Hiradó, 1964. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-14 / 20. szám

VOL. 43. ÉVFOLYAM — No. 20. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY ARA 15c—SINGLE COPY 15c Thursday, May 14, 1964. Az Amerikai Magyar Tanulmányi Alap kiosztotta a George Washington dijakat NEW YORK — Innen is, onnan is felhangzik olykor­­olykor a kritika, hogy az ame­rikai magyar társadalmi életben nincs elég mozgás, az amerikai magyarok közt hiányzik az összetartás és körükből egyre jobban kihal a magyarság hivatásának a tudata. Ez a bírálat azonban nem helytálló és nyilvánva­lóan olyanoktól ered, akik, nem érdeklődnek eléggé az amerikai magyar társadal-Wigner Jenő mi élet mozzanatai iránt, következésképpen nincse­nek is eléggé tájékozva arról, ami e téren történik. Pedig történik egy és más. E sorok írója több mint félszázad óta él Amerikában, mindig aktiv tagja volt az ide vándorolt magyarság társadalmi mozgalmainak és tárgyilagosan kijelentheti: soha a múltban nem folyt oly élénk társadalmi tevékeny, ség az amerikai magyarság körében, mint éppen manap­ság és e tevékenység soha sem mozgott olyan magas, színvonalon, mint mostaná­ban. E tétel bizonyítására nem kell túl messzire nyúlnunk a múltba. Éppen a napokban, április 29-én, szerdán este ment végbe az Amerikai Magyar Tanulmányi Alapít­vány évenkint ismétlődő dísz­vacsorája, amelyen immár negyedízben- kiosztották a George Washington dijakat. Tíz esztendős jubileum Az Amerikai Magyar Ta­nulmányi Alapítvány éppen most ünnepli tiz éves fenn­állásának jubileumát. E' tiz év alatt tevékenységét ki­tűzött céljának szentelte: a nevelésnek és a kutatásnak, elsősorban a magyar nyelv, kultúra, irodalom, zene, kép­zőművészet és történelem területén. További törekvése egy magyar tanulmányi központ, muzeum és könyv­tár felállítása és a magyar vonatkozású tanulmányi1 program kiszélesítése. Ennek a célnak eléréséhez mintegy 500,000 dollárra van szüksé­ge. A magyar könyvtárat és múzeumi gyűjteményt az Alapítvány fogja kezelni. Az Alapítvány működési te­rülete a New Brunswick, N.J. -i állami Rutgers Egyetem. Itt működik, mint tanár, Molnár J. Ágoston, az Ala­pítvány elnöke. Alelnökök: Dohános István, Dr. Nékám ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Sándor és Dr. Gabriel Aszt­­rik, titkár: Zwack Péter és pénztáros: Kukor j'i Vilmos. Az Alapítvány igazgató­ságának tagjai sorában ta­láljuk az amerikai magyar közélet több számottevő sze­mélyiségét. A dijakat odaítélő bi­zottság tagjai: Peter Zwack elnök, Ft. Borshy K. György, Doh an os István, Charles Elemér, Dr. Eisler Károly, Falussy C. Alajos, Dr. Gáb­riel Asztrik, Gombos Zoltán, Dr. Hollós Pál, Molnár J. Ágoston, Dr. Nékám Sándor, Dr. Radnay Pál, Szegedy Ist­ván. A George Washington di­jat az Alapítvány először 1961-ben osztotta ki, azóta a díjkiosztás évente vissza­térő kiemelkedő kulturális eseménye az amerikai ma­gyarságnak. Részben azok­nak az itt élő magyaroknak, juttatják, akik teljesitmé­­nyeikkel megbecsülést sze­reztek a magyar névnek, más­részt olyan amerikaiaknak, akik a magyarság érdeké­ben jelentős munkálkodást végeztek. A magyar nevek Ha az eddig kitüntetettek, névsorát végignézzük, büsz­keség kell hogy elfogjon bennünket az ott szereplő ma­gyarok névsora láttán. 1961- ben Dr. Mason W. Gross, a Rutgers egyetem elnöke mellett Dr. Kármán Tódor, az aerodinamika tudományá­nak legkiválóbb nevelője, és Dr. Neumann János, a világhírű matematikus kap­ták a dijakat. 1962-ben Dr. Detlev W. Bronk, a Rocke­feller Institute elnöke, Dr. Bé­­késy György, a Nobel.dijas magyar professzor és Zukor Adolf, a hollywoodi film­gyártás egyik úttörője vol­tak a kitüntetettek. Őket követték 1963-ban Dr. Tre­­derick H. Burkhardt, az American Council of Learned Societies elnöke, Dohanos Ist­ván festőművész és Dr. Tel­ler Edward, a világhírű atom­fizikus. Az idén olyan kiemelkedő személyiségeknek jutott a dij, mint Angier Biddle Duke, az Egyesült Államok pro­tokollfőnöke, a nemrég el­hunyt Reiner Frigyes kar­mester és Dr. Wigner P. Je­nő, a fizikai Nobel-dij leg­utóbbi nyertese. Díszvacsora a Waldorf Astoriában A dijakat az Alapítvány díszvacsoráján osztották szét április 29-én. A vacsora a Waldorf-Astoria szálló egyik nagytermében folyt le igen nagy részvétel mellett. Ez azért fontos, mert ezek a vacsorák szolgálják annak a társadalmi hozzájárulásnak a célját, amelynek segítségé­vel óhajtja megvalósítani terveit az Alapítvány. E va­csorák bevételét ugyanis— ' egyrészt a fentebb említett létesítmények javára, más­részt tehetséges magyar diá­kok ösztöndijaira fordítják. A vacsora megnyitó imá­ját Msgr. Szabó S. János, a Magyar Katolikus Liga elnö- : ke mondotta. Az első beszéd 1 det az est toastmestere, C. Peter Strong, az American- Scandinavian Foundation el­nöke tartotta. Ismertette ta­pasztalatait, amelyeket saját alapítványának működése során szerzett. Utána Dr. Molnár J.i Ágoston foglalta össze azi est jelentőségét. Az első ünnepelt Angier Biddle Duke volt, aki az In­ternational Rescue Commti­­tee élén éveken át valóságos védőangyala volt a számtalan politikai üldözöttnek, köztük tudományi professzora mél­tatta. Megemlítette a többi között, hogy a nagy Toscanini Reinert tartotta méltó utó­dának. A beszédre az el­hunyt özvegye válaszolt, meg köszönve a férjének juttatott posthumus kitüntetést. Dr. Wigner Jenő tudomá­nyos jelentőségét Lewis L. Strauss tengernagy, az Atom- Energia Bizottság volt elnöke ismertette. A Nobel.dijas ma­gyar tudós érdekes beszéd­ben mondott köszönetét. Ft. Borshy Kerekes György áldása zárta be a díszva­csorát. Reiner Frigyes a magyarok ezreinek. Műkö­dését Leó Cherne, a Research Institute of America vezér­­igazgatója méltatta. A nemrég elhunyt Reiner Frigyes karmester műkö­dését Dr. Paul Henry Lang, a Columbia egyetem zene-Hűtlenek WASHINGTON— Arány­lag kevésszámú amerikaiak lettek hűtlenek hazájukhoz és a hűtlenek közül is többen idővel megtértek, jelenti a honvédelmi minisztérium .A koreai háború után, mint is­meretes, 21 amerikai hadi­fogoly nem tért haza, hanem Kínában maradt és megizlel­­te a kínai vörös paradicsom zöld gyümölcsét. A 21 hűtlen közül azonban tizen később hazatértek, egy meghalt s a többi 10 ma is ott él vagy meghalt. Európában, ahol jelenleg körülbelül negyedmillió ame­rikai katona állomásozik a NATO védelmi szövetség keretében, a világháború vé­ge óta 70 amerikai katona dezertált, de ezek közül ké­sőbb 30 visszatért állomás­helyére, illetőleg Ameriká­ba. E’nnyi hütlenségi eset 20 év alatt — nem sok. Szamarkand orosz város közelében a földomlás folytán eltoriaszolt folyónak uj medret vágnak bulldózerek. Esküvő a halott vőlegénnyel ÖREGAMERIKÁSOK LÁTOGATÁSA WASHINGTONI PARADICSOMRAN PÁRIS.— 1959 decem­ber 2-án az árvíz áttörte a maJpasseti gátat, csaknem teljesen elpusztította Fréjus városát és 400 ember életét vesztette. A halottak között volt egy André Capra nevű fiatalember. Az élők között pedig menyasszonya, Irene Jodart, aki áldott állapot­ban volt. Andrét eltemették, de Irene kijelentette, hogy' mégis vele köt házasságot. Egy hónapon belül ezt ke­resztül is vitte, mégpedig törvényes formában. Sikerült felhívnia de Gaulle elnök figyelmét szomorú helyze­tére, a sajtó magáévá tette ügyét és a parlament meg­szavazta a példanélkül álló törvényt, amely felhatal­mazza az elnököt a “halál­­utáni házasságkötések’’ en­gedélyezésére. Ez a törvény egyébként csak logikus kiterjesztése a régi francia jogszokásnak, amely engedélyezi a táv­­házasságokat. Napóleonnak Charles főherceg volt a he­lyettese Mária Lujza oldalán az oltár előtt Bécsben, mi­közben a császár kényelme­sen Párisban maradt. És a I távházasságok joggyakor­lata bevett szokássá vált, a fronton szolgáló katonáknál az első világháború alatt. De egy évtizeddel ezelőtt, 1 az indokínai háború idején, ! amikor néha hetekig tartott, I mig egy katona halálhíre el­jutott Párisba, a menyasszony gyakran jutott arra szomo­rú sorsra, hogy tudtán kívül halottal kötött távházasságot. Mi a legális helyzete egy ilyen, J nőnek — gyászoló özvegy, I avagy bánkódó szerető ? A j malsseti katasztrófa felráz­­, ta a közvéleményt és a sajtói 1 törvényes megoldást köve­­j telt a problémára. A törvény célja elsősorban az, hogy legalizálja az eset­leges törvénytelen gyerme­keket és lehetővé tegye, hogy J az asszony nyugdíjhoz jus- i son. De néha egészen bizarr és furcsa helyzetek adódnak elő: Az uj törvény életbe lépte, óta öt nő “ment férjhez” — még az első világháborúban elesett kedveséhez: ezek­nek gyermekei sokan 50 év­nél is idősebbek. Egy nő utólag feleségül ment egy férfihez, aki köz­lekedési szerencsétlenség ál. dozata lett, amikor motorke­rékpárja összeütközött egy lóval. Egy francia felsőfokú1 bíróság a múlt hónapban Íté­letet hozott, hogy a ló tulaj­donosa köteles kártérítést fi­zetni az asszonynak. Egy asszony — aki jelen­leg egy élő férfi felesége —“halál-utáni házasságot” köthetett egy régen halott katonával, akinek igy tör­vényes özvegye lett. Az ilyen szerény nyugdi­jat hajtó halál-utáni házas­sági kérvények közül azon­ban általában csak minden negyediket hagynak jóvá, mert a törvény kiköti, hogy a férfi előzetes beleegyezését kétségtelen módon be kell bizonyítani. Ilyen bizonyí­téknak számit az, ha a háza­sulandó felek kihirdették há­zasságukat a helyi temp­lomban vagy a városházán, vagy az elesett katona pa­rancsnokának Írásbeli en­gedélye a megkötendő há­zassághoz. Az a tény, hogy a menyasszony áldott álla. pótban volt, amikor a vőle­gény elesett a fronton — nem elegendő bizonyiték. A baj az, magyarázza egy ma­­gasrangu igazságügyminisz­tériumi tisztviselő, hogy “á legtöbb nő csupán az elesett vőlegény 1 eveibe li házassá­gi ígéretére alapítja a halál­­utáni házasságkötési kérvé­nyét. Márpedig a törvény értelmében ez nem elegendő. El sem lehet képzelni, hogy egyik vagy másik francia ka­tona hány lánynak Ígért há­zasságot.” Most érkezett be szer­kesztőségünkbe, a szokásos késéssel, a budapesti Nép­­szabadság április-elejei szá­ma s abban olvastunk, nem kis érdeklődéssel, egy érde­kes kis riportot arról, hogy Magyarország szovjet fel­szabadításának évforduló­ja alkalmából meghívott öregamerikások ellátogat­tak a washingtoni magyar követségre, a magyaror­szági szovjetparadicsom tá­voli és mégis oly közeli Ro­­binson-szigetére. Ebből a ri­portból értesültünk, hogy ez a kirándulás (hogy ne mond­juk: zarándoklás) nem is uj, hanem “immár hagyománnyá vált” szokásuk válogatott I öregamerikás magyaroknak. Baráti összejövetel volt a 15-ik utcai követséjgi palo­tában. Nemcsak közelről, de messziről is verbuváltak kirándulókat, olvassuk; a látogatók közül sokan idős koruk ellenére ezer mérföldet is utaztak, hogy együtt le­hessenek szovjet barátaik­kal. A meghívott vendégeket' Radványi János ideiglenes (Mindszenty bíboros her­­zegprimás budapesti szám­űzetésének idejére ideigle­nes) követségi ügyvivő és Osatorday Károly, Kádár fános U.N. delegátusa ma­gyaros vendégszeretettel köszöntötték. Szórakozta­tásukra bemutattak két szép propagandafilmet. Azután el­kezdődött a baráti beszélge-ALEX J. BENKŐ, épiiész vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­téséi, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítéséi és ál­talános javilásokal. Telefonszá­ma. CL 4-8040. tés. Szánd Ferenc öregame­rikás, aki 19Í4-ben jött Amerikába, elmondta, hogy mindent tud a mostani ma­gyarországi állapotokról, mert olvas magyarországi lapokat és kap leveleket magyar fiataloktól. Kocs Pista bácsi, aki 1960-ban lá­togatóban volt Magyaror­szágon, azt mesélte, hogy szülőfalujára, Ófehértóra, rá sem ismert, amikor annyi év után viszontlátta. Nem­csak az lepte meg, hogy a fia­talok közül sokan egyete­met végeztek, hanem az is, hogy milyen derűs, boldog életet élnek az otthoniak, mert nem kell rettegni sem munkanélküliségtől, sem be­tegségtől, ami itt beárnyé­kolja a családok életét. Mar­­kovics Ferenc és felesége “nagy meghatottsággal em­lékeznek Kádár elvtárs new yorki látogatására; a régi magyarok küldöttségével ott voltak ők is üdvözölni őt. ‘ ‘Magyarországi látogatá­sukról is megkérdezték Mar­­kovicsékat és ők azt mond­ták: a legnagyobb benyomást az tette rájuk, hogy az em­berek annyira meghíztak és oly tói tápláltak és derűsek. Arra a kérdésre, hogy ha olyan nagyon boldog, elége­dett és derűs a magyar nép, miért kell mégis a paradi­csomból való kiszökést villa­nyos drótkerítéssel, akna­mezővel, gyorstüzelő őr­állomásokkal megakadá­lyozni? — a válogatott öreg­amerikások közül egy sem felelt, mert egyhez sem intéz­tek ilyen kérdést. A KÁDÁR KORMÁNY HADJÁRATA A MAGÁNÜZLETEK ÉRDEKÉBEN BUDAPEST Paul Under­wood, a New York Times tu­dósítója jelentetet lapjának: — A keleteurópai kommu­nista kormányok a magánüz­letekhez és a magánkereske­delem rendszeréhez fordultak segítségért, hogy nemzetgaz­daságuk egyre nyíltabban je­lentkező hézagait betömjék.- Magyarország, Lengyel­­ország, Csehszlovákia és Bul­gária kormánya, az elmúlt na­pok folymán, szinte egyidő­­ben, hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben arra bá­torítja polgárait: létesítsenek magánüzletet és induljon meg az országban a magánkeres­kedelem rendszere és hálóza­ta — természetesen, állami el­lenőrzéssel.- A felhívás kétségkívül uj gazdasági szemléletet és rendszert jelent a keleteuró­pai kommunista országok tör­ténetében: 1956 óta legtöbb­jükben teljesen eltiltották a magánkereskedelem minden formáját. Egyedül Lengyelor­szág és Magyarország tűrt meg hivatalosan rendkívül ke­vésszámú magánüzletét. — A magyar kormány le­szögezte felhívásában, hogy különösen azokban a falvak­ban és vidéki városokban lát­na szívesen magánüzleteket és magánkereskedelmet, ahol az állami szállítási és elosztás rendszere nehézkes és elégte­len. A legmeglepőbb a cseh és bolgár kormány errevonat­­kozó nyilatkozata volt: éz a két ország ugyanis a keleteu­rópai kommunista országok közül a legmerevebben ra­gaszkodott eddig a marxista­­leninista gazdasági doktrínák­hoz. WASHINGTON Ameri­ka és Románia megbízottai az amerikai fővárosban május 18-án rendkivül fontos gazda­sági és politikai megbeszélé­seket kezdenek. FALUSSY C..ALAJ0S A MAGYAR-AMERIKAI DEMOKRATA TANÄCS ORSZÁGOS ELNÖKE NEW YORK.— Az ame­rikai magyarságot nagy megtiszteltetés érte Robert F. Wagner newyorki polgár­­mester részéről. Wagner polgármester, aki elnöke a Demokrata Párt Országos Bizottsága All Americans Council nevű nemzetiségi tanácsának, most kinevezte Falussy iC. Alajos newyorki ügyvédet az All Americans Council magyar osztálya országos elnökének, egyben a Council magyar-amerikai szervező bizottsága elnöké­nek. A kinevezést közlő leve­lében Wagner polgármes­ter méltatta Falussy vezető szerepét az amerikai magyar demokrata párthivek köré­ben. Elismerően említette meg, hogy Falussy értékes működése hozzájárult 1980- ban John F. Kennedy válasz­tási győzelméhez. További munkálkodására a demok­rata pártszervezet kereté­ben annál is inkább szükség' lesz, mert a párt országos1 vezetősége uj nagy feladatok előtt áll iés ezek uj szervezé­si munkát követelnek meg. Egyúttal arra kérte a pol­gármester Faluss hogy nevez­ze meg azokat a jeles ameri­kai magyar személyiségeket, akiknek a Magyar-Amerikai Szervező Bizottságba való bevonását ajánlja. Azt sze­retné a polgármester, ha ebben a Falussy elnöksége alatt működő bizottságban helyet foglalnának minden' nagyobb magyarok.lakta vá­ros magyarságának kima­gasló képviselői. KIADÓ egy hálószoba, munkás férfinek, heti $8-érl. Telefon: VI 6-2892.

Next

/
Oldalképek
Tartalom