Hiradó, 1960. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 2. szám
VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM —NO. 2. SZÁM PERTH AMBOY NEW JERSEY Ára 10 cent. Co-existencia — napjaink egyik legtöbbet használt szava, amelyet leír úgyszólván minden politikai iró és szerte a világon visszaélnek vele. Maga a kifejezés nem szorul magyarázatra, de azért különféleképpen értelmezik. A moszkvai diplomata szerint a co-existencia annyit jelent, hogy a kommunista és szabad gondolkozási rendszer jól megfér egymás mellett, nemes versenyre is kelhet: melyik alkalmasabb a tömegek jólétének fokozására? A moszkvai magyarázat elég ártatlannak látszik. A nyugati embernek sincs sok hozzátenni valója. A nyugati ember azt mondja: felölünk termeljetek annyit, amennyit akartok s dögöljetek meg, de főleg minket hagyjatok békén! Az átlag nyugati ember tehát nem csinál nagy dolgot a coexistenciából. Még arra sem gondol, hogy a két rendszer nem gazdasági versengés csupán, hanem valami egyéb. Két különböző világ, egyik a szabad embereké, a másik a raboké. A rab emberek kiszipolyozásával a moszkvai zsarnokok egyszer talán eljutnak — nem valószinü, de akadémikusán elképzelhető — arra a pontra, a hol az ő termelési gépezetük jobb lesz, mint a miénk. Elvégre a rab munkaerő maradéktalan kihasználásával nagyon messze lehet jutni. Az egyptomi piramisokat is rabok építették s öt világrész népei bámulják ma is. De ha a Szovjet-unió valaha többet termelne is, mint a vaskerítés innenső oldalán élő népek, a nagy gazdasági bőségnek aligha lenne varázsa. Nem valószinü, hogy a ma szabadon élő népek a vasfüggöny mögé akarnának tódulni, mert ott kolbászból fonják a kerítést. A most következő tárgyalássorozaton Nikita elsősorban azt hajtogatja majd, hogy felejtsük a múltat, ne hidegháboruzzunk, hanem éljünk reményteljes co-existenciában. A “felejtsük a múltat” jelige hangoztatásával Hruscsov azt szeretne eléírni — amit mindig is akart — hogy a szovjet hódításokra a Nyugat adja kegyes áldását. Mert a Szovjetunió számára itt kezdődik a co-existencia. Áldás nélkül nem hajlandó a békességes versenyre. A rab népek bekebelezéséhez a Nyugat áldását követeli. Nem kéri, hanem köve. teli. Hruscsov úgy érzi, hogy elérkezett az óra, amikor kisebb-nagyobb ultimátumokat adhat az emberiségnek. Mire a tárgyalóasztalhoz leülnek vele, valószínűleg még szemtelenebb lesz. Addigra a megfélemlítés minden eszközét igénybe veszi. Köztük a rakétákat, amelyeket mostanság lövöldöz majd a Csendes Óceán vizébe. Határozott magatartásra nyugati részről aligha számíthatunk. A vezető nagyhatalom, Amerika az idén elnököt választ, a pártok egymás torkának tartják a kést és jaj lesz annak a politikusnak, aki a hajthatatlanságot tűzi választási zászlajára. A május közepe táján kezdődő tárgyalásokig Eisenhower sokat vészit mai tekintélyéből. Nyugalombavonálsáig már csak pár hónap lesz, a jövő nem az övé. Éppen ezért érdekes De Gaullenak az az elgondolása, hogy ő legyen Nyugat szószólója. ő, akinek a hatalma egyelőre nem inog, sőt növekszik. De Gaulle mellett áll Adenauer, de az angol MacMillan húzódozik. Szerinte csakis Eisenhower lehet áz, aki a Nyugat nevében beszélhet. Kétségtelen, hogy ma Amerika tekintélye nagy, nagyobb, mint valaha volt s ezt éppen az angol MacMillan ismeri el elsőnek. De vigyázni kell, nagyon vigyázni, amikor a világtörténelem lege Ivetemültebb gonosztevőjével ülnek le parolázni Nyugat gentlemanjei. A magyar katolikus püspökök pásztorlevele A magyar katolikus püspökök pásztorlevelet adtak ki, amelyet Újév napján minden katolikus templomban felolvastak. A pásztorlevélben a püspökök kifejezést adtak meggyőződésükről, hogy a “vallás és lelkiismereti szabadság és az egyház tevékenységének szabadsága erősiti az állam tekintélyét és hozzájárul az állampolgárok megelégedettségéhez.” “Ki mint vet, úgy arat.. Kruscsev december 29-én tartott nagy beszédében hivatalosan bejelentette, hogy a Szovjetunió 1959 évi aratása a legrosszabb volt az utolsó négy év viszonylatában. Kruscsev a rossz termés okaként a rossz időjárást és a rossz mezőgazdasági vezetést hozta fel. Amint mondotta “nekünk még mindig vannak olyan vezetőink, akik semmit sem értenek a mezőgazdasághoz.” Kruscsev különösen Vladimir Matskevich földmivelésügyi minisztert és Nikolai Belyaevet támadta. Nikolai Belyayevet, aki a Kazahasztan-i gazdag mezőgazdasági vidék első titkára, elsősorban terheli a felelősség, hogy mintegy 3 millió aker területen le sem aratták a gabonát és hogy 18,000 traktor, 32,000 combajn és 21,000 aratógép használaton kívül állt különböző javítások miatt. Készül a csúcstalálkozó Magyar nyelvet tanulnak amerikai Prof* Molnár Ágosdiákok a Rutgers Egyetemen ton a rádión A csúcstalálkozót április 27- ről májusra halasztották el, mert a Szovjetben május 1-től 3-ig nagy munkásünnepségek vannak. Viszont a csúcstalálkozót nem egy helyen tartják meg, hanem felváltva Washingtonban, Moszkvában, Párisban és Londonban. Lehet, hogy a vajúdó hegyek most nem egeret fognak szülni, de azt is nehéz elképzelni, hogy az igazi béke fog megszületni... Tizennégy amerikai hallgatója van a Rutgers Egyetem magyar szakosztályának New Brunswickon. Nemcsak magyar, hanem más-származásu diákok is választják a magyar nyelvet, illetve irodalmat és történelmet tantárgyként. A magyar nyelv tanítása a többi idegen nyelvek tanításával egyenlő színvonalon van. A New Jersey-i állami egyetem közel 200 éves múltra tekint viszza. A magyar nyelv tanítása múlt szeptemberben indult meg itt az Amerikai Magyar Intézet támogatásával és közreműködésével. A következő diákok tanulnak magyar nyelvet (a fenti képen balról jobbra, első sor) Helmeszi Leslie, (Duquesne, Pa.); Ifj. Reisinger Gerald, (Thomasville, Pa.); Kovács Joyce, (Milltown, N.J.); Kovács Steve, (Wharton, N.J.)); Sotak John, (Carteret, N.J.), és Prof. Molnár Ágoston, előadó. Második sor: Fazekas Robert, (New Brunswick) ; Saxton Barkley, (Binghamton, N.Y.); Bakos Andrew, (New Brunswick); Lengyel Spencer, (North Brunswick), és Szúr Ambrose, (North Brunswick.) Ennek a magyar programúinak a tovább fejlesztésére nemrég alakult meg az Amerikai Magyar Intézet, amely az amerikai magyarság muzeum- és könyvtár épületének a megépítését is tervezi. Az Intézet az amerikai magyarságé és magyarságunk szivügye is kell legyen! A magyar kultúra, nyelv és tudomány ápolását és ismertetését tűzte ki céljául az Intézet. További felvilágosítással szívesen szolgál az Egyelem magyar előadója: Prof. August J. Molnár, (American Hungarian Institute, Rutgers University, New Brunswick, N.J.) Gondosan őrzik a visszatért deportáltakat A Magyar Állami Népi Együttes egy»k balettáncosát a forradalom után Oroszországba deportálták a szovjet hatóságok. A magyar kommunista kormányzat többszöri közbelépése után, a forradalomban egyébként részt nem vett balettáncost 1957 végén hazaengedték az oroszok. A csont és bőrre lefogyott és borotvált fejű táncost hazatérte után ismét alkalmazták a népi együttesben. A Rutgers egyetem tanárai és előadói 15-perces kommentáló-előadást tartanak különböző időkben és különböző jerseyi rádióállomásokon és ezek keretében a jövő hét folyamán Prof. Molnár Ágoston, az Amerikai Magyar Intézet elnöke és a Rutgers Egyetem magyar tanszékének előadója fog beszélni (angol nyelven) a következő alkalmakkor: Vasárnap, január 17-én este 6 :15-kor a WVNJ (620) newarki állomáson; hétfőn, jan. 18- án este 8:15-kor a WFPG (1450 ke.) Atlantci City-i állomáson és este 10:15-kor a WRSU (680 ke) New brunswicki állomáson; kedden, jan. 19-én. este 9:45-kora WCTC (1450 ke) brunswicki állomáson; csütörtökön, jan. 21-én este 6:45-kor (WAWZ (1380 ke és 99.1 me FM), Zarepath-i állomáson, ugyanaznap este 7 :30-kor pedig a WSNJ (1240 ke) ( Bridgeton-i állomáson. Tekintve, hogy ezen állomások valamelyikét minden rádió könnyen fogja New Jerseyben, bizonyos, hogy sok hallgatója lesz a mi magyar profeszszorunknak is. Hallgassuk meg Molnár Ágoston beszédét, aki a modern Magyarországon történtekről fog beszélni és az általános történelmi események fényében világítja meg a sokak előtt ismeretlen tényeket. Valahányszor a népi együttes külföldi illetve nyugati turnéra ment, a deportálásból hazatért táncost sohasem engedték ki, nehogy esetleges nyugatra való menekülése után tanúbizonyságot szolgáltasson magyar polgárok szovjetunióba történt tömeges deportálásáról. MEGYÜNK FLORIDÁBA! KÁRA PÉTERNÉ ÉS KÁRA PÉTER VEZETÉSÉVEL KÉT AUTÓBUSZ INDUL NEW BRUNSWICKRÓL MÁRCIUS 10-ÉN MIAMI, FLORIDÁBA, FÉRFIAK, NŐK VEGYESEN. — A KIRÁNDULÁSRA KÁRA PÉTERNÉNÉL LEHET JELENTKEZNI Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtá val -— a lapot! Szinte megszoktuk már, hogy New Brunswickról minden évben egy autóbusz magyar társasutazókat visz le Miami, Floridába s 10-12 napi kellemes utazás, üdülés, szórakozás után azzal érkeznek haza a kirándulók, hogy soha életükben ilyen jól még nem érezték magukat. Azok, akik elmennek évről-évre ezekre a kirándulásokra, jól tudják, hogy nem túlzás a dicsérete már magának a gondolatnak se, hogy együtt menjünk magyarok, kedves társaságban egy floridai útra, de nem túlzás a dicsérete az igazán mesterien öszszeállitott útprogramnak, az elszállásolásnak, a sokféle szórakozási lehetőségnek se. Akik pedig még nem voltak, azoknak el fogjuk mondani e helyről hétről-hétre közölt cikkekben, hogy mi vár a kirándulókra, mit kapnak a kirándulók azért az aránylag csekély összegért, amit az egész utért, szállásért, stb., befizetnek, azért az összegért, amivel — mondjuk — ha valaki egymaga akarna leutazni — csupán egy oda-vissza repülőjegyet tudna csak megvenni. Kára Péterné szokta vezetni a kirándulókat Floridába és ő asszonyai és férfiai jól ismerik már a nevét Káráéknak s tudják azt, hogy amit ők mondanak, amit ők rendeznek, arra lehet “építeni.” házas-e vagy magányos, idős-e vagy fiatal. Annál érdekesebb és kellemesebb a társaság, KÁRÁ PÉTERNÉ vezeti most is, azzal a különbséggel, hogy ezidén nem egy, de két autóbusszal mennek a kirándulók és Kára Péter is “lerándul” Miamiba, egy kicsit körülnézni az örök nyár, az örökös zene, tánc, vigalom és szórakozás hazájában. A Raritan Valley Bus Company legmodernebb csoda-autóbuszain mennek a kirándulók egy előre kitervezett, lelevelezett, pontos útiterv szerint, amelybe ezut- A floridai kirándulásra jelentkezhet bárki, tekintet nélkül arra, hogy férfi-e vagy nő, tál még több, még gazdagabb programot sűrített bele Kára Péterné, aki ma már valósággal szakértője az ilyen kirándulások megrendezésének. Nemcsak New Brunswickon, de egész New Jersey magyar minél különbözőbbek vagyunk benne.! Amint említettük, a részvételi dij nagyon kedvezményes, aki nem akar odalenn költekezni, az nem fog költekezni, viszont mindenki számára lesz alkalom a szórakozásra, jó tengeri fürdőzésre, mulatozásra, piknikezésre és hasonlókra. Indulás New Brunswickról | MÁRCIUS 10-én, szerdán reggel. Hazaérkezés március 20 táján. (A pontos, részletes útitervet közölni fogjuk lapunkban.) Jelentkezni lehet a kirándulásra Kára Péternénél, akár személyesen, akár levélileg, akár telefonon. Cime: 266 Easton Ave., New Brunswick, N. J. Telefonszám: CIIártér 9- 3951. Bővebb felvilágosítást készséggel megad Mrs. Kára bárkinek. Jerseyi magyarok! Március 10- én megyünk Floridába, két nagy autóbusszal! Aki részt akar venni ezen a kirándidáson, aki velünk akar jönni, lépjen érintkezésbe Kára Péternév el! “A szerelem mindent legyőz... a halált is!” Szűcs István 27 éves Woodbridge i magyar menekült megölte 17 éves diáklány szerelmesét s aztán végzett önmagával is. Franklin Townshipben egy erdőben napokig holtan feküdt egy autóban a fiatal szerelmespár, amig ráakadtak. A Szűcsnél talált búcsúlevélben a leány szüleinek ellenzése áll a szörnyű tett egyik indokául. Szombton, január 9-én este borzalmas hir ütött szivén két Woodbridge-i szülőt: Walter Olsen és neje, 655 Rahway Ave.-i lakosokat értesítette a rendőrség hogy hétfő óta a háztól elment és eltűnt leányukat Carol-t Franklin Township egyik elhagyott erdős részében, egy autóban holtan találták, az ugyancsak halott Szűcs István 27 éves magyar fiatalemberrel, aki hét hónapon át udyarlója volt a leánynak ... A leírhatatlan fájdalom az édesanyát szívrohamok kai ágynak döntötte s a mentőket kellett kihívni, mig az édesapa a Bound Brook-i egyik halottasházba sietett, ahol a fiú hátrahagyott, magyar nyelven irt búcsúleveleiből feltárult egy reménytelen szerelem s egy szörnyű tragédia megannyi titka . . . “Bucsuzás az élettől” a cime az első levélnek, amit Szűcs István még múlt év november 25- én kezdett Írni s amelynek harmadik oldalán a tintaváltozás azt mutatja, hogy azt más alkalommal fejezte be. A levélben, amelyet Szűcs a rendőrségnek s utána “kedvesem szüleihez és barátaimhoz” cimbett, elmondja hogy olthatatlan szerelem fűzte ehhez a 18 éves leányhoz, akinek szülei az ő magyar volta és gyenge anyagi helyzete miatt ellenezték házasságukat s közös megegyezéssel a halált választották. “Inkább a halál, semmint más férfié legyen az, akit szeretek . . .” irta Sziics, aki két revolverlövéssel szivenlőtte Carolt, a Woodbridge High School utolsóéves növendékét, a harmadik golyót pedig saját szivébe eresztette . . . A fiatalok a nyár elején találkoztak valami mulatságon s attól kezdve Szűcs István, az 1956 évi magyar szabadságharc menekültje, — aki nyugatra meneküléséig a magyar hadseregben a repülőknél szolgált és aki 1957 márciusában érkezett A- merikába — elmaradhatatlan udvarlója volt a 17 éves, csinos, szőke leánykáinak. A magyar szabadságharcos menekültekről (néhánynak a viselkedése miatt) általában rossz vélemény alakult ki amerikai körökben is (az emberek szeretnek hamar és bűnösen általánosítani!) s ezért Szűcs Pista udvarlását se nézték valami jó szemmel az Olsen rezidencián s habár a fiú az Am. Smelting & Refining Co. gyártelepén volt alkalmazásban és elég jól keresett, — amint levelében írja — “anyagi helyzetem miatt kifogásoltak engemet a leány szülei.” “Karácsonykor eljegyeztem, de a gyémántgyűrűt csak házon kívül hordhatta ...” — Írja Sziics, nyilván arra célozva, hogy a szülőknek nem mondták meg eljegyzésüket.. Szűcs István Woodgridgen, a Strawberry Hill Rd. 143 szám alatt lakott attól kezdve, ahogy a Camp Kilmert elhagyta, egy albérleti szobában Kiss Kálmánnal, akivel együtt menekült nyugatra a szabadságharc elbukása után. Kiss kérdésünkre elmondotta, hogy kezdettől fogva tudomása volt barátja szerelmi vergődéséről, a ház lakói pedig arról is tudni vélnek, hogy a leány szülei — állítólag — kérték Szűcsöt, várjon házasságuk tervével addig, amig Carol elvégzi az iskolát ... (A történtek azonban ellentmondanak e kijelentés lehetőségének, mert egy szerelmes nem öl és nem lesz öngyilkos akkor, ha tudja, hogy egy SZŰCS ISTVÁN nem is olyan távoli időpontban egybekelhetnek. — Szerk.) 4= * * A kettős haláleset hírét s a borzalmas szerelmi tragédia részleteit napokig teregették az angolnyelvü napilapok, fényképekkel, levélrészletekkel s közoen mi akaratlanul is azokra gondoltunk, akik ott távol tengerentúl, a magyarországi, győrsopronmegyi Enese községben még nem tudják, hogy fiuk, testvérük áll a középpontjában mindennek . . . Igen, arra a má- Jk két szerencsétlen szülőre jOndoltunk, Id. Szűcs Istvánra cs feleségére, a fiú és két leány,estvérre, akiket 56-ban otthonhagyott s akikhez talán ezek a iorok fogják elvinni a borzalmas halálhírt. . . Hogyan is kelene megírni egy cikk keretében ezt a tragédiát, — futott át agyunkon a kérdés, amikor az írógéphez ültünk — hogy újságcikk formája is legyen és mégis, egy kicsit valahogy szépitgessünk rajta, ahogy lehet. . . Mert i halálhírt megvivőnek a feladata sohasem könnyű . . . hát még egy ilyen tragédia hírének a közlése . . . Az itt közölt fénykép kiválasztásánál épugy ez a gondolat vezetett, mint a két hátrahagyott levél teljes szövegének elhagysánál . . . Minek feszegessük a részleteket . . . miért mondanánk el, hogy mennyi szívfájdalom, vergődés, kapkodó okoskodás van belestiritve azokba az utolsó levelekbe, amelyeket szóról-szóra átfordítottunk a rendőrségen angolra, Russel N. Pfeiffer rendőrfőnök kérésére. Az egyik levél hátára irt egyetlen mondat azonban sokaknak intő például szolgálhat s ezért, alapos megfontolás után elhatároztuk, hogy szóról-szóra közöljük. Azt irta Szűcs István: “Kérem, vonják felelősségre azt a magyar asszonyt, aki kedvesem anyjának nagyon rossz véleményt mondott rólam, holott ő még csak nem is látott engem.” * * * A leány holtteste melett az autóban megtalálták iskoláskönyveit és jegyzeteit. (Szűcs a leányt hétfőn délután a Wood(Folyt, a d-ik oldalon) THURSDAY— 1960. JANUÁR 14
