Hiradó, 1960. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-30 / 26. szám
PERTH AMBOY HERALD JJfUL Only. TLunoakian. Thmapapax. Edited, and fuáŰAkad in. flatdiL űmhotf.. VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. Emberfeletti embert követel a Fehér Ház elnöki széke. Olyan embert, aki a világ legjobb kiilpolitikusa, ismeri a különféle országok belső erőviszonyát, a hátsó mozgató rugókkal együtt. S egyben belpolitikát, aki el tud igazodni a két nagy párt szövevényes? ügyeiben, naponta változó küzdelmüket megérti s a kellő pil-Julius 10 -én: Magyar Református Nap Az idei Magyar Református Nap 8 egyházközség közös rendezésében julius 10-én, vasárnap lesz a Fareher’s Groveban, Springfield Road, Union, N. J.-ben (a 22-es utón a “Flagship”-től nyugatra mintegy fél mérföldnyire van a Springfield Road, ahol már kis magyar és amerikai zászlók fogják jelezni az útirányt). Reg-gel 10 órakor angol-magyar nyelvű kulturális program lesz, 11 órakor szabadtéri magyar-angol i s t e ntisztelet, déli 12-től 2-ig ebédidő, délután 2-től kezdve műkedvelő előadás, ének, zene és sportjrogram, délután 3 órától kezdve pedig zene, tánc, kellemes további szórakozás. Hidi Károly jónevü zenekara muzsikál. Finom magyar ételekről és italokról gondoskodik a rendezőség, nyolc magyar református egyházközség legjobbjaiból alakult nagybizottság. Az idei Magyar Református Napot a következő egyházak rendezik közösen: Elizabeth-i, Franklin-i, Manville-i, Newark-i, New Brunswick Somerset Utca-i, Trenton-i, Woodbridge-i és Yonkers-i. A rendezésben résztvevő egyházak elöljáróinál és lelkészi irodáiban kaphatók a csekély 1 dolláros belépőjegyek. (Minden résztvevő egyház az általa eladott és felhasznált jegyek árát saját pénztárában tartja meg, te hát érdeke az egyházaknak minél több jegyet eladni előre!) Mint minden évben, az idén is nagy várakozással tekint a magyarság ez elé a Magyar Református Nap elé, amely közeli és távolabbi vidékek magyarjainak kedves találkozó alkalma szokott lenni kint a jó Isten szabad ege alatt, szép helyen, kellemes környezetben. Julius 10-én már kora reggeltől kezdve, Istennek tetsző szórakozási alkalma nyílik mindenkinek a Union, N. J.ben levő Farcher’s Grove-ban, ezen a gyönyörű piknikhelyen, ahvá nem nehéz eltalálni. Központi fekvése révén alkalmas ez a hely úgy a keleti irányból oda igyekvőknek, mint a nyugati irányból jövőknek. Newarkról a Somerset Bus Co. autóbuszai óránként, minden óra előtt 5 perccel indulnak a Broad St.-ről, a Washington Parktól. A Flagship-en túl egy fél mérföldnyire kell leszállni az autóbuszról a Springfield Road-nál, Unionban. Keleti irányból jövők is könnyen megtalálják a helyet. Készüljünk s legyünk ott a Magyar Református Napon vasárnap, julius 10-én! lanatban és mértékben lép közbe, ha az ország legmagasabb érdekei úgy kívánják. A Fehér Hz urának elvben a legjobb katonának kell lennie, elvégre ő az amerikai haderők legfőbb parancsnoka, ő dönt a béke és háború kérdéseiről és lehet, hogy eljön az idő, amikor egyetlen perc alatt határoznia kell: melyiket választja? De tehetséges közgazdásznak is kell lennie, elvégre az amerikai dollár jövője rajta múlik; elvárják tőle, hogy a pénz vásárló erejét, ügyes sakkhuzások révén, növelj e,miközben csökkenti az adót, a nemzeti és egyéni jövedelmeket gyarapítja. Mindezt elvárják, elvárjuk tőle. Legalább ennyit. És ezen felül még sok mindent. Legyen kiváló szónok és mindig mondja azt, ami tetszik, mert az amerikai állampolgár idegeit még az elnöknek sincs jogában kikezdeni és sorvasztani. Az amerikai alkotmány úgy rendelkezik, hogy minden külpolitikai kérdésben az elnök és csakis az elnök dönt. Ezt a jogát senkire, soha rá nem ruházhatja. Jóllehet az alkotmány nem mondja ki, de elvárják tőle, hogy a többi, néha egészen jelentéktelen kérdésekben is ő döntsön. Hogy úgy mondjuk, a szeme legyen rajta mindenen, elvégre ez a kötelessége. Nyugateurópai barát aink mondják, hogy az ottani népek is nagy figyelemmel kisérik az amerikai elnökválasztás előjátékait, Azt mondják, hogy elvégre az amerikai elnökválasztás nem az Egyesült Államok beliigye. Az egész szabad világ ügye, mert a mindenkori Fehér Ház ura egyben a világ szabad népeinek is a vezetője és a rab népek reménysége. Ha igy van — és igy van! — akkor nagyon megfontoltan, a legnagyobb k ö r ü lt ekintéssel kellene az elnököt megválasztani. Ám, az átlag szavazó polgárt nem vezetik eféle meggondolások. Az elnökvárandósok közül arra adja a szavazatát, akinek az arca jobban tetszik. Lesz olyan elnökjelölt, aki esetleg a hajviselete miatt nem kap elég szavazatot. De az is lehet, hogy éppen amiatt sokat kap. Tehát mindenben és mindennek az ellenkezője is bekövetkezhetik. Esetleg az is befolyásolhatja az elnöki szavazást, hogy valahol elvezetik-e, vagy nem vezetik el az utat, épitenek-e a helyi tűzoltóságnak tornyot, vagy nem. Az amerikai szavazók nagy többsége éppen csak azt nem mérlegeli, hogy valóban emberfeletti ember-e a jelölt, vagy nem? Képes lesz-e nemcsak Amerika, hanem az egész világ vezetésére ? Mindez nem fontos. Esetleg az a döntő, hogy tud-e megnyugtatóan mosolyogni? Ha nem; jó pár millió szavazattól elesik. A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT 1776. julius elsején az angol flotta vörösruhás katonáit Howe generális a new yorki partra tette. Ugyanakkor 90 mérföldnyire onnan, Philadelphiában az amerikai Continental Congress vitatkozott a virginai gyarmat javaslata felett, mely szerint “az egyesült amerikai gyarmatok ténylegesen- és jogosan szabad és független államok.” A javaslatnak julius 2-án történt elfogadásával az amerikaiak függetlensége jogerőre emelkedett, a két nappal később jóváhagyott függetlenségi nyilatkozat ennek a határozatnak a világ előtt való megindokolása volt csupán. A -massachusettsi John Adams vezérlete alatti szabadsághősök már julius elsején este szereztek többséget és mikor julius 2-án George Washington hírnöke a New York elleni támadás részleteit nyilvánosságra hozta, a,még kételkedők és habozok is a javaslat mellé állottak, úgy hogy a 13 gyarmat határozatát egyhangúlag fogadták el. “1776. julius 2-a — irta John Adams nejének, Abigailnak — legnevezetesebb nap lesz Amerika történelmében. Bizonyos vagyok abban, hogy késői nemzedékek is lelkesen Dr. Séllyei F. Lajos Egyelőre még nem tartunk a szavazásnál, csak a jelölésnél. Még alig pár nap és összeül a két nagy párt országos gyűlése, hogy megkeresse azt az embert, aki meg(Folyt. a 3-ik oldalon) Séllyei F. Lajos, Perth Amboy város magisztrátusa (bírája) és felesége életük egyik nagyon boldog napjának könyvelhették el junius 16-át. Legidősebb fiuk: Ifj. Séllyei F. Lajos a Philadelphiai Hahnemann Medical College-ben akkor kapta meg sokévi tanulásának szép eredményét: orvosi doktorátusát. Séllyei F. Lajos, II, a Perth Amboy High School elvégzése DR. SÉLLYEI F. LAJOS után a Georgetown Egyetemen folytatta tanulmányait Washingtonban, az ország fővárosában, majd a philadelphiai orvosegyete.mre iratkozott be s állandóan a jó előrnenetelü diákok közé tartozott. Tagja volt a Phi Chi Fraternity-nek. Nős, egy 6-éves fiacskájuk van, Louis F. Séllyei, III. “Intern” évét a floridai St. Petersburgban, a Mt. Park Hospitalban tölti ki és a sebészorvosi pályán specializálja magát. Gratulálunk és sok sikert, szerencsét kívánunk Ifj. Séllyei F. Lajos doktor urnák, drága jó szüleinek pedig e helyről is egy meleg, barátságos “kézszoritással” mondjuk el azt, aminek elmondását a szív diktálja. A jó Isten megáldotta őket, mert szép családot neveltek, Istennek, hazának, szülei és embertársai szeretetének és megbecsülésének nevelték fiaikat! fogják ünnepelni ezt az évfordulót.” Julius 3-án kezdődött meg a vita a függetlenségi nyilatkozat körül, amelynek szövegét Thomas Jefferson szerkesztette, hogy megmagyarázza az egész világnak, miért kellett az amerikai függetlenséget kikiáltani. Julius 4-én történt azonban a végső szavazás. A kiküldöttek, nem a saját személyükben, hanem a gyarmatok nevében egyhangúlag magukévá tették a történelmi okmányt. A nemzet a Declaration of Independence megszavazását julius 4-én ünnepli meg julius 2 helyett, amikor magát a függetlenséget kiáltották ki. E napon azonban csak John Hancock, a Continental Congress elnöke irta alá tényleg az okmányt, hogy az aktust “hivatalossá” tegye. A Kongreszszus többi tagjai — 56 férfi összesen — esik későbben, de valamennyien augusztus 2-ka előtt látták el azt kezeirásukkal. Az okmány cime: Unanimous Declaration of the Thirteen United States of America. Itt szerepelt először országunk hivatalos neve. A történelmi esemény emlékezetére az első ünnepség már 1776 julius 8-án folyt le, az elfogadást követő első hétfői napon, amikor is az Állami Épület kertjében, Philadelphiában felolvasták az okmányt a polgárok, harangzúgás és katonai parádé közepette. Julius 4-én tehát nemzetünk születésnapját ünnepeljük és báí az eredeti napon nemcsak örömhírek jutottak a nemzetalapitók tudomására, a születésnap örömünnep, amelyet mindenki vidám szórakozással töltsön el. De ha külföldre írunk beszámolót, jelezzük azt is, hogy julius 4-én az amerikai nép jogainak kinyilvánítását ünnepeljük, az élethez, a szabadsághoz és a boldogulás hoz való jogait. American Council Engesztelő magyar zarándoknap Doylestownban A Pálos atyák a doylestowni “Czestochowai Madonna” kegyhelyükön a szokásos évi engesztelő magyar zarándoknapot az idén augusztus 14-én tartják meg a Nagyboldogaszszony tiszteletére. Ezen -a napon — mint az előző években is — több ezer magyar közös imádságban és engesztelésben könyörög a Nagyboldogaszszonyhoz Magyarország sorsának jobbrafordulásáért és a világbékéért. Az ünnepségi rendről később közölnek részletesebb tájékoztatást. Az egyházközségi egyletek vezetői már most közöljék a tagokkal a magyar zarándoknapnak a fenti időben való meg tartását, ill. buzdítsák őket az azon tárasulatilag, vagy egyénileg való részvételére. A közös Engesztelő Magyar Zarándéknapra minden magyart szeretettel meghívnak a P á lo s atyák. Érdeklődni lehet: Pálos Atyák Kolostora (Pauline Fathers Monastery), P. O. Box 151, Doylestown, Pa. Telephone: Fillmore 9-4427, vagy Fillmore 8-4882. Elvégezte a középiskolát DIÉNES M. MÁRIA lapunk szerkesztőjének, Diénes I. Lászlónak és feleségének legidősebb leánya sikeresen elvégezte a Metuchen High School-t, ahol a múlt hét szerdáján tartották meg az ünnepélyes diplomakiosztást. Diénes Marika az Ohio University-n fogpa az ősszel tanulmányait folytatni, Athens, Ohioban. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL HOVÁ VISZIK AZ URÁNIUMOT? (FEC) A magyar forradalom óta sokféle hir keringett a magyarországi uránium lelőhelyekről. Megbízható hírek szerint a szovjet-urániumszakértőket nagymértékben érdekelték a magyar lelőhelyek és Magyarországon gazdag lehetőségekkel számoltak. *A “Társadalmi Szemle” májusi számában egy cikk jelent meg “a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról,” amelyből nem nehéz kiolvasni, hogy a Szovjet a magyar urániumot is kézbevette. A cikk többek között ezeket közli: “A hazai uránium geológiai felkutatásában és felmérésében, a bányászat megszervezésében sokat köszönhetünk szovjet szakembereknek, akik magyarokkal együtt megvetették ennek a fiatal uj iparágnak az alapját.” A cikk azután dicséri a szovjet kölcsönöket, de arról már hallga, hogy ezek kamata fejében oda kellett és kell adni a magyar ipari termékek javát, de az urániumot is. MIT JELENT KÁDÁR AMNESZTIÁJA A VALÓSÁGBAN A Basler Nachrichten beszámolt egy Budapestről nemrég érkezett tudósítónak a magyarországi amnesztiával kapcsolatos benyomásairól. Ezek szerint a politikai foglyok nem egészen öt százalékát érinti csak az amnesztia. A rosszhirü recski és kistárcsai internálótáborokaj; a rezsim julius elsejéig fel akarja oszlatni. A tudósító szerint az internáltak legnagyobb részét u. n. “nevelőtáborokba” akarja a Kádár rezsim thelyezni. Ilyen “nevelőtáborok” az ország uránium AMERIKAI VENDÉGEK PESTEN Irta: KLAMÁR GYULA (Becs) Egy ismerősöm nemrégiben New Yorkból Bécsbe jött és mesélte, hogy a Queen Elizabeth hajó szinte majdnem felében magyarokat szállított Európa felé. A kapitány azt mondotta, hogy már vén tengeri róka, de soha ilyent nem látott, hogy egyetlen nemzetiséghez tartozók — persze, kivéve az angolszászokat — annyira megtöltsenek egy luxushajót. Hja, a magyarok hazaszeretete páratlan, legfeljebb a lengyeleké vetekszik vele, a többi náció nyomukba se jöhet. Ez a nagy vándorlás akkor indult meg, amikor az Egyesült Államok elhatározta, hogy nem üti bele többé az útlevelekbe azt a bélyegzőt, amely szerint az útlevél a világ minden részébe érvényes — Magyarország kivételével. Mindazok, akik hosszú idő óta várták ezt a pillanatot, most megváltják hajójegyüket és elutaznak rokoni látogatásra Budapestre, megnézik egy füst alatt a Balatont, a Mátrát és a Margitszigetet, persze a Várat is és Budát, azonkívül egy-két vidéki várost talán s megállapítják: ahhoz képest, amit Magyarországról és Budapestről az utóbbi esztendőben gondoltak vagy olvastak, az ország és a főváros sokat fejlődött. Azt is megállapítják, hogy a magyar hatóságok mindenütt igyekeztek a kedvükben járni és még a hazai rokonok szájából sem igen hallottak panaszt. Szóval Amerikába visszatérésük után hajlandók lesznek — ha nem is éppen Kádárék propagandistájává lenni — de másképpen nézni a magyar kérdést és ennek megfelelően beszélni róla baráti, ismerősi körben. Az ilyen jóhiszemű, de vasfüggöny mögötti világban járatlan turisták számára szeretnék egyet-mást elmondani. Nem azzal a céllal, hogy viszszatartsam őket az utazástól; elvégre menjenek, látogassanak haza, öleljék meg szüleiket, testvéreiket, rokonaikat, sütkérezzenek a múlt emlékeiben — ezzel még senkinek sem ártanak. Csak azt ne gondolják, hogy a kommunisták valóban olyan szeretettel vannak eltelve irányukban, ahogyan mutatják. A kommunisták halálos ellenségei a kapitalistáknak, A szemináriumok alaptétele mindig is az volt, hogy a két világ közötti béke csupán “tartós béke” és nem “örök béke.” A két világ ellentéte — vallják a kommunisták — kibékíthetetlen, mint, ahogyan nem fér öszsze tűz a vízzel, farkas a báránnyal. (Persze, a “farkas” a kizsákmányoló kapitalista.) A tartós béke pedig addig tart, amig a Szovjetunió és a vele egyesült szocialista országok annyira meg nem erősödtek, hogy saját létük veszélyeztetése nélkül harcba szállhatnak a kapitalizmus végleges legyőzésére. Addig “békés együttélés” van, amely azonban nem je-és szénbányái mellett működnek, ahol máris rengeteg fogoly végez kényszermunkát. Az amnesztiarendelet teljesen elfeledkezett a Szovjet-Unióba és Vörös Kínába deportált sza(Folyt, a U-ik oldalon) lenti az elvek feladását. A vasfüggöny mögötti világnak mindenekelőtt időre van szüksége, mert előbb el kell jutnia oda, ahol már régen állanak a fejlettebb kapitalista országok. Utói kell érni őket; e cél érdekében kereskedni kell velük, mert szükség van nyersanyagra, műszaki tapasztalatra és a nyugati világ haladottságára, amit egyszerűen — időt és fáradságot megtakarítva — át lehet tőlük venni. És szükség van a valutájukra is, mert enélkül nem boldogulhatnak a világpiacon. Ez az érem egyik oldala. A hazai utazásoknak van azonban egy mellékterméke is, amelyet szintén nem lehet lebecsülni. És ez a propagandalehetőség. A kommunisták még nagyobb fontosságot tulajdonítanak a propagandának, mint az amerikaiak, akik pedig maguk is tudnak egyet-mást róla. Az amerikai rokon, akik végigsétál a fényes Körúton, talán nem képes majd elhinni, hogy három esztendővel ezelőtt füst és korom volt a város a szovjet és Kádárék jóvoltából. Ahol ma újságárus pavilonok állnak, ott 1956-ban tankok meresztették fenyegetően csöveiket a békés lakóházak felé, a parkokban nem hortenziák virultak, hanem gyereksirokon kábult krizantémumok. Ami ma látható: a sebtében kitatarozott épületek, az ostornyeles látnpák, az árkádositott utcák, mindez nem az igazi Magyaroszágot mutatja. Az igazi arculat mindezek mögött van és ez nem ismerhető meg három hét alatt. De nem ismerhető meg a rokonok “őszinte” szavaiból sem. A testvér vagy szülő, akihez az amerikai rokon megérkezik, jól emlékszik még arra, hogy 1 személyi lapján ott díszelgett — s bizonyára még ma sem ■tüntették el onnan — a “megbízhatatlan” jelző. Az ok pedig semmi egyéb nem volt, minthogy bevallotta: testvére, rokona él az Egyesült Államokban . . . S ezért nem léphetett előbbre soha, nem kaphatott fizetésemelést, ezért nem vették fel fiát az egyetemre. “Imperialista bére ncként” tartották nyilván, pedig esztendőkig egyetlen sort se irt Amerikába, sőt megesett, hogy az onnan érkezett levelet “A címzett nem fogadta el” megjegyzéssel ridegen visszairányitotta tengerentúlra. “Ó, mindez mr a múlté!” — fog legyinteni egyik-másik kommunista, talán maga a rokon is, de mindegyik tudni fogja, hogy semmisem változott, mert a kommunizmus nem változik, legfeljebb az idő követelményeihez szabja pillanatnyi cselekedeteit. A mai idők pedig azt kívánják, hogy jó arcot vágjanak a játékhoz. Ne hagyják magukat elkábitarii a propagandától. Kádáréknak nincs fontosabb céljuk, mint hamis látszatok alapján a konszolidáltság képét idézni a külföld elé. De mi közük a kommunistáknak ahhoz, hogy a Margitsziget gyönyörű és a Halászbástyáról a kilátás fenséges? Gondoljanak a turisták arra, hogy mindez oroszok és Kádárék nélkül még sokkal, de sokkal szebb volna! (Amerikai Magyar Népszava, 1960 junius 22) AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND THURSDAY — 1960. JUNIUS 3 0
