Hiradó, 1962. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-18 / 42. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. JJul flWy diunaahioK, WjuaApapaiL £jdittuL cuidL fiubHáJuuL itt, fioMJth. tímboif VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 42. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. OKTÓBER 18 Október 23 1956-óta csaknem olyan neve­zetes és történelmi jelentőségű napja a magyarnak, mint már­cius 15. Hat évvel ezelőtt, ok­tóber 23-án egy emberként állt talpra a magyar nép, hogy le­rázza rabbilincsét. Az orosz túlerő azonban leverte a ma­gyar szabadságharcot, akár­csak 100 évvel ezelőtt. A magyar szabadságharc el­bukott, de katonái szerte a sza­bad világban mindenfelé to­vább folytatják a harcot, min­den rendelkezésre álló eszköz­zel. A szabadságharc emléknapján október 23-án szerte a világon mindenütt, ahol magyarok él­nek, ünnepélyeket tartanak, méltó módon emlékezve meg az ádáz küzdelem elesett hő­seiről s az egész magyar nép hősiességéről. Az Amerikába menekült szabadságharcosok s mindazok, akik ittlétüket csak átmeneti, ideiglenes állapotnak tartják s csak arra a percre várnak, hogy egy szabad ha­zába ismét visszatérhessenek, külön memorandumokkal for­dulnak az amerikai kormány­hoz és a világ szabad népeinek vezetőihez az Egyesült Nem­zetekben, kérve hazájuk sza­­baddátételét s a vörös kommu­nista rabságból való kiszabadí­tását. Mi pedig, amerikai magya­rok, akik ebben a csodálatos országban uj hazát találtunk magunknak s gyermekeink, unokáink által valósággal ide­gyökereztünk, mi, akik ennek a hatalmas nemzet-testnek szerves részeivé lettünk, mint öntudatos, szabad amerikaiak emeljük fel szavunkat odaát szenvedő és a világba szám­űzött magyar testvéreink érde­kében, segítünk nekik minden lehető módon céljaik elérésében s velük érzünk, velük vagyunk meg nem szűnő szabadsághar­cuk diadalra juttatásában. Van azonban egy pont egy határvonal, amelyen túl mi nem mehetünk, amelyen túl mi már csak amerikaiak vagyunk . . . amint erre honpolgári es­künk is kötelez. Ennek a határ­vonalnak a hollétét, a kezdődé­­sét pontosan meghatározni meg sem próbáljuk . . . egysze­rűen: nem lehet. Legfeljebb ki-ki maga határozhatja, húz­hatja meg önmagában. Boly­gatni, vitatni, kiélezni ezt a kérdést nem szabad, mint ahogy az elmúlt több mint fél­évszázad alatt soha meg se próbálta ezt senki itt közöt­tünk, érezve, tudva azt, hogy ez helytelen lenne, sok tekin­tetben káros lenne! Maradjunk abban, hogy: magyarok vagyunk, amerikai magyarok, minden más jelző, elválasztó-jel, kötőjel, vagy meghatározó-szócska hozzá­adása nélkül! Mert igy volt ez jó itt eddig ... és igy lesz mind­nyájunkra nézve legjobb ez­után is! A névtelen levélíró az emberi társadalom egyik legaljasabb, legmélyebbre sü­­lyedt korcs alakja. Akár ma­gánszemélyhez, akár újság­szerkesztőséghez küld valaki névtelen levelet, ezzel önma­gáról állít ki szellemi és erköl­csi szenny-bizonylatot. Egy ilyen névtelen levélíró tisztelte meg szerkesztőségün­ket a héten. Kaptunk mi már névtelen levelet, telefonhívást, stb., máskor is, hogy úgy mond­juk: hozzá vagyunk szokva az emberi ocsmányság mindenfaj­ta megnyilatkozásához — ez az újságíró sorsa — de ez a levél mégis más. Miért? Mert valami lapokhoz szétküldött körlevél­­forma otrombaság, gyermek­ded, ostoba irás, “Kedves kol­lega” megszólítással és “kolle­giális üdv.” befejezéssel, ami­ben csak úgy hemzseg a rosz­­szul tájékozottság, felületes ismeret és kimondottan szán­dékos gyalázkodó személyes­kedés megannyi megnyilatko­zása, de amelyben mégis kap­tunk egy “üzenetet,” egy “ki­tüntetést” mi magunk is. Még pedig ebben a mondatban: “Nos, van most anyag, azt a rothadt erdélyi nyilasbanditát, Dienest, egyszersmindenkorra elintézni . . . Maguk ebben na­gyok.” Ki irta, kinek szól a levél, nem tudjuk, nem is fontos. Bi­zonyosan valami agybeteg kommunista, vagy még ennél is rosszabb. A lényeg az, hogy mialatt a “szélsőjobb” e lap szerkesztőjét elmondja az ég világán mindennek: kommunis­tának, zsidónak, baloldalinak s fel sem tudnánk hirtelen itt so­rolni, hogy minek . . . ugyanak­kor a másik végletbeli, magya­rul makogó szemét-társaság “nyilasbanditának” becézi . . . Hát ez kedves! Valóban sziv­­melegitő! Mert igy most már holtbizonyossággal tudjuk, hogy a helyes utón járunk. Ugyanis — és ezt mi magunk tudjuk a legjobban, nemde? — sem az egyik, sem a másik véglet vádja nem illeti e lap szerkesztőjét, nem talál rá egyik sem! E lap szerkesztőjének egyetlen bűne az, hogy 25 év alatt, mióta Amerikában ma­gyar lapot szerkeszt, megma­radt hűséggel magyarnak, — sem ilyen, sem olyan jelzős ma­gyarnak, egyszerűen csak: szi­vében magyarnak! — se jobb­ra, se balra nem hajladozott, ingadozott, óhazai és Ameriká­ba vándorolt magyar véreink javát, igazát, érdekeit nézte csak mindig s aszerint irta cik­keit, jaj, hány keserves-köny­­nyes magyar éjszakán át. Ab­ból a kis háromszéki székely városból elhozta magával ten­­gerentura ágyuöntő Gábor Áron szellemét, hazaszerete­tét, mindig közkatonának, so­hasem vezérnek lenni akaró magyarságát . . . Harcban állt a “nyilatbanditákkal,” harcban állt a kommunistákkal s ebből soha titkot nem csinált, mindig nyílt sisakkal folytatta a har­cot, kemény szavakkal mond­va meg nekik, amit mondani akart. Ez minden bűne e lap szerkesztőjének — e sorok Író­jának — s ha ez bűn, a követ­kezményeket, akár igy, akár úgy, vállalja érte! Egyelőre ennyi mondani va­lónk van ezzel a legújabb lesi­­puskás, névtelen levélíróval kapcsolatban. Legfeljebb még annyit, hogy a levelet valahol New York államban adták pos­(Folyt. a 4-ik oldalon) A MÁSODIK VATIKÁNI ZSINAT MEGNYITÁSA Rómában, a Szent Péter Bazilikában október 11-én XXIII. János Pápa ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Második Ekümenikus Tanács gyűlését, melyen a világ katolikusságát és keresztény egyházait több mint 2,000 főpap képviseli. (A fenti hivatalos Vatikáni fényképfelvételt a Monitor c. trentoni katolikus lap szívességéből közöljük a zsinat impozáns megnyitásáról.) — János pápa megnyitó beszédében kiemelte annak szükségességét, hogy az Egyház elől kell járjon a keresztény­ség egységének és együttmunkálkodásának egyengetésében, mert erre az egységre ma elengedhe­tetlen szükség van. Megölték Floridában Az örök napsugár hazájá­ban, Floridában szép az élet . . . ezt írjuk, valahányszor ot­tani eseményekről, magyarja­ink kirándulásáról, stb. emléke­zünk meg. Most azonban az el­lenkezőjét: kegyetlen gyilkos­ság hírét kell továbbadnunk. Miami, Floridában az elmúlt szombaton, október 13-án este, éppen üzletzáráskor egy ban­dita agyonlőtte Ur Gordon 51 éves, sokak által ismert volt Perth Amboy-i lakost, aki egy ottani áruház üzletvezetője volt. A hold-up banditának nem sikerült pénzt rabolnia, de elmenekült, mielőtt elfogták volna. Ur Gordon 1928-ban végezte el a perth amboyi high schoolt s a II. világháborúban a Navy­­ben szolgált. Gyászolják: fele­sége, — aki a gaztettnek szem­tanúja volt — valamint édesap­ja, Ur Bertalan perth amboyi lakos, aki jelenleg szintén Flo­ridában él; két nővére, egyik Dunellen, N. J.-ben, másik Ca­lif orniában; 3 fivére: Béla, Zoltán és Albert és más rokon­sága. Temetése október 17-én ment végbe Miami-ban. Az I. világháború négy hősének holtteste... Trent, Olaszországból jelen­tik, hogy a 10,700 láb magas Adamello hegyláncon 4 auszt­riai katona holttestére bukkan­tak. Jégbefagyva, hóval beta­karva, 46 év óta pihent ott az első világháború ezen négy osztrák katonája, a Monarchia hősi halottjai, akiknek épség­ben megmaradt holttestét most illő módon adták át az édes anyaföldnek. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, nog> ak valamilyen okból nem kapji pontosan lapnukat, jelentse tele fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. A Vatikáni Zsinatra kijelölt magyar delegáció (FEC) Budapesti közlés sze­rint a vatikáni zsinatra kijelölt magyar küldöttség, a,következő tagokból áll: Hamvas Endre, Csanádi püs­pök, a magyar püspöki kar je­lenlegi feje, a küldöttség veze­tője. Kovács Sándor, szomabthelyi püspök. Sehwarz-Eggenhofer Artur, az esztergomi főegyházmegye érseki helytartója, őt szakér­tőként jelölte ki a pápa a zsi­natra. Brezanóczy Pál, az egri érse­ki főegyházmegye érseki hely­tartója, akit szintén szakértő­ként jelölt ki a pápa. Klempa Sándor kanonok, a veszprémi egyházmegye püs­pöki vikáriusa. Az öt főpap tanácsadóiként és kísérőiként mennek a zsinat­ra: Mihelics Vid, a Vigilia ka­tolikus kulturális folyóirat fe­lelős szerkesztője; Radó Poli­­karp, bencés egyetemi tanár, a Vigilia szerkesztőségi tagja; Esty Miklós, pápai kamarás, aki már Serédi Jusztinian bíbo­ros esztergomi érsek udvari ka­marása volt s jelenleg a kor­mány által támogatott Opus Pacis mozgalom elnöke; Ham­vas István, a Csanádi püspök unokaöccse, aki a püspököt magántitkárként kiséri el útjá­ra; Timkó István görögkatoli­kus pap és rövid idő óta a bu­dapesti Hittudományi Főiskola tanára; végül: Emtei (kereszt­nevét nem közölték) hittudo­mányi főiskolai tanár. A delegáció Rómába utaztá­­ban rövid időt töltött Bécsben, ahol találkoztak a Visinszki bí­boros által vezetett lengyel de­legációval. A kijelölt főpapok közül Brezanóczy Pál jelentős szere­pet játszik a kommunista kor­mányzat által életre hivott u. n. papi békemozgalomban. Rö­vid idővel ezelőtt a kommunis­ta uralom alatt álló Észak- Vietnamban járt. 1947 óta — amikor Mind­­szenty, majd Czapik Rómában járt ez az első személyes hivatalos találkozás a Vatikán 1963 január 7-én megdrágul a posta! A Kongresszus megszavazta s az elnök szentesitő aláírására vá ráz a törvényjavaslat, amely nem tartalmazza ugyan a pos­tai deficit megszüntetésére irá­nyuló k o rmány-követeléseket, de amelyet az elnök minden bizonnyal alá fog imi. Az uj törvény a postai alkal­mazottak bizonyos kis százalé­kú fizetésemelését is elrendeli. Ami pedig minket, illetve a nagyközönséget érdekli legin­kább: a belföldi postai díjsza­bások felemelését mondja ki az uj törvény. Az egyszerű levelek dija 1963. január 7-től kezdve 4 centről 5 centre megy fel un­ciánként, 1 centtel drágább lesz a levelezőlapok dija, vagyis 4 cent lesz az egyszerű, 6 cent a légiposta-levelezőlap. A légi­posta levelek dija az eddigi 7 cent helyett 8 cent lesz uncián­ként,.belföldi viszonylatban. Az újságok és magazinok szállítási dija fontonként 4 szá­zalékkal emelkedik híranyag szerint, a hirdetési részek dija pedig 10 százalékkal, de 3 kö­vetkező év alatt fokozatosan 30 százalékra emelkedik az újságok szállítási dija. A világ legnagyobb szállodája New Yorkban megnyílt a Broadway és 53-ik utcánál épült Americana Hotel, amely a világ legnagyobb és legmo­dernebb szállodája, 2,000 szo­bával, 224 lakosztállyal, szá­mos bál- és gyülésteremmel és 350 kocsit befogadó garázzsal. Az 50 emeletes szálloda szobá­iban refrigerator, léghűtő be­rendezés, televízió, stb. van, egy személy számára napi 14 dollártól feljebb. A szálloda egyik különle­gessége, hogy egy autó-elevator felviszi a 3,000 személy befo­gadására képes bálteremhez az érkező báli vendégeket az autó­ban úgy, hogy közvetlenül a terem bejáratánál szállnak ki a kocsiból. és a Vasfüggöny mögé vetett magyar katolikus egyház veze­tői között. Magyar szabadságharcosok és diákkok októberi emlékünnepélye New Yorkban, most vasárnap Az 1956. évi magyar szabad­ságharc hatodik évfordulóján, 1962 októberében szerte a vilá­gon mindenütt, ahol magyarok élnek számontartják s méltó ünnepély keretében emlékez­nek meg kicsiny nemzetünk nagy hőseiről . . . élőkről és az elszánt, becsületes harcban ele­settekről egyaránt. A keleti tengerpart legna­gyobb magyar-népességű váro­sában, New Yorkban október 21-én, most vasárnap este 6:30 órai kezdettel a Yorkville Ca­sino dísztermében (210 East 86th St.) a Magyar Szabadság­­harcosok és Diákok — a New York-i Magyar Egyházak és Egyletek Nagy bizottságának támogatásával — rendeznek Emlékünnepélyt, amelyre la­punk utján is meghívják New Jersey magyarságát is. Az ünnepély műsora a követ­kező lesz: Megnyitó ima (Nt. Kovács Imre ref. lelkész — üdvözlő be­széd (Dr. Szoó József, a new yorki Magyar Egyházak és Egyletek Nagy bizottságának elnöke) — Magyarnyelvű ün­nepi beszéd (Takács József egyetemista) —Kodály-Bartók dalok (Vasady Imre operaéne­kes) — Gyöngyösbokréta tánc­­együttes — Emlékbeszéd (Sey­mour Freidin, a N. Y. Herald Tribune külpolitikai szerkesz­tője) — Illés Gy.: “Haza a magasba” (szavalja Kürthy Péter) — Angolnyelvü emlék­beszéd (Tóth Csanád egyete­mista) — Bánk Bán, bordal (R-nay Imre operaénekes) •— Magyar Rapszódia táncegyüt­tes — Határozat (feolvassa Ft. Vitéz Baán, O.F.M., szabad­ságharcos) — Záróima (Ft. Slezák Imre, O.F.M.). Az ének­számokat zongorán kiséri Rozs­­nyai Zoltán karnagy. A new yorki magyar egyhá­zak és egyletek és azok Nagy­­bizottságával együtt létrejött Rendező Bizottságban a Ma­gyar Szabadságharcos (Nem­zetőr) Világszövetséget Légrá­­dy József társelnök képviseli, new yorki szervezetét pedig Dr. Iváni Zoltán, Török Endre, Kováts István és Negyedi Sza­bó Margit képviselik. Az októberi magyar szabadságharc emlékünnepélyei New Jerseyben New Brunswickon, egy ebből a célból alakult bizottság em­lékünnepélyt rendez az 1956. évi magyar szabadságharc 6-ik évfordulója alkalmából. Az ünnepély most vasárnap, októ­ber 21-én délután 4 órai kez­dettel lesz az Atléta Klub dísz­termében. Szavalatok, “rádió­­közvetités” és a hat év előtti csodálatos magyarországi ese­ményeket visszaidéző műsor­­számok, valamint alkalmi be­szédek és a Szt. László egyház­­község vegyeskarának hazafi­as dalszámai fogják a kb. 2 órai időre tervezett programot ké­pezni. Passaicon szintén most va­sárnap, október 21-én, délután 3:30 órai kezdettel tartják az Októberi Magyar Szabadság­­harc Emlékünnepélyét, a Szent István Kultúrteremben (3rd Street). Az ünnepély műsorán Meghalt Neumann Teréz Életének utolsó 36 évében vi­selte Krisztus Urunk sebeit konnesreuthi Neumann Teréz, aki most 64 éves korában visz­­szaadta lelkét Teremtőjének. 22 éves korában megbetege­dett, elvesztette mozgási képes­ségét és megvakult. Hat éven keresztül élő-halottként feküdt az ágyban és szüntelen imád­kozott, 28 éves korában Isten megkönyörült rajta, vissza­nyerte látását és újra teljesen egészséges lett, de felgyógyulá­sa után testén megjelentek a felfeszitett Krisztus sebei. A tudományos világ termé­szetesen hitetlenkedéssel fo­gadta a szinte megmagyaráz­­hatalan tüneményeket és hosz­­szu ideig megfigyelés alatt tar­tották. Végül is több oldalról történt szigorú ellenőrzések után megállapították, hogy Neumann Terézzel valami olyan esemény történt, ami meghaladja az emberi elme képességeit, éppen úgy, mint a lourdesi csodák hosszú sora. Ft. Gáspár János r. k. plébá­nos, Nt. Bertalan Imre ref. lel­kész, valamint Ft. Dr. Henkey Károly és Stanley Polack me­gyei bíró fognak alkalmi beszé­det mondani, a Református Egyház énekkara, szavalatok, zongoraszám, magyar fiú- s le­ánycserkészek jelenete, stb., szerepelnek. “ORVNÉZŐ” Amerikai szabadság-fogal­maink szerint szinte hiheteleniil hangzik, hogy vannak országok — köztük Magyarország is •— ahol a rádiót és a televíziót csak­is engedéllyel szabad hallgatni, illetve nézni . . . Mint az újság­ért, vagy folyóiratokért, a rá­dióért, újabban pdig a televízió­ért is elő kell fizetni. Aki ezt nem teszi meg s rákkapcsolja rádió­ját, vagy televízióját engedély nélkül, az “orvhallgató,” vagy “orvnéző.” Igaz, hogy az előfizetéses rá­dió- vagy televízió-adásokban nincsenek hirdetések, mint ná­lunk, de ha azt nézzük, hogy itt Amerikában, az ország bármely részében azt hallgathatunk és nézhetünk, amit akarunk, akkor szívesen meghallgatjuk és meg­nézzük azt az időnkénti rövid hirdetést . . . még azt is, ame­lyikben arra kérnek, hogy ennek vagy annak a műsornak legyünk a sokmillió között egyik nézője és hallgatója. És ha valaki azon töprengene, hogy miért van szükség egy ma­gyar szavakat magyarázó szó­tárra (amit nemrég adott ki az egyik állami könyvkiadó cég Magyarországon), erre a választ máris megkapta: “orvnéző” összetételű szót eddig nem is­mertünk a magyarban. Most már az is van. És van sok ehhez hasonló uj szó, amit az uj élet­­körülmények szültek. Budapesti jelentés szerint az országban ebben az évben 6,600 orvhallgatót és mintegy 1,500 orvnézőt lepleztek le, illetve “ér- I tek tetten” az ellenőrző közegek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom