Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-21 / 51. szám
CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. PERTH AMBOY HERALD J/ul OnltL Ttumqahinn-. O^buMápapsJL £ditfuL euuL PjuMíaJuuL ifi P&aJ£Pl úmhmtf PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. DECEMBER 21 ‘KRISZTUS A VILÁG VILÁGOSSÁGA’ New Delhi, India Irta Dr. Béky Zoltán, püspök Az első benyomásom már a repülőgépen India felé az volt, hogy valami egészen rendkívüli és idegfeszitő események sorozata lesz az a harmincezer mérföldes utazás. Még Európában akadt egy-két kereskedő, aki Amszterdamból Rómáiba utazott és igy nem érzett meg semmit a repülőgép többi utasainak kétségekkel, de keresztyén reménységgel is telített lázas várakozásából, de már Zürichben is csak a New Delhiben tartott Egyházak Világtanácsa harmadik világgyü lésére igyekező utasok szálltak fel. Rómában aztán egészen kis világgyüléssé lett az utazók csoportja: déli presbiteriánus főtitkár lelkész Atlanta, Georgiából az egyik nagy washingtoni episzkolpális templam dékánja, brazil egyházi vezető szállt be. A következő állomás Kairó egészen színessé tette társaságunkat. Az alexandriai pátriárka csupa szakállas püspökökből álló küldöttség, kameruni néger baptista prédikátor, a kopt egy'ház Addis-Abbaba-i püspöke és az arab református egyház egyik papja, hogy csak néhányat említsük, töltötte meg a még el nem foglalt helyeket repülőgépünkön. Aliig felfegyverzett egyiptomi katonák tették a képet teljessé, akiknek jelenléte e békés papi csoport körül figyelmeztetett bennünket, hogy iszonyatos nemzetközi feszültségeknek történelmi korszakában rendkívül felelősségteljes szolgálat elvégzésére indultunk el. I. világosságának fényében több mint ötven országból kétszáz keresztyén felekezet felelős képviselői, vezető papjai, teológusai és ifjúsága megtalálja majd a helyes utat a világválságok kétségbeejtő szakadékai között? Ez volt az első alkalom, hogy az Egyházak Világtanácsának ilyen naggyülésén hivatalosan vett részt a szabad világban egyetlen önálló magyar református egyház püspöke. Ezen az első gyűlésen, amelyen, mint teljesen egyenjogú tagegyházként képviselhettem az Amerikai Magyar Református Egyházat — került sor arra a páratlan érdeklődésre számot tartó eseményre, melynek következményei még csak a jövőben lesznek a maguk teljes egészében világosak, hogy befogadja-e a keresztyén egyházak világtanácsa a maga közösségébe az orosz orthodox egyházat, a bulgárt, a románt és a lengyelt? Kelet felé, jet repülőgépen száguldva az éjszaka sötétségéből alig marad meg egy-két óra. Mikor hatalmas gépmadarunk simán ereszkedett le a ragyogó reggeli nap már szemünkbe sütött és nem engedte meg, hogy lássuk a távoli Himalája fenséges csúcsait. Amerikában szeretteink még az esti hét órás televíziós hírekre készülődtek, New Delhiben már egy nappal későbben reggel volt. Szimbolikus volt ez a leszállás New Delhiben, mert hiszen az Egyházak Világtanácsa harmadik naggyülésének központi témája éppen az volt, hogy Jézus Krisztus a Világ Világossága. A távoli Himalája már az örökös feszültség, gyilkos hideg és forró háború helye, ahol már a végtelenségig türelmes indiaiak is kezdik megelégelni a kínai kommunista aggressziót. A naptól nem láttuk a Himaláját. Vájjon a világ egyetlen Természetesen a világsajtó, a politikai élet felelős vezetői rendkívüli figyelemre méltatták ezt a kérdést. Az ázsiai földrész legnagyobb gyüléstermében, amelyik zsúfolásig megtelt a hivatalos résztvevőkkel a karzatokról a világsajtó 350 képviselője figyelte a tanácskozásoknak ezt a részét. Amikor ebben a feszültségben lehetőség nyílott a felszólalásra csak néhány orthodox egyház kért szót, akiknek többsége erőtlen és meglehetősen az udvarlás fogalmát kimerítő stílusban beszélt az orosz egyház felvétele mellett. A világ protestáns egyházainak képviselői mind hallgattak. Isten adott erőt és lelket, hogy mint a magyar kálviniz;mus igazi véleményét képviselő álláspontunkat elmondhattam. “Ha az a szovjet küldöttség, amelyik itt az Orosz Ortodox Egyház elhívott képviseleteként jelentkezik valóban az igazi keresztény hűségűkről és mártiromságukról ismert és a modern egyházüldözés legkesertiségesebb keresztjét hordozó hívők és lelkészek egyházát képviseli, nem szavazunk ellene. De ha ez a küldöttség az egyház igazi lelkiismerete helyett az istentelen, elnyomás diktatúrájára épített Szovjet aggressziv politikai érdekeinek a meghirdetésére akarja felhasználni a keresztény egyházaknak ezt a közösségét, az Amerikai Magyar Református Egyház előre bejelenti, hogy Karácsony... az ellen a végsőkig fog küzdeni s tiltakozását előre is bejelenti.” Természetesen, mint ahogy várható volt az orosz egyház tagja lett az egyházak világtanácsának. Dé felszólalásunk nem volt visszhang nélkül. Felelős amerikai egyházi vezetők, indiai újságírók, német teológusok és finn egyházi lapok tudósítói, csak néhányat említsünk, jött megköszönni azt, hogy az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke volt legalább az egyetlen, aki mert szólni és komolyan figyelmeztette az orosz felvételi kérvény mögött elbújó politikai elgondolások gyilkos kalandorait, hogy nem fog sikerülni a cinikus elgondolás, politikai célokra felhasználni a keresztény egyházak egységét és közös szolgálatát kereső világtanácsot. Nem volt felszólalásunk hiábavaló azért sem, mert az elfogadott deklarációkban nemcsak az afrikai elnyomott népek felszabadításáról esett szó, hanem a mi külön beadványunk nyilvánvaló figyelembevételével, minden . elnyomásnak, kolonializmusnak a megszüntetéséért. Tehát, lényegében a mi beadványunk alapgondolata fogadtatott el, ha nem is néven nevezve az elnyomót a közös deklarációban is. Az általam beadott felterjesztés azt foglalta magában, hogy helyeselvén az angolai, goai és egyéb még elnyomott népeknek szabadságharcát, azt is mondja ki a világtanács, hogy éppenugy elitéli ezer esztendős kultúrájú történelmi népeknek rabszolgasorsba döntését, mint az előbbi elnyomást. Az orosz delegáció persze hallani sem akart volna még ilyen ‘enyhén megfogalmazott’ állásfoglalásról se, de végső megszövegezésében az egyházak világtanácsa a világ minden részén elnyomott népek teljes és csonkitatlan szabadságáért szólalt fel és minden felelős hatalomhoz elküldött memórandumjában követelte az elnyomott népek felszabadítását tekintet nélkül, hogy milyen fajú, nyelvű, vagy érdekkörű elnyomásról van szó. Mi szerettük volna, ha az egyházak világtanácsa többet mond. Ha világosabban megnevezi a Szovjetuniót, mint a mi szülőhazánknak aljas leigázóját. De kétségtelen, hogy a (Folyt, a 2--ik oldalon) A közelmúlt napokban terjesztette be Sir Leslie Munro legújabb, az elmúlt öt év magyarországi történéseire kiterjedő jelentését az Egyesült Nemzetek közgyűlésének. Tette ezt annak dacára, hogy a Kádár kormány és a nyilvánosan megbélyegzett szovjet apparátus minden erejével igyekezett megakadályozni, hogy erre ismételten sor kerülhessen. Sir Leslie tényekre alapított megállapításai annál is fontosabbak, mert jelentését a világ közvéleményének a magyar ügy melletti ujabb megnyilatkozásával zárja be, mintegy figyelmeztetvén a diplomáciai világszervezetet a magyar néppel szembeni erkölcsi kötelezettségeire: “Az 1956 október-novemberi véres elmnyomatás után a földkerekség legtávolabbi pontjain is megnyilvánult felháborodás ahelyett, hogy az idő múltával csökkent volna — öt esztendő után éppolyan széleskörű,” — írja 9-oldalas jelentésének uiol(Folyt, az 5-ik oldalon) Sir Leslie Munro, az 1956-os óhazai orosz vérengzések ügyében hozott határozatok főmegbizottja december elején újból beterjesztette jelentését a United Nations közgyűlésének. Leszögezte, hogy a tucatnyi U.N. rezolucicból a budapesti vörös bábkormány egyet sem teljesített. Az uralmat orosz támogatással magukhoz ragadó, de elenyésző kisebbségben levő kommunisták továbbra is lopják, sanyargatják a magyar népet, elrabolják földjét, lakását; kegyetlenkedéseikkel éjjel-nappal rettegésben tartják a jobb sorsra érdemes országot. Mintegy válaszul, a “magyar” delegáció vezetője, egy bizonyos Mód Péter nevű, rendkívül izgatott, durva levelet intézett a U.N. főtitkárához — felelősségre vonva, hogy a magyar kérdéssel még egyáltalában foglalkozni merjen bárki is. “Magyarország független állam és azt csinál a saját határain belül, amit akar” — hetvenkedik Mód. Majd mód felett méltatlankodik, hogy az Egyesült Ál(Folyt, a 2-ik oldalon) Lapunk szerkesztőjét a Middlesex megyei Freeholder-i állásra indorzálta a New Brunswick-i Amerikai Magyar Női Demokrata Klub A New Brunswicki Amerikai Magyar Női Demokrata Klub szerdán, december 20-án este tartotta évzáró gyűlését, a szokásos karácsonyi party-val egybekötve. A Kára Péterné elnökletével lefolyt gyűlésen több mint százan vettek részt. A gyűlést a hivatalos ügyek elintézése vezette be, melynek során különböző adományokat szavazott meg a tagság, majd pedig meghallgatta az est szónokát, Kosa Imrét, a magyarság régi politikai vezéremberét, aki az előttünk álló esztendő várható nagyjelentőségű politikai fejleményeiről adott ismertetést beszédében. Egyik legfontosabb ezek között az, hogy a népességszaporulat következtében felállítandó 15-ik kongresszusi kerület államunkban Middlesex megye lesz. így ennek az erősen demokrata többségű megyének végre demokrata kongresszusi képviselője lesz Washingtonban. Erre a pozícióra a demokrata organizáció még nem állított ugyan jelöltet s arról majd csak januárban fognak tanácskozni a megyei (Folyt, a 4-ik oldalon) Lapunk minden előfizetőjének, hirdetőjének és pártfogójának áldásteljes Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ £S FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP Eredménnyel járt a magyarság összefogása! Sir Leslie Munro jelenti a U. N.-nek: TÖBBMILLIÓ ALÁÍRÁS KÖVETELI A SZOVJET KIVONULÁSÁT! Kilenc oldalas jelentésében ismét rámutat a Magyarországon uralkodó idegen, kommunista túlkapásokra az elintézetlen ügy főmegbizottja VOL. XL ÉVFOLYAM NO. 51. SZÁM A MAGYAR ÜGYET SEGÍTHETI A KOMCSIK MODORTALANSÁGA Mód Péter szerint az Egyesült Államok ne sürgessen szabadságot ott, ahol az emberek “boldogabbak” mint Amerikában Az évek szállnak, ködbeveszve Jő uj tél, jő uj kikelet, De mindig ragyogó a fényed És biztatóan integet. Azért várunk örömrepesve, Te szép, csodás Karácsony este. Mert szép, csodás vagy. Hisz te hozol A tört szivekbe friss erőt S remények tarka délibábja Lebeg a csüggedő előtt. Fényt hintesz szivbe, házereszre, Te szép, csodás Karácsony este. Benned milyen varázserő van, Hogy gyermekek leszünk megint. Hazaszállt lelkünk messze, múltba, Rég holt anyánk reánk tekint, Minden kívánságunkra lesve . . . Te szép, csodás Karácsony este. Ha tudjuk is, hogy ragyogásod Egy rövid éj és vége van, Hajtsuk ma álomra fejünket Gond nélkül, édes-boldogan. Kopott szivünk arannyal fesd be: Te szép, csodás Karácsony este. FELEKI SÁNDOR