Hiradó, 1965. január-június (44. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-15 / 15. szám

t 6-IK OLDAL CCSgggg — HIRAD6 Thursday, April 15, 1965 HIVATALNOK TERVEZ DOLGOZÓ VÉGEZ BUDAPEST. — Amióta megélénkült a vasfüggöny mindkét oldalán a turistafor­galom, a kereskedelmi kapcso­lat és a nemzeti kulturális csere, a magyarországi sajtó­ban megsokszorozódott azok­nak a cikkeknek a száma, me­lyek a hazai és a nyugati munkamódszerek összehason­lításával foglalkoznak. A cél it- kétségtelenül — a terve­zett, hivatalnokok által irá­nyított termelés fölényének: bizonyítása az egyéni, szabad gazdálkodás ésszerütlensége (marxista frázissal anarchiá­ja) rovására. De, illő tiszte­lettel legyen mondva, akármi­lyen elhatározottsággal tör­nek is a cél felé, a dorongot a -saját szemükben mégis észre­veszik — önkritikát gyakorol­nak. A tervszerű termelés: ez ;á varázsszó elméletben. És •hogy a felülről irányított fnunka a gyakorlatban milyen és menyi gyümölcsöt terem, az nem kerüli el, nem kerül­­iheti el a komolyabban vzigsá­­lódók figyelmét. Az Élet és (irodalom cimü nívós hetilap­éban van egy Vita a munkáró’i (cimü rovat és ebben épületes -dolgokat olvashatnak időn­­jkint az illetékesek a tervezett Termelés — anarchiájáról. És 'áráról. * A Csepel Vas és Fémművek­­(ben tartott vizsgálódás ilyes­féle felismerésekre vezetett: :Az üzemben van 806 egyete­met végzett mérnök és tech :nikus és amikor körkérdést in 'téztek hozzájuk: mennyiben ; tudják hasznosítani szakmai tudásukat, 209-en azt felelték »hogy napjában legfeljebb 4 ' óra hosszat vannak képzett­­f ségüknek megfelelően foglal­koztatva. 168-aji valamivel \ kedvezőbben Ítélték meg sa­ját munkájukat: azt Írták a i kérdőivre, hogy naponta 4-6 j órát. töltenek mérnöki mun­kával. És teszi hozzá az Élet : és Irodalom cikkírója — ugyanakkor állandó a panasz hogy nincsen elég mérnök és technikus. Bizony van elég mérnök és ' technikus, de képzettségük és . munkájuk nagy része veszen- i dőbe megy, mert a munka az üzemben terv szerint folyik. Vájjon el lehet-e képzelni egy amerikai vagy más nyugati ipari üzemet amelyben a mér­nökök és technikusok munka­idejük nagyrészében nem kép­­zettségükneknek megfelelő — hanem olyan munkafeladato­kat végeztek, amelyekre ta­nulatlan segédmunkás hozzá­értése is elegendő ? ... Egy másik nagy gyárban — folytatja a lap cikkírója — > a szakszervezeti bizottság el nőké és titkára egybehang­zóan kijelentették, hogy van ott számos szakképzett mun­kaerő, de ezek a havi fizeté­sükért inkább csak annyit tesznek, hogy jelen vanank a munkahelyen és ha valamit csinálni kell, azt szinte csak prémiumért hajlandók elvé­gezni ... Nagy baj a munkaerőván­dorlás is, szakmunkások, mér­nökök otthagyják egyik gyá­rat, elszegődnek egy másik­ba, ahol több fizetést kapnak A baj gyökere persze az ala­csony fizetés az egész vona­lon s az emberek úgy segíte­nek magukon, ahogy tudnak főleg szimatolással: hol lehet valamivel több fizetést kapni ? A kevés fizetés más bajt is okoz, olvassuk a cikkben: A szükségletek kielégítésére az órabérek és a, fix fizetések nem elegendők, amiatt “kia­lakultak a pót jövedelem meg­szerzési formái és forrásai mint a túlóra, a műszak után még máshol végzett munka és a másodállás.” Évente két milliárd forintot fizetnek ki másodállásunknak. A diósgyőri gépgyárban a múlt évben két havi bérösz­­szegnek megfelelő milliókat fizettek ki terméketlen célok ra mint: más üzemeknek ké­sedelmesen szállított gyárt­mányok után fizetett kötbér, készletek selejtezése, stb. — Két havi bérösszeg veszendő­be ment, pedig milyen ösz­tönző hatással lett volna a munkásokra egy havi jutalom is! Olvassuk tovább az üzemi sirámokat: “A Csepeli Vasmüvekben 1964-ben összesen 23,272 em­ber cserélt helyet, távozott a gyárból, illetve lépett be a gyárba uj munkavállalóként • majdnem hajszálpontosan fele-fele arányban. Valóságos népvándorlás! Magyarra for­dítva ez azt jelenti: hogy egy esztendő alatt az ország leg­nagyobb gyárából az összlét­­számban több rint egyhar­­mada- Tehát háromévenként — elvben — kicserélődik az emberállomány- A kilépők 62 százaléka 30 éven aluli és egy évnél rövidebb időt töltött el a gyárban.” Miért hagyják el munkahe­lyüket. A munkaügyi főosz­tály tanulmányozta ezt a sú­lyos problémát és megállapí­tást nyert, hogy a kilépések 30—40 százalékában az okot az illető munkások így mond­ják meg: “Azért, mert más-, hol legalább majd emberként bánnak velünk.” Összegezés: “Számadatban kifejezve a Csepeli Vasművek-' ben évente körülbelül 120 mil­lió forint termeléskiesést oko­­zott a munkaerővándorlás Ha a termelési folyamat i rá- ( nyitásának minden szintjén, nem változtatnak gyökeresen a vezetési elveken és gyakor­laton, akkor nem számolha­tunk lényeges javulással.” HEGYEN-VÖLGYÖN BARANYÁBAN Zengővárkonyban védetté nyilvánították a mókusokat. A falu feletti ősgesztenyés­ben, amely az országban a leg­nagyobb gesztenyeerdő, vala­mikor nagy számban laktak a mókusok. Az öreg fák odvai­­ban ugyanis kényelmes, biz­tos lakást, a gesztenyefákon és a közelükben lévő diófá­kon pedig bőséges táplálékot találtak. Az idők folyamán azonban a mókusok száma erősen megcsappant. A né­hány év előtti ‘népszámlálás’ alkalmával már csak 18 mó­kust találtak ezen a területen. Védetté nyilvánításuk óta a gesztenyefák bundás lakói is­mét lassú szaporodásnak in­dultak. Az idén és a követke­ző évek során uj telepítések-' kel tovább bővül a szelid­­gesztenye erdő, igy tehát ki­látás van arra, hogy a zengő aljai “mókusország” még na­gyobb is lesz, mint valaha volt. * * * A Tenkes hegy oldalában fehérszőrü egércsalád tűnt fel — Kurucz Sándor turbnyi szőlősgazda présházának kö­zelében. A hófehér mezei ege­rek egy törkölyöshordó alá fészkelték be magukat és gyakran látni, amit ki- és be­­futkároznak ott. Annak elle­nére, hogy a színük ennyire slüt a környezettől, nem es­tek zsákmányul a Tenkesen nagy számban élő rókáknak, kóbor macskáknak és ragado­zó madaraknak. A falubeliek közül azóta sokan látogatják Kurucz Sándor szőlőjét — no. persze, nemcsak a fehérege­rek miatt, hanem a jó boráért is. , ¥ í V A Dráva mellett fekvő Sza­­porca és Cun községek hatá­rában valóságos őstermészet­re bukkant a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola egyik tanára. Leg­alább 25 olyan növényfajt ta­lált, amelyek különlegesnek számítanak: vagy azért, mert a drávamenti síkság flóra já­rásában eddig nem ismerték, vagy pedig legutoljára 100— 150 éve jegyezték fel ittlétü­ket a botanikusok. Szaporca közelében például rábukkant a világ legkisebb virágzó nö­vényének — az egy milimé­­ter hosszúságú és fél millimé­ter szélességű vizidara — egy egész telepére. Legjelentő­sebb felfedezése az erdei bo­szorkányig amelynek -ősha zája az Egyesült Államokban van. Ez a növény egész Euró­pában újnak számit. A pécsi főiskolai tanár megfigyelte azt is, hogy igen gazdag en­nek a vidéknek az állatvilága. Többek között .sók teknősbé­kával, törpeegérrel és herme­linnel találkozott, ezeken kí­vül számos vadmacska-faj ta­nyázik errefelé, sőt kócsagot is látott, ami ritkaságnak Szá­mit Magyorországon. Ezért tervbevették, hogy a Dráva? parti táját természetvédelmi területté nyilvánítják. A Sellye közelében lévő több mint kétszáz hektáros sumolyi halastavat megfúr­ták a pézsmák. A halászok arra lettek figyelmesek, hogy a tó 8—10 méter széles gát­ja kilyukadt és karvastagsá­­gu résen ót ömlik kifelé a viz. A tüzetesebb vizsgálat kiderítette, hogy a pézsmák valósággal megszállták a te környékét és egész barlang­­rendszereket építettek a gá­takban. Kijáratokat nyitot­tak a viz felé és a szárazföld irányában egyaránt, s ezeken jön ki a viz a tóból. A halá­szok eddig nem bántották őket, mert a halállományt nem veszélyeztették, hiszen növényevő állatok. Most azon­ban kénytelenek voltak fel­venni a harcot — puskával és varsával — az immár in­vázió jelleget öltött pézsma­vész ellen. Ennek leginkább a szűcsök örülnek, mivel a pézsmák sötétbarna, finom bundája keresett szőrme. :i: * ❖ A Duna-Dráva szögletében elterülő vad-rezervátumban hollótelepet fédeztek fel. — Azért érdekes ez, mert ma már nemcsak a ’’fehér holló“ számit ritkaságnak, hanem a fekete is. A szakirodalom ed­digi megállapítása szerint mindössze nyolc-tiz pár fész­kel az egész ország területén. A hollók leginkább döghus­­sal táplálkoznak, nyilván en­nek hiánya a fő oka a külön­ben szigorúan védett mada­rak állandó fogyatkozásának. A szakemberek a hollók vi­szonylag nagy számát — a feltevés szerint ugyanis leg­alább hat-nyolc pár fészkel Sátorhely környékén — az ap­róvadban gazdag erdők, vala­mint a Duna és a Dáva kö­zelségével magyarázzák. A Mecsek északi részén — az úgynevezett Hegyháton — áz erózió következtében erő­sen lekoptak a hegylejtők: a viz és szél lehordta a talaj felső termőrétegét. A gazdál­kodás megjavítása érdekében most befoltozzák a hegyháti szántóföldek kikopott részeit. A közeli Dombóvár mellett ha­talmas lápiföld-terülétre buk­kantak és innen szállítják a javítóanyagot a Mecsekbe. A lápiföldet gépekkel elterítik a hegyoldalakon és lánctalpas traktorokkal szántják be a talajba. Eddig körülbelül öt­száz hektárnyi területen újí­tották fel a termőréteget. * * * Villányban: a római katoli kus plébánia kertjében viru1 Magyarország egyetlen . sza­badban termő citromfája. Az úgynevezett vadcitromcserj ét Loschert Kázmér néhai lel­kész—műkedvelő botanikus — ültette ei a harmincas évek derekán. A jelek szerint tökéletesen alkalmazkodott s vidék éghajlatához, s annak ellenére, hogy semmiféle vé­delmet vagy takarást nem kap a téli hónapokban, 100— 150 citromot terem évente. Laboratóriumi vizsgálattal megállapították, hogy gyü­mölcseiben két és félszer több a C-vitamin, mint az im­portált nemes citromban. — Ezért a kutatók olyan gondo­lattal foglalkoznak, hogy ösz­­szeházasitják a nemes és a vadcitromot és igy megterem­tik a lehetőségét a citrom szabadföldi termesztésének a mediterrán éghajlatú Villány­ban. Ha pedig ez nem sike­rül, akkor C-vitamin nyerése céljából, elszaporitják a vad­citromot és zárt ültetvénye­ket alakítanak ki belőle. Hatvan éves az ország leg­kisebb gyára: a Mecsek egyik festői völgyében — Kárászon — működő madáretető és fé­szekodu gyár. Egy Kühmel Márton nevű ezermester, a madarak lelkes pártfogója alapította annakidején az üze­met “Első Magyar Fészekodu Gyár” néven. Herman Ottó­nak, a nagy magyar termé­szettudósnak a tanácsai alap­ján dolgozott, akivel szoros bai'átságot tartott fenn. Je­lenleg a kárászi erdészet tart­ja fenn a kis gyárat, mely­nek ma is csak egyetlen mun­kása van: Kemier János asz­talos, akit még az öreg Küh­­nel tanított meg ere a mes­terségre. Az elmúlt tiz esz­tendő alatt körülbelül húsz­ezer madáretető és fészekodu került innen az ország külön­böző tájaira. I Az Alabamában megöli Mrs. Viola Gregg Liuzzo egy 1951-es képen í a férjével (fenn) Lenn a gyerekek. UJ ATÚ ÁRA NEW YORK. Az Ame­rican Automobile Association NOTICE TO PERSONS IN MILITARY SERVICE OR PATIENTS IN VETERANS' HOSPITALS AND TO THEIR RELATIVES AND FRIENDS If you are in the military service or are a patient in a veterans' hospital and desire to vote, or if you are a rela­tive or friend of a person who is in the military service or is a patient in a veterans' hospital who, you believe, will desire to vote in the Primary Election to be held on TUES­DAY, JUNE 1, 1965, kindly write to the undersigned at once making application for a MILITARY SERVICE BALLOT to be voted in said election to be forwarded to you, if you are in the military service or a patient in a veteran's hospital, stating your name, age, serial number, home address and the address at which you are stationed or can be found, or if you desire the Military Service Ballot for a relative of friend then make an application under oath for a Military Service Ballot to be forwarded to him, stating in your application that he is over the age of twen­ty-one (21) years and stating his name, serial number, home address and the address at which he is stationed or can be found. Forms of application can be obtained from the under signed. Dated: April 15, 1965. (Signed) 1 WILLIAM H. FALCEY MERCER COUNTY CLERK P. O. Box 1777 Trenton. New Jersey 08607 NOTICE TO PERSONS DESIRING ABSENTEE BALLOTS If you are a qualified and registered voter of Ire State who expects to be ABSENT OUTSIDE THE STATE ON JUNE 1, 1965, or a qualified and registered, voter who will be within the State on June 1, 1965, but because of ILL­NESS OR PHYSICAL DISABILITY, or because of the observance of a RELIGIOUS HOLIDY PURSUANT TO THE TENETS OF YOUR RELIGION. OR because of RESIDENT ATTENDANCE AT A SCHOOL, COLLEGE OR UNIVERSITY, will be unable to cast your ballot at the polling place in your district on said date, and you de­sire to vote in the Primary Election to be held on Tuesday, June 1, 1965, kindly write or apply in person to the under­signed at once requesting that a CIVILIAN ABSENTEE BALLOT be forwarded to you. Such request musi state your home address, and the address to which said ballot should be sent, and must be signed with your signature, and state the reason why you will not be able to vote at your usual polling place. No Civilian Absentee Ballot will be furnished or forwarded to any applicant unless request therefor is recieved not less than eight (8) days prior to the election and contains the foregoing information. ezt mondja, hogy az uj autó ne mannyiba került, mint "mennyit fizetünk érte. Mert íz autó nemcsak a mérfölde­ket falja, hanem az automo­bilista pénztárcájából is csi­nos összegeket csen ki. Meny­nyibe kerül az autózás örö­me? Az AAA kiszámította, egy u j nyolc cilinderes ol­csóbb automobil tartási költ­séged az első évben. Ezek a költségek: értékcsökkenés — amely azért számítható költ­ségnek. mert idővel veszte­­.égszámlára Írandó lesz), biz­tosítás, ; számtábla dija. To­vábbá: üzemi költség mér­­földenkint 3.7 cent (gazolin, olaj, karbantartás, gumikere­kek). Összes költség 11.8 cent mérföldenkint, ha az autó egy évben 10,000 mérföldet fut és 7.7 cent 20,000 mérföld hajtás esetében. Az átlagos összköltség 807 dollár. Dated: April 15, 1965 (Signed) WILLIAM H. FALCEY MERCER COUNTY CLERK P. O. Box 1777 Trenton, New Jersey 08607 NEVESSÜNK Egy katona igy dicsekedett ij leányismerősének: — Képzeld, milyen nagy te­kintélyem van a hadseregben. Az utolsó szó mindig az enyém. — Hogyhogy? — Amikor mondanak ne­kem valamit, a végén mindig azt felelem: Értettem! ❖ * * Pistike a számoló állvány mellett áll és a tanitó a színes golyókat ide-oda tologatva kérdi: — Ila négy golyóból ket­tőt elveszek, mennyi marad? — Kettő. 3 — És ha a kettőből elveszek egyet, mennyi marad ? — Egy. — És ha az egyet is elve­szem, mi marad ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom