Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-29 / 35. szám
AUGUST 29 1953 6. OLDAL Kádár henceg = Hamman cáfol (FEC) Augusztus 5-én a Népstadion melletti Kisstadionban 20,000 ember előtt Kádár János beszámolt a magyar párt- és kormánydelegáció Szovjetunióban tett látogatásáról és az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Beszédében megemlékezett arról, hogy “amikor a magyar küldöttség Moszkvában tartózkodott, többször is találkozott az atomcsend egyezményről éppen tárgyaló amerikai delegációval. E találkozók során az amerikai delegáció tagjai kijelentették, hogy normalizálni kivánják kapcsolataikat a Magyar Népköztársasággal. Mi készek vagyunk a kapcsolatok normalizálására.” Ezekkel a szavakkal számolt be Kádár kijelentéseiről a Szülőföldünk rádió aznap este adásában. Másnap a Magyar Nemzet és Népszava által közölt szövegben azonban a nyilatkozatnak ez a része nem szerepel. A “teljes szöveg” a Népszabadság augusztus 7-i számába jelent meg, de abból is hiányzik. Ezekben a lapokban a tárgyalásokról egy szó sincsen. Kádár arról beszél, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye az ellenség szemében is megnőtt, majd igy folytatja: “Épitőmunkánk tehát nemcsak népünk egyre jobb életének előfeltételeit teremti meg, hanem nemzetközi jelentősége is van. Az igazság az, hogy például a vezető amerikai körök a Magyar Népköztársaságot és még inkább annak kormányát ma semmivel sem szeretik jobban, mint 1956-ban. Most mégis másképpen néznek ránk. Miért? Mert meggyőződtek arról, hogy a Magyar Népköztársaság él és erősödik, az ő óhajaiktól és kívánságaiktól teljesen függetlenül, s ezt a tényt tudomásul veszik.” A Magyar Nemzet vezető külpolitikai hírmagyarázója, Pethő Tibor azonban lapja augusztus 4-i számában elárulja, hogy hol találkozott “többször is” Kádár az amerikai delegációval és annak vezetőjével, Harriman államtitkárral. Pethő, mint ujságiró kisérte Kádárt utján, és riportjában közli, hogy három Ízben folyt tárgyalás Kádár és Harriman között. Először, amikor Kruscsev fogadást adott a magyar delegáció tiszteletére a Kreml Szent György termében. Itt néhány perces “baráti beszélgetést” folytattak. Majd a Luznik Stadionban az amerikai-szovjet atlétikai mérkőzés alatt, amikor mind az amerikai, mind a magyar politikus Kruscsev páholyában foglalt helyet. De a leghosszabb beszélgetésre a Stadion vendéglőjében került sor, ahol Kruscsev vacsorát adott vendégeinek. Az itteni tárgyalás másfél óra hosszat tartott. HARRIMAN NYILATKOZATA Másnap az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Richard Phillips, a szokásos napi konferencián felolvasta Harriman nyilatkozatát, mely szószerinti fordításban igy hangzott: “Kádárral az amerikai-szovjet atlétikai mérkőzésen találkoztam, ahol ő Kruscsev miniszterelnök vendége volt. Amikor Kádár kifejezte, hogy normálizálni kívánja a kormánya és az Egyesült Államok közötti viszonyt, közöltem vele, hogy egy ilyen lépés teljesen azoktól az intézkedésektől függ, amelyeket kormánya bizonyos problémák kiküszöbölésére tesz, melyek a viszony megjavulásának útjában állanak.” Harriman nyilatkozata világosan leszögezi, hogy a viszony megjavítását Kádár kérte. Kruscsev láthatólag mindent megtett, hogy a két politikust minél többször összehozza. Kádár a gyűlés hevében tetszetősen úgy tüntette fel, hogy az amerikai államférfi kérte a viszony rendezését. Ez a kijelentés az aznap esti rádióadáson átfutott, a másnapi lapokból azonban már kiszűrték. MEGY-E U. S. KÖVET BUDAPESTRE? Több mint hat éve az Egyesült Államoknak nincs követe Budapesten. Az utolsó követ, Edward Wales 1956 november 2-án érkezett a magyar fővárosba. A november 4-i szovjet támadás után megbízólevelét nem adta át. 1957 tavaszán a Kádár-rendszer határozottan felszólította annak átadására a US kormányát, amely azonban inkább visszarendelte követét, és helyette ügyvivőit küldött Budapesté. Ez év júniusáig a U.N.ben állandóan ellenezte a magyar kormány delegátusainak elismerését. Kádár és Harriman fenti nyilatkozatai után az amerikai lapok washingtoni tudósítói arról adtak hirt, hogy a közeljövőben — pár héten belül — a State Depart" ment követet küld Budapestre és a két állam közötti “normális” viszony helyreáll. Augusztus 8-án Radványi János, Magyarország ügyvivője Washingtonban aláírta az atomcsend egyezményt. A New York Times másnapi tudósításában megjegyezte, hogy a következő héten újabb tárgyalásokra került sor Radványi és Richard Davis államtitkár között, amelyben véglegesen rögzítik a követcserét. Az amerikai külügyminisztériumban ugyanaznap délután “minden alap nélkülinek” bélyegezték a Times riportját. Egy hivatalos szószóló kijelentette, hogy a US eddigi magatartása után nem képzelhető el, hogy követet küldjön Budapestre. Az utolsó három évben ugyan a magyar rezsim erősen mérsékelte politikáját, amit az áprilisi amnesztia is jelzett. Ennek eredményeképpen született meg az a döntés, hogy az Egyesült Államok nem támadja meg az U.N-ben a magyar delegáció hite-Reitdnek mnszáj lenni GREENVICH, Conn. — Egy ipse lopott 1252 dollárt, a tolvaj rendőrkézre került s a pénz a rendőrség kasszájába került, megőrzésre. Amikor John Lally rendőrkapitányt a rendőrfőnökségről elhelyezték s a kasszát megvizsgálták. a boríték az 1252 dollárral nem volt ott. Hová lett a pénz ? Ki lopta el ? Azt mondja D. W. Robbins rendőrfőnök, hogy nem lehet tudni, ki lopta el, és azt is közli, hogy Lally kapitányt és a letétek őrzésére melléje rendelt Daniel Penedergast rendőrt felfüggesztette állásukból. Közli továbbá a rendőrfőnök, hogy eltűnt ott egyéb is, például 178 dollár befizetett ticket-pénz. De erről nincs szó a Lally kapitány és munkatársa ellen megindi tott fegyelmi vizsgálatokban; a ticket-pénztárban más rendőrök vannak vizsgálat alatt. Ä betegség áfa Az embernek legdrágább kincse az egészsége és dollárban kifejezve legdrágább a betegsége. Az Amerikai Kórházak Szövetsége közli, hogy a múlt évben a szövetségbe tartozó kórházak kiadásai — melyeket a páciensek, hatóságok és a biztosítók fedeztek — 10,129 millió dollárt tettek ki — 7 és egyharmad százalékkal többet, mint az előző évben. Tudományos magyarázkodás a magyarországi népsorvadásról BUDAPEST. — A kommunista rendszerrel és a gyarmati alávetettséggel szembeni ellenállás Magyarországon, sok egyéb tünet mellett abban is megnyilvánul, hogy a házaspárok ijesztő mértékben korlátozzák a gyermekáldást. 1956 őszén a nemzet fegyverrel a kezében, sőt fegyvertelen kézzel is küzdött szabadságáért és függetlenségéért, csaknem kétszázezren kiszöktek a szovjet pokolból s ha nem állították volna vissza a gyilkos határzárt, még egyre menekülnének az. 1 emberek, mint ahogyan a keletnémet szovjetzónából az, évek során milliók szöktek át szabad földre. A szökés megnehezítése miatt most, évek óta szülői szabotázs folyik. A rendszerben' kell tehát keresni az okát annak, hogy a születések miért csökkenek nyugtalanító mértékben. A kormánypropaganda persze a mellébeszélés taktikáját alkalmazza, mint az egyik propaganda^ ságban megjelenő következő fejtegetés mutatja. Hazánkban — Írja Dr. Hir-Richard Sillernek and Lois Bonzellnek a Congress of Racial Equality tagjainak, egyetlen arcizma sem rándult meg, amikor egy felvonulás alatt egy-egy tojást vágtak hozzájuk. Mindketten megtanulták ugyanis az erőszak nélküli tüntetés technikáját. lességét. Richard Phillips, a külügyminisztérium szóvivője ugyancsak közölte, hogy minden alapot nélkülöznek azok a sajtókombinációk, amelyek a US keleteurópai politikájának teljes újraértékeléséről szólnak. Másnap az amerikai sajtó azt irta, hogy a State Department cáfolta ellenére a tárgyalások folynak, a Vatikán és a magyar állam közötti viszony rendezése a közeljövőben megtörténik, utána sor kerül a követküldésre is. A VISZONY RENDEZÉSE A nyilatkozatok és cáfolatok valószinüleg még nem szűnnek meg a közeljövőben. Az amerikai külügyminisztérium nagyon óvatos, mert az atomcsend egyezmény ratifikálásánál a fő kérdés nem annyira az egyezmény maga, mint a US szovjet és keleteurópai politikája. A vélemények megoszlanak. Az egyik felfogás szerint minden lépés, amit a US a Szovjetunióval szembeni enyhülés irányában tesz, megerősíti a keleteurópai kommunista rezsimeket, az elnyomott népekben azt a hitet kelti, hogy Nyugat végképp magukra hagyta őket és saját biztonsága érdekében feladta Kelet-Európa szabadságát. A másik felfogás szószólói pedig éppen ennek az ellenkezőjét vallják. Szerintük az enyhülés a keleteurópai népeknek a nagyobb szabadságért folyó harcát csak megerősíti. Normális diplomáciai kapcsolat több kulturális, gazdasági és emberi kapcsolatot, ezek nyomány megnövekedett befolyást jelent a Nyugat számára. A New York Times augusztus l2-én vezércikkben határozottan állást foglal e politika mellett. Helyesli a forradalom brutális katonai elnyomása utáni amerikai magatartást, de leszögezi, hogy hét év, alatt Magyarország nagy utat tett meg és sok megfigyelő szerint ma a keleteurópai államok között Magyarországon van a legkisebb elnyomás, sok tekintetben a rezsim még a lengyelnél is liberálisabb. “A magyar nép vitán felül szorosabb kapcsolatot akar az Egyesült Államokkal. Normális diplomáciai kapcsolat megnyitja az utat olyan tipusu kulturális, gazdasági és egyéb egyezményekhez, amelyek a mi pozíciónkat Budapesten erősíteni fogják, ‘békés vetélkedésben’ a Szovjetunió befolyásával” — állapítja meg a New York Times, schler Imre, és mindjárt hozzá kell tenni: mindenütt a> nagyvilágban, ahol magyarok élnek — rendkívüli érdeklődés mutatkozik a népmozgalmi adatok iránt. Nemcsak a. Központi Statisztikai Hivatal és kormányzati tényezők, nemcsak közgazdászok és orvosok figyelik a lakosáság számának alakulását, hanem ezek a kérdések a napilapokban, sőt irodalmi lapokban is tárgyalásra kerültek. ' - - ■■ ...■" ‘ KEVÉS SZÜLÉS A különleges érdeklődést főleg a születések számának erős csökkenése okozza: 1962-ben mindössze 13 ezrelék volt. őszintén meg kell vallani, aggodalommal és szorongással figyeljük ezt a jelenséget. Az alacsony szám; mindenképpen kedvezőtlen, előre veti a lélekszám csökkentésének árnyékát és ezt semmiképpen sem tarthatjuk kívánatosnak. Amikor a II. világháborút követő születési hullám vonala lefelé indult, az akkori politikai vezetés a tiltott műtétek szigorú üldözésével megváltoztatta ezt az irányzatot és néhány éven át magasra emelkedett a születések száma. A tapasztalat bizonyította, hogy ez az intézkedés nem adott tartós eredményt. Évekkel ezelőtt különböző szakemberek bevonásával széleskörű kutatás indult. A kutatás egyrészt a születéskorlátozás egyéni okainak felderítésére, másrészt társadalmi-gazdasági tényezők szerepére irányul. AZ OKOK Talán a leglényegesebb tényező, hogy a falusi lakosság egyre nagyobb számban költözik a városokba. A növekvő iparosodás hozza magával a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számszerű csökkentését. A foglalkozási változások az ezzel együtt járó lakóhely változások korlátozzák a termékenységet, hiszen az ebben szereplő személyek és családok erejét, anyagi erőfeszítéseit leköti az uj foglalkozás hoz szükséges szakképzettség megszerzése, lakásszerzés és berendezkedés stb. Közismert, hogy sok évtizede a világ minden kultumépénél a városi lakosság szaporodása lényegesen alacsonyabb. A világstatisztikák azt is bebizonyítják, hogy a nők munkába állása csökkenti a termékenységet; a kereső nők kevesebb gyermeket terveznek és szülnek. A hazai statisztikák igazolják, hogy a nők egyre fokozódó munkába állása nemcsak a jobb életszinvonal érdekében történik. A nők jelentős része már nem elégszik meg a háztartási munkával, érdeklődési körét a házimunka nem, elégíti ki, megváltozott életszemléletével többre vágyik. Mutatja ezt az a meglepő adat hogy a kereső nők közül ötször annyian tanulnak illetve A rajz a “Synocom” nevű hírközlő mübolygó helyzetét mutatja a világűrben. ‘ valamely módon tovább képezik magukat, mint a nem keresők, annak ellenére, hogy a kereső nők elfoglaltsága és igénybevétele nagyobb. A nők egyenjogúsága nehezen tör utat. Sokhelyütt még ma is lebecsülik a nők munkáját, nem tartják a nőket alkalmasnak magasabbrendü munka végzésére. Pedig a nők joggal tarthatnának igényt a társadalom, ezen belül a férfiak támogatására, hiszen ma még kétségtelenül ellentmondás van a nő élettani szerepe és társadalmi érvényesülése között. A terhesség, szülés szoptatás és' a kisgyermek hévelésé korlátozza a nő munkaképességét, akadályozza érvényesülését. Gyárak, kutató- és tervezőintézetek vezetői nem, is titkolják, hogy nem szívesen alkalmaznak fiatal nőket, mert ha gyermekük születik, nem számíthatnak további teljes értékű munkájukra. Sajátos módon az életszinvonal emelkedése világszerte a termékenységre csökkentő hatással van, és minél nagyobb a család jövedelme, annál kevsebb gyermeket terveznek be. Nem egy házaspárnál a háztartás gépesítése, a televízió, vagy az autó szorítja háttérbe a gyermek, vagy több gyermek világrajöttét. A lakáskérdés igen nagy probléma hazánkban, nehéz, együtthaladni a lakásépítésben a faluról a városba vándorlók lakásigényével. Sajátos mégis, 26 ezer megkérdezett nőnél, akiknek egy részei terhességét megtartotta, más része vetélést végeztetett, nem volt lényeges különbség1 a lakáshelyzetben. A születésszabályozás egyéni okai között a megkérdezett nők 60 százaléka több okot is említett 100 nő közül egészségi okokra hivatkozott 61, anyagi okot mondott 73, vegyes egyéni jellegű okokkal indokolt 75. Az, egészségi okok között leggyakrabban saját egészségük féltése szerepelt, továbbá félelem a terhességtől és szüléstől, vagy félelem, hogy a születendő gyermek nem lesz egészséges. Anyagi nehézség 39, lakáshleyzet 24, munkavállalás 10 esetben került okként említésre. Sokan gondolják azt, hogy a nagyobb születési szám, érdekében meg kellene szigorítani az abortusok engedélyezését, és korlátozni a védekezés érdekében folytatott felvilágosító munkát. Ezek megfeledkeznek arról, hogy a védekezés és terhességmegszakitás nem oka, hanem eszköze a születésszabályozásnak. A SEGÍTSÉG Világos, hogy a városba özönlés és a nők fokozódó munkavállalása társadalmi törvényszerűségek, ezek ellen hadakoznir ^tehát: célszerűtlen és kilátástalan. De nagyon sokat tehetünk a nők helyzetének megjavítására. Kétségtelenül már az első gyermek megszületése csökkenti az életszínvonalat, és minél több gyermek születik, annál jobban esik az életszinvonal a gyermektelen házaspárokhoz képest. Igazságos lenne, ha az elkövetkezendő években családi pótlékot jut-, latnának már az első gyermek után is. Helyénvaló lenne, ha a lakáskiutalásokat elsősorban gyermekes vagy gyermeket váró házaspárok kapnák. Az, orvosok is, különösen a szülészek, sokat tehetnek a magasabb születésszám érdekében. Egyrészt a vetélést k-ivánó nőket felvilágosítják arró, hogy a terhességmegszakitás még kórházban szakorvos kezében sem teljesen veszélytelen és megvizsgálják a terhessel együtt a terhesség megtartásának lehetőségét. Másrészt biztosítják a szülések veszélytelenségét és fájdalommentességét. A JÖVŐ Elemezve az egyes születési és házassági korcsoportok termékenységi tendenciáját, arra a megállapításra jutunk, hogy a születési arányszámok csökkenése a közeljövőben megáll, sőt a következő évtizedben minden népességpolitika beavatkozás nélkül i§ a születési arányszám növekedése várható. És ha a szülési kedvet kormányzati és orvosi inézkedések is fokozzák, akkor nem kell aggódnunk kis népünk biztató jövőjéért. Charleston, S. C.-ban William Kelly rendőrfőnök hangszóróval fi- I gyelmezteti a négereket: tartózkodjanak a tüntetéstől, mert a tüntetőket letartóztaják. HlRApó
