Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-29 / 35. szám
8. ÖLDAC HIRAÜ5 A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — Tehát mégis . . . nagyon helyes lesz . . . Végtére is kár a régi, meghitt kapcsolatot elszakítani . . . —- Igaz, igaz, de fájnak az itteni emlékek . . . — Majd elmúlik egyszer ... És hogyan gondolná, méltóságod az anyagiakat illetően a megoldást. . . — Úgy vélem, ha talán szíveskednék a kastélyomért járó hátralékos összeget kiutalni, viszont a birtok bérösszegét bizonyos időre . . . — Helyes! Mondjuk tiz évre . . . — Köszönettel veszem, nagyságos asszonyom . . . Az irodaszobába tértek s ott az iróasztálnál elhelyezkdtek. Székácsyné a fiával együtt rövid idő alatt elkészült a számadással, majd közölte a gróffal a néki átnyújtandó végösszeget. — Feltétlenül megbízom nagyságos asszonyomban és remélem, kegyednek sincs oka a bizalmatlanságra... — Valóban nincs és nem is volt — hangoztatta az özvegy, miközben leolvasta az összeget s átnyújtotta a grófnak: — Hálás köszönét a szives fáradozásért és engedelmet is kérek a gyakori s jelenleg az utolsó molesztálásért — szellemeskedett a gróf, mialatt a tárcájába helyezte a nagyosszegü pénzt. — Legkevésbbé sem molesztált, méltóságod — előzékenykedett az özvegy. — És csak sajnálni tudom, hogy megválik tőlünk! A gróf kézcsókkal búcsúzott, majd meghatottan folytatta: — Nincs már itt senkim, semmim és folyton űznek, hajszolnak, éjjel-nappal körém osonnak, szinte kisértenek . . . — Bizonyos emlékek, ugyebár? . . ., — Múlt árnyak ... VW*'• v. >■ Újra együtt a cimborák, Verebély Petit szorgalmas és ügyes munkásságáért hamarosan megkedvelte gazdája és módfelett megörült, amikor házába került Csiga Panni. Lesz aki főz, gondot'Visel rája is Petin kívül . . . Időval Peti annyira kegyeibe férkőzött, hogy Verebélyt üzlettársul vette és néhány héttel halála előtt végrendeletében — már hála fejében is — Petinek testálta a házát s műhelyét. Az Öreg rézműves elhunytéval Peti igyekezett üzletét jómenetelüvé tenni, ami mihamar sikerült is néki. Ügy Peti, mint Panni még elég jó erőben, fiatalosak voltak s néhány hónapra, hogy összekerültek, Panni anyai örömöknek nézett elébe. 5 ■ Ekkor törvényesen egybekeltek, majd Panninak fiácsája született, akit apjáról Peti névre kereszteltek. Verébéíy Peti, amióta volt gazdája műhelyébe lépett, nagyon megváltozott s megkomolyodott. Talán a viszontagságos élete, a gyakori nélkülözések, a lelki gyötrelmek, amelyeket átélt, tették e változást, mert, amig ezelőtt, ahol s amikor csak tehette, kerülte, azóta megbecsülte a munkát, igy az életet is tudta értékelni. Gazdája elhalálozása óta kettőzött szorgalommal vetette magát a munkának, a rendes életmódnak, miáltal is üzletét rövidesen megnagyobbította, vagyonilag is gyarapodott s amidőn a városkában bevezették a vízvezetéket és rézcsapók előállítására s eladására vállalkozott ,üzlete föllendült s elég rövid időn belül vagyonkára tett szert. Legjobb barátjával, Telekessel elválásuk óta fenntartotta levélbeli összeköttetését. A két elválaszthatatlan, régi, jóbarát havonkénti levelében mindenről híven beszámolt egymásnak, igy Telekes legutóbbi levelében azzal kecsegtette Peti barátját, hogy husvétra kellemes meglepetésben részesíti. Peti, nemkülönben élete párja, érthető kíváncsisággal s türelmetlenséggel várták az eljövendő hüsvéti ünnepeket, amely egy szép vasárnapi napon beköszöntött. A volt cigányvajda Pannijával s fiacskájukkal házuk tornácán a pádon üldögéltek s vártak a meglepetésre ... Már délre járt s még mindig késett a levélben beígért meglepetés: — Nem lesz abbul semmise! — vetette oda Verebélyné. — Dehogy se nem lesz, Pannikám! Jobban ismerem a komámat, mint ahogyan te ismered. Amit az egyszer megígért, azt meg is teszi! — Má hogyan tehetné, most Husvét napján, amikor posta sincs. Máma még pakéta se gyühet tőle, mert idese hozza a posta?! — Nem is postával jön az! — Hát?! — Akárhogyan, valahogyan, de mégis csak meglesz! • — De mi? — Mit tudom én?! Valami! Alighogy Peti szavai elhangzottak, lépések hangja dobogott feléjük. — No csak, — fölfülelt Verebély a léptek dobogására. Ennyi és még egy kutya egészíti ki a Kennedy háztartást a massachusettsi Squaw szigeten. Az ir farkaskutya valami okból távolmaradt a fényképezés alkalmával. 250,000 VESZÉLY FENYEGETI AZ AMERIKAI CSALADOKAT NEW YORK. — A technológia rohamos fejlődése általában, és a vegyiipari fejlődés különösen nagyban meg könnyűit a háztartások vezetését, szolgálja az emberek kényelmét, de ugyanakkor nagy veszélyeket is hozott magával. így, mint az egyre lóerősebb automobilok egyre több és súlyosabb balesetet okoznak, a háztartásban dolgozó nők egészségét, sőt olykor életét is veszélyeztetik a. szinte nap nap mellett a piacra kerülő vegyi készítmények — mosószerek, szépitőszerek, tisztítószerek, stb. Az Amerikai Orvos Szövetség 250,0Ó0-re becsüli azoknak a készítményeknek számát, amelyek káros hatással lehetnek nemcsak speciálisan érzékeny szervezetekre, hanem általában mindenkire. Első tekintetre ijesztő szám azonban ne legyen nyugtalanító. A legtöbb kémiai készítmény biztonságosság tekintetében ki van próbálva és veszély főleg akkor áll elő, ha a szereket nem előírás szerint használják, Vagy ha valakinek túlérzékenysége, allergiája van bizonyos anyagokkal szemben. Emberéi válogatja a méreg A károsodásnak széles skálája van — a bőr viszketegségtől és lehámlástól méreghalálig. Egyes mosóporok (detergents) egyes személyek bőrén repedéseket okoznak, de fel vannak jegyezve esetek, amelyekben az egyik mosóporral szemben allergiás háziasszony egy másik deter gentre tért át, az ártalom megszűnt. A napbarnitó nem minden hölgy bőrét támadja meg. A festékhigitó csak akkor veszélyes, ha az embei belélegzi vagy a kezéről nem mossa le azonnal. A nők hajfestése — amerikai máamely már járvány szerűen terjed tengerentúl is — kockázatos művelet; csak akkor szabad megkockáztatni, ha a szőke vagy tüzyörös vagy lila hajdiszre vágyó ultramodern szépség (vagy u.n. középkorú hölgy) előbb a kezére dörzsölve kipróbálja azt. Derüre-borura festés kiütéseket okozhat nemcsak a koponyán, hanem az arcbőrön is és ráadásul szemgyulladást is. Bőrgyógyászok és kémiai gyárosok egybehangzóan állítják, hogy lehetetlenség oly kémiai szereket készíteni, amely bizonyos személyeknél ne okoznának allergiás károsodást. Ezt az ál itást megtoldja egy newyorki allergia-szakértő azzal a megállapítással, hogy az allergia kóreseteknek nemcsak a száma nőtt újabban, hanem fajtái is megsokasodtak. Más szóval, allergiás megbetegedések jelentkeznek olyanoknál, akik eddig mentesek voltak tulérzékenység-okozta panaszoktól. Gyermekek veszedelme Tragikus következménye a vegyszer inflációnak a gyermekek baleseti mérgezése. Minál több ártalmas kémiai szer van egy háztartásban, annál közelebb a veszély, hogy a gyermekek megmérgezik magukat. A statisztika ijesztő számokat sorol fel. A múlt évben körülbelül 600,000 esetben fordult elő 5 éven aluli gyermekeknél mérgezés és 500 esetben a méreg halált okozott. Nem hinné az ember: egészen ártalmatlannak hitt szerek is kárt okozhatnak. Több ragasztószer (az iskolában gumiarábikumnak neveztük, amerikai neve mucilage) oly vegyiapyagot tartalmaz, amely megtámadja a májat és a vesét. Egy kislány fogpasztával tévesztette össze a plasztik cement ragasztót, kipréselt keveset a tubusból és nyalogatta; a ragasztó ethylene dichloridot tartalmazott, amely megtámadta a gyermek veséjét és halálát okozta. Alattomos ellenségek Alattomosan támadja meg az embert sok újfajta kémiai szer. Az uj, szagtalan festékhigitó, amelyeket a házban do-it-yourself családfő használ,' észrevétlenül a lévegőbe párolognak és su'yos bántalmakat okozhatnak. Jobb volt ennél a régimódi roszszagu higitó, amely — éppen úgy, mint a gáz — undorító szagával figyelmeztetett a veszélyre. Minden éghető kémiai anyag veszélyes, de legveszélysebb az, amely észrevétlenül láng közelébe párolog és lángra lobban. A Federal Drug Administration letiltott egy pincefal vízhatlanná tételére szolgáló szert, miután megállapították, hogy az a falakról lepárolog a kőfalakról a cement padlóra, ott tovább füstölög, mígnem eléri a vízmelegítő tank alacsonyan álló pilotalángját és meggyullad, tüzet okoz, a ház leégését okozhatja. Az érem fényesebb oldala A tudomány és a technika széditő tempójú fejlődésének árnyoldalai mellett fényoldala is van, mondja az. Amerikai Kémiai Intézet elnöke. Ma sokféle fertőtlentőszert ihatunk, régebben a jód volt a házi fertőtlenítőszer és ugyan ki ivott valaha jódot? A kémiai ipar sok eddig ártalmas vagy veszélyes; szert ártalmatlanná és veszélytelenné tett. Például a házi tűzoltó készülékben manapság a korábban használt erős méreg helyett ártalmatlan szódabikarbónát használnak. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vegyiszerekkel tisztán tartott lakás egészségesebb és nem. invitál be baktériumhordozó férgeket. Rendnek muszáj lenni Álatalában azt lehet mondani, hogy a vegyigyárak csak alapos kipróbálás után hoznak forgalomba uj kémiai szereket s az ellenőrző országos hatóság (Food and Drug Administration) főleg csak hamis cimke-felírások miatt tilt le gyártmányokat. Egy és fél év óta, amióta uj törvény szigorú rendelkezéseket léptetett életbe a veszélyes gyártmányok forgalombahoztala ellen, az ellenőrző hatóságok csak 62 készítmény elkobzását rendelte el. Városszépitő fickó BERLIN. — Két hónap óta. garázdálkodik Spandau városában egy gazfickó, aki sorra felgyújtja az ősrégi város csúnya vagy omladozó házait, csűröket, szépérzékét sértő ujságstandokat, ócska tragacsokat. Spandau tüzes ördöge — igy nevezték el a város lakói — két hónap alatt több mint két tucat gyújtogatást követett el és, mivel még sok szépitenivaló akad az öreg városban, attól tartanak, hogy a tüzes szépitési akciót még tovább folytatni foglya — aimig el nem csípi az éjjel-nappal kereső-kutató rendőrség. Eddig körülbelül 400,000 márka (100,000 dollár) kárt okozott. A tüzes ördög igazi német alapossággal és rendszerességgel dolgozik. A város peremén kezdte, onnan lassanlassan előrenyomult és már elérkezett a belváros szélére. Szépitési akciója során azonban hozzá sem nyult Spandau legcsunyább épületéhez, a komor kő és tégla fegyházhoz, amelynek leghíresebb lakója Rudolf Hess, a lángtengerbe veszett führer Adolf Hitler helyettese, egyidőben jobbkeze, később árulója. KENNEDY HÚGAI BUDAPESTEN BUDAPEST. — Mrs. Jean Smith és Mrs. Patricia Lawford, Kennedy elnök két húga, Budapesten töltött két napot. — Idetartanak, — pedzette Panni. Csakugyan . . . Megnyílt a tornácajtó s azon keresztül többen beléptek. És pedig: (Folytatjuk) AUGUST 29, 1963 ' Az amerikai békés fonadalom harmincadik évfordulója Harminc évvel ezelőtt békés forradalmon mentünk keresztül, amit a politikai világban “New Deal”-nek kereszteltek el. Ennek az átalakulásnak alapjai még a 19.-ik századra vezethetők vissza. A polgárháború és az utána következett rekonstrukciós korszak problémáiban elmerülve, Amerikában későbben köszöntött be az általános iparosodás, mint Európában, de épen ezért, gyorsabb ütemben folyt le, mint ott. A hirtelen átalakulás összeütközésekre vezetett és társadalmi reformok sürgetésére, hogy a méltánytalanságokat kiküszöböljék. Az első sztrájk 1877-ben tört ki a vasúti vállalatok ellen. A mozgalmat letörték, de a munkásság tovább folytatta harcát a szervezedés szabadságáért. Megindult a 8 órai munkaidőért folytatott küzdelem is, ami 1886- ban chicagói Haymarket lázadáshoz vezetett.Négy rendőr halt meg bombarobbanás következtében és négy munkást akasztottak fel utána, mint tetteseket. A rövidebb munkaidőt mégis kivívták és csakhamar a farmokon is megindult a munkások mozgalma. Az agitátorok a trösztök és vasutak megrendszabályozását, fokozatos jövedelmi adót és más reformokat követeltek. Sok kis párt alakult meg ezekkel a jelszavakkal, igy a “Greenback Party”, a “Grange”, a “Farmers Alliance” és a “Populist Party”. Az utóbbinak elnökjelöltje, James B. Weaver, 1892-ben több mint egymillió szavazatot kapott. Az uralmon lévő párt akkor mégis konzervatív volt. Abraham Lincoln halála utáni harminc év folyamán a kormány legfontosabb feladatának tartotta az ipari fejlesztését és ebben a véleményben egyformán osztoztak a demokrata és a republikánus párt tagjai, mindaddig, amig a radikálisabb ellenzék, Jennings Bryan vezetése alatt hatalmába nem kerítette a demokrata pártot. A Populist Párt csatlakozott a “Silver Demokrata” párthoz (akik inflációt követeltek az ezüstpénz törvényesitésével) és igy azok, akik gyors társadalmi reformokat követeltek, egy hatalmas keretben egyesültek. 1896-ban ugyan alulmaradtak az általános választásokon, de a szavazatkülönbség kicsi volt (6.5 millió 7 millióval szemben). A kisebbség elvei diadalmoskodtak, mert ez időtől kezdve, mindkét vezető párt programjába vette a populisták követeléseit. 1901-ben Theodore Roosevelt lett az elnök. Republikánus létére, már a new yorki törvényhozásban kedvezőbb munkafeltételeket és jobb lakásviszonyokat sürgetett. Mint elnök, a trösztöket és nagyvállalatokat megrendszabályozta, a fölclmivelés terén talajjavítást és öntöztetést vezetett be. Még munkaügyi viták elintézésébe is beleszólt és kötelezte a bányatulajdonosokat, hogy a bányászok követeléseit honorálják. 1912-ben Woodrow Wilson, a nagyhírű emberbarát lett az Egyesült Államok elnöke. Még a világháború kitörése előtt nagyfontosságu belügyi reformokat valósított meg, amit “New Freedom”-nak neveztek el. Megalapította a Federal Reserve Boardot, amelynek révén a pénzintézetek működését ellenőrizhette; megszilárdította a trösztellenes törvényeket; nyolcórai munkaidőt vezetett be a vasutasok részére is, kormánykölcsönöket szavazott meg a gazdaszövetkezeteknek, alacsonyabb vámokat, fokozatos jövedelmi adót és sok más liberális újítást léptetett életbe. Az első világháború megszakította a liberális irányzatot. Az 1920-as évek csöggedtséget az 1929-i pénzügyi pánik váltotta fel, amiután az 1930-as évek elején, a depresszió köszöntött be, mindaddig, mig 1933-ban Franklin Delano Roosevelt “száznapja” be nem következett. Megszületett a népjóléti állam, a megerősített központi kormány irányítása mellett. A “New Deal” folyamán rengeteg liberális törvény lépett életbe; a szakszervezeteket a kormány pártfogása alá vette, és elsősorban a kisemberek érdekeit mozdította elő. A bevezetett reformok ma már a nemzet normális életének tartozékai; ezek nélkül el sem volna képzelhető az ország és társadalom rendes működése. Az érdem kétségtelenül Roosevelté, de a “New Deal” eszméit a múlt tapasztalataiból merhette. Saigonban délvietnami katonák veszik körül a tüntető buddhistákat, akik tiltakozásként naphosszat ültek az utcákon. A buddhisták vallási jogegyenlőséget követelnek.
