Hiradó, 1962. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-11 / 41. szám

Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. JJul Kungahifui Wambpapak. fcditad. mod. ßuhtibJutbL áh, fiakík. űmhay CARTERET, WOODBRIDGE, FORD«, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND YOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. OKTÓBER 11 A “MAGYAR ÜGY” AZ EGYESÜLT NEMZETEK PLÉNUMA ELŐTT Sir Leslie Munro újabb jelentését félszeg Amerikaellenes kirohanással fogadták a magyar kommunista kiküldöttek (FEC) Az Egyesült Nemze­tek New York-i központjában szeptember 27-én nyilvánosság­ra hozták Leslie Munro, a ma­gyar ügyben kiküldött külön ENSZ-megbizott ezévi jelenté­sét a magyarországi helyzetről. Mint emlékezetes, e nagy te­kintélynek örvendő ujzélandi diplomatát négy évvel ezelőtt az­zal bízta meg a Közgyűlés, hogy egyfelől kisérje gondos figye­lemmel a magyarországi helyzet alakulását, másfelől, ha lehet, személyes tárgyalások utján szorgalmazza, hogy a magyar­­országi kommunista rezsim, il­letve a szovjet kormány tegyen eleget az Egyesült Nebzetek ha­tározatainak. Az a tény, hogy Leslie Munro most már negye­dik évi jelentését terjeszti az Egyesült Nemzetek közgyűlése elé, mindennél beszédesebben bizonyítja, hogy sem a szovjet kormány, sem magyarországi helytartói nem tettek eleget az ENSZ közgyűlési határozatai­nak. Ezek a határozatok három követelményt állítottak fel a magyar kérdés kielégítő rende­zésre: 1.) . Vonják vissza a szov­jet csapatokat Magyarország­ról; 2) Tartsanak szabad vá­lasztásokat Magyarországon az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt; 3) Tartsák tiszteletben a magyar hatóságok az alapvető emberi jogokat, beleértve a pol­gári szabadságjogokat is. Leslie Munro, mint az előző három esz­tendőben, most is kénytelen volt megállapítani, hogy ezeknek a követelményeknek mindmáig nem tettek eleget. A magyar probléma tehát a lényeget ille­tően ma is ugyanaz, mint volt 1957 tavaszán: a magyar nép fölkelését vérbefojtó idegen csa­patok ma is Magyarországon tartózkodnak, s ennek nyilván­való következményeként a ma­gyar nép mindmáig nem élhe­tett önrendelkezési jogával. Sir Munro jelentésében, töb­bek között rámutat arra, hogy a magyar hatóságok, melyek azt a nézetet hirdették, hogy az 1956-os felkelést nyugati izga­tás idézte elő, most magukat próbálják rehabilitálni a nép előtt azzal, hogy kizárták a kom­munista pártból azokat a kom­munista vezetőket, akiknek túl­kapásai ellen lázadt fel a ma­gyar nép 56-ban. Ugyanakkor Munro megállapította azt is, hogy a jelenlegi rezsim számos vezetője szintén felelős az 1956 előtti túlkapásokért. Munro jelentésében tájékoz­tatta a közgyűlést arról is, hogy az elmúlt év folyamán a világ minden részéről levelek és petí­ciók tömege érkezett hozzá, me­lyek mind a magyar kérdés ér­demleges megoldását sürgetik. Ezeken a petíciókon szereplő a­­láirások száma ma már több millió. Szerepel közöttük két ál­lamfő, több miniszter, több parlament elnöke, nagy városok polgármesterei, egyházi méltó­ságok, szakszervezeti vezetők, kiváló írók, tudósok, egyetemi tanárok és jogászok. E nagysze­rű tüntetésben a világ minden tájáról milliók juttatták kifeje­zésre szolidaritásukat a magyar néppel. E petíciók arról tanús­kodnak, hogy még mindig világ­szerte figyelemmel kisérik a ma­gyar ügy kezelését az Egyesült Nemzetekben. A világszervezet tekintélye pedig változatlanul veszlyeztetve van, mert határo­zatainak, amelyek mind az ENSZ alapokmányának elvei­ben fogantak, ezideig nem tu­dott érvényt szerezni. Ezért a fő-felelősség arra a rezsimre há­rul, amelyet az alapokmány el­veinek durva megsértésével ül­tettek a magyar nép nyakára. A Munro-jelentésre a magyar kommunista ENSZ—delegáció négy napi lázas munkával ké­szítette el válaszát. Csatorday Károly, a Kádár-rezsim főmeg­­bizottja október 1-én Zafrulla Khan, a Közgyűlés elnökéhez in­tézett levelében tiltakozott a Munro-jelentés szétosztása ellen, amely szerinte “félrevezető . . . rágalmazó . . . eltorzított.” Csatorday a kommunisták fegyvertárából a régi elkopta­tott “érveket” szedi elő : Munro jelentése beavatkozás Magyar­­ország belügyeibe, az alapok­mány betűjének és szellemének megsértése, Munro kiküldése törvénytelen volt, a határozatok is törvénytelenek voltak, stb. A komrpunista válasz szerint a szovjet csapatok nem megszál­ló erők. A Varsói Szerződés ér­telmében tartózkodnak az or­szágban és azt a NATO-hatal­­mak fenyegetése ellen védik. (Itt azonban nem tér ki a válasz arra, hogy akkor ezek a csapa­tok miért fojtatták vérbe a ma­gyar nép forradalmát 1956-ban, miért fogták el törvényes kor­mányának majd minden tagját azért, mivel az csaknem az egész magyar nép követelésére beje­lentette a Varsói Szerződésből való kilépését és az ország sem­legességét?) A válasz “torzításnak” bé­lyegzi Munro jelentését a politi­kai foglyokról, de nem ad szá­mot arról, hogy a magyar re­zsim mennyi politikai foglyot tart börtönben. Hivatkozik az ország “nagyszerű redeményei­­re” s felsorolja mindazt a sok “jót,” amit a mai vörös-kor­mány amerikai magyar-nyelvű kiadványa hétről-hétre elszajkó­­zik azoknak a lágyfej üeknek, a­­kik azt olvassák. A magyarországi vörös dele­gáció teljes dühhel rontott vála­szában az Egyesült Államok el­len. Szerintük az USA felelős a “nemlétező magyar kérdés” fentnartásáért, valamint a ho­zott “törvénytelen határozato­kért.” Tiltakozik az ellen, hogy Munro jelentését szétosszák a tagok között a kommunista ma­gyar ENSZ delegáció megkér­dezése nélkül (!). Végül a megszokott szemfor­gató módon kinyilatkoztatja, hogy a “Magyar Népköztársaság az ENSZ alapokmányának el­veihez hü és kész békében élni minden országgal, beleértve az Egyesült Államokat is.” Péter János, a Kádár-kor­mány külügyminisztere október 1-én beszélt az Egyesült Nem­zetek közgyűlésének általános vitájában. Azzal keltett mind­járt feltűnést, hogy az eddig fel­szólalt kommunista kiküldöttek közül ő volt a legharciasabb, a legagresszivebb. Beszédében el­sősorban a magyar kérdéssel foglalkozott, durva hangnemben támadva az Egyesült Államokat. Még Gromyko-t is felülmúló, a sztalini-korszakra emlékeztető hanghordozásban azzal vádolta az USA kormányát, hogy nyo­mást akart gyakorolni a ma-Bérek és élelmiszer-árak nálunk és Oroszországban Krushchev 1958-ban azt Ígérte, hogy a szovjet polgárai 1962-ben már több húst, tejet és vajat fognak fogyasztani, mint az amerikaiak. A kommu­nisták vezére azonban pár hét­tel ezelőtt mégis kénytelen volt beismerni, hogy az 1961-i hús­termelés 3 millió tonnával a vá­rakozáson alul maradt, ami 25- százalékos hiányt jelent. Ahe­lyett tehát, hogy a Szovjet utol­ért volna bennünket, hátrább maradt a versenyben. A Szovjet 1962 május 31-én kénytelen volt az élelmiszer­­árakat felemelni, hogy a terme­lőknek többet fizethessenek a nyerstermékekért — a fogyasz­tók és különösen a kiskerese­tűek rovására. A hús árát 30 százalékkal emelték fel, a tejét 25 százalékkal. Csak természe­tes, hogy ismét a “nyugati im­perialistákat” okolta a vezér, megemlítve azt az “igazságot,” hogy Amerikában is “csak a gazdagok engedhetik meg ma­guknak, hogy vajat fogyassza­nak.” Egy font vaj ára Oroszor­szágban ma $1.83, mig az Egyesült Államokban csak 72 cent. Egy font marha- vagy disznóhus 87 centbe kerül a Szovjetben, de ott nem osztá­lyozzák a piacra kerülő húst minőség szerint, mint ahogyan Kína születés-szabá­lyozási terve Kommunista Kina népessége — a legújabb statisztikai ki­mutatás szerint — elérte a 700 milliót. A kormány a további népszaporulat megakadályozá­sára meglepő javaslatokat dol­gozott ki. Rendeletileg — bün­tetés terhe alatt — kívánja megtiltani, hogy 26 éven alul apa, 23 éven alul anya lehes­sen valaki. Jeh Kung Shao, a pekingi egészségügyi hivatal vezetője nyilatkozatban kije­lentette, hogy nem elég a fia­talkori házasságot törvényileg megtiltani . . . “arról is gon­doskodnunk kell, hogy az em­berek ne szeressnek bele egy­másba túl fiatalon!” Szerinte minden nőnek “azt kell szem előtt tartania, hogy nem a gyer­mek a fontos, hanem hogy a munkabírása ne csökkenjen.” gyár kormányra annak érdeké­ben, hogy az, bizonyos előzetes engedményekkel tegye lehetővé U Thant UN főtitkár magyaror­szági utazását. Ezt a vádat a UN főtitkárának irodája azonban nyomban megcáfolta, az Egye­sült Államok illetékes szószólói pedig úgy nyilatkoztak, hogy Péter János és az egész magyar delegációnak vádjai minden a­­lapot nélkülöznek. (Erről a figuráról, Péter Já­­nosrél lévén szó, megjegyzendő, hogy “karrierje” a sztálini idők­ben indult el. Tildy akkori köz­­társasági elnök mint több nyel­vet beszélő, “tehetséges és meg­bízható” református lelkészt vette maga mellé. Ott azonban a hírhedt ÁVH bsugója lett. Ha­zacsalta Egyiptomból Tildy ve­­jét, Csornoky Viktort, akit Rá­kosi kivégeztetett. Mivel Csor­noky nem volt “munkásmozgal­mi ember,” Péterre a mostani tisztogatásnál ezért a tettéért nem került sor, egy napon azon­ban egészen biztosan eléri őt is végzete!) azt Amerikában a törvény meg­követeli. Nálunk a legolcsóbb hús ára fontonként 29 cent (sertéshús) és az első-minőségű sertéskaraj 39 centbe kerül. A marhahús ára 35 .cent és 1 dol­lár között váltakozik, minőség szerint. De az élelmiszer áraknál még fontosabbak a bérek, ha a két ország életszínvonalát ösz­­szehasonlitjuk. Az átlagos gyá­ri munkás órabére Moszkvában 50 amerikai centtel egyenérté­kű rubel, mig az Egyesült Álla­mokban $2.42. Tehát még ak­kor is, ha az árak egyenlőek lennének, az orosz munkásnak ötször annyit kellene dolgoz­nia, hogy ugyanazt megvásá­rolhassa. Minthogy azonban az árkülömbséget is tekintetbe kell vennünk, az orosz munkásnak négy órán át kell dolgoznia, hogy 1 kiló marhahúst vegyen, mig az amerikai munkás 40 percnyi munkával keresi meg a “Grade A” marhahús 1 kilóját (2.2 fontot). A moszkvai elv­társ 1 kilogram vajért 8 óráig dolgozik, a detroiti Mister en­nek az időnek a 12-ed részéig. Mindent egybevetve: az orosz életszínvonal bizonyos javulása ellenére is, az amerikai ipari munkás vásárló képessége ma is NÉGYSZER olyan magas, mint az orosza az élelmiszer, ruházat és más szükségleti cik­kek tekintetében. Negyvenötévi kommunizmus ntán, beleértve a Stalint követő “földművelési reformok” kilenc évét is, a kullektiv farm rend­szere nem képes Krushchev ígéreteit valóra váltani. Ko­moly hiány merül fel proteint tartalmazó élelmiszerekben és az üzletek előtti sorbaállás to­vábbra is jellemzi a Szovjet polgárainak mindennapi életét. A legutóbbi hónapok folya­mán a Szovjet négyféle földre­form bevezetését fontolgatta. A váltógazdaság uj rendszerét, szakértő gazdasági vezetők ki­nevezését a politikusok felvál­tására, a több-termelő gazdák jutalmazását és a mezőgazda­­sági gépek és műtrágya szapo­rítását. E reformok életbelépte­tése azonban háttérbe szorítot­ta volna a nehézipar fölényét és fegyverkezésre, atombom­bákra és űrkutatásra keveseb­bet költhettek volna. A Szovjet Központi Politikai Bizottsága nem volt hajlandó erre a lépés­re. És minden maradt a régi­ben. American Council Feleséggyilkos orvos A mai magyar címer A kommunista rabságban sínylődő mai Magyarország egyik ismeretlen költője az 1949-ben bevezetett, szovjet­­mintájú úgynevezett “magyar címert” szabályos hexamete­rekben igy énekelte meg: “Ronda vörös csillag delelőn a kék magyar égen, Bágyasztó sugarát sínyli a buzakalász. Bent Micsurin frigyesit kalapácsot buzakalásszal, Sárba tiporva alant gyászol a szent trikolor.” Szörnyű házassági tragédia hire érkezett a kaliforniai San Jóséból. Kaplany Géza fiatal orvos, akinek Angliában köny­ve jelent meg a magyarorszá­gi szabadságharcban való rész­vételéről, féltékenységi rohamá­ban ágy lábához kötözte, majd megsebesítette fiatal felesége testét úgy, hogy azok csak csúf heggyel gyógyuljanak. Tettének oka, hogy elcsúfít­sa a szép asszonyt s ezzel örök­re magához kösse, ne tessék senki másnak. Az áldozat a tragikus módon, rákbetegség következtében elhunyt magyar vivó-világbajnok, Jekelfalussy Pillér György leánya. Az asz­­szony most, néhány heti szen­vedés után belehalt sebeibe. Megalakult a Cali­fornia! Magyar Operettszinház Californiai Operett Színház néven állandó jellegű magyar színjátszó-társulat alakult Los Angelesben, Verebes Ernő vi­lághírű magyar moziszinész fővédnöksége alatt. Az uj társulat november 21- én mutatkozik ott be a “Csár­­dáskirálynő”-vel. A férfisze­replők között találjuk Tabáni Lászlót, Rózsa Nándort, a New Brunswickról nyugatra ván­dorolt Sugár Károlyt, Klein Tibort, Szendrey Bélát, mig a női szereplők Kovácsné Turó­­czi Gizi, Kennedy Éva, Veres Marika, Cserhalmi Éva, Szilá­gyi Zsóka, Simon Éva és Klára lépnek fel. DeGaulle utóda... Diplomáciai körökben az a vélemény, hogy De Gaulle ok­tóber közepén törvényjavasla­tot terjeszt a francia képviselő­ház elé, amely rendezni kíván­ja az utód kérdését De Gaulle halála esetén. A legutóbbi me­rénylet súlyos gondot okoz De Gaulle-nak, miután az ország jelenlegi kritikus helyzetében az ő halála polgárháborúba dönthetné Franciaországot. Orvoshiány Magyarországon A vasfüggöny mögötti álla­mokban az! öi-vóShiány ijesztő méreteket ölt. AI agyarországon több helyen nincs kivel betölte­ni a körzeti orvosok tisztjét. Ezt a nehézségét most a kolcho­­zokban leleményes módon igye­keznek áthidalni. Miután az élelmiszer-ellátás szintén aka­dozik, a kolchozok most “tisz­teletbeli tagként” vesznek fel orvosokat, akik ugyanazokat a természetbeni j uttatás okát kapják, mint ha a földeken dol­goznának, illetve mezőgazda­­sági munkát végeznének. “Kirakodó Vásár” A Perth Amboy-i kereskedők e hét végén, csütörtökön, pén­teken és szombaton ismét nagy “járdára kirakodó vásárt” tar­tanak, amelynek legutóbb oly nagy sikere Volt. Csak végig kell sétálni az üzletnegyedben a járdán s anélkül hogy be­mennénk akármelyik üzletbe, ott az utcán vásárolhatunk po­tom áron akármit. Akik pedig autóval jönnek a városba, in­gyen parkolhatják kocsijukat a városi parkolóhelyen. Nagy szimfonikus zenekari hangverseny lesz október 26-án New Brunswickon, az Atléta Klubban Október 26-án, pénteken este New Brunswickon, a Magyar Amerikai Atléta Klub díszter­mében hangversenyezik a 70- tagu Suburban Symphony Or­chestra, Peter Sozio vezényle­tével. Brahms, Beethoven, Sa­rasaié, Liszt, Verdi, Mozart, Bartók és Berlioz müveiből ad elő ez a New Jerseyben alakult és a siker utján rohamosan előrehaladó zenei együttes. (Az utolsónak említett Berlioz a szerzője a világhírű Rákóczi Indulónak, amit ez a 70-tagu zenekar fog most nekünk elját­szani!) A hangversenyen fellép ezenkívül Kovács József, a mindnyájunk által jól ismert hegedűművész is, valamint Va­­sady Imre, a Budapesti Opera­ház volt tagja, aki bariton­hangjával már oly sokszor gyö­nyörködtette a hallgatóságot. A nevezetes hangversenyre jegyek elővételben kaphatók az Atléta Klubban, valamint a szokott helyeken éá a Magyar Hírnök irodájában. Helyárak: Értenek a propagandához! A nagy nyári békekong­resszuson Moszkvában Hrus­csov szűnni nem akaró beszédet mondott, amelyet a dolog ter­mészeténél fogva az újságírás szabályai szerint a nyugati la­pok is tárgyilagosan, jelentő­ségének megfelelő terjedelem­ben ismertettek. A Kreml ez­zel elégedetlen volt és távirati­lag utasította néhány külképvi­seletét, hogy a beszédből to­vábbi részleteket jelentessenek meg. Erre a külképviseletek a beszéd szövegét hirdetésként adták fel. Az angol Guardianban, a kanadai Montreal Star-ban, a Winnipeg Free Press-ben, a New York Herald Tribune-ben és a Kansas Starban meg is je­lent a kívánt szöveg, ami Moszkvának laponként kb. 30- ezer dollárjába került. Öngyilkossági rekord Most tette közzé az ENSZ il­letékes osztálya az öngyilkos­ságok statisztikáját az elmúlt évről. Els ő helyen Magyaror­szág áll, ahol 100,000 lakosra 25 öngyilkosság jutott. Utána Ausztria (23), Japán (21) és Dánia (20) következnek. ‘Cseberből vederbe’ A szovjetmegszállta Kelet­németországban lázasan fegy­verkeznek. Az újoncok sorozá­sát most a börtönök és fegyhá­­zak lakóira is kiterjesztették. Ha megfelelnek az előirt felté­teleknek, be kell lépniök a nép­hadseregbe, mire hátralevő büntetésüket elengedik. Külö­nös tréfája a sorsnak, hogy az igy toborzott fiatalok között többen vannak, akik a kötele­ző katonai szolgálat elől Nyu­gatnémetországból Keletre me­nekültek, de ottani tapaszta­lataik alapján próbáltak visz­­szaszökni. Jogosulatlan határ­­átlépés kísérletéért súlyos bün­tetést kaptak, most viszont be­­kényszeritik őket a kommu­nista néphadseregbe. számozott helyek $3.00 és $2.50, általános belépőjegy $2.00, diákjegy $1.50. Az Atléta Klub dísztermét előzetesen megvizsgálták a ze­nekar vezetői és úgy nyilat­koztak, hogy akusztikája nagy­szerű s hogy minden tekintet­ben alkalmas egy nagyvonalú szimfonikus hangverseny szá­mára. Legyünk ott a hangver­senyen minél többen s magunk is bizonyosodjunk meg efelől! Aki számozott helyre akar ül­ni, siessen jegyvásárlásával, mert a jegyek rohamosan kel­nek ! Felemelték a rok­kant katonák nyugdiját Kennedy elnök aláírta azt a Kongresszus által megszava­zott törvényt, amely elrendeli a rokkant veteránok nyugdijá­nak az emelését. Ez az emelés átlagban 9.4 százalék. Az elnök, amikor aláírta ezt a törvényt, örömét fejezte ki a nyugdíjemelés felett, minthogy 1957-től nem részesültek a ve­teránok semmiféle nyugdíj­­emelésben, habár közben az árak felmentek. Nagybácsi, unoka­­hug egy napon születtek Két egymás melletti ágyon a franciaországi lillei kórház nő­­gyógyászati osztályán ugyan­aznap hozta á világra újszü­löttjét a 42 éves Madame Mo­­termand és 22 éves leánya, Ma­dame Bertrand. Az idősebb hölgy igy egy csapásra anya és nagyanya lett, újszülöttje fiú és nagybácsi, leányának gyer­meke kislány és unokahug, azaz négyen hét fővel szaporí­tották a családot. FELHÍVÁS! Heltay Miklós színművész felkéri mindazokat, akik részt akarnak venni New Brunswick és környéke magyarságának szórakoztatásában és be óhaj­tanak kapcsolódni egy műked­velő színjátszó gárda munkájá­ba, lépjenek vele összeköttetés­be személyesen, vagy levélileg. Cime: Nicholas Heltay, 202 So­merset St., New Brunswick, N. J. Heltay Miklós szeretné nap­sugarassá tenni öreg napjait azoknak az áldott jó magya­roknak, akik ebben a rohanó tempójú amerikai életben egy élet nehéz munkája után, szi­vük mélyén ugyanazok marad­tak, akik voltak sok-sok évti­zeddel ezelőtt: magyar szót, jóizü humort, szórakoztató kedves színdarabokat, magyar dalt, muzsikát kedvelő s fajtá­jához sírig ragaszkodó embe­rek . . . Fiataljaink, akik be­kapcsolódnak ebbe a munkába, őket becsülik meg azzal, ha te­hetségükkel, amit magukban éreznek, színpadra lépnek s közvetlen, meleg - hangulatú, barátságos színházi estéken a “régi jó időket” idézgetik fel számukra. POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGÁRIÁN WEEKLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom