Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-15 / 42. szám

JhjL Önki* Kiinqnhinn. (/j2WÁpjcQ2SA, fadihuűL and. ßu&hiJvuL VL P&Aih, CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND CLmbotf. VOL. 88. ÉVFOLYAM — NO. 42. SZÁM *<*ük»29 PERTH AM BOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1959. OKTÓBER 15 Ft. Béky Zoltán püspök doktori diplomát kapott FT. DR. BÉKY ZOLTÁN PÜSPÖK Hruscsov jó szinész— ez az egyik megállapítás, amit az első számú szovjet emberről ismételten ir az amerikai sajtó. De sehogysem tudják meg­állapítani, hogy a vörös diktá­tor mikor játszik és mikor nem? Vörös Kínában tett leg­utóbbi látogatása alkalmával volt ugyan néhány elismerő szava az Egyesült Államokról, de vájjon a szivéből beszélt-e? (Ha egyáltalán van szive!) Könnyen lehetséges — mor­fondírozik az amerikai sajtó — hogy Hruscsov és Mao meg­osztotta a szerepet. Mao vala­hogy igy beszélt: “Rendben van, Nikita, belátom, hogy a mostani körülmények között okosabb, ha kissé szőrmentén kezeled a világ kommunizmus ügyét s igy mostantól kezdve én leszek a hajthatatlan.. Te csak beszélj megbékülésről és más eféléről, én pedig torkom­­szakadtából ordítok, piszko­­lom, mint eddig Amerikát és fenyegetek, akit csak lehet! Ha téged kérdeznek, csak kenj rám mindent. Mindent!” Ez a kétszínű játék különben is tö­kéletesen beleillik a leninista taktikába. De Amerikában ke­vesen hisznek a megosztott szerepben. Az amerikai lapok szerkesz­tői szeretnék hinni, hogy Hruscsov és Mao közt szaka­dás van. Nem nagy, de mégis van s ez egyre szélesedik. Szerintünk mindez vágy­álom. Vágyálmokat kergetni pedig manapság roppant ve­szélyes dolog. Nem is lehet vi-Radies Tamást “leváltották” Radics Tamás, new bruns­­wicki postamester értesítést kapott felettes hatóságától, hogy elbocsátották 10 éve be­­tölött állásából. Ideiglenes postamesterré Fekete Béla Al­bert, 37 éves republikánus párti városi chairman-t nevez­ték ki. Amint maga James Auchin­­closs, republikánus szövetségi képviselő is beismerte, Radics Tamás postamestert azért bo­csátották el, mert nem volt hajlandó a helyettes postames­ter kinevezését politikai szem­pontból mérlegelve kérni és nem azt a személyt jelölte ki erre az állásra, akit Auchin­­closs akart. Az ügynek még lesz folyta­tása. tás: megosztott szerepről van szó. Nasszer szerint is elkeseredett küzdelem van Moszkva és Peking közt. Bi­zonyos értesülések mellett ezt onnan veszi az arab vezér, hogy őt szeretik Moszkvában, Pekingben pedig gyűlölik, mint a halálos ellenséget szokás. Nasszer megállapítása nem valami meggyőzően hangzik. Kairó különben sem a tárgyi­lagos Ítéletek fellegvára. Nasz­­szer mindenesetre kellően ki­ábrándult már a kommuniz­mus moszkvai és pekingi vál­fajából egyaránt. Elfogadja ugyan a moszkvai segítséget, de a szovjet egyetemeken ta­nuló arab diákokat visszaren­delte és nyugati . iskolákba küldte: az ok: túlsók kommu­nista tananyaggal tömték őket, egyebet ne msokat tanultak. A Középkelet egyébként hemzseg a vörös ügynököktől. Külön ügynökö­ket tart ott Moszkva is, Peking is. Az iráki kommunistákat, például, pekingi ügynökök irá­nyítják, Yemenben kínaiak és oroszok vannak vegyesen. Úgy látszik, mintha a sziriai és lebanoni vörösek is inkább Pekingre hallgatnának. A látszat azt mutatja, hogy ellentét van Moszkva s Peking között. S a szabad világban so­kan szeretnék ezt elhinni. Ép­pen erre is megy a játék. A vi­lág óriási színpadán két első­rangú szinész megtesz min­dent, hogy a nagy hazugságot elhitesse. Idáig jól megy min­den. A darab meséje elég egyti­­gyti: Egyszer volt, hol nem volt, volt egy rengeteg erdő­ben két veszett farkas. Az egyiknek egyszer amerikai “hotdog”-ot. adtak s ettől olyan lett, mint a kezes bá­rány ... A keletnémet vörösek nyilván nem Pekingből, ha­nem Moszkvából kapják a pa­rancsot. Noshát ezek a Hrus­csov nevű kezes bárány szavá­ra nem csendesednek le, ha­nem egyre szemtelenebbek, az ideg- és hidegháborút tovább akarják folytatni, mégpedig fokozottabb erővel. Hruscsovnak egy szavába kerülne ezek lecsendesitése. De ez az egy szó nem hangzik el Moszkvából. Bizony, mi egy szót sem hi­szünk az amerikai “hotdog” csodatevő erejében. Ft. Béky Zoltán püspök “Doc­tor of Divinity” theologiai dok­tori diplomát kapott az Indiana-i Graduate Bibliai Főiskolától. Ft. Béky Zoltán püspöknek ebben az évben négy könyve jelent meg. Ezek közül két angol nyel­vű theologiai tanulmányát: “Calvin és Barth,” összehason­lítható theologiai tanulmány és “Kálvin és a mai magyarorszá­gi Theologiai Gondolkozás” a fenti főiskola doktori értekezése gyanánt elfogadta. Ugyanakkor négy szaktudományi ágból: Val­lás, Filozófia, Psychologia, Al­kotmány, Ethika készített szak­­tanulmányokat. Értekezlete és szaktanulmányai alapján a “Doctor of Divinity’ theologiai fokozatot kapta meg. Vasárnap, október 18-án neve­zetes napja lesz New Brunswick és környéke magyarságának. Ekkor lesz az 1913-ban alakult Magyar Amerikai Atléta Klub uj székházának (198 Somerset St.) ünnepélyes felavatása, nagy — 1,000-személyes bankett— és táncmulatság keretében. Az alkalom rendező bizottsá­­gánek élén Kára Péter áll, aki mestere az ilyen ünnepélyek és táncmulatságok megrendezésé­nek. (Az ő fáradságot nem isme­rő munkájának és segítőtársai munkájának az eredménye az a szép program-könyv is, amit er­re az alkalomra ad ki az Atléta Klub.) Az este műsorán szere­pel Kapitány Anny, a hírneves New York-i dalénekesnő, vala­mint Csongorádi Barát Sándor daíénekes, aki a Kára-Németh zenekar muzsikája mellett fogja szórakoztatni a közönséget. A bankett este 6 órakor kez­dődik. Az uj székházban, a dísz­teremben — New Brunswick legszebb és legnagyobb bálter­mében — mintegy 700 személy' számára lesz teríték s ezek a je­gyek már előre mind el vannak adva. Hasonló nagyságú azon­ban az alsó terem, ahol szintén asztalokat terítenek a vendégek számára s a programot hang­szórókon “közvetítik” ide felül­ről. Minden jel arra mutat, hogy az Atléta Klub székházavatási bankettje az év legnevezetesebb eseménye lesz, mert közeli és tá-Ft. Béky Zoltán theologiai ta­nulmányait az ősi Sárospataki főiskolán végezte kitűnő ered­ménnyel. A főiskola tanulmá­nyai tovább folytatására küldöt­te Amerikába, ahol a new bruns­­wicki és philadelphiai egyete­­mekekn szerezte meg theologiai fokozatait és a doktorátusához szükséges összes, krediteket. Sok elfoglaltság:^att doktori disz­­szertációját csak most tudta el­készíteni. Ft. Béky Zoltán doktori dip­lomáciájával nemcsak a maga, hanem egész népének, a tisztes­ségét és megbecsülését gazdagí­totta. Uj kitüntetéséhez lapunk olvasó tábora nevében gratulá­lunk. voli vidékekről seregük ide erre az alkalomra a magyarság . . . Nevezetes lesz ez a nap azért is, mert az Atléta Klub történeté­ben olyan határkőhöz érkeztünk, ahonnan az utunk az egész itteni magyarság közös akaratával, összefogásával egy szebb, tar­talmasabb, boldogabb, egysége­sebb magyar élet felé vezet . . . MIRE KELL TANÍTANI AZ IFJUCÁGOT? A budapesti Kossuth rádió hosszabb adásban kioktaja a szü­lőket és a pedagógusokat, hogy mire kell tanítani a jövő nemze­déket. Elsősorban — mondják a tanítók felé — óva kell inteni az ifjúságot a vallásos neveléstől, mert az a gyerekek képzeletét a túlvilág felé irányítja, holott a kommunizmus a földi boldog­ságra tanít. Ezenkívül azért is káros a vallásos nevelés — a kommunisták szerint — mert a vallásos ember a misztikus erők­ben hisz, képzelt vigasztalást és kielégülést keres, holott a jó kommunistának teljes erejével a társadalom és saját földi világá­nak átformálására kell összpon­tosítani az erejét. Meglepő, hogy a rendszer az egész vonalon milyen erősen tá­madja ismét a vallásos nevelést. Az iskolákat— egypár kivétellel — már 11 éré elvették, a hittan oktatása nen kötelező, sőt a szü­lők és gyermekek bizonyos ve­szélyt hárítanak magukra, ha AZ ÉN HITVALLÁSOM Az az étel, mit másokkal megosztok, Lesz az étel, ami táplál engem. Az az erő, mit másokra költők el, Lesz az erő, mi megmarad nekem. A szabadság, mit másokért küzdők ki, Tesz engemet örökre szabaddá. A fájdalom, mit másokban enyhítek, Veszi majd el az én fájdalmamat. Az a teher, mit másokért hordozok, Tünteti el az én nagy terhemet. Az a jóság, mit másokban meglátok, Lesz nékem a legnagyobb javamra. A szeretet, amit másokért érezek, Visszatér, hogy édesítse életem. És az ösvény, min másokkal haladok, Lesz az az ut, min Isten jön velem. (Angolból) Grace Hill Freeman A New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub hatalmas uj székhazának felavatása Magyar házaspár halálos autóbal­esete Megrendítő halálos kimene­telű autószerencsétlenség ál­dozata lett egy perth amboyi közismert magyar házaspár, Dudich József és felesége, akiknek éveken át a Smith St.­­en volt fűszer és husáru üzle­tük (amit utóbb fiuk vezet). Dudichék tojást és zöldségfé­lét mentek hozni az üzlet ré­szére az egyik farmról s haza­felé jövet, az Edison hid előtt az esős utón kocsijuk összeüt­között egy szembe jövő autó­val. Mire a kórházba szállítot­ták őket, mindketten halottak voltak. A szembejövő autó vezetője azt mondja, hogy Dudich feje oldalt volt billentve az össze­ütközés pillanatában, amiből arra is lehet következtetni, hogy a 70 éves Dudich esetleg szívrohamot kapott s elvesz­tette az uralmat a kormányke­rék felett s igy került kocsija az úttest ellenkező oldalára. A családtagok, a rokonság és a magyarság általános részvétével ment végbe kettős temetésük Perth Amboyban a múlt 'héten. Magyarország tel­jes kommunizálása A New York Times jelentése szerint a magyarországi kom­munisták nemrég tervezetet dolgoztak ki az ország teljes kommunizálására. A tervezetet a “Népszabadság” cimü lapban hozták nyilvánosságra. A tervek ideogiailag az u.n. centralizmus­ra vannak alapítva, tehát elité­lik a Rákosista baloldali hibákat és a Nagy-féíe revizionizmust. A terv a nehézipari termelésnek és az energia termelésnek erős fejlesztését írja elő az egysége­sített szovjet blokk hét éves ter­vének keretén belül. A termelés kibővítését elsősorban a hazai nyersanyagok felhasználásával kell elérni. A mezőgazdaságot teljesen kollektivizálják, de a 100-százalékos kollektivizálás el­érésére nem szabtak határidőt. A terv egyik főfeladata az ifjú­ságból a kommunista ifjúsági szervezeteken keresztül a nacio­nalizmust, a sovinizmust és az ellenforradalmi revizionizmust kinevelni. Az egyik magyar rá­dióadás szerint a mostani idő­pont különösen alkalmas a ma­gyar nép megfélemlítésére. (Tanácsos a fentieket azok­nak elolvasni és megszívlelni, akik közelmulti óhazai látoga­tásukról visszatérve félreértés­re könnyen alkalmat adó kije­lentéseket tettek az ott látot­takról, megfeledkezve arról, hogy nagyon sok mindent úgy láttak ott, ahogyan nekik azo­kat “megmutogatták” és nem igaz valóságában.—Szerk.) hittanra járnak, továbbá az egy­házak működését teljesen gúzs­ba kötötték és még mindig az e­­gyik fő probléma az Isten, a val­lásos nevelés elleni harc. Úgy látszik a kommunisták bármennyire is a földi jólétre és boldogságra tanítják a fiatalo­kat, ez az amiből a legkevesebb van Magyarországon. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, Magyar Október ... Október a magyar emlékek hónapja . . . Ilyenkor gondolataink visszaszállnak azokhoz, akik a magyar szabadság-eszmék hősei voltak s kegyelettel tisztelgünk azoknak az emléke lőtt, akik a legtöbbet: az életüket adták a Hazáért. 110 évvel ezelőtt, 1849 október 6-án Budapesten, Haynau osztrák tábornok, a “bresciai hóhér” utasítása szerint kivégezték, agyonlőtték gróf Batthyány Lajos magyar miniszterelnököt, Ara­don pedig felakasztották, illetve golyó által kivégezték a magyar szabadságharc 13 hős tábornokát: Aulich Lajost, Damjanich Já­nost, Knezicn Károlyt, Lahner Györgyöt, gróf Leiningen Károlyt, Nagy-Sándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot, Vécsey Károlyt, valamint Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost. És hosszú még azoknak a névsora, akiket az osztrák bosszú az elbukott magyar szabadságharc után halállal sújtott csak azért, mert jó magyarok, igaz hazafiak vol­tak. Az ő életük és vérük; az előttük és utánuk a hazáért meghal­tak élete és vére tette szentté a magyar Haza földjét, amelyben örök álmukat alusszák . . . 110 év távolából talán Damjanich János tábornoknak a si­ralomházban irt utolsó imádsága szól legékesebben amellett, hogy az október 6-án hazájukért meghalt hőseink valóban nagyjaink voltak, “Mindenségnek Ura, Hozzád bocsátom esdeklésemet! A nőmtől elválás rettentő órájában Te erősítettél engemet,; adj erőt továbbra is, óh Atyám, hogy a kemény próbát, a becstelen gyalázatos halált, mint férfiú, erőtelten állhassam ki. Hallgasd meg, óh Fő Jóság, forró kérésemet! A viada­lokban és csatákban Te vezéreltél, óh jó Atyám; Te enged­ted azokat kiáltani s mentő karod némely kétes harcokban sértetlenül véde meg. Legyen neved örökkön örökké áldott! Oltalmazd, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazá­mat a további vésztől, lágyítsd szivét az uralkodónak a hát­ramaradt társak iránti kegyességre s vezéreld annak akara­tát bölcsességeddel a népek javára! Áldd meg Aradot, — áldd meg a veszedelembe sodort szegény magyar hazát! Te ismered, óh Uram, az én szivemet s lépteimnek mind­egyike tudva van Nálad. Azok szerint Ítélj meg kegyelmesen s engedj a túlvilágban kegyes elfogadást talánom. Amen!” Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS RÖVID MUSZKA MEMÓRIA Amerika egyik leghíresebb lelkészét megkérdezték, hogy mi a titka rövid, tömör és ne­velő prédikációinak? — Egy kis parasztfiu, — válaszolt a nagynevű prédiká­tor. — Amikor a teológiáról kikerültem, mint megannyi más ifjú lelkész, én is azt hit­tem, hogy minél bővebb lére eresztem a mondanivalómat, annál jobban szolgálom az Urat. A türelmes falusi nép órákhosszat elhallgatta a pré­dikációt. Az egyik vasárnap reggel még alig két órája be­széltem, amikor az első sorban ülő kis parasztfiu odasugta az édesanyjának: “Idesanyám, nincs ennél rövidebb ut a mennyországba ? ” Két eshetőség van: Ez az anekdota vagy nem lett musz­kára lefordítva, vagy pedig Ni­kita nem olvassa a képes ka­lendáriumot. Mert hogy egyre hosszabb lére ereszti minden oroszok és egyebek cárja, az nem lehet vitás. És a hosszú beszédek legnagyobb veszélye a rögtönzésben rejlik. Cár Ni­kita esetében azonban a rög­tönzés történelem hamisítássá fajult. — “Sztálin csak azért kötött paktumot Hitlerrel, hogy időt nyerjen,” — mon­dotta Kruscsev a lengyel nép­nek. (Eme becstelen lépést igyekszik elfelejteni a rövid muszka memória.) A VILÁG EMLÉKSZIK “Egyetlen villámgyors csa­pással a németek nyugatról, a vörös hadsereg pedig keletről megsemmisítette a Versailles-i béke korcsszülöttét: Lengyel­­országot,” — mondotta Molo­tov, a Szovjet külügyminiszte­re 1939 okt. 31-én. Még azt a fáradságot sem vette magá­nak, hogy kommunista fraze­ológiába burkolja az ocsmány bejelentést. Egyszerűen Hitler kedvenc rhondatait fordította oroszra. Az öntelt muszka diktátor meglehetősen ellovagolta ma­gát. A világ irattárában ugyan­is ott vannak azok a nyilatko­zatok is, amelyek a Hitler- Sztalin nászút idején hangzot­tak el muszka részről. Ha az időnyeréshez az is szükséges volt, hogy 1941 áprilisában semlegességi szerződést kösse­nek a japáni imperialistákkal, akkor igazán lebecsülik a világ intelligenciáját. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy a japán imperialisták egy ilyen szerző­dés nélkül nem merték volna ugyanaz év december 7-én bombázni Pearl Harbort. Ha a világ annyira gyatra lenne is, hogy mindezt a perfi­­diát elfelejtse, Varsó bajosan felejt. A muszka rádió volt az, amely felhívta a lengyel népet, hogy keljen fel a néme­tek ellen, mert közeledik a vö­rös hadsereg. A felkelt lengyel nép lemészárlását a Visztula folyó keleti partjáról szemlélte a muszka csapdavető. Egy uj­ját sem mozdította annak a népnek a támogatására, amely még ekkor sem tudta, hogy vörös muszka kutyából még akkor sem lehet szalonna, mi­kor ágyasa, Hitler cserben­hagyta. Az önteltség netovábbja kell ahhoz, hogy egy amugyis ella­­pult beszéd kitoldására a len­gyel történelem meghamisítá­sát éppen ama szerencsétlen országban lehessen megkísé­relni. Gomulka csókkal búcsú­­(Folyt, az 5-ik oldalon) AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom