Hiradó, 1962. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1962-12-13 / 50. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító as független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. JJul Onlsi, Hujujoajuul ThmipafiaJC ßxüiüd. and. fiublióJuuL in. fiaMtíc űm&tuf. VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM Nem vagyunk kárörvendők, — nem természetünk ez — de ezúttal még sem hallgatha­tunk, mert olyan dologról van szó, amiben — közvetve bár — mi magunk is “érintve” va­gyunk. Pedig legszívesebben egy szót se szólnánk erről az egész ronda ügyről! Két New Yorkban megjele­nő, magyar-nyelvű hetilap per­re ment egymás ellen, bíróság­ra vitték és teregették szeny­­nyeseiket s végül az egyiket — a “szélsőjobboldaliak” lapját, az úgynevezett “keresztény napilap-mozgalom” heti lap­szüleményét — 25,000 dollár kártérítés és az ügyvédi költsé­gek megfizetésére ítélte az es­küdtszék. A. per tárgya: becsületsér­tés, rágalmazás, stb. (mindkét részről). A bíróság, illetve az esküdtszék nem találta kellően bizonyítottnak emezek vádjait és irgalmatlanul elmarasztalta őket. A fellebezés 30 napon be­lül nyújtandó be, ha újabb bi­zonyítékok merülnek fel, a kártérítési összeg azonban le­tétbe helyezendő. A részvénye­sek pénze, ha ugyan van még belőle. Ez az a lap, mely Istentől­­embertől elrugaszkodva, jobb­­ra-balra hadonászva, kezdett ütni-vágni mindent és minden­kit itt Magyar-Amerikában az első naptól kezdve, ahogy 1956-táján az első száma meg­jelent. Amerikai Magyar Szö­vetséget, amerikai magyar ve­zetőembereinket, pap jainkat, sokévtizedes keresztény és ke­resztyén magyar újságjainkat, helyke módon hordta le, pisz­­kolta . . . azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy magát (vagyis a lapot) és a köréje sereglett “has been” legénye­ket, szélhámos-multu semmi­­rekelőket, mindenünnen ki­tessékelt, leszerepelt lesipus­­kásokat s hasonlókat “felépít­se,” “nagy magyarokká” kiált­sa ki ... Ez a pervesztes lap e sorok Íróját, 25-éves becsüle­tes amerikai-magyar újságírói múltra visszatekintő szerkesz­tőjét, az egykori erdélyi ma­gyar újságírót, egyszerűen (és felelőtlenül!) lezsidózta, le­­kommunistázta, mindennek el­mondotta, nem is egyszer . . . S a lap olvasóinak nagy több­sége, (akik más lapot emigrá­­lásuk óta alig olvastak) sietve el is hitték mindazt, amit irt. A Iegszomorubb a dologban az, hogy az Ítélet nem jelent sem­milyen elégtételt azoknak a sértetteknek a számára, akik a pernyertes másik lap és szer­kesztője iránt sem éreznek semmi rokonszenvet, azzal semmi néven nevezhető kap­csolatuk nincs és nem is volt soha. A mi úgynevezett “Magyar- Amerikánkban” sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik (a kimondottan kommunista!) new yorki hetilapnak soha semmiféle komolyan vehető “szerepe” nem volt, ma sincs. Az amerikai magyarság óriási többsége: istenfélő, templom­­bajáró, becsületes munkában megkérgesedett tenyerű ma­gyarjaink százezrei soha még csak nem is hallottak ezekről a lapokról, semmi közük nincs egyikhez se és nem is törődik ez a nagy többség azzal, hogy mit csinálnak, miket irkáinak ezek a lapok. Holott mindhá­rom a maga módján igyekszik azon, hogy úgy tüntesse fel, mintha az volna a legelső, leg­jelentősebb, legfontosabb saj­tó-orgánuma az amerikai ma­gyarságnak. (A kommunista hetilap — például — néhány hónappal ezelőtt, nyilván fenn­tartógazdájuk, a mai kommu­nista magyar kormány felé akarva “bizonyítékot” és je­lentős “eredményt” felmutat­ni, azt irta, úgy irta vezércik­két, hogy “az amerikai ma­gyarság legjelentősebb sajtó­­orgánuma,” stb. És ezt Buda­pesten, valószínűleg, el is hit­ték a beképzelt, pöffeszkedő főkomik!) A pervesztes lap részvényesei, a félrevezetett, csúnyán felül­tetett, becsapott, legtöbbnyire menekült magyarok százai vájjon mit szólnak ehhez az “eredményhez” és mit szólnak a hatalmas kártérítés megfize­téséhez (mely őket terheli), a&m" ttfdj-uk? De határozottan rokonszenvezünk azokkal, akik jóhiszemüek voltak! A “keresztény napilapot” elindí­tani akaró s ennek érdekében annakidején országos mozgal­mat indító néhai való Father Galambos József egy New Brunswickon megtartott gyűlé­sen mondotta: “Ha a napilap megindítására elkezdett moz­galmunk elbukik, azzal olyan fegyvert adunk ellenségeink kezébe, amit egy millió dol­lárért sem tudnának máskép megvenni ...” (Az “ellensé­geink” alatt akkor a jó atya még nem gondolt arra, hogy egy napon a napilap helyett megindított, keresztényitek ál­cázott hetilap amerikai ma­gyar papokat, vezető intézmé­nyeket, keresztény magyar ve­zetőembereket fog püfölni, (Folyt, a 2-ik oldalon) Belgium kétnyelvű állam lesz A belga kormány elnyerte a parlament hozzájárulását ah­hoz a tervhez, hogy megvonják Belgiumban a flamandul és a vallonul beszélő lakosság kö­zötti országos határvonalat. E két népcsoport már évek óta ellenséges viszonyban áll egy­mással, ami két héttel ezelőtt nyílt összeütközésre vezetett. A kormány terve két nyelvű területre osztja fel az országot. Az északi részen flamand (hol­land) lesz a hivatalos nyelv, a déli részen pedig francia. Csak a fővárosban, Brüsszelben lesz mindkét nyelv hivatalosan használható. Az ellenzék tilta­kozott e terv ellen, mert az szerintük államszövetségre és az ország felbontására vezet. A flamand párt túlzó tagjai azt követelik, hogy délen ne lakjanak vallonok. Az északi flamand területen nem hasz­nálják a francia nyelvet még a magánérintkezésben se, de kü­lönösen az egyházi szolgálat­ban, a kereskedelemben, a pos­tán, a hirdetésekben és az üzle­tek cég felirataiban. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. DECEMBER 13-----ML-----Ll__--------- --­­■■■!■ Fiatal magyar írók kapcsolatai az uj szovjet költészettel A magyar irodalmi folyóira­tok — elsősorban a Nagyvilág és a Kortárs — már körülbelül egy év óta közük fordításokban a fiatal orosz lírikusok verseit, annak az uj szovjet költészet­nek a termékeit, amelynek a képviselői éles harcban állnak a Szovjetunióban eddig hiva­talosan fémjelzett pártvonalas irodalommal. Ezek a “lázadó” ifjú költők elsősrban a szemé­lyi érzelmek kifejezésének jo­gát követelik, az iró és az egyé­niség szabadságát hirdetik, és egy uj emberiességet vállal­nak, amely párt-, osztály- és nemzeti különbség nélkül ma­gához ölel, testvérének érez minden embert, de különöské­pen minden elnyomottat, üldö­zöttet. Ennek az uj orosz lírá­nak a fő képviselői Jevgenyij Jevtusenko, Andrej Voznye­­szenszkij és Bulat Okudzsava. Gergely Sándor, az 1945-ben Moszkvából hazatért pártiró, a “lázadó” szovjet irodalom ter­mékeinek közlése miatt meg­támadta a magyar irodalmi folyóiratokat, azt állítva, hogy azok egyoldalúan tájékoztat­ják a magyar olvasókat a mai szovjet irodalomról. Ám a Nagyvilág novemberi száma először hoz valóságos kis an­tológiát a szovjet fiatal költők verseiből, kiváló magyar köl­tőknek Illyés Gyulának, Weö­­rös Sándornak, Fodor András­nak, Jobbágy Károlynak, Ró­nai Györgynek, Képes Gézá­nak, Eörsi Istvánnak és mások-A berlini szögesdró­tot az angolok szállították Az egyik berlini újság jelen­tése szerint a British Ropes of Dancaster nevű angol cég szál­lította a Keletnémet kormány­nak azt a 600 tonna szögesdró­tot, amellyel Ulbrichték Ber­lint kettévágták. A londoni Times annakidején fényképes riportot is közölt arról a felvi­rágzott vasúti szerelvényről, amely 60 tehervagonból állott s amely a leipzigi vásáron meg­vett drótszállitmánnyal meg­rakva elindult Doncasterből Keletnémetországba. nak tolmácsolásában. Hírek szerint számos fiatal magyar iró utazott az utolsó hónapok­ban a Szovjetunióba, kifejezet­ten azzal a céllal, hogy az uj szovjet költők és irók és a ma­gyar irók között szellemi kap­csolatot létesítsen. Ezt a moz­galmat mindkét állam kulturá­lis vezetői eltűrik, különösen amióta a Pravda, a szovjet párt hivatalos napilapja a szovjet pártidók és a fiatal irók harcá­ban egyértelműen az utóbbiak mellett foglalt állást. Üzen a Vénusz­­löveg A hónapokkal ezelőtt sikere­sen kilőtt amerikai Vénusz­­löveg december 14-én, pénte­ken érkezik a Vénusz bolygó közelébe, ahonnan rádiójele­ket küld vissza földünkre. A tudósok máris figyelik és ana­lizálják a “Mariner II” meg­indult rádió-üzeneteit, melyek alapján megállapították, hogy bizonyos mérések egészen mást mutatnak, mint az eddigi felte­vés volt. Kíváncsian várjuk, mit “üzen” végül is a Vénusz­­löveg, van-e, lehet^es-e élet a nap második bolygóján? V C.IS-C elég eaiber­­irtó eszköz? Sokszor olvashatjuk, hogy a két nagy atomhatalom háború esetén elpusztítaná az egész emberiséget. Világos, hogy er­ről egyetlen ország sem ad megbízható adatokat, hiszen az ilyesmi szigorú hadititok. Ennek ellenére mégis tudunk valamit: Medaris tábornok, az U. S. A. hadserege távirányí­tású fegyvernemének nemrég nyugalomba vonult főnöke sze­rint a két atomnagyhatalom A és H bomba készlete olyan óriási, hogy ez a világon élő minden férfira, nőre és gyer­mekre átszámítva, kereken 10 tonna robbanóanyagnak meg­felelő emberirtó eszközt jelent. Ez a mennyiség — sajnos — valóban elég a föld emberek­től lakott részeinek teljes el­pusztításához. Kennedy elnök utjai Megírtuk, hogy Kennedy el­nök Macmillan angol minisz­terelnökkel találkozik a közel­jövőben. Macmillan nem jön Washingtonba, hanem a két államfő az amerikai partokhoz aránylag közel fekvő Bermuda szigetén fog találkozni, még pedig december 19-20 napjai­ban. Macmillan a Kruscsevval valő “csúcskonferencia” gon­dolatáról is beszélgetni fog el­nökünkkel. A Fehér Ház nyilatkozata szerint Kennedy elnök a jövő év februárjában, vagy márciu­sában Costa Rica-ba készül, hogy ott a középamerikai el­nökökkel közös érdekeinkről tanácskozzék. Áprilisban, vagy májusban pedig a már több Íz­ben elhalasztott brazíliai láto­gatását fogja megtenni az el­nök, ahol Adkemar de Barros elnökkel fog megbeszélést foly­tatni. Tito Moszkvában Tito jugoszláviai kommunista diktátor “vakációra” Moszkvá­ba repült, ahol Kruscsev foga­dást rendezett számára. A kommunista Kina rossz szem­mel nézi Moszkvának ezt, az osztályharcos nemz etközisé­­get be nem tartó Titóval való politikai barátkozást. A Szov­jet hivatalos lapja, az Izvesztia viszont melegen üdvözli Tito látogatását s ugyanakkor egy másik cikkben élesen bírálja a Moszkva helyett Peiping felé kacsintó Albánia kommunista kormányát. Moszkvába menet Tito Bu­dapesten is átutazott, ahol a “fővörösek” szívélyesen üdvö­zölték. Wilhelmina királynő halála Wilhelmina volt holland ki­rálynő 82 éves korában meg­halt. Ötven évig volt országá­nak uralkodója. Az első világ­háborúban semleges maradt, a másodikban Hitler minden ok nélkül lerohanta országát és Angliába kellett menekülnie. 1948-ban lemondott egyet­len leánya, Juliana javára, aki ma is uralkodik. IMÁDSÁG Ki ülsz az égben, csillagok felett, Én Istenem, hallgass meg engemet. Hozzád megy szivem és ajkam dadog; Hazámért reszketek, magyar vagyok. A népekkel ha haragod vagyon, A magyarra ne haragudj nagyon. Ne haragudj rá, bűnét ne keresd, Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd. Szeresd, vigyázz rá, Istenem, atyám, El ne vesszen e sötét éjszakán. Mert itt a népek nem tudják, mit ér, Hogy olyan jó, mint a falat kenyér. Hogy nem szokott senkit se bántani, Csendes dallal szeretne szántani. Édes Istenem, te tudod magad, A bárány nála nem ártatlanabb. Te tudod ezt a fajtát, mily becses, Milyen takaros, mily kellemetes. -Te látod életét minden tanyán, Te tudod, hogy beszél: édes anyám. Te tudod barna kenyerünk izét, Te tudod a Tisza szőke vizét. Te tudod, hogy itt milyen szívesen Hempereg a csikó a füvesen. Tudod a nyáj kolompját ha megyen, Édes szőlőnket tudod a hegyen. S keserű könnyeink tudod, Uram, Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan. S hogy vig esztendőt várunk mindenér’ S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér. ó keljetek a magyart védeni Ti Istennek fényes cselédei. Uradnak mondd el forró, drága Nap, Hogy kedveled te délibábodat. Dicsérd meg a Balatont, tiszta Hold, Hogy szebb tükröd a földön sose volt. Csillagok, értünk könyörögjetek! Kis házak ablakába reszketeg Szerteszét este mennyi mécs ragyog . . . Könyörögjetek értünk csillagok! SZÉP ERNŐ AKI NEM FEDEZTE FEL AMERIKÁT Bár az Újvilágot Amerika néven ismerik, nem Amerigo fedezte fel a nyugati földtekét, sőt még Kolumbusz kíséreté­ben sem volt, amikor az utóbbi a nyugatindiai szigeteken part­ra tette a lábát. Kétségtelen, hogy Vespucci többször is meg­látogatta Amerikát, de nem mint első úttörő. Az 150-ik évben Waldsee­­muller német professzor tollá­ból földrajzi munka jelent jneg s ebben a szerző a következő­ket irja: “A földgömb egy újabb negyedrészét fedezte fel Amerigo Vespucci. Nem elle­nezhető tehát az a javaslatom, hogy az uj földrészt “Ameri­­canak” nevezzük el a felfede­ző után.” (Amerigo neve lati­nul “Americus.”) Waldseemuller térképet is rajzoyt, amelyen a brazíliai partok mögötti területet “Ame­rica” néven jelölte meg. Az America elnevezést az ettől északra terjedő vidékekre csak Vespucci halála óta (1512) használták és csak a 17-ik században alkalmazták az Észak- és Dél-Amerika meg­­külömböztetést. Vespucci az olaszországi Florenceban született. A csil­lagászatban képezte ki magát és földrajzi hosszúságok, szé­lességek kiszámításában kiváló szakértőnek ismerték. A flo­­rencei Medicik szolgálatában állott, amikor ott sürgette a földrajzi tudományok alapo­sabb tanulmányozását; föld­gömbök, térképek gyűjtését. Ő maga is kitűnő térképrajzoló volt. Vespucci, Spanyolország­ban tartózkodott Columbus el­ső és második hajóutja idején és 1493-ban egy szicíliai keres­kedelmi vállalatnál hivatal­­nokoskodott. Alkalmazója: Ju­­ranoto Berardi hajókat állított wki és szerelt fel a spanyol ud­var részére az Atlanti Óceán keresztezésére. L e h e t s é ges, hogy Columbus második uta­zásánál használt hajó elkészí­tésében Vespuccinak is szerepe volt. További p á 1 y a f u t ásáról 1503 s 1504ből fennmaradt két levele számol be. A második­ban azt állítja, hogy négy uta­zást is tett és az első ut folya­mán (1497-ben) felfedezte a délamerikai partokat. Ha ez igaz volna, tényleg ő lenne Amerika igazi felfedezője, mert Columbus a nyugati föld­tekének csak a szigeteit fedez­te fel. A szakértők azonban rá­mutatnak arra, hogy Vespucci nem volt e kiküldtetések pa­rancsnoka, hogy csak mint csil­lagász vett részt az 1497-i ex­pedícióban. Ilyen minőségben szerepelt a későbbi utazások­nál is, igy 1499-ben és később 1501-ben és 1503-ban, mint " ' portugál vállalkozók alkalma­zottja. American Council Kubai válság magyarországi visszhangja (FEC) Kennedy elnök októ­ber 22-én bejelentett intézke­dései a kubai szovjet rakétabá­zisokkal kapcsolatban azonnal csatasorba állították a magyar kommunista rendszert is Ku­ba, illetve a Szovjetunió mel­lett. Alig,hogy megjelent a szovjet és kubai kormány ok­tóber 23-i nyilatkozata, a ma­gyar kormány is nyilatkozatot adott ki ugyanabban a szellem­ben, ugyanazzal áz okfejtés­sel. A magyar kommunista rend­szer akciójának fő jellemvoná­sai : 1. Kennedy beszédének, te­hát az amerikai álláspontnak szinte teljes elhallgatása. A “Népszabadság” mindössze 12 sorban “foglalta össze” Kenne­dy beszédét. A többi lap még fukarabban bánt vele. 2. Az amerikai kormány ál­tal nyilvánosságra hozott ada­tokat teljesen elhallgatják. A rakétabázisokat egy szóval sem említik és tagadják azt is, hogy a Szovjetunió támadó fegyvereke t szállított volna Kubába. A kormány-nyiltko­­zat szerint az Egyesült Álla­mok “képmutató módon azt ál­lítja, hogy Kuba népe veszé­lyezteti. A népek azonban tud­ják, hogy Kuba nem fenyegeti Amerikát, hanem az amerikai monopól-tőke urai akarják megfojtani a kubai nép sza­badságharcát, hogy visszaállít­hassák Kubában saját gyarma­ti uralmukat és a tőkések és kizsákmányolok hatalmát.” A budapesti rádió kommentátora igy beszélt: “A hajók ma is, miként évek óta, szerszámgé­peket és teherautókat, olajat és rizst, iskolafelszerelést és kon­­zervet és természetesen a füg­getlenség megvédéséhez szük­séges fegyvereket szállíta­nak.” 3. Amerika agressziót köve­tett el. A rádió szerint “Ken­nedy elnök a gyors és veszélyes fordulat, a nemzetközi jog durva megsértésének, a példa nélkül álló tengeri vesztegzár megvalósításának indokolásá­hoz a hamisítás arzenáljába nyúlt érvekért.” Másszor uton­­állónak bélyegzi Amerikát, a kormány nyilatkozat pedig há­borús provokátornak. Kádár János “durva provokációs dön­tésnek” tartja Kennedy beszé­dét. j Szerinte “az Egyesült Államok elnökének rendelke­zése durva és veszélyes táma­­d á s Kuba függetlensége, ugyanúgy valamennyi nép füg­getlensége és az egész emberi­ség békéje ellen.” 4. Az Egyesült Államok láb­bal tiporta a nemzetközi jogot. Kádár nyilatkozatában többek között el áll: “Amerika kormá­nyának ezek a lépései a nem­zeti jog elemi normáinak sem­mibevételét jelentik és egy olyan idejétmúlt szellemet, ön­kényt tükröznek, amely szerint a népek csak az Egyesült Álla­mok kormányának tetszésétől függően rendezhetnék be éle­tüket.” A rádió intervjut közöl Hajdú Gyulától, a Budapesti Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetőjétől, aki hosszan fejtegeti, hogy Amerika miként sértette meg a nemzetközi jogot. 5. Kubát bátorítani, erősíte­ni kell. A kormány nyilatko­zat igy fejeződik be: “A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és népe kifejezi szolidari­tását, forró testvéri üdvözletét küldi Kuba kormányának és hős népének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a béke erőinek gyors mozgósításával ismét sikerül lefogni az ág­­resszorok kezét. Sikerül meg­őrizni Kuba függetlenségét és megmenteni a nemzetközi bé­két.” Kádár “szívből jövő for­ró testvéri üdvözletét” küldi (Folyt, a 2-ik oldalon) <3^^S> 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom