Hiradó, 1964. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-02 / 1. szám

VOL. 43. ÉVFOLYAM No. 1. SZÁM-ssflge*» oó PERTH AMBOY, NEW JERSEY ARA 15c—SINGLE COPY 15c Thursday, Jan. 2, 1964 I0HNS0N EGYÜTT DOLGOZIK A HÁROM VOLT ELNÖKKEL AUSTIN, Tex. — Lyndon Johnson elnök közölte az új­ságírókkal, hogy utasította John A. McConet, a Central Intelligence Agency igazgató­ját: lépjen érintkezésbe Ei­senhower tábornokkal és tá­jékoztassa őt a jelenlegi bél­és külpolitikai problémákról. — Ugyancsak tájékoztatni akarom Harry Trumant és Hoovert is — jelentette ki az elnök a sajtó képviselői előtt. — Amerika három volt elnö­kével állandó kapcsolatot aka­rok fenntartani, s meg aka­rom velük beszélni a felmerü­lő kül- és belpolitikai prob­lémákat. Az újságírók megjegyzik, hogy Mr. Johnson errevonat­­kozó kísérlete egyedülálló az Egyesült Államok történeté­ben és oka nyilvánvalóan az, hogy az elnök biztosítani akar­ja az adminisztráció számára mindkét párt támogatását, a nemzeti egység megteremté­se jegyében. Lyndon Johnson, ugyanek­kor, két fontos bejelentést tett. Az egyik: leváltotta po­zíciójából Teodoro Moscosot, az Alliance for Progress prog­ram igazgatóját és helyébe Thomas Mannt, az uj külügy­­minisztériumi államtitkárt, a latinamerikai ügyek szakértő­jét, nevezte ki. A másik: Adolfo Lopez, me­­xicoi elnökkel személyes meg­beszéléseket folytat majd 1964 február 22-ikén, Los an­­gelesben és Palm Springsen. KRUSCSEV SZERINT A US-T KIŰZIK DEL-VIETNAMRÓL MOSZKVA. — A Szovjet­unió fővárosába egy algir po­litikai küldöttség érkezett hi­vatalos megbeszélésre. A kül­döttséget Hajd Ben Bella, az algir nemzetgyűlés elnöke, ve­zeti. Nikita Kruscsev a Kremlin­­ben fogadta az algir küldött­séget. Üdvözlő beszédéből idézzük az alábbi kijelentése­­' jíeT:' — Az algir nép szabadság­­harcában a Szovjetunió az el­ső pillanattól kezdve önök mellett állott. Mi mindig hit­tünk az önök győzelmében. CUSHING LÁTOGATÁSA PALM BEACH, Fla. — Ri­chard Cushing, bostoni érsek, meglátogatta Joseph P. Ken­­nedyt, a mártírhalált halt el­nök édesapját. Nem titok, hogy támogattuk az algir népet a függetlensé­gért és szabadságért vívott harcában. Néhány megelőző alkalomkor nyíltan beszéltünk erről. Nem titkoltuk ezt a francia küldöttekkel történt tárgyalásaink alkalmával tárgyalásaink alkalmával sem. — Meggyőződésem, hogy a ^ itífiiunii iiclyzct ug’^ a-iu^i* fog alakulni, mint az algíri helyzet. Algériából végülis kénytelenek voltak kivonulni a francia katonák. — Nem tudom, hány évbe telik majd, bizonyos vagyok azonban abban, hogy a dél­vietnami nép még kurtábban fogja kidobni az amerikai be­tolakodókat, Dél-Vietnamból, mint ahogyan az algir nép el­bánt a francia gyarmatosítók­kal. Dr. Wernher von Braun, az amerikai Űrrepülési kutatás és kísérletezés tudományos főigazgatója, mi­után átvette az első Satum kilövő szuper-rakétát, «úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint az oroszok is egy szuper-kilövőn dolgoznak. Kruscsev uj problémája: Lyndon Baines Johnson A Legfelsőbb Szovjet Ta- kapcsolatok? Sőt, ami a Szov­­nácsának értekezlete véget | jetunió számára a legnyug­­ért és Nikita Kruscsevet: talanitóbb: még az sem bi­­megerősitette pozíciójában, j zonyos, hogy a kapcsolatok A nyugati megfigyelők kö-| megváltoztak, zül sokan úgy vélték, hogy i John Fitzgerald Kenne­­a szovjet kommunista pártjdy hároméves adminisztrá­­sztálinistái és a fiatalabb i dója idején a Szovjetunió nemzedék tagjai, összpon­tosított támadást indítanak majd a szovjet miniszter­­elnök megbuktatására. Nem igy történt. Krus­csev hétéves gazdasági ter­vét elfogadták és az, értekez­let mindenféle Kruscsev-el­­lenes támadás nélkül fejező­dött be. Nem lehet kétséges, hogy a támadás ezért nem következett be, mert Kenne­dy elnök váratlan halálá­val uj helyzet következett be a Szovjetunió és Ameri­ka kapcsolataiban. Az uj helyzetet minde­nekelőtt az jellemzi, hogy senki sem tudja — mennyi­ben változtak meg ezek a BONN HAJLANDÓ “MEGNYÍLNI” A SZOVJET DIPLOMÁCIA FELÉ AUSTIN, Tex. — Johnson elnök és Dr. Ludwig Erhard, nyugatnémet kancellár, közös, -hivatalos nyilatkozatot adtak ki kétnapos megbeszélésük­ről. A közös nyilatkozat a kö­vetkezőket szögezi le: Nyugat-Németország, ellen­tétben Adenauer hajlíthatat­lanságával, hajlandó “meg­nyílni” a Kelet, mindenekelőtt a Szovjetunió felé és készen áll arra, hogy a berlini és a német kérdés megoldása ügyé­ben közvetlen tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval. Johnson elnök megismétel­te 1961-ben tett nyilatkoza­tát, amely szerint az Egye­sült Államok hajlandó minden anyagi, stratégiai és ember­áldozatot meghozni Nyugat- Németország és Nyugat-Ber­­lin függetlensége és szabad­sága érdekében. Dr. Erhardt, egy rögtönzött saj tóértekezleten kij elentette, hogy az amerikai és a nyugat­német kormány “a megértés és közeledés útjaira szándé­kozik lépni a Kelettel szem­ben.” — Mindkét kormány készen | zatot tett az újságírók előtt áll arra, hogy a Nyugat és-és ez alkalommal kijélentet- Kelet közötti feszültség eny- te: hitése érdekében megbeszélé­seket kezdjen a Szovjetunió­val — jelentette ki a nyugat­német kancellár. Mr. Johnson rövid nyilatko­— Reméljük, hogy kezde­ményezésünk konstruktiv vá­laszt fog kiváltani a szovjet diplomatákból. NEMZETKÜZI R0NY0DAL0M — KISKUTYÁK MIATT ALEX J. BENKŐ, építész vál­lalja uj házak, garázsok, sib. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. WASHINGTON — Nem­zetközi bonyodalom sok min­den ok miatt törhet ki, álta­lában azonban ritkán tör­ténik meg, hogy két kiskutya miatta törjön ki nemzetközi bonyodalom. íme a történet: Maxwell C. Moulton, Sam nevű kis daxliját, be kellett szállítani egy itteni állator­vosi klinikára. Sam ugyanis megfázott. Ugyancsak erre a klinikára szállítottak be egy másik kis daxli kutyát, E’ri­­cet. Erde gazdája James Loeb volt. Maxwell Moulton arra kér­te Mrs. Loebet, hogy amikor a kórházba megy, hozza ma­gával az ő kiskutyáját. Mrs. Loeb elhozta mindkét kis­kutyát. A kórház azonban véletlenül összecserélte a két kutyust és Eric helyett Samot adta Mrs. Loebnek. Mrs. Loeb férje Amerika guineai nagykövete. A téve­dést egyikük sem vette ész­re. A férj visszautazott Af­rikába, nem Eric-cel, hanem Sammel. Mrs. Loeb pedig Ericet átadta Mr. Moultonnak, mint Samet. Mr. Moulton azonban ismeri a saját kutyáját és nyomban észrevette, hogy — Sam, nem Sam, hanem Eric. Mit lehetett azonban tenni? A Samnek vélt Eric már út­ban volt Afrikába, az ame­rikai nagykövettel. Ekkor az amerikai kül­ügyminisztérium vette ke­zébe a dolgot, tekintettel arra, hogy az Ericnek vélt ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. megtanulta, hogy az ameri­kai elnök olyan messzire haj­landó elmenni az együttmű­ködés terén. ameddig az Egyesült Államok érdekei egyáltalán engedik. Az Egye­sült Államok harmicötödik elnöke keményen reagált, ha kellett, (például a kubai válság idején) hajlékony­nak mutatkozott azonban ak­kor, ha úgy vélte, hogy egy egyezmény a két ország kö­zött a világbéke ügyét szol­gálja, (például a moszkvai részleges atombetiltási egyezmény.) Különleges álláspontot foglalt el Kennedy a Moszk­­va-Peking közötti ideológi ai vitában is. Számtalanszor hangsúlyozta, hogy a világ béke biztosítéka a Szovjet unió és Amerika között' együttműködés. Ezzel a meg­jegyzéssel erősítette Niki ti- Kruscsev pozícióját a Szov jetunióban: a szovjet mi niszterelnök ugyanis a kom­munista mozgalomban ke letkezett szakadásét lega lább a Nyugattal való j»vi­szonnyal kárpótolhatta hi veit — és politikai ellenfele it is. Kennedy elnök volt az aki személyes befolyását és tekintélyét latbavetette annak érdekében, hogy e Szovjetunió és Amerika kö­zött búza és vetőmagvásárlá­si tárgyalások kezdődje­nek. Kennedy elnök volt az, aki Sam már nemzetközi vizek felett volt. A géppel azonban valamilyen kideríthetetlen ok miatt, nem sikerült rádió­összeköttetést kapni. A nagykövet megérke­zett Conakryba, Guinea fő­városába és elfoglalta állo­máshelyét. A külügyminisz­térium most érintkezésbe lé­pett Mr. Loeb-bel és arra kérte: szállítsa vissza Sam-ot gazdájának. Sam már vissza is indult Amerikába, Eric pedig el­indult Afrikába. — Még szerencse, hogy nem lett diplomáciai bonyo­dalom a dologból! — jegyez­te meg Philip A. Heller, a kül­ügyminisztérium sajtóosz­tályának munkatársa. a berlini incidenseket nem élezte ki, egyszerűen azért, mert azok kiélezése Krus­csev ellenfeleit erősítette1 volna a Szovjetunióban, Ken­nedy pedig úgy vélte, hogy a Szovjetunió viszonylagos' engedékenységének leg­főbb biztositéka Nikita' Kruscsev realitásokon ala­puló, külpolitikai irány­vonala. A Kremlin számára az iga­zi kérdés most: milyen lesz a viszony, a Szovjetunió és a Johnson adminisztráció kö­zött, pontosabban megfo­galmazva: milyen lesz a vi­szony Nikita Kruscsev és Lyndon Johnson, az Egyesült Államok uj elnöke között? Amikor nemrégiben Urho> Kekkonen, Finnország el­­töke, a Szovjetunióban tar­tózkodott, Kruscsev, egyik beszéde alkalmával, a követ­kező kijelentést tette: — Rendkívül megelége­­iéssel tölt el Mr. Johnson­­aak az a kijelentése, hogy folytatni fogja Kennedy kül­politikái irányvonalát és arra törekszik, hogy a Szovjetu­nió és Amerika közötti vi­szonyt barátivá tegye. Nem kétségek, hogy ezek i szavak őszinték voltak. Ni­­dta Kruscsevnek, gazdasá­gi programja végrehajtásá­hoz, ma sokkal inkább szük­sége van a Nyugatra, mint valaha. A szovjet külügyminisz­térium egyes diplomatái at­tól tartanak, hogy Lyndon Johnson korántsem tanusit majd olyan hajlékony és tü­relmes álláspontot a Szovjet­unió iránt, mint elődje, John! F. Kennedy. Kennedy elnök még arra is hajlandó volt a nemzetkö­zi feszültség enyhítése ér­iekében, hogy az amerikai megbízottakat végelátha­tatlan tárgyalásokra küld­je a Szovjetunióba. John Fitzgerald Kennedy állás­pontját ebben lehet össze­foglalni : — Minden erőfeszítés bő­séges gyümölcsöt terem ak­kor, ha a nemzetközi feszült­ség csak egy jottányival is csökken. A szovjet diplomatái úgy vélik, hogy Lyndon Johnson korántsem fog mindent el­követni Kruscsev hatalmon: tartása érdekében. Kenne­dy elnök úgy gondolta, hogy a jelen körülmények között A világ folyása DETROIT — Bizonyos vagyok abban, hogy az el­következő 10 esztendőben megnövekszik azoknak a csa­ládoknak a száma, amelyeknek két autójuk és két TV készülékük lesz — mondotta Henry Ford II. MALTA — Egy maltai jótékonycélu egyesület alapítványt létesített John F. Kennedy emlékére. Az alapítványból szegénysorsu gyermekek kórházi keze­lését biztosítják. WASHINGTON — Malcolm Kilduff, a Fehér Ház sajtóosztályának helyettes vezetője, a következőket mondotta az újságíróknak: Lyndon Johnson véleménye az volt, hogy Kennedy meggyilkolása után, lehetséges egy világméretű összeesküvés ellene és Amerika más vezető személyiségei ellen. NEW YORK — A “Care” nevű nemzetközi jóté­konysági intézmény igazgatósága közli: Kennedy elnök emlékére összesen 10,000 dollár érkezett a szervezet­hez, amely a legközelebbi jövőben 10,000 élelmiszer­csomagot küld szét, szerte a világba. WASHINGTON — A honvédelmi minisztérium közli: január folyamán egy 900 főből álló gyalogsági zászlóaljat szállítanak repülőgépeken Nyugat-Német­­országba, hadgyakorlat céljából. TEHERAN, Iran — Az iráni sah és a császárné a téli olimpiász idején két hétre Innsbruckba (Ausztria) látogat. FT. KISH A. GYULA KÓRHÁZBAN Nemcsak Trenton és New Jersey magyarsága, hanem szerte Amerikában min­denfelé, amerre magyarok élnek jól ismerik Főt. Kish A. Gyula trentoni római ka­tolikus plébános nevét és személyét, aki az Amerikai Magyar Katolikus Liga ügy­vezető alelnöke, az Amerikai Magyar Szövetség igazga­tósági tagja, és minden szép magyar ügy előharcosa és támogatója volt az elmúlt sok-sok évtizedeken át . . . Éppen ezért vettük elszomo­rodva és megrendüléssel a le­sújtó hirt, hogy Father Kish A. Gyulát közvetlenül ka­rácsony előtt, december 21- én súlyos szivattakkal szál­lították be a trentoni St. Francis Kórházba, aho­vá ágyához senki láto­gatót ■ nem engednek be. őszinte szívvel remény­kedünk, hogy Father Kish állapota jóra fordul s rövi­desen ismét visszatérhet Ge­­neseee Street-i papi reziden­ciájára, szerető hívei körébe s tovább vezetheti szor­galmas, odaadó munkával egyházközségét, az amerikai magyarság országos mozgal­maiban pedig továbbra is értékes, áldozatos szivü ve­zetőemberünk marad sok-sok éven át! Kívánjuk mielőbbi teljes felépülését! Kisgyermekek aondozásál nap­pali órákban vállalom a saját házamnál. 1 Wellington Pl. New Brunswick. az egyetlen megfelelő ember a Szovjetunió élén Kruscsev. Egyúttal tudta azt is, hogy1 Amerika kedvező magatar­tása megerősíti pozíciójá­ban a szovjet miniszterelnö­köt. Semmi jel nem mutat azon­ban arra, hogy Johnson elnök hasonló véleményen van. Kétségtelen, hogy Lyndon Johnson mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a feszültség a lehető leg­­messzebbmenően enyhüljön a Szovjetunió és Amerika kö­zött. Majdnem kétségtelen azonban, hogy Mr. Johnson nem túlságosan érdeklődik aziránt, hogy vájjon, Krus­csev továbbra is hatalmon marad-e, vagy pedig mással kell tárgyalnia. Bizonyos azonban, hogy legalábbis, az elkövetkezői közvetlen jövőben, a Krem­lin megpróbál barátságos ar­cot mutatni az uj amerikai elnök felé. Kruscev aligha meri próbára tenni a szálas “texasi fiú” türelmét, mert egyelőre nem tudja, hol van a türelem határa. Ha pedig Lyndon Johson türelmét veszti és egy eset­leges provokációra hasonló aggresszivitással reagál, új­ra kezdődik a hidegháború és ez Kruscsev számára nem előnyös, sem magában bent a Szovjetunióban, sem pe­dig a Kinával egyre élesedő, ideológiainak nevezett, de va­lójában hatalmi jellegű vi­szályában. Lyndon Johnson esetle­ges aggresszivitása rendkí­vül kényelmetlenné és veszé­lyessé válhat Nikita Krus­csev számára. Ebben az eset­ben, Peking nyilvánvalóan, diadalmasan mondaná: — Látjátok? Mi meg­mondottuk, hogy az imperi­alistákkal nem lehet együtt­működni 1 Ki tudja, nem lenne-e en­nek a közvetlen következ­ménye az, hogy a nemzetkö­zi kommunizmuson belüli szakadék tovább mélyül­ne és többen csatlakoznának vörös Kina orthodox marxis­ta álláspontjához? Akármilyen furcsán hang­zik is, az igazság a követke­ző : most először tör­tént, hogy a két ország kap­csolatában a kezdeményezés a Szovjetunióból az Egye­sült Államokba csúszott át. Az uj amerikai elnök maga­tartásától sok minden függ' és ez a körülmény az, ami Kruscsevet bizonytalanná: teszi. Igaz az is, hogy Johsnon számára is sokat jelenthet a szovjet-amerikai kapcsola­tok fejlődése az 1964-es vá­lasztások szempontjából, nem lehet vitás azonban, hogy a két ország közötti jóviszony ezúttal sokkal töb­bet jelent Nikita Kruscsev szempontjából. S ez az oka annak, hogy Kruscsev elsőszámú prob­lémája: Lyndon Baines John­son.

Next

/
Oldalképek
Tartalom