Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-01 / 40. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJul Only. Hunywiian. TlowApapax. fcditad. and fiubtidJuuL in. fisüdk. Úmbay. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY HÉTFŐN ESTE: A “PHILHARMONIA HUNGARICA ZENEKAR HANGVERSENYE BRUNSWICKON, A Ára 10 cent THURSDAY — 1959. OKTÓBER 1 ” SZABADSÁGHARCOS RUTGERS EGYETEMEN A nagy dráma első felvonása lepergett, a Fe­hér Ház — akarva nem akarva — liliomos lovaggá avatta a tör­ténelem egyik legvéresebb kezű emberét, aki számára mostmár elhárult minden akadály, ha ed­dig volt valamilyen. Nincs mit tagadni, amerikai útja után Hruscsov nagyra nőtt, elsősor­ban saját országában, de minde­nütt máshol is; Ázsiában, Afri­kában, éppenugy, mint Európá­ban. No és Amerikában is. Nem is olyan régen az ameri­kai sajtó borzalommal eltelt fel­háborodással emlegette azt a le­hetőséget, hogy még talán az az idő is eljöhet, amikor Hruscsov Amerika földjére lép. Ez nem lehet, ez a szégyen nem eshet meg velünk, — Írták a lapok — hiszen apáink, akik a Függet­lenségi Nyilatkozat magasztos eszméit tették pergamentre, nem nyugodhatnának sírjuk­ban. Aztán egyszerre csillapodni kezdett a felháborodás, egyre ke­vesebb lett ez ellenkező hang s egy tiszteletreméltó kisebbségi csoport kivételével, Hruscsov fogadását — ezt a grandiózus Magyarok borzal­mas autószeren­csétlensége Manville és Millstone között, az országúton egy autó hétfőn, szept. 28-án este 11 óra táj­ban nekirohant egy fának, majd tovább robogva még vagy 36 lábnyi távolságot tett meg, három sebesült utasával együtt. A kocsi negyedik uta­sa, Tóth Shirley, 16 éves (26 Divsion St., N. B.) magyar le­ányka a fának ütközés pillana­tában halálos sérülésekkel ki­esett a kocsiból és azonnal szörnyethalt. A kocsi vezetője, Balogh György, 29 éves 68 Huntington St., new brunswicki lakos sé­rülései nem súlyosak, annál súlyosabb azonban ellene a vád, hogy nem volt hajtási en­gedélye, csak egy lejárt tanuló­engedélye. A kocsi másik uta­sa, Mrs. Tóth Helen, a halálos áldozat édesanyja szintén csak könnyebb sérüléseket szenve­dett testileg, lelkileg azonban az ő sebei a legmélyebbek. A Somerset Hospital egyik szo­bájában pedig e sorok Írásakor élet-halál között lebeg a kocsi negyedik utasa, Tóth Gábor 33 éves, 42 Division St., new brunswicki lakos (nem rokona a halott kislánynak). A szerencsétlenül járt társa­ság hazafelé tartott New Brunswickra, amikor a baleset történt. Hogyan került Balogh kocsija az úttest másik olda­lára, ahol a fának vágódott, eddig még nem derült ki. A napilapok beszámolója meg­említi, hogy Tóth Shirley 16 éves magyar leány a megye 13-ik közlekedési halálos ál­dozata ebben az évben. fogadást — nem závarta meg semmi. Próbáljuk józanul felmérni magyar szempontból a pillanatnyi helyzetet. A magyar ügy újból nagy nyilvánosságot kapott, a lehető legnagyobbat. Ez volt a ' legkellemetlenebb Hruscsovnak. A magyar ügy széleskörű em­legetése, persze, pillanatnyilag semmi jót sem hoz a magyar népnek, de azért a morális érté­két nem szabad lebecsülni. Mély meggyőződésünk, hogy bár nem ma és nem holnap, a magyar kérdés egyszer megoldást nyer, mert ezt a “döglött patkányt” maga Hruscsov tudja legkevés­bé lenyelni. Moszkvai beszámo­lójában a szovjet diktátor sok­mindent elmondott, ami vele A- merikában történt, de a magyar kérdésről s annak számtalan for­mában való jelentkezéséről még­­csak említést sem tett. Nem a­­zért, mintha attól félt volna, hogy a saját népe ott rögtön meglincseli, de valahogy, még otthon, a szovjet légkörben sem ajánlatos ezt emlegetni. Hiszen a szovjet nép még ma sem tud­ja a magyar ügy igazi történe­tét. Csak annyit tud, amennyit a moszkvai propaganda-gépezet alkalmasnak vélt nyilvánosságra hozni. Másfelől, valljuk, be, hogy a Nyugat nem teljesen önzetlen­ségből emlegeti a magyar ügyet mindegyre, valahányszor erre alkalom és mód nyílik. Különös, de úgy van, hogy a magyar ügy a szabad világ legértékesebb fegyvere lett. Olyan fegyver, a­­melyiket mindig el lehet sütni, mégpedig kellő eredménnyel. Hruscsov tajtékzott mérgében, valahányszor előhozták neki. Nemcsak őt, hanem valamennyi szovjet embert ezzel lehet leg­jobban kihozni a sodrából. De nemcsak ennyi történik Ázsiában, Afrikában a ‘töme­­megek leikéért’ folyó küzdelem­ben a magyar ügy a leggyakrab­ban emlegetett téma. Irni-olvas­­ni nem tudó beduinok és Szene­gálok tudomást szereznek arról, hogy a szovjet gazság legkiál­­tóbb példája a magyar ügy. Furcsán hangzik, de újra is­mételjük, a nyugati szabad vi­lág számára a leghatásosabb fegyver lett a magyar ügy. A hidrogén bombát nem lehet el­sütni már, de a magyar ügyet igen. És még mindig nagyot dördül. Sőt mérnök mondani: egyre nagyobbat dördül az idő múlá­sával, párhuzamosan azzal, hogy a Szovjetunió ‘morálisan is’ e­­melkedni szeretne az emberiség szemében. A Camp Davis zárt ajtói mö­gött a magyar ügy nem fordult elő. S az elkövetkezendő tárgya­lások napirendjén sem szerepel majd, erre elkészülhetünk. A moszkvai vörös diktátor nem en­gedi napirendre tűzetni. De ezzel elfeledtetni nem tudja. Ott lóg mindig a feje felett a “döglött patkány.” Mint valami kisértet, amitől már szabadulni nem tud. A HANGVERSENY MŰSORA A Philharmonia Hungarica nagyzenekar október 5-én, hétfőn este 8:30 kezdettel New Brunswickon, a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában (College Ave.) tartandó hang­versenyének müsorszámai: Bartók: ......................................................................Tánc szvit Mendelssohn: ....................................... 4-ik (olasz) Szimfónia — SZÜNET — Bartók: ......Zene vonósokra, ütőhangszerekre és cselesztára Kodály: ........Bevezető, Dal és Intermezzo a Háry János-ból Kniscsovnak a magyar kérdésre vonat­kozó kijelentései az európai sajtó tükrében “Philharmoma Hungarica” Az 1956. évi magyar sza­badságharc vérbefojtása után nyugatra menekült zenészek Ausztriában “Ph ilharmonia Hungarica” néven szimfoni­kus zenekart alakítottak és hangversenyeikkel Európa­­szerte nagy sikereket arattak. Különösen magyar zeneköltő­ink halhatatlan müveinek nagyszerű előadásával értek karmester el valósággal világsikereket művészeink, akik Magyaror­szág vezető zenekarainak vol­tak tagjai és akik közül többen díjnyertes kitüntetettjei nem­zetközi hangversnyeknek, má­sok kiváló szólóisták, de vala­mennyien a zeneművészetnek igazi szerelmesei, ami ezt a mintegy 80-tagu együttest napjaink valóban nagy zene­karává tette. A zenekar alapitója és ál­landó karmestere Rozsnyay Zoltán, aki a Magyar Állami Operaház zenei vezetője volt. Művészeti vezetője és vendég­­karmestere Doráti Antal, a hi­res Minneapolis Symphony Orchestra zenei vezetője. A zenekar tagjainak (nem tel­jes) névsora a következő: András Tibor, Apáti József, Balogh István, Bánát Péter, Bárki Éva, Berey Ákos, Bókay Csaba, Boesánczai József, Bo­kor István, Deák József, Deáki Zzolt, Érkes Géza, Engl Ist­ván, Halász Mihály, Halaszo­­vics Rudolf, Hernádi József, Homoki Endre, Komjáthy Gé~ A nyugateurópai sajtó külön cikkekben foglalkozik Kruscsov­­nak a magyar kérdésben tett kü­lönböző kijelentéseivel és dühki­töréseivel. Az egész nyugateu­rópai sajtó megemlítette, hogy amerikai útja alkalmával a ma­gyar kérdés felvetődött vala­hányszor amerikaiaknak alkal-Egy Budapesten járt külföl­di újságíró munkatársunknak az alábbiakat mondotta: “Budapesten baráit körök­ben felháborodással tárgyal­ják az emberek, hogy néhány héttel ezelőtt “ellenforradalmi cselekmények miatt néhány za, Kovács György, Lajos Bé­la, Lóránt Béla, Lóránt Gábor, Major Sándor, Németh István, Novotny Vera, Oláh Béla, Oláh Hedwig, Pázmándy Pál, Piros­ka Zoltán, Ramor Erwin, Ré­kai Tivadar, Rozsnyay Zoltán, Sallay József, Sándor András, Sas Pál, Sas Veronika, Sebők Edith, Schwartz József, Sikor­sky Antónia, Simon Rezső, So­mogyi József, Stagel András, Szentkereszti Ede, Szente Klá­ra, Sztics Béla, Thirring Zol­tán, Tschuri Károly, Ungár Tamás, Vidor György, Zsolnai Zsigmond, Buday Béla, Bóbis Dezső, Hernád Ferenc, Zachu­­ber János. műk volt Krucsovhoz kérdése­ket intézni. Még a Kruscsevvel szemben legtürelmesebb angol sajtó is megleckézteti Kruscso­­vot, amiért a szovjet diktátor nem érti az amerikai nép morá­lis felháborodását a magyar szabadságharc véres elnyomása miatt. olyan fiatalembert is kivégez­tek, akik 1956 őszén még kis­korúak voltak. A rendszer minden emberiesség és jog semmibevételével addig tartot­ta ezeket a szabadságharcoso­kat vizsgálati fogságban, mig be nem töltötték a 18-ik élet­évüket és csak azután állíttatta bíróság elé őket, hogy mint nagykorúakra k i m o n dhassa rájuk a halálos ítéletet.” CSEH KATONAI KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON Meglepően nagyszámú cseh katonai küldöttség érkezett Ma­gyarországra. Háromhetes tar­tózkodásuk alatt, mint a sajtó közli, sorra látogatták a vidéki TSzCs-ket, a munkástelepeket, gyárakat, tehát a “békés fejlő­dés jeleit.” A feltűnő az volt, hogy ezek a TSzCs-k, továbbá munkástelepek és gyárak helyei mind összeestek a repülőterekkel és egyéb katonai gózpontokkal. Miért halasztották 1959-re több fiatal szabadságharcos kivégzését? A PHILHARMONIA HUNGARICA A BÉCSI OPERAHÁZBAN Ez a hatalmas magyar szimfonikus zenekar (melyről ez a kép a bécsi operaházban készült) fog gyönyörködtetni mindanyiunkat október 5-én este New Brunswickon, a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában. (Számozott jegyek kaphatók $2 00-$5.00 árakban lapunk központi irodájában is: 216 Somerset St. New Brunswick. — Aki ott akar lenni a hangversenyen, siessen jegyvételével, mert gyorsan kelnek!) + 1959. október 5, hétfő: piros­betűs ünnepnápja lesz egész New Jersey magyarságának. Ekkor érkezik New Brunswick­ra és ad hangversenyt este 8:30 kezdettel a Rutgers Egyetem 3,000 személyt befogadó hatal­mas tornacsarnokában a Bécs­­ben alakult és főként menekült magyar szabadságharcosokból álló “Philharmonia Hungarica” szimfonikus nagyzenekar, amely néhány év alatt valósággal világ­hírűvé lett-. . . Büszke lehet és büszke lesz minden magát magyarnak valló ember itt New Jerseyben erre a hangversenyre, magyar művész-1 véreink teljesítményére, diadal­mas amerikai útjára. Soha visz­­sza nem térő alkalmat mulaszt el az, aki nem lesz ott s nem hall­gatja meg őket . . . egész életé­ben bánni fogja mulasztását, a­­ki eljöhetne, de valamilyen je­lentéktelen ok miatt nem jön el hétfőn este a Rutgers Gymna­­siumba! . . . A hangverseny tiszta haszna a Rutgers Egyetem felállított ma­gyar tanszék ügyét szolgálja és az Amerikai Magyar Intézet munkáját viszi előre, amely az Egyetemmel karöltve rendezi ezt a művészi estélyt. Egész Ameri­kában itt New Jerseyben, a Rut­gers Egyetemen van magyar ta­nítás és aki ennek jelentőségét fel tudja fogni, az bizonyosan pártolni fogja nemcsak most, a hangversenyre jegyet vásárlásá­val, de máskor is, minden lehető módon a Magyar Intézet munká­ját! Ha mi magyarok most iga­zán összefogunk ebben az állam­ban és szerte az országban, o­­lyan alkotást hagyhatunk az u­­tánunk jövő nemzedékekre, ami­re ők is mindig büszkék lehet­nek ! Nemcsak a magyar tanszék állandósításáról van ugyanis sz, de magának a Magyar Inté­zetnek s az Egyetem területén felállítandó Magyar Háznak, könyvtárnak, múzeumnak meg­valósításáról, amivel örök emlé­ket állítunk magunknak. Min­den magyar intézményünk, egy­házaink, egyleteink, klubjaink vezetőségéhez szólunk elsősor­ban, amikor arra kérjük őket, hogy félretéve minden esetleges személyes ellentétet, teljes, ere­jükkel álljanak ez ügy mellé, tá­mogassák, hirdessék annak a célnak elérését, amelyet ez az In­tézet maga elő tűzött: mágyar örökségünk ápolását, magyar kincseink megőrzését és átmen­tését egy boldogabb, szebb jö­vendőbe . . .! Ennek a célnak el­érésében az első lépés az legyen, hogy ellenállhatatlan erővel hir­dessék a nagy közös munka meg­indulásának első nagy esemé­nyét, a hétfő esti hangversenyt, amelyen jelen lenni minden ma­gyarnak szent kötelessége! Hogy mennyire nagy jelentő­ségű esemény lesz a “Philharmo­­nia Hupgarica” itteni hangver­senye, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy New Brunswick V áros vezetősége hivatalosan “Phlharmonia Hungarica Nap­pá” nyilvánította hétfőt, október 5-ért, a szabadságharcos nagy­zenekar itteni hangversenyének naját. FONTOS FELHÍVÁS! Ezúton is felkérjük mindazokat az önzetlenül közremű­ködő jó magyarokat, akik akár a jegyek árusításával, akár azok széthordásával és különböző városokban való elhelye­zésével közreműködtek a Philharmonia Hungarica október 5-i, New Brunswiek-i hangversenyének anyagi sikere eléré­sében, hogy a fennmaradt jegyeket és az eladott jegyek árát legkésőbb szombaton, október 3-án este 7 óráig hozzák be, vagy juttassák el a Magyar Hirnök irodájába (216 Somerset St. New Brunswick), ahol a Bizottság számbaveszi az el­adott és megmaradt jegyeket, hogy hétfőn este a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában még eladhatók legyenek a fenn­maradt számozott jegyek azok számára, akik jegyüket a helyszínen óhajtják megvenni. Fontos tudnivaló az, hogy erre a hangversenyre csakis számozott jegyek vannak kibocsátva és csak annyi jegy ad­ható el, ahány ülőhely van. (Ajánlatos tehát, hogy mindenki aki ott akar lenni, előre vegye meg a jegyét!) Mindenki, aki az elosztó központtól továbbítás céljából jegyeket vett át aláírása ellenében, az átvett jegyekkel ugyan­itt számoljon el. (Diénes László szerkesztő és a Magyar In­tézet igazgatósági tagja kezeihez). Mindenki, aki mástól mint az elosztó központtól vett át jegyeket eladásra, azzal számoljon el, akitől a jegyeket kapta (második kézből az iroda nem vehet át elszámolásokat, mert ez csak zavart okozna!) Nagyon fontos, hogy szombaton, október 3-án este 7 óráig mindenki elszámoljon az átvett jegyekkel, mert a Bi­zottság csak igy tud végleges és tiszta képet kapni arról, hogy hétfőn este hány személynek adhat ki jegyet a helyszínen, a pénztárnál. A Magyar Hirnök irodája ebből a célból szom­baton este 7 óráig nyitva lesz, hogy az elszámolásokat pon­tosan megejthessék. Egyházaknál, egyleteknél, ahol vasárnap még lehet szá­mítani jegyek eladására, hétfőn délig kinnmaradhatnak je­gyek, kérjük azonban a lelkész urakat és más vezetőembere­ket, akik voltak olyan kedvesek a jegyek árusítását vállalni, hogy szombaton estig, a fentjelzett időpontig telefonhívással, vagy más módon értesítsenek, hány jegy kelt el és kb.hány­­nak az eladására lehet még számítani. (Tel. CH 9-3791). Magyar testvéri köszöntéssel: AZ AMERIKAI MAGYAR INTÉZET vezetősége Megjegyzés: A Rutgers Egyetem és megbízottai által árusított jegyekre vonatkozólag a fenti felhívás nem szól; azokat az Egyetem illetékes emberei külön kezelik és számadásukat ők végzik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom