Hiradó, 1960. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-16 / 24. szám

JJul Quits* lüutuvriajL. VkiuApap/Uc £diiacC tuuL fotáUsJutí, mil fiaAik, QatAny VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1960. JUNIUS 16 A szabad világ végül is kiharcolta a magyarországi amnesztiát Az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület konvenciójáról Európa divatba jött — sajnos, csak a nyugati fele — most nyáron soha nem ta­pasztalt arányokban özönlik el az amerikaiak. A szó teljes ér­telmében egész Nyugateurópá­­ban nincs üres szállodai szoba s az újabb jelentkezőknek a verőfényes őszt ajánlják, főleg a Földközi tenger mellékén. Szóval, nincs holtszezon Euró­pában. Divatbajött. Sokáig nem volt divatban. Nem is hederitettek rá. Úgy beszéltek róla, mint a holt, elmúlt dolgokról — ke­gyes szavakkal és kissé megve­tően. Az idő eljárt felette — mondták — és nincs tovább, a jövendő más földrészeké. Nem igy történt. Európa né­peinek hatalmas ifjúi ereje csodát tett. Kétségtelen, hogy a legnehezebb időkben Ameri­ka nagylelkű támogatása sokat jelentett, de magát a csodát mégis az európaiak maguk haj­tották végre. Ma Európa újból a világ kö­zepe, mint volt két ezer esz­tendő során. Gazdasági élete virágzó, kivívta mindenki bá­mulatát, megújult szellemi éle­te elképesztő vonzást gyako­rol. Az indiai diák éppen úgy látni akarja Európát, mint az amerikai, vagy az ausztráliai. Tanulmányait egyik sem érzi befejezettnek, amig az öreg Európa emlőjéből nem szív ma­gának valamit, ami meghatá­rozhatatlan s csak azt érzi, hogy utána többnek érzi ma­gát. Örvendezünk, hogy igy van. S reménykedjünk valamiben. Abban, hogy a megújult, szel­lemi életének teljében levő, duzzadó Európa magához öleli egyszer levágott részeit, köz­tük szülőhazánkat is. A történelem során első ízben történik, hogy Ang­lia — kissé alázatosan — ko­pogtat Európa kapuján és az “együttműködés módozatait” keresi. Első ízben történik, hogy a világbirodalom bűvöle­tében élő Anglia meghajol Eu­rópa teljesítménye előtt és az öreg földrészhez tartozónak vallja magát. Az angolok, mindig érzéke­nyen elhárították azt a felte­vést, hogy ők európaiak volná­nak. Az angol szigetek egy vi­lágot, külön világot jelentettek és a történelem homokóráján sokáig peregtek az apró sze­mek, amig Albion átértékelte magát. A közeledés egyelőre gaz­dasági. Anglia együtt akar mű­ködni a Közös Piac országai­val — amit régebben megta­gadott. Külön gazdasági cso­portot hozott létre — a “Hete­ket” — peremfekvésü orszá­gokból, de Európa-ellenes tény­kedései nem jártak eredmény­nyel. Már-már katasztrofálissá vált Anglia kereskedelme. Tehát a közeledés végszük­­séből történt és nem puszta lel­kesedésből, amit Albion fiainál nem is lehet elképzelni. De mégis megtörtént és ez a fon­tos. Mert a gazdasági együtt­működésnek vannak politikai vetiiletei is. Anglia lassan be­látja talán, hogy a külön poli­tikai utak nem mindig egész­ségesek s ebből mérhetetlen károk származhatnának. Példa rá a csúcsértekezlet csúfos ku­darca. A csúcsértekezlet atya­mestere Macmillan angol mi­niszterelnök volt. A kudarcért viszont elhárítja a felelőssé­get. Eljutunk talán nemsokára oda, hogy Anglia hozzáigazít­ja politikáját nemcsak Ameri­kához, hanem Európához is. Nagy lépés lesz előre. Hruscsov védekezik, ami bizonyos fokú meglepetést váltott ki a világon. A szovjet diktátor, minden kommunisták ura kénytelen igazolni “kriti­kusaival szemben,” hogy poli­tikája helyes volt. Ki gondolta volna, hogy Hruscsovnak ilyesmire kell fa­nyalodnia? Gondoltuk, hogy­ne, hogy vannak bírálói a belső vörös körben, de nyilvános ön­igazolásra nem számítottunk. Ez azt jelenti, hogy Hruscsov bírálói többen vannak, mint sejtettük. Dr. Bernáth főrabbi érdekes cikke (FEC) Dr. Bernáth Miklós magyarországi főrabbi a ma­gyar izraeliták lapjában az Uj Élet-ben “Szefira-Lag ba-omer” címen irt cikket, amelyben a zsi­dóüldözésekkel foglalkozik év­századokra visszanézve és hang­súlyozza, hogy a történelem vé­gül is nem a mindig megbukó zsarnokokra emlékezik, hanem azokra, akik igaz elvekért helyt­álltak. Többek között ezeket Ír­ja: . . Róma hadvezérei és se­regei tökéletes munkát végeztek. Levertek minden kísérletet, hogy Judea még egyszer felemel­je fejét, hogy visszanyerje el­vesztett függetlenségét és sza­badságát. A kis ország fölé ren­delt kormányzók, részint köz­ponti rendeletre, részint saját rosszakaratukból belegázoltak a leigázott nép lelkiismeretébe, gunykacajjal kifigurázták vallá­sát, szertartását, hagyományait, szokásait. Halálbüntetés terhe mellett . . . megtiltották a szom­bat megünneplését, a teológiai törvények tanítását. A nép tűrt, szenvedett és tehetetlenül csikor­gatta fogált. De amikor már csordultig volt a pohár és a türe­lem utolsó szálai is elszakadtak, utolsó eszközhöz nyúlt: fegyvert fogott kínzója ellen. Olyan meg­mozdulás volt, amelybe az egész nép belevetette minden erejét és fellelkesitve tudósainak és veze­tő egyéniségei buzdító, tüzes sza­vaitól annyira, hogy feltétlenül bíztak igaz ügyük diadalában. Ez volt 1915 évvel ezelőtt.. AZ IDŐSEK KIVÁNDOR­LÁSÁNAK MEGKÖNY­­NYEBBITÉSE Az utolsó két hónap alatt megkönnyítették az idősek ki­vándorlását. Az Israelbe kiván­dorló zsidók számarányát azonban nem emelték. A ki­vándorlóknak m e g e ngedték, hogy tulajdonukban levő tár­gyakat értékesíthessenek és 2,000 svájci frank értékű ma­gyar forint összeget vihessenek magukkal külföldre. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! (FEC) Magyarországon a második világháború után most jelent meg a hetedik am­nesztia rendelet, mig a forra­dalom után a második. A legjelentősebb amnesztiát 1953-ban Nagy Imre kormánya adta, amely nemcsak az elitél­tek nagy számát engedte sza­badon, de megengedte a kolho­zokból való kilépést, megszün­tette az internáló táborokat, to­vábbá feloldotta a deportáláso­kat is. Ezek annakidején for­radalmi intézkedések voltak. Az 1960 március 31-én ki­adott legújabb amnesztia ren­delet kegyelemben részesíti azokat, “akiket a bíróság 1960 március 31. előtt javitó-nevelő munkára ítélt; törli azokat a szabálysértési büntet éseket, amelyeket a rendőrség, köz­rendészet és tanácsszervek 1960 március 31 .előtt szabtak ki; megszünteti a közbiztonsá­gi őrizetbe vételt és elrendeli, hogy 1960 junius 30-ig oszlas­sák fel a közbiztonsági inter­náló tábort; elengedi azon eli­téit anyák büntetését, - akik egy évet meg nem haladó bün­tetést kaptak és 10 évnél fiata­labb gyermekük van; kegye­lemben részesíti azokat, akiket háborús és népellenes bűntett miatt 1952 december 31. előtt ítéltek el és büntetésük több mint felét letöltötték; felfüg­geszti azon elitéltek büntetése végrehajtását, akiket a bíróság 1957 május 1 előtt elkövetett államellenes bűncselekménye­ik miatt és hat évet meg nem haladó börtönbüntetésre Ítélt; az igazságügyminiszter előter­jesztésére egyéni elbírálás alapján kegyelemből felfüg­geszti Déri Tibor, Donáth Fe­renc, Farkas Mihály, Farkas Vladimir, Jánosi Ferenc és Vá­­radi Gyula elitéltek büntetésé­nek végrehajtását.” A forradalomban való rész­vétel miatt csak azokat enged­ték ki, akiknek büntetése nem haladta meg a hat évet. Mivel a szabadságharcosok jelentős része sulycsabl® büntetést ka­pott, mint hat év, a többségük továbbra is börtönben maradt. A szabadlábra került forradal­márok azonban nem kaptak teljes kegyelmet, mert bünte­tésüket csak felfüggesztették, tehát a legkisebb “bűncselek­mény” esetén a hátralévő bün­tetésüket ki kell tölteniük. Van egy érdekes jelensége az amnesztia rendeletnek, mely a szabad világ erkölcsi erejét és a magyarság jó mun­káját dicséri. A kommunista rendszer mióta április 4-ét. “fel­szabadító ünnepnek” nyilvání­tották, az amnesztiát mindig április 3-án közölték. Motet na­gyon siettek és már március 31-én közölték. Az oka egy­szerű: a szabad magyarság és jelentős külföldi tényezők am­nesztia-kampánya már közis­mert lett egyrészt a tekintélyes torontó Globe and Mail márci­us 12-i, majd a New York Times március 30-i közlésével. A rendszer kétségtelenül ide­ges lett, hogy a saját csapdá­jába esett, mert Kádár nemré­giben azt mondta, hogy “addig nem adunk amnesztiát, amig külföldön kérik” már pedig külföldön jelentős megmozdu­lások voltak ebben az irány­ban. Nem kétséges, hogy a rend­szert részint az Egyesült Nem­zetek idevonatkozó határoza­tai és más nemzetközi szervek döntései is szorították a rende­let kiadására és a UN-beli ma­gyar delegáció tisztában volt azzal, hogy ha nem mutatnak a forradalom hőseivel szem­ben egy kis emberi magatar­tást, a mandátumuk az 1960-as őszi ENSZ gyűlésen ismét ve­szélyben lehet. Akárhogy is történt, a sza­bad világ megnyilatkozásai hozzásegítettek egy pár haza­fit, hogy ismét szabadlábon lehetnek. Eltüntették a gel­lérthegyi sziklabar­langot és Virág Benedek hamvait (FEC) A “Magyar Nemzet” írja, hogy váratlanul elkezdték Budapest egyik legszebb és leg­látogatottabb helyének, a gel­lérthegyi sziklabarlangnak befa­lazását. A munkát rendkívüli gyorsasággal végzik, olyan iram­ban, mint amikor a Regnum Ma­­rianum templomot rombolták le. A befalazást azzal indokolják, hogy a sziklabarlang az elmúlt években “alaposan megrongáló­dott.” A befalazási munka so­rán jöttek rá, hogy nem vettek tudomást Virág Benedek, a 18-ik és 19-ik század egyik nagy magyar költőjének ide elhelye­zett hamvairól. Virág Benedek sírja 1935-ig a tabáni temetőben volt, majd amikor ezt megszün­tették hamvait a sziklabarlang­ba helyezték át. Most a Hazafias Népfront budai vezetősége egyik hatóságtól a másikig kérvénye­zi, hogy adjanak engedélyt Vi­rág Benedek hamvainak akár Budára, akár pedig a Kerepesi temetőben való elhelyezésére. Az Amerikai Magyar Refor­­miáltus Egyesület junius 13-án, hétfőn Ligonier, Pa.-ban össze­ült közgyűlésének alkotó tagjai a következők: Nt. Borshy Kerekes György elnök, Nt. Kecskeméthy József titkár, Király Imre pénztárnok, Eszenyi László számvevő, köz­ponti főtisztviselők, valamint a Vezértestület (igazgatóság) tag­jai: Főt. Béky Zoltán püspök, és Veszprémi Géza alelnökök, Nt. György Árpád, Nt. Nagy Lajos, Nt. Dr. Szabó István, Nt. Szath­­máry Bertalan, Molnár József, Palágyi Zsigmond, Syposs Ist­ván és Szüch Bálint. Nt. Daró­­czy Sándor, a Bethlen Otthon igazgatója, továbbá a következő delegátusok (fiókosztály képvi­selők) : Nt. Ábrahám Dezső, Perth Amboy, N. J., Áros Béla és neje, Lorain, O., Nt. Balogh E. István, Washington, D.C., Benedek Jó­­zsefné, Cleveland, O., Benedek I. József, Warren, O., Nt. Beretz Árpád, Wallingford, Conn., Nt. Bertalan Imre, Passaic, N.J., Bertók Albert, McKeesport, Pa., Biró Mihály, Detroit, Mich., Bo­­ta Imre, Uniontown, Pa., Nt. Dr. Bötykös Béla, Detroit, Mich., Ci­­kay Ambrus, Bridgeport, Conn., Csehné Julianna, Buffalo, N.Y., Nt. Csordás Gábor, New York, N.Y., Nt. Daróczy Mátyás, Cleveland, O., Dolinsky Tibor, Los Angeles, Cal., Dokus István, South Norwalk, Conn., Egry Béla, Los Angeles, Cal., Farkas János, Erie, Pa., Fédor András, McKeesport, Pa., Fodor L. Mi­hály, Buffalo, N.Y., Nt. Galan­­tai Jenő, Johnstown, Pa., György Árpádné, Chicago, 111., Gyenes József, Woodbridge, N.J., Hajduné Ágnes, Pecks Mill,, W. Va., Hálóné Aranka, Detroit, Mich., Hatoranné Eszter, Ham­mond, Ind., Hegedűs József, Belmont, O., Jacobné Mária, To­ledo, O., Jantek Ferenc, Pitts­burgh, Pa., Józsa Dénes, Beth­lehem, Pa., Kallery A. József, Duquesne, Pa., Kanócs János, Painesville, O., Koran János, Youngstown, O., Nt. Kosa And­rás, New Brunswick, N. J., Kiss Károly, Manville, N.J., Kovács Ernő, New Brunswick, N.J., Ko­vács Károly, New Brunswick, N.J., ifj. Kovács T. György, Pittsburgh, Pa., Kun József, Barberton, 0., Kurimai András, South Norwalk, Conn., Nt. La­dányi Zsigmond, New York, N.Y., Nt. Dr. Ludwig A. Arthur, Indiana Harbor, Ind., Magyari Miklós, Beaver Falls, Pa., Nt. Marton Sándor, Youngstown, 0., Megyesi Géza, Carteret, N.J., Modoryné Helén, South Bend, Ind., Molnár József, Trenton, N.J., Nt. Nagy Emil, Bridge­port, Conn., ifj. Nagy Ferenc, Toledo, O., Nt. Nagy F. Imre, Bethlehem, Pa., Neviczky Ist­ván, Calumet City, 111., Palágyi Zsigmondné, Elyria, 0., Pall K. József, Cleveland, O., Putnokiné Helén, Roselle, N.J., Rezes Mi­hály, Duquesne, Pa., Rigó János, Homestead, Pa., Sakaloné Irén, Morgantown, W. Va., Sala Er­nő, Akron, 0., Sárossy János, Cleveland, O., Syposs Istvánná, Tonawanda, N.Y., Szabó And­rás, Canton, 0., Nt. Szabó Antal, Los Angeels, Cal., Nt. Szabó Zoltán, Bethlehem, Pa., Szarka Ferenc, Brownsville, Pa., Szent­­miklóssy Pálné, Fairlawn, N.J., Szentmiklóssy Albertné, Fords, N.J., Nt. Sziarto István, Wash­ington, D.C., Nt. Szigethy Béla, Wharton, N.J., Thegze-Gerber Miklós, Lincoln Park, Mich., Tóth József és neje, Dayton, O., Tóth S. Mihály, Columbus, O., Nt. Tóth Tibor, Lincoln Park, Mich., Nt. Vajda A. Zoltán, Det­roit, Mich., Varga Lajos, Cleve­land, 0., Varga István, Roebling, N. J. és Zakopcsan János, Pas­saic, N. J. Résztvesznek még a konven­ción: Benedek József és Szent­­lóssy Pál szervezési felügye­lők és Csik Sándor, Fairfield, Conn., Nt. Ferenczy Pál, New Brunswick, N.J., Bodory Károly, South Bend, Ind., ifj. Bolnár Jó­zsef, Pittsburgh, Pa., Nt. Né­­gyessy Bertalan, Los Angeles, Cal., Varga Elemér, Cleveland, O. , szervezők és Háló Tibor, Det­roit, Mich., körzeti vezető. ❖ * # A konvenció megnyitása előt­ti időben a delegátusok a tiszt­viselők jelentéseit forgatják. Főt. Borshy Kerekes György elnök első ízben irt elnöki jelen­tést, miután 1939-ben, 1944-ben, 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban titkári jelentést olvasott fel. Mindig örömmel hallgatták azo­kat a delegátusok, mert hiszen minden alkalommal az általa i­­rányitott üzletszerzési (szerve­zési) osztály kitűnő eredményei­ről tudott beszámolni. Épen 25- ik éve, hogy 1936 január elsején központi szolgálatba lépett, mint szervező-titkár és megindította az Egyesület tagszerzési hadjá­ratát. Azóta fejlődött a Refor­mátus Egyesület páratlan len­dülettel. Nem érdektelen, ha rámuta­tunk arra, hogy 1936 január 1- én, amikor átvette a szervezést és az uj biztosítások szerzésének irányítását hogyan állt az Egye­sület : 12,720 biztosítás, $7,502,260.- 00 biztosítási értékben, a va­gyon pedig $961,700 volt. 1957 április elsején, amikor elhagyta a titkári hivatalt, 21 é­­vi és 3 havi szolgálat után, hogy átvegye az elnöki tisztet: 37,350 biztosítás volt érvény­ben, $35,000,000.00 biztosítási értékben és az egyesületi va­gyon felszaporodott a biztosítá­sok számának emelkedése nyo­mán 8,628,978.00 dollárra. Nt. Borshy Kerekes György szervező titkári és aztán titkári Megvámolják a kül­földről bevitt gyógyszereket (FEC) Külföldről hazalátoga­tók által Magyarországra bevitt gyógyszert a határon minden körülmények között elveszik. A bevivőnek orvosi bizonyitvány­­nyal kell igazolnia, hogy a gyógy­szerre személyes használatra van szükség. Ebben az esetben ki kell fizetnie a vámot. Ha nem személyes használatra hozta be a gyógyszert, akkor azt elkoboz­zák és az állam a hivatalos árat téríti meg a tulajdonosnak. Ép­pen ezért a tapasztaltabb kül­földre utazók az utóbbi időben semilyen gyógyszer vásárlási megbízást nem vállalnak. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! szolgálata alatt a szaporulat 24,639 biztosítás, $27,479,740 biztosítási értékben és $7,667,-278.00 pedig vagyonban. Ezek a számok mindennél szebben beszélnek és minden jó­­akaratu magyar örülhet az E- gyesület negyedszázadnál keve­sebb idő alatti ilyen gyönyörű fejlődésének, — ami 1957 ápri­listól napjainkig is folytatódik. Nt. Borshy Kerekes György tiszta képet ad jelentésében ar­ról, mit végzett az elmúlt 3 év és 9 hónap alatt, mint elnök. Jog­gal mutat rá, hogy nemcsak az alapszabályban előirt szoros e­­gyesületi téren tevékenykedett és felelt meg a ráháruló felada­toknak, de lelkiországunk “Ma­gyar-Amerika” minden mozgal­mánál, minden közös szerveze­tünknél is rendelkezésre állt. Nem hiába nevezik őt baráti kö­rökben “Mr. Magyar Ameriká­nak.” Aki ismerti életét, az cso­dálja: hogy bírja fizikai erővel azt a sokoldalú tevékenységet, utaziálsokat amit a köznek nyújt. * ❖ ❖ Király Imre, a pontos pénz­tárnok, a legaprólékosabbra is kiterjedő jelentése is örömmel tölthet el minden jóakaratu ma­gyart, mert hiszen az abban fog­lalt számok is szivet-lelket me­legítők, az Egyesület remek pénzügyi fejlődését mutatják. Nagy utat tett meg az Egye­sület az 1897 február 15-iki első közgyűléstől, amikor az akkori pénztárnok arról tett jelentést, hogy a vagyon 272 dollár 12 cent, a mostani konvencióig ami­kor Király Imre arról tehet je­lentést, hogy az Egyesület va­gyona múlt év december 31-én meghaladta a tiz millió dollárt, pontosan $10,056,341.89. És a 64 év alatt az Egyesület nemcsak megfelelt minden fize­tési kötelezettségének, de a jóté­konyság terén gyakran szinte e­­rejét felülmúlóan (első világhá­ború befejezése után) küldött arra szorulóknak segítséget. Napjainkban is küldenek se­gítséget arra szorulóknak, egyle­teink közül kétségtelenül az A- merikai Magyar Református Egyesület áll elsőnek ezen a té­ren. Meg abban is, hogy gyer­mek- és öreg-otthont tart fenn, immár negyvenedik éve és a té­ren még a közeljövőben uj épít­kezést is kezdenek. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület tisztikara, aki­ket az 1956 évi konvención vá­lasztottak—büszkén állhat most a delegátusok színe elé. Egytől egyig beváltották a hozzájuk fű­zött reményeinket. Borshy Kerekes György foly­tatta fáradságot nem ismerő nagyszerű, minden elismerést megérdemlő munkáját az elnöki hivatalban, Nt. Kecskeméthy József gyorsan beletanult és ki­tünően irányította az üzletszer­zést (amiről a számok beszél­nek) és végezte a titkár egyéb teendőit, Király Imre a pénztári hivatalt a tőle megszokott pon­tossággal vezette és Eszenyi László is remek, pontos munkát végezett a számvevői hivatal át­szervezésével és irányításával, a jelentése is mutathatja pontos munkáját. Négy kitűnő, munkájukat minden téren pontosan végző tisztviselő jelentését a delegátu­sok figyelmesen átolvassák — bizonyos, hogy a legnagyobb el­ismerést adják az őket hűsége­sen szolgáló tisztviselőiknek . . , AZ AMERIKAI HADSEREG RAKÉTA LÖVEGE “Hones’t John” a neve ennek a modern rakéta-lövegnek, amelyből sok-sok ezer áll készenlétben. A szárazföldi haderők erejét sokszorosan fokozta ezeknek az újfajta lővegeknek bevezetése. Hadseregünk min­­dnere, minden pillanatban készen áll • « • AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom