-éves Göllei Ferenc vidékről jött fel, a fővárosba munkát keresni,; de ahelyett, hogy munkát vállalt volna, a társasághoz csatlakozott. Hangyási Jánost cs Megyesi Lajost — mindketten 21í évesek —, már csak a börtönben tudták kihallgatni a nyomozók, időközben ugyanis esedékessé vált régebbi bűncselekményeik miatt kiszabott büntetésük kitöltése. Brezvai Sándor, alig 21 éves, s már ismert markecoló (ittas embereket kifosztó), aki betegesen undorodott mindenféle munkától. A 32 éves Gyémesi Ferenc is veszélyes bűnöző, Farkas Anna — a társaság egyetlen nőtagja — közveszélyes munkakerülő. A banda 11. és 12. tagja a 39 éves Kerti Sándor és a 35 éves Almási Albert, a rendőrségen büszkén színésznek vallották magukat. Ezúttal azonban megbuktak szerepükben. A banda tagjai hangyaszorgalommal követék el a legkülönbözőbb bűncselekményeket. Az italboltokban részeg emberekkel italt fizettettek maguknak, majd meglopták őket. Elvittek mindent, ami a kezük ügyébe került, orkánkabáttól ételhordóig. Loptak a pályaudvarokon, a vonatokon még a Markó utcai bíróság folyosóján is. Vikendh'ázakat fosztogattak, autókat törtek fel. Egyik éjszaka Hangyási és Prágai, mint nyomozók, ittas férfit igazoltattak, majd megverték, taxiba ültették, s kimentek vele a Margitszigetre. Ott kifosztották. Nehéz lenne felsorolni a sok gazemberséget, amit néhány hónap alatt elkövettek. A postatakarékpénztár alkonya John A. Gronouski, az Egyesült Államok volt postaügyi ninisztere, azt kérte a kongesszustól, hogy egyezzék bee a postatakarékpénztár inézményének a beszüntetésé>e. Szerinte a postatakarékpénztár egy letűnt korszak sökevénye. A felszámolás lebonyolítását fokozatosan két évre tervezte és kérte a kongresszust, hogy bizonyos haáridőt állapítson meg, amelyen túl kamatot többé ner| űzetnek. A kongresszus 1910-ben állította fel az első postatakarékpénztárát, sok évvel azután, hogy a magyar királyi postatakarékpénztár megkezdte működését. Itt a célja az volt, hogy kisemberek, földmivesek és olyan bevándorlók szükségleteit elégítse ki, akik falvakban laknak, tá vol. minden pénzintézeti fióknatkozó kikérdezésnél újra meg újra azt állítja, hogy nem emlékezik, rossz az era lékezőtehetsége. A tárgyalás több napig fo.f tartani. tói. Az 1910-es években a bevándorlók milliói érkeztek Amerika partjaira, akik megszokták, hogy postatakarékpénztár álljon a rendelkezésükre. Az amerikai postatakarékpénztár 1947-ben érte el működésének csúcspontját, amikor 4,200,000 betevője volt, de ma már csak egymillió amerikainak van ilyen számlája. A. betétek összege 3400 millió dollárról 416 millióra csökkent, az átlagos egyenleg 808 dollárról 387 dolárra. Mi az oka ennek az óriási visszaesésnek, amikor a magánbankok takarékbetétjei so* ha nem álmodott magasságba szökkentek? A felelet egyszerű. A kamat, amit a postatakarékpénztár fizet csak 2% évente, mig a bankok, takarékpénztárak, savings-andloan association-ok 4—5% kamatot térítenek meg. A postatakarékpénztári betétnek már az az egykor egyedüli előnye sem áll fenne, hogy Uncle Sam jótáll érte, mert F. D. Roosevelt óta minden bankbetét 10,000 dollár erejéig iztositva van. Pakisztán elnöke Mohamed Ayub Khan, térképen kiséri a háború folyását Pakisztán és India között.
