Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-21 / 51. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. PERTH AMBOY HERALD J/ul OnltL Ttumqahinn-. O^buMápapsJL £ditfuL euuL PjuMíaJuuL ifi P&aJ£Pl úmhmtf PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. DECEMBER 21 ‘KRISZTUS A VILÁG VILÁGOSSÁGA’ New Delhi, India Irta Dr. Béky Zoltán, püspök Az első benyomásom már a repülőgépen India felé az volt, hogy valami egészen rendkívüli és idegfeszitő események soro­zata lesz az a harmincezer mér­­földes utazás. Még Európában akadt egy-két kereskedő, aki Amszterdamból Rómáiba uta­zott és igy nem érzett meg sem­mit a repülőgép többi utasainak kétségekkel, de keresztyén re­ménységgel is telített lázas vá­rakozásából, de már Zürichben is csak a New Delhiben tartott Egyházak Világtanácsa harma­dik világgyü lésére igyekező uta­sok szálltak fel. Rómában aztán egészen kis világgyüléssé lett az utazók csoportja: déli presbi­­teriánus főtitkár lelkész Atlan­ta, Georgiából az egyik nagy washingtoni episzkolpális temp­­lam dékánja, brazil egyházi ve­zető szállt be. A következő állomás Kairó e­­gészen színessé tette társaságun­kat. Az alexandriai pátriárka csupa szakállas püspökökből ál­ló küldöttség, kameruni néger baptista prédikátor, a kopt egy­­'ház Addis-Abbaba-i püspöke és az arab református egyház e­­gyik papja, hogy csak néhányat említsük, töltötte meg a még el nem foglalt helyeket repülőgé­pünkön. Aliig felfegyverzett egyiptomi katonák tették a ké­pet teljessé, akiknek jelenléte e békés papi csoport körül figyel­meztetett bennünket, hogy i­­szonyatos nemzetközi feszültsé­geknek történelmi korszakában rendkívül felelősségteljes szol­gálat elvégzésére indultunk el. I. világosságának fényében több mint ötven országból kétszáz ke­resztyén felekezet felelős képvi­selői, vezető papjai, teológusai és ifjúsága megtalálja majd a helyes utat a világválságok két­ségbeejtő szakadékai között? Ez volt az első alkalom, hogy az Egyházak Világtanácsának ilyen naggyülésén hivatalosan vett részt a szabad világban e­­gyetlen önálló magyar reformá­tus egyház püspöke. Ezen az el­ső gyűlésen, amelyen, mint tel­jesen egyenjogú tagegyházként képviselhettem az Amerikai Ma­gyar Református Egyházat — került sor arra a páratlan ér­deklődésre számot tartó ese­ményre, melynek következmé­nyei még csak a jövőben lesznek a maguk teljes egészében vilá­gosak, hogy befogadja-e a ke­resztyén egyházak világtanácsa a maga közösségébe az orosz or­thodox egyházat, a bulgárt, a románt és a lengyelt? Kelet felé, jet repülőgépen száguldva az éjszaka sötétségé­ből alig marad meg egy-két óra. Mikor hatalmas gépmadarunk simán ereszkedett le a ragyogó reggeli nap már szemünkbe sü­tött és nem engedte meg, hogy lássuk a távoli Himalája fensé­ges csúcsait. Amerikában szeret­teink még az esti hét órás televí­ziós hírekre készülődtek, New Delhiben már egy nappal későb­ben reggel volt. Szimbolikus volt ez a leszállás New Delhiben, mert hiszen az Egyházak Világtanácsa harma­dik naggyülésének központi té­mája éppen az volt, hogy Jézus Krisztus a Világ Világossága. A távoli Himalája már az örökös feszültség, gyilkos hideg és for­ró háború helye, ahol már a vég­telenségig türelmes indiaiak is kezdik megelégelni a kínai kom­munista aggressziót. A naptól nem láttuk a Hima­láját. Vájjon a világ egyetlen Természetesen a világsajtó, a politikai élet felelős vezetői rendkívüli figyelemre méltat­ták ezt a kérdést. Az ázsiai földrész legnagyobb gyüléster­­mében, amelyik zsúfolásig megtelt a hivatalos résztvevők­kel a karzatokról a világsajtó 350 képviselője figyelte a ta­nácskozásoknak ezt a részét. Amikor ebben a feszültség­ben lehetőség nyílott a felszó­lalásra csak néhány orthodox egyház kért szót, akiknek több­sége erőtlen és meglehetősen az udvarlás fogalmát kimerítő stílusban beszélt az orosz egy­ház felvétele mellett. A világ protestáns egyházainak képvi­selői mind hallgattak. Isten adott erőt és lelket, hogy mint a magyar kálviniz;mus igazi vé­leményét képviselő álláspon­tunkat elmondhattam. “Ha az a szovjet küldöttség, amelyik itt az Orosz Ortodox Egyház elhívott képviselete­ként jelentkezik valóban az igazi keresztény hűségűkről és mártiromságukról ismert és a modern egyházüldözés legke­­sertiségesebb keresztjét hordo­zó hívők és lelkészek egyházát képviseli, nem szavazunk elle­ne. De ha ez a küldöttség az egyház igazi lelkiismerete he­lyett az istentelen, elnyomás diktatúrájára épített Szovjet aggressziv politikai érdekeinek a meghirdetésére akarja fel­használni a keresztény egyhá­zaknak ezt a közösségét, az Amerikai Magyar Református Egyház előre bejelenti, hogy Karácsony... az ellen a végsőkig fog küzde­ni s tiltakozását előre is beje­lenti.” Természetesen, mint ahogy várható volt az orosz egyház tagja lett az egyházak világta­nácsának. Dé felszólalásunk nem volt visszhang nélkül. Fe­lelős amerikai egyházi vezetők, indiai újságírók, német teoló­gusok és finn egyházi lapok tudósítói, csak néhányat említ­sünk, jött megköszönni azt, hogy az Amerikai Magyar Re­formátus Egyház püspöke volt legalább az egyetlen, aki mert szólni és komolyan figyel­meztette az orosz felvételi kér­vény mögött elbújó politikai el­gondolások gyilkos kalandora­it, hogy nem fog sikerülni a cinikus elgondolás, politikai célokra felhasználni a keresz­tény egyházak egységét és kö­zös szolgálatát kereső világta­nácsot. Nem volt felszólalásunk hiá­bavaló azért sem, mert az el­fogadott deklarációkban nem­csak az afrikai elnyomott né­pek felszabadításáról esett szó, hanem a mi külön beadvá­nyunk nyilvánvaló figyelembe­vételével, minden . elnyomás­nak, kolonializmusnak a meg­szüntetéséért. Tehát, lényegé­ben a mi beadványunk alap­­gondolata fogadtatott el, ha nem is néven nevezve az elnyo­mót a közös deklarációban is. Az általam beadott felterjesz­tés azt foglalta magában, hogy helyeselvén az angolai, goai és egyéb még elnyomott népeknek szabadságharcát, azt is mondja ki a világtanács, hogy éppenugy elitéli ezer esz­tendős kultúrájú történelmi népeknek rabszolgasorsba dön­tését, mint az előbbi elnyomást. Az orosz delegáció persze hallani sem akart volna még ilyen ‘enyhén megfogalmazott’ állásfoglalásról se, de végső megszövegezésében az egyhá­zak világtanácsa a világ min­den részén elnyomott népek teljes és csonkitatlan szabad­ságáért szólalt fel és minden felelős hatalomhoz elküldött memórandumjában követelte az elnyomott népek felszabadí­tását tekintet nélkül, hogy mi­lyen fajú, nyelvű, vagy érdek­­körű elnyomásról van szó. Mi szerettük volna, ha az egyházak világtanácsa többet mond. Ha világosabban meg­nevezi a Szovjetuniót, mint a mi szülőhazánknak aljas lei­­gázóját. De kétségtelen, hogy a (Folyt, a 2--ik oldalon) A közelmúlt napokban ter­jesztette be Sir Leslie Munro legújabb, az elmúlt öt év ma­gyarországi történéseire kiter­jedő jelentését az Egyesült Nem­zetek közgyűlésének. Tette ezt annak dacára, hogy a Kádár kormány és a nyilvánosan meg­bélyegzett szovjet apparátus minden erejével igyekezett meg­akadályozni, hogy erre ismétel­ten sor kerülhessen. Sir Leslie tényekre alapított megállapítá­sai annál is fontosabbak, mert jelentését a világ közvéleményé­nek a magyar ügy melletti u­­jabb megnyilatkozásával zárja be, mintegy figyelmeztetvén a diplomáciai világszervezetet a magyar néppel szembeni erköl­csi kötelezettségeire: “Az 1956 október-novemberi véres elmnyomatás után a föld­kerekség legtávolabbi pontjain is megnyilvánult felháborodás ahelyett, hogy az idő múltával csökkent volna — öt esztendő után éppolyan széleskörű,” — írja 9-oldalas jelentésének uiol­­(Folyt, az 5-ik oldalon) Sir Leslie Munro, az 1956-os óhazai orosz vérengzések ügyé­ben hozott határozatok főmeg­­bizottja december elején újból beterjesztette jelentését a United Nations közgyűlésének. Leszö­gezte, hogy a tucatnyi U.N. re­­zolucicból a budapesti vörös bábkormány egyet sem teljesí­tett. Az uralmat orosz támoga­tással magukhoz ragadó, de el­enyésző kisebbségben levő kom­munisták továbbra is lopják, sa­nyargatják a magyar népet, el­rabolják földjét, lakását; ke­gyetlenkedéseikkel éjjel-nappal rettegésben tartják a jobb sors­ra érdemes országot. Mintegy válaszul, a “magyar” delegáció vezetője, egy bizonyos Mód Péter nevű, rendkívül izga­tott, durva levelet intézett a U.N. főtitkárához — felelős­ségre vonva, hogy a magyar kérdéssel még egyáltalában fog­lalkozni merjen bárki is. “Ma­gyarország független állam és azt csinál a saját határain be­lül, amit akar” — hetvenkedik Mód. Majd mód felett méltat­lankodik, hogy az Egyesült Ál­­(Folyt, a 2-ik oldalon) Lapunk szerkesztőjét a Middlesex megyei Freeholder-i állásra indorzálta a New Brunswick-i Amerikai Magyar Női Demokrata Klub A New Brunswicki Amerikai Magyar Női Demokrata Klub szerdán, december 20-án este tartotta évzáró gyűlését, a szo­kásos karácsonyi party-val egybekötve. A Kára Péterné el­nökletével lefolyt gyűlésen több mint százan vettek részt. A gyűlést a hivatalos ügyek el­intézése vezette be, melynek során különböző adományokat szavazott meg a tagság, majd pedig meghallgatta az est szó­nokát, Kosa Imrét, a magyar­ság régi politikai vezérembe­rét, aki az előttünk álló eszten­dő várható nagyjelentőségű po­litikai fejleményeiről adott is­mertetést beszédében. Egyik legfontosabb ezek kö­zött az, hogy a népességsza­porulat következtében felállí­tandó 15-ik kongresszusi kerü­let államunkban Middlesex megye lesz. így ennek az erő­sen demokrata többségű me­gyének végre demokrata kong­resszusi képviselője lesz Wash­ingtonban. Erre a pozícióra a demokrata organizáció még nem állított ugyan jelöltet s arról majd csak januárban fognak tanácskozni a megyei (Folyt, a 4-ik oldalon) Lapunk minden előfizetőjének, hirdetőjének és pártfogójának áldásteljes Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ £S FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP Eredménnyel járt a magyarság összefogása! Sir Leslie Munro jelenti a U. N.-nek: TÖBBMILLIÓ ALÁÍRÁS KÖVETELI A SZOVJET KIVONULÁSÁT! Kilenc oldalas jelentésében ismét rámutat a Magyarorszá­gon uralkodó idegen, kommunista túlkapásokra az elintézetlen ügy főmegbizottja VOL. XL ÉVFOLYAM NO. 51. SZÁM A MAGYAR ÜGYET SEGÍTHETI A KOMCSIK MODORTALANSÁGA Mód Péter szerint az Egyesült Államok ne sürgessen szabadságot ott, ahol az emberek “boldogabbak” mint Amerikában Az évek szállnak, ködbeveszve Jő uj tél, jő uj kikelet, De mindig ragyogó a fényed És biztatóan integet. Azért várunk örömrepesve, Te szép, csodás Karácsony este. Mert szép, csodás vagy. Hisz te hozol A tört szivekbe friss erőt S remények tarka délibábja Lebeg a csüggedő előtt. Fényt hintesz szivbe, házereszre, Te szép, csodás Karácsony este. Benned milyen varázserő van, Hogy gyermekek leszünk megint. Hazaszállt lelkünk messze, múltba, Rég holt anyánk reánk tekint, Minden kívánságunkra lesve . . . Te szép, csodás Karácsony este. Ha tudjuk is, hogy ragyogásod Egy rövid éj és vége van, Hajtsuk ma álomra fejünket Gond nélkül, édes-boldogan. Kopott szivünk arannyal fesd be: Te szép, csodás Karácsony este. FELEKI SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom